Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-18 / 136. szám

1924 május 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, Felgyújtotta a tanyáját Ííojy megszabaduljon a bérlőtől Kilakoltatás paraszti mádra Egészen eredeti módját eszelte ki a. minaD egy szuboticai bunyevác gazda annak, hogyan távolítsa el ta­nyájáról makacs bérlőjét. A bérlő ugyanis semmi áron. sem szépszeré­vel, sem fenyegetésekre nem volt hajlandó a bérlet felmondása ellené­re sem kiköltözni a- tanyáról. A házi­gazda. amikor látta, hogy többszöri erélyes sürgetéssel nem ér célt. más eszközhöz folyamodott. A bérlet lejártának napján kikocsi­­zott a tanyára és felszólította a bér­lőt. hogy menjen ki. — Majd ha fagy! — válaszolta hidegvérrel a bérlő. A gazda nyugodtan elővette az óráját és kijelentette: — Most öt óra van. Ha nyolc órá­ig ki nem hurcclkodik. akkor maid teszek ellene. Nyolc óra tájban visszatért és amikor látta, hogy az ultimátum nem járt eredménnyel, kocsisa asz­­szisztálása mellett felgyújtotta a ta­nyát. A bérlő rémülten menekült ki az égő házból, nagy gyorsan össze­­pakkolta holmiját, kocsira ült és el­hajtott az égő tanyájáról. Még csak hátra se nézett. A tanya gazdája pedig az ekként hivatalos közegok közbenjötte nélkül kiürített tanyát először is eloltotta, azután pedig ünnepélyesen birtokba í vette. Az egész eljárás mindössze har­mincezer dinárjába került, keveseb­be. mint egy sommás birtokbahelye­­zési pör. Befejezték Csaruga kihallgatását Újabb feljelentés érkezett a bírósághoz a rablóvezér ellen A Bácsmegyei Napló osijeki munkatársának telefonjelentése — A^saruga-bünpör szombati tárgyalá­sán — a hatodik napon — befejezte a bíróság Csaruga kihallgatását és a töb­bi vádlott kihallgatására került a sor. Csaruga szombaton továbbra is megma­radt a tagadás mellett és emiatt több ízben élénk szóváltása támadt az el­nökkel. A tompojeveii vérengzés Reggel 9 órakor nyitja meg Marko­­vics elnök a tárgyalást és folytatják Csaruga kihallgatását a tompojeveii gyilkosság ügyében. A vádirat szerint 1923 november ló­ikén este Csaruga és négy társa, Sulen­­kovics Luka, Prpics Pál, Krmpotics Markó és Drezics Markó csendöregycn­­mhában behatoltuk Tompojevcibcn Birk­­mayer főerdész házába. Birkmayert egy lövéssel megölték, a házbelick szintén fegyveresen védekeztek. Véres harc fej­lődött ki, amelynek során Birkmayer fe­lesége, továbbá vendégeik, Antonievics Gyula és Tomljenovics Luka is súlyo­san megsebesültek. A rablók ezután ma­gukkal vitték az erdészi hivatal pénztá­rát, amelyben csak 110 dinár volt, to­vábbá elraboltak több fegyvert 19000 dinár értékben. Az elnök kérdésére Csaruga kijelenti, hogy a támadásban nem vett részt, mert a kritikus napon Vinkovcin volt. A csendőrségen, azért ismerte be a bűn­tettet, mert a csendőrök verték. A rab­lás részleteit azért ismeri, mert Prpics beszélte el neki. Elnök: Birkmayerné kihallgatása al­­■ j kaimával • pontos személyleirást adóit magáról és azt mondta, hogy akkor fe­kete hegyes bajuszt és szakáit hordott Csaruga: Minden intelligens ember he­gyes bajuszt és pofaszakúlat visel. Tomics ügyész indítványozza, hogy Csarugát újból szembesítsék Tomljenc­­viccsal, aki még mindig ápolás alatt ál' 1 az osijeki kórházban. Bujher dr., Csaruga védője ellenzi a szembesítést, amit azonban a biróság az ügyész kívánságára elrendel. sérti, gőgös és elszánt, benne lüktet a vér meg a fájdalom, benne vibrál a vágy és a benemteljesülés buja, benne lobog a lázadó láng és a szenvedélyek gyehennája. És vészes, vágyterhes, ver­gődő hangja belekapaszkodik lelkünk karfájába, mint titokzatos, perzselő szellő, végigpattant ja az áléit, néma hú­rokat, felébreszti szunnyadó érzések hangjait: zug, zenél, viharzik a bensőnk, búgnak, zizegnek, szakadnak, sikoltoz­nak a hurok, felporzik a feledés hamuja és jajjongva izzik alatta vágyaink pa­razsa, szenvedünk, égünk, szédülünk, vérünk bolondul száguld és szökdécsel szivünk kamráin keresztül. A színésznő csupa kin és szenvedés. Szemöldöke {elhúzódik, számok sötétle­nek a sima homlokon, lassan^ lankadtan lezárulnak a békés szemkagylók, szája eltorzul a jajongásbán, mint keresztény vértanú, amint párducok marcangolják az arénában. Karjait ismét kitárja, szét­­nyujtja —talán repülni szeretnének ezek a karok, talán ősi, biblikus idők fohá­szát könyörgik most ezek a szomorú karok a sötét, mormolós muzsika sej­telmében, »Seb vagyok, tüzes, uj kínra éhes___« — ezt sírják a száj, az arc, a hunyó tekintet, a vergődő karok, a vo­­nagló derék. Minden csupa vágy, kin, tűz, szenvedély, véres viaskodás. A lé­lek lehánt mindent magáról és megmu­tatja magát gátlások, szemérmek, félel­mek nélkül csupaszon, felhorzsolftan, borzalmasan. Gyönyörűen. — Seb vagyok__ csókolj, égess ki, égess. Döbbenetes, ájult csend az örvényes forték, a szaggató sikolyok, a mardosó, mélységes szépségek után — a dal vé­get ér. A színésznő szemkagylói oly szelíden nyílnak fel, mint harmatos vi­­rágkelyhek. Arca merev, hideg, közö- 8 nyös, mint keleti istennője, semmi nyo-f ma a viharnak, vágyaknak, vergődés-HÍREK © □ © Ady-dai egy pesti kabaréban N. Y. asszonynak ügy áll a színes stilizált hullámok keretében, mint nemes szobor didergő derengésben. Vörös fényt szór a reflek­tor és elnyulott vörös kendő fekszik a vállán, a karján és lehull lábalj elé. Nyö­szörög, nyugtalankodik, panaszkodik a hegedű, a gordonka és a finom, fájdal­mas szobor megszólal: — Tüzes sajogó seb vagyok.... Éneke távoli, titokzatos és borzomg­tató. Álom, mélység, messzeség, csodá­lat. A fény folyton erősbödik, arcának vonaglásos küzdelme érthetőbb és nyugtalanítóbb lesz, a zene, az ének­hang fortékban tombol, tobzódik, ágas­kodik. —- Téged akarlak---- téged akarlak... A márványos merevség már feloldó­dott, az ájult liliom felébredt a hajnal mélységes rózsaszínjében és szétnyitja szirmait. Él, szenved és az égre tekint. A karok megmozdulnak. Hosszú, bá­gyadt, szomorú karok ezek, melyekről lassan, lustán visszacsúszik a vörös le­pel és vakítóan, csupaszon, panaszosan nyúlnak fel a karok, mint hatalmas, jaj­rugós vágyak. Dacosan kérnek, gőggel panaszkodnak, majd megalázkodnak, megbékélnek, finom, fáradt fejük leha­­hanyatlik. A vágy jobban lüktet, egyre erősbödik, de a szenvedély türelmetlen­sége alább hull, mint elfuladt madár. Talán elfáradt, talán clcsittult a vágy is? Hirtelen újabb erőre kap a szenve­dély: lázadozik, kiabál, toporzékol, ri­adtan sikoltoz__ tremolokat dörög a zongora. Zuhognak, kopognak, zsibong­nak a hangok, mint nyári zivatar zenéje. — Nagyon kívánlak, nagyon kívánlak. A vágy átvibrál a szülésznő testén. Sima, nyugodt, fehér arca megrándul, megnyúlik, szemei felvillannak, vészes, mélységes tüzek gyulnak fel bennük, szája kissé nyitva marad, mintha ha­rapni akarna. Karjai kinyúlnak, talán várnak, talán hívnak, talán könyörög­nek. A megrezdiilt redökben sejtelme­sen hullámzik a kínlódó kívánság. Hangja most lágy, könyörgő, majd ke-Ezután Csarugát arra vonatkozóan hallgatják ki, hogy Loncsúr Mile és Rupcsics Mile őt Retkovciban hosszú ideig rejtegették. Csaruga ezt a nyo­mozás során beismerte és elmondta, hogy ez alkalommal Rupcsics rá akarta eszélni, jegyezzen el egy retkoveii leányt, hogy ottartózkodása a faluban fel ne tűnjön. Csaruga ezt tagadja. — Sokkal különb feleséget is kaphat­tam volna — mondja — nem vök akkor szükségem parasztleányra. Újabb feljelentés A vádiratban felsorolt bűncselekmé­nyekre vonatkozó kihallgatás ezzel vé­get ért. Markovics törvényszéki orvos ezután felolvassa Milkovics Mária senji lakos levelét, aki közli a bírósággal, hogy Csaruga öt a múlt év őszén kirabolta. A tettesben a lapokban közölt fényké­pek alapján ráismer Csarugára. A vádlott tagadja ezt a bűncselek­ményt. A biróság elrendeli Milkovics Máriának tanaként való beidézését. Prpics Pavao kihallgatása Ezután Prpics Pavao másodrendű vádlottat hallgatja ki a bíróság, Prpics 24 éves büntetlen előéletű fiatalember szintén meg vasalta n áll a biróság elé. Csaknem valamennyi rablásban részt vett. A biróság főképp a tompojeveii rablás felől kérdezi ki. A vádlott az el­nök kérdésére kijelenti, hogy a rabló­­támadás alkalmával Csaruga nem, volt Tompojevcin. Az államügyész: Csaruga nem volt ott? Prpics vádlott: Nem. Csaruga akkor becsapta a bandát. A vádlott tagadja, hogy a rablásban tevékeny része lett volna, azonban a keresztkérdések következtében összeza­varodik és ellenmondásckba keveredik. Az államügyész indítványára a biró­ság elhatározza, hogy több tompojeveii csendőrt beidéz tanúkihallgatásra. Az elnök ezután a tárgyalást berekcsztette. nek. Lelkem mélyén még muzsikál a gyönyör, az ámulat, s a felébredt fáj­dalmak nyöszörgése. A színésznőt las­sanként felfalja a színpad falánkul foko­zódó feketesége. Bensőmben, titkos lelki ládámban azonban bezárok egy képet, egy dalt, egy ragyogó élményt: lelké­nek, művészetének méiytüzü drágakö­vét. Szcnteleky Kornél Manóra királyné Ljubljaná­ban. Ljubljanából jelentik : Mariora királyné szombaton Blédböl Ljub­ljanába érkezett. A királyné a pályaudvaron találkozott a ke­resztülutazó román királyi csa­­áddal. — Gyászmise Karakásevics Gábor imlékére. Szombaton délelőtt tartották meg Karakásevics Gábor negyvennapos gyászmiséjét a görög keleti templom­ban. A misén Gyorgyevics Dragoszláv főispán és a rendőrség tisztikarán kívül nagyszámú közönség is megjelent. — A görög exkiráfy Olaszországba költözködik. Rómából jelentik: György görög exkiráiy kérelmet intézett az olasz kormányhoz, hogy Olaszországban telepedhessen le. Olaszország a szám­űzött király kérését teljesítette és György a román királyi pár hazaérke­zése után Romániából Olaszországba fog. költözködni. — Időjárás. (Popovics György közok­tatásügyi inspektor jóslata). , Zivatarok még mindig fognak képződni, de már ritkábban. A melegség gyorsan újra helyreáll — mert az idő, ahol zivatar nem vonul végig, teljesen csendes lesz. — Eljegyzés. Bleszics Zsigmond vá­rosi számvevőségi tisztviselő eljegyezte Puhalak Mancikát. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Miakits Ferenc meghalt. Buda­pestről jelentik: Miakits Ferenc volt államtitkár, Győr képviselője, a magyar­országi vas- és fémmunkások központi szövetségénél: országos titkára, szombat délelőtt 11 órakor meghalt. Miakits a fejérmegyei Erden született 1876-ban, Budapesten tanulta a lakatosmesterséget és a vas- és fémmnnkások mozgalmá­ban harminc éven keresztül tevékeny részt vett. 1920-ban Huszár Károly ka­binetjében vállalta el a kereskedelem­ügyi államtitkárságot s Győrött az 1922-iki választásokon választották meg nemzetgyűlési képviselőnek. Miakitsot a vas- és fémmunkás szövetség saját ha­lottjának tekinti, temetése a szövetség házából fog megtörténni vasárnap dél­után. — Fö-títnivesiskola Ncvlszadon. Növi­szadról jelentik: A noviszad'i főispánt hivatalhoz kormányrendelet érkezett, a mely szerint Noviszadon földmivesisko­­lát állítanak fel. Az iskola építését jú­niusban kezdik meg. — Tolvaj háziszolga. Noviszadról je­lentik: A noviszadi rendőrség letartóz­tatta Juries Jovánt, a Skladistno Ot­­prenmistvo D. D. háziszclgáját, aki egy év alatt állandóan fosztogatta a szállí­tócéget. Az eddigi nyomozás során már több lopott holmi megkerült. — A városligeti gyilkost átkisér­­ték az ügyészségre. A városligeti gyil­kosság ügyében a rendőri nyomozás befejeződött. A rendőrség páratlan ügyességgel derítette fel Virág Mariska rejtélyes halála titkát. A gyilkos Voj­­nics-Rogics Markot szombaton délelőtt adták át a szuboticai ügyészségnek. — Apró bűnügyek a noviszadi tör­vényszéken. Noviszadról jelentik: A no­viszadi törvényszék szombaton délelőtt három bűnügyben hozott ítéletet. Gyu­­ranovics Vjekcszlávct, aki még a múlt év nyarán a iürdövendéglőböl több szé­ket lopott el, három havi fogházra, Jak­­sics Rózát, aki több mint ötezer dinárt csalt ki ösmerőseitől, másfélévi börtön­re ítélte a biróság, Piukovics Alexát, a ki 450 dinár készpénz és nagyobb meny­­nyiségü élelmiszer eltulajdonításával veit vádolva felmenteték, mert munka­adója visszavonta a feljelentést. — Zsirszódát ivott. Noviszadról je­lentik: Dujmovics Laura noviszadi asz­­szony szombatért délelőtt öngyilkossági szándékból zsirszódát ivott. Súlyos, belső égési sebekkel a kórházba szál­lították. Tettének oka családi perpatvar. — Megölte az anyósát. Bácsbokodról jelentik: Haász Ferenc bácsbokodi ci­pész közös háztartásban élt Schnaden­­berger Máriával. A fiatalok az asszony édesanyjánál laktak és nemrég pert in­dítottak ellene az apai örökségért. A pert elvesztették, amiért Haász annyi­ra elkeseredett, hogy anyósát szóváltás közben késével leszúrta. Másnap reggel önként jelentkezett a csendőrségen, a hol letartóztatták. ,— Az »Aranymadár« bemutatója a Katolikus Legényegyletben. A szuboticai Katolikus Legényegylet műkedvelő gár­dája május 24-én este 8 órai kezdettel mutatja be Harmath Imre és Zerkowitz Béla nagysikerű Aranymadár cimü ope­rettjét, teljesen üj díszletekkel. A da­rab főbb szerepeit Weisz Irénke, Kán­tor Irma, Juries Mariska, Kozma Gyula, Kladek Károly, Koncz Dániel és Ruby Ottmár játszók. Az előadást, amelyet nagy érdeklődés előz meg, május 25., 28., 29., 31. és junius 1-én megismétlik. Jegyek elővételben a Reitter-drogériá­­ban és Wagner Ferenc divatáru üzle­tében kaphatók. — Felakasztotta magát. Szombaton hajnalban Herczcg István, 56 éves, szu­boticai lakos, a Pajá Bašičeva-uccai la­kásának tornácán felakasztotta magát és mire észrevették, már halva volt. Az esetet azonnal bejelentették a rendőr­ségnek, ahonnan Csupurdia rendőrfel­ügyelő és dr. Csóvics rendőrorvos men­tek ki a helyszínére. A rendőri bizott­ság megállapította, hogy Herczeg Ist­ván öngyilkos lett. A hullát a Bajai-uti temető hullaházába szállították. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom