Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-16 / 134. szám
4. oldal vonatrészt kapcsolnak bele Halason Kelebia-Szubotica felé, amely tovább megy Beogradig. Az ellenirányból jövő bajai személyvonat ugyancsak kap közvetlen Beograd- Szubotica-i vonaírészt, amely az eddigi 6 óra 20 perces érkezéssel szemben 6 óra 10 perckor fog Budapest keleti pályaudvarra érkezni. Az erdélyi magyarság jogaiért Mania Gyula előadása a kisebbségi kérdésről Bukarestiből jelentik: Maniu Gyula az erdélyi román politikai élet egyik kimagasló vezére a Román Társadalomtudományi Intézet felkérésére Bukarestben a napokban előadást tartott »A román poltiika szempontjai« címen. A rendkívül érdekes előadásban, amelyet Bukarest színe-java hallgatott végig, Maniu hangsúlyozta, hogy minden népnek alkotmányos igénye van nemzeti jogaira. Románia nemzeti kisebbségeinek a gyulafehérvári határozatok alapján meg kell adni mindazokat a jogokat, a melyekkel a nemzeti állam keretében a kisebbségek a demokrácia bázisai lehetnek. A magyaroknak és a németeknek elsősorban a törvényhozásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban van jussuk részesedésre, de mindezek mellett nemzeti tulajdonságaik és nyelvük szabad fejlődését is elő kell segíteni a román kormánynak. Mcmiu továbbiakban azt fejtegette. hogy a kisebbségeknek joguk van nyelvüket használni az iskolában és a hatóságok előtt és az állam köteles a kisebbségek részére anyanyelvükön tanintézeteket felállítani. Románia — mondotta — nemzeti állam, de egyúttal kulturáüam és jogállam is legyen. Külső megnyilvánulásában és beiső szervezetében maradjon román: támogassa a román nép gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődését. De a kisebbségekkel is igazságosnak kell lennie és a gyulafehérvári határozat, valamint a békeszerződések pontozatainak becsületes megtartásával az ő kulturális és gazdasági fejlődésüket is támogatnia kell. A Szent Misszió könyvében adoma, a szocialista naptárban izgatás A Népszava sajtópore — Az inkriminált Turgenyev Budapestről jelentik: Az ügyészség Fuchs Jakab nyomdász ellen sajtó utján elkövetett osztály elleni izgatás büntette cimén emelt vada, mert a földmunkások naptárában és a Népszava naptárában a szövegrész feletti fejlécek képes ábrázatáiban, amelyeket Biró Mihály grafikus rajzolt, a munkásosztályt a tőkés osztály ellen gyűlöletre izgatta. Ugyancsak vádat emelt Takács József magánhivatalnok ellen osztály elleni izgatás büntette és nemzetgyalázás vétsége címén, mert a földmunkások naptárában, egy politikai cikkben, továbbá az Örzse özvegysége cimü novellában és a közölt adomákban a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbitoita, hitelét sértette és a munkásosztályt a tökésoszály ellen gyűlöletre izgatta Ez a per csütörtökön került főtárgyalásra a budapesti büntetótörvényszéken. A vádlottak kihallgatásuk során kijelentették, hogy nem érzik magukat bűnösöknek. A védő a valódiság bizonyítását kérte. Két könyvet csatol be. Az egyik Turgenvevnek egyik elbeszélése, amelyet Takács József szószerint vett át a Népszava naptárába »örzse özvegyBACSMEGYEI NAPLÓ 1924. május 1(). sége« cimén és amelyet az ügyészség inkriminált. A megvádolt adomákra vonatkozólag egy másik könyvet csatol be. amelyet a kapucinus zárda nyomdájában készítettek. amely a szent misszió kiadásában jelent meg és amelyben szórólszóra ugyanazok az adomák vannak. amelyeket az ügyészség a Népszava naptárában inkriminált. A bíróság elutasította a védelem előterjesztéseit és csak az inkriminált cikk felolvasását rendelte cl, köztük Turgenyev Iván Szurtoskezü és fehérkezü emberek ci’mü kis novellájának felolvasását, amelyet az ügyészség szintén inkriminált. A felolvasás után az elnök megállapítja, hogy a novella már tényleg megjelent Turgenyev Költemények prózában cimü könyvében. Megállapítja továbbá az elnök, hogy az inkriminált adomák tényleg szóról-szóra bent vannak a Szent Misszió könyvében. Fuchs Jakabot a biróság felmentette a vád alól, mert a képek izgató hatásúak ugyan, de miután ezek már megjelentek, az alantas állásban levő Fuchs nem gondolhatta, hogy azok újból való közzétételével büntetendő cselekményt követ el. Takács Józsefet a biróság elítélte a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség cimén és ezért őt négy hónapi fogházra és 400.