Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-17 / 135. szám
1924 május 17, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, A Vajdaságból közel ezrea vándoroltak ki márciusban A zagrebi kivándorlási iroda statisztikája A zagrebi kivándorlási iroda most tette közzé a március hónapban tengerentúlra keli jugoszláv állampolgárokról szóló statisztikát, amely szerint 1924 márciusában 1700 ember (1167 férfi és 533 nő) vándorolt ki Amerikába az S. H. S. királyságból. A statisztikai kimutatásban természetesen a Vajdasás vezet. aHmmét közel ezer ember (979) ment ki márciusban Brazíliába. A többi országrészek' már kisebb vérveszteséget szenvedtek: Horvátországból és Szlavóniából 345 (300 férfi, a többi nő), Dalmáciából 164 (145 férfi), Szerbiából 102 (101 férfi). Szlovéniából 79 (67 férfi), Montenegróból 18 (12 férfi). Bosznia-Hercegovinából pedig 13-an vándoroltak ki az országból. A kivándoroltak közül 50 szakmunkás. 85 segédmunkás. 1115 földműves. 30 szabadpályán levő és 420 olyan gyermek és öregember, akiknek nincs foglalkozásuk Braziliába mentek 711-en, Argentiniába _ 431-ena Kanadába 352-en. az Egyesült Állaír:okba 146-an. Csilébe 10-en. Amerika egyéb részeibe 27-en, Ausztráliá- ' ba 20 és Uj-Zeelandba 3-an. A statisztika szerint Kanadába, Argenti- j niába és Brazíliába különösen sze-: zonmun,kasok (földművesek) vándo-, rolnak ki.------ !—-------Az ullevélkértlés szabályozása Magyarország és Jugoszlávia közt Beogradból jelentik : utlevélügy rendezésére kiküldött albizottság Magyarország és Jugoszlávia között egy napi tárgyalás után be is fejezte tanácskozásait. A konvenció megszövegezésének a mai nap folyamán kellett volna megtörténnie, azonban a jugoszláv delegátusnak, Lazarcvics Vászának, az államvédelmi ügyosztály főnökének hirtelen el kellett utaznia Beogradból. így a végleges megszövegezés néhány napi késedéi- j met szenved. A többi albizottságok | is a legszorgosabban folytatják tanács-j hozásaikat, úgy hogy kilátás van rá, j hogy a jugoszláv-magyar tárgyalások s meglepő gyorsan fognak befejeződni. | A gyilkos mostoha Méregkeverés miatt letartóztattak egy becskerekt asszonyt Becskerekről jelentik: Ezelőtt mintegy három hónappal rejtélyes körülmények között meghalt Becskereken Ré-1 mics Milivoj 18 éves gimnáziumi tanuló. | Halála után két hónappal a becskerekij ügyészséghez feljelentés érkezett, hogy i Rémics Milivoj nem természetes halállal halt meg, hanem méreggel ölték meg. A feljelentés folytán az ügyészség elrendelte Rémics Milivoj holttestének exhumálását, ami meg is történt. A törvényszéki orvosok a hulla egyes belsőrészeit elküldték a zagrebi vegytani intézetbe. Pénteken délelőtt érkezett meg Becskerekre a zagrebi vegytani intézet hivatalos jelentése, amely megállapítja a mérgezés tüneteit. A vegytani intézet jelentése alapján az ügyészség letartóztatta Rémics Milivoj mostohaanyját, Rémics Júliát. Az asszony letartóztatása után rebesgetni kezdték, hogy az asszony férje, Rémics Nikola két évvel ezelőtt hasonló gyanús körülmények között halt meg és hogy nemcsak a fiá ; hanem a férjét is eltette láb alól. Rémics Nikolának virágzó szabóüzlete volt a Gabona-téren és halála után az asszony vette át az üzletet. Rémics Ni-J kola halála előtt úgy rendelkezett, hogy a fiának 50.000 dinár készpénzt hagyományoz, amely vagyon ke elését a fiú nagykorúságáig a mostohaanyjára bízta, Rémics Milivoj diáktársai előtt többsző: kijelentette, hogy ha leteszi az érettsé! git, megnősül és megkapja a pénzét. A! 1 vád szerint ezt a pénzt akarta az asz-1 izony megszerezni és ezért mérgezte neg a mostoha fiát. bűn lajstroma Csaruga végtele. Az ötödik tárgyalási napon sem ért véget a rablóvezér c kihallgatása — A Bácsmegyei Napló ősijeid munkatársának telefonjelentése — A szlavóniai rablóvezér bűnügyének pénteki tárgyalásán is egész na pon át Csarugát hallgatták: ki. azonban az ötödik napi kihallgatáson sem értek a hosszú bünlajstrom végére. Az ötnapos hosszú tárgyalás szemmelláthatóam kifárasztotta megviselte Csarugát. Fejfájásról panaszkodik, már nem kokettál a karzattal és nem mosolyog. A tegnap még hetyke bandita teljesen összetört, tagadása sem olyan bizíoshangu, mint az előző napokban voit. Fáradtan, vontatottan adja elő a tárgyalásra kerülő bűntényeket, amelyek alól most is igyekszik m gát tisztázni, sok esetben, a vérontás nélkül lefolyt rablásoknál azonban beismeri bünrészességét. A gyilkosságok bűnét továbbra is társaira háritja. j>Mos t megölted szerb testvéredet A tárgyalás megnyitása után Tiníor csendőr meggyilkolása ügyében hallgatja ki a birósáz Csarugát. A csendőrt 1923 junius 16-ikán lőtték le. amikor Koska és Budinci között az erdőben Némedi Károlyt, a nasici teaming vár pénztárosát is megsebesítették és kirabollak. Csaruga beismeri, hogy résztvett a rablásban. Vujisics Uros, akit eddig méz nem sikerült kézrekeriteni, állt elő azzal a tervvel. — mondja a vádlott, — hogy ki kellene rabolni a Neuschlosz-gyár pénztárnokát, aki vasúti hajtányon szokott az erdőn keresztül menni munkáskifizetésre és ilyenkor mindig sok pénzt vitt magával. Ezt megelőzően egv gazdag amerikait akartak kirabolni. — Ezt — mondja Csaruga — nem engedtem, mert megtudtam, hogy az amerikai nagyon derék ember és becsületes munkával szerezte vagyonát. Ugyanígy elleneztem a nasici gyár pénztárosának kirablását is. azonban végül mégis bele kellett egyeznem, mert társaim ragaszkodtak hozzá. A támadást nem én vezettem. hanem Sztankovics Dusán. Egy nappal előbb már az erdőbe mentünk és az iparvágányok mentén töltöttük az éjszakát. Korán reggel már messziről hallottuk a vasúti hajtány közeledését. Ekkor elhelyezkedtünk, Ketten-ketten a sinek két oldalán elrejtőztek, én magam pedig a sínek közé álltam és izv a hajtánv egyenesen felém tartott. Mikor már csak néhány méterre volt tő: lem. láttam, hozv egy csendőr is ál a hajtányon, aki. amikor észrevett, elörehaioh és fegyverét lovesre emelte Ekkor rájuk kiáltottam, hogy álljanak meg. de ugyanebben a pillanatban társaim Jüzeltek is. A csendőr kibukott a kocsiból és egy árokba zuhant. Nem is gondoltam, hogy megsebesült, odamentem hozzá és azt mondtam neki: — Ne félj. szerb testvérem, senki sem lőtt rád. — Kedves szerb testvérem. — válaszolta a csendőr — most megölted szerb testvéredet. Ekkor láttam csak. hogy a csendőr megsebesült, én azonban egv lövést sem tettem. A pénztáros is megsebesült, de el tudott menekülni. A pénzt a hajtányon hagyta. A negyvenezer dinárt szétosztottuk, mindegyikünk ötezer dinárt kapott, a megmaradt ötezer dinárt pedig beszolgáltattuk a banda pénztárába. Elnök: Ki lőtte hát !e a csendőrt? Csaruga: Mijics Miklós. Oreskovics szavazóbiró: Miért nem végezték ki emiatt a banda törvényei-értelmében? Csaruga.- Nem sok hiányzott, hogy kivégezzük. A vádlott ekkor fejfájásról panaszkodik és szünetet kér, hogy aspirált vehessen be. Az elnök öt perc szünetet rendel el. Csaruga ítélkezik Szünet után a Brloska Dübrava községben augusztus 21-ikén elkövetett rablás ügye kerül sorra. Itt ülakovics Torna parasztgazdától háromezer dinárt és háromszáz dollárt raboltak el. Csaruga beismeri, hogy ezt a rablást öt. társával együtt követte el. Az egész családot megbilincselték, a pincébe zárták és igy fosztották ki a lakást. 1923 szeptember 27-én Gunjáin Piai: Henriktől 3000 dinár készpénzt és 12.000 dinár értékű tárgyakat raboltak el. ezután kifosztották Sudics József gunjai lakost, akitől negyvenezer dinár készpénzt és ékszereket vittek el. Csaruga beismeri mindkét rablást. Elmondja, hogy Píaff kirablása simán ment. Sudics azonban ellenállt és segítségért kiáltott. Erre ő figyelmeztette. hogy legyen csendben, mert az életével játszik. A rabiás után — mondja Csaruga — megkérdeztem társaimat, hogy utasította őket, hogy Sudicsot kirabolják. Erre egv előttem teljesen ismeretlen ember jelentkezett, akit a nálam levő késsel leszúrtam. Mikor az elnök megkérdezi, hogy miért szúrta le. a vádlott emelt hangon feleli: — Mert megszegte a fegyelmet és mert sajnáltam a Sudics-csalddot, akiket nagyon jósziviieknek ismertem. Tudtam, azt is hogy Sudics. bár horvát származású, áttért a görögkeleti szerb vallásra és Politiken nézetei miatt már fogságban is -volt. Elnök: Akkor miért engedte kirabolni? Csaruga: Mert társaim eleinte azt tervezték, hogy egy guniai téglagyárost megölnek és kirabolnak, én pedig mindig kerülni Qkarícm a vérontást és ezért inkább beleegyeztem Sudics kifosztásába. Október 17-ikén Ivankovó községben Ausländer Dávidtól raboltak el 6500 dinár készpénzt és 15.000 dinár értékű értéktárgyakat. Erre vonatkozóan Csaruga elmondja, hogy Sulentics. Prpics és Krmpotics kíséretében hatoltak be Ausländer házába, akit halállal fenyegettek. A támadásban részt vett Sega. Bulovics és Tornác is. — A bűntett után — mondja Csaruga — Prpics Pávellel megbeszéltük hogv Següt. Prpics Ivót és Tomocot ártalmatlanná tesszük, mert ők akarták Ausländert kifosztani. A bandát is szét akartam ugratni, azonban erre már nem kerülhetett sor, mert időközben elfogtak. Az elnök figyelmezteti Csarugát, hogv Tornác és Sega nem is voltak Ivankov ón. a vádlott azonban kijelenti. hogy Tornác voit az. aki Ausländer! hasbarugta. Tagadja, hogy a megtámadott kereskedőt — amint a vádirat állítja — ő bántalmazta volna. Hat órakor az elnök a tárgyalást félbeszakítja és annak folytatását szombtra tűzi ki, A szombati tárgyaláson előreláthatóan befejezik Csaruga Iáhallgatását és Prpics másodrendű vádlott vallomása kerül sorra. A noviszadi zenészele réme Az egyesületi elnök idegenadót vet ki jelentik: A noviszadi Noviszadró ntik ott hat héttel egyesületbe tömörültek, amelynek elnökévé Studlicska Mii őst válaszjo; Iák meg. Az újdonsült elnök komolyan is vette hivatását és olyan páratlan eréllyel fogott hozzá működéséhez, hogy csakhamar az egész egyesületet rémületbe ejtette. Első ténykedése az volt, hogy az idegen állampolgárságú zenészeket kiitasitással fenyegette meg arra az esetre, ha nem lépnek be az elnöklete alatt álló egyesületbe. Alighogy ez megtörtént, a fáradhatatlan Studlicska az összes idegen illetőségű muzsikusra adót vetett ki és fizetésük öt százalékát követelte tőlük tagsági illeték ci* mén. A zenészek ebbe nem akartak beleegyezni és közgyűlést hívtak össze, amely az elnököt, minden tiltakozása ellenére is leszavazta. Studlicska azonban nem nyugodott meg a többség akaratában, hanem bosszút forralt. Egy napon a beogradi központtól szigorú leirat érkezett a noviszadi egyesülethez, amely elrendeli, hogy minden idegen zenész köteles fizetésének öt százalékát Studijcska elnök ur kezeihez juttatni, máskülönben kiutasítják íz országból. A zenészek azonban gyanúsnak találták a rendeletét és feljeentést tettek a noviszadi rendőrségen Studlicska ellen. A rendőrség erélyes fellépésének hatása alatt az elnök ur után bevallotta, hogy az állítólagos beogradi rendelet hamisítvány. Kiderült egyúttal az is, hogy Studlicska sem jugoszláv állampolgár, hanem csehszlovák illetőségű és csak pár éve tartózkodik Noviszadon. A vizsgálat tovább folyik a vaskezü elnök ellen. Sérmálási űcaepségek Starakariizsíín BuJanovics apostoli adminisztrátor í.érmautja Sztarakanizsán — mint tudósítónk jelenti — fényes, ünnepségeket készítenek elő Budanovics Lajos apostoli adminisztrátor tiszteletére, aki szombaton délután érkezik bérmautján Sztarakanizsára. A püspöki helynököt a pályaudvaron a Gazdák és a Katholikus Ifjak Egyesülete 50; tagú bandériuma fogadja s kivonulnak a fogadtatásra az iskolák katholikus növendékei is. A katholikus hitközség képviseletében dr. Duktxy Adolf, a várog nevében Pariity Antal polgármester lógja üdvözölni az apostoli adminisztrátort, majd a menet a tüzoltózenekar kíséretével bevonul a városba. A katholikus templom bejáratánál Márton Mátyás prépost Plébános az egész papsággal együtt várja Budanovics apostoli adminisztátort. aki ezután litániát mond. Utána a tisztelgő küldöttségeket fogadja a püspöki helynök a parochián, este pedig fáklyásmenet és térzene lesz Budanovics Lajos tiszteletére. Vasárnap, május 18-án a püspöki helynök reggel 7 órakor misét mond, majd délelőtt a fiukat bérmálja. Délben . szükebbkörü ebéd lesz a plébánián. maid délután sor kerül a lányok bérmálására. Este nyolc órakor kétszáz terítékes bankett lesz a Gazdakörben, majd a sztarakanizsai tüzoltóegyesület Pietsch Ferenené nmkedvelőgárdájának részvételével díszelőadást rendez. Hétfőn reggel Oromhegyesre megy bérmálni Budanovics Lajos apostoli adminisztrátor, ahol Horváth János adorjáni plébános fogadja. Onnan kedden Adorján községbe megv az apostoli adminisztrátor és kedden délután visszaérkezik Szuboticára. FJsörendii órát, melyben bízni lehet Doxót vagy Omegát csak Kre kasnál Farkas-ház. [vehet