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A német kormány békiilékeny jegyzéket küldött Moszkvába A szovjetkorraány ragaszkodik az extarritorlálfs jog biztosításához Berlinből jelentik: Abban a jegyzékben, emelyet Síresemann külügyminiszter a birodalmi kormány nevében Moszkvába küldött, részletesen ismerteti a berlini orosz szovjet-delegáció helyiségében történt eseményeket, úgy, ahogy azokat a német rendőrhatóságok jelentéseikben leírták. A jegyzék rendkívül békiilékeny hangú és a kormány sajnálkozását fejezi ki, amennyiben kitűnnék, hegy a német rendőrség meg sértette az orosz delegáció exterrjtoriális jogát. Azt ajánlja Síresemann, hogy a két kormány vegyes bizottságot állítson össze, amely hivatva lesz, hogy a tényállást kiderítse. Moszkvából még nem érkezett válasz a jegyzékre, de a szovjetkormány — hir szerint — a német külügyminiszter ajánlatával szemben arra az álláspontra helyezkedik, hogy mindaddig nem lehet szó a kereskedelmi kapcsolat föntartásáröl a német birodalommal, mig a berlini delegáció tagjainak exlerriíoriális jogát a birodalmi kormány nem biztosítja. Sorra kerülnek Csaruga rémtettei Csaruga apja megtagadja haramia fiát — A fötárgijalás negyedik napja — A Bácsmegyei Napló kiküldőit munkatársának jelentése — Csütörtökön reggel negyed tízkor folytatta az osijeki törvényszék Csaruga kihallgatását. A tárgyaláson megjelent Csaruga apja is. Öreg barai földmives, aki évek óta nem beszélt fiával és most is megtagadja. Csak fiának védőügyvédjével váltott néhány szót, aki igyekezett az öreget megnyugtatni':. Mikor a hallgatóság közül kérdez tőle valaki a fiára, elkeseredetten mondja: — Bár már az ördög elvitte volna, akkor legalább nyugtom lenne tőle. Mégis a tárgyalás alatt, mikor valaki megjegyezte előtte a fiára, hogy nem kerüli el az akasztófát, felébredt benne az apai érzés, hirtelen elsápadt, rosszul lett úgy, hogy ki kellett vezetni a tárgyalóteremből A rablóvezér a vádlottak padjáról teljes közönyösséggel nézi végig az egész jelenetet. Az agyonlőtt csendőr Csaruga folytatólagos kihallgatása során rátértek Sirola csendőr meggyilkolásának ügyére, akit Csaruga 1921 június 21-ikén éjjel Mihajlevci falu kocsmájában lőtt agyon, amikor a csendőr őt le akarta tartóztatni. A vádlott előadja, hogy ezen az éjszakán ő és társai csendőrruhában a kocsmában ittak, amikor Sirola csendőr belépett és revolvert szegezett mellének. Erre ő leütötte a lámpát és a sötétben dulakodás fejlődött ki. Nem tudja, hogy ki lőtte agyon Sirolát, mert ő abban a pillanatban, amikor sötétség támadt, elmenekült. A vádirat szerint 1921 június 15-ikén Csaruga a Kraskovics mellett levő erdőben agyonlőtte Matota nevű rablótársát. A rablóvezér ezt is tagadja és azt állítja, hogy csak később értesült Matota meggyilkolásáról, amelynél nem volt jelen. Az elnök erre megjegyzi', hogy a vizsgálóbíró előtt beismerte a gyilkosságot. — Azért vallottam be, — mondja Csaruga — mert kényszeritettek rá. Nem tudtam, hogyan kell viselkednem, mert még nem volt dcégom a bírósággal. Tomics Szvetozár ügyész megjegyzi, hogy egy ízben már állt biróság előtt és el is Ítélték négy évre, amire Csaruga nem válaszol. A vocsini rablás 1921 augusztus 16-.ikáfi Vocsinban kirabolták Fiedler ácsmestert. Csaruga azt állítja, hogy ezt a rablást Predragovics követte el. Markovics Nikola elnök megjegyzi, hegy Gojanics és Mihajlevics rablótársai azt vallották, hegy ő követte el a rablást, azonban Csaruga továbbra is tagad. Dr. Tolnauer védő erre megkérdi a vádlottól, meg tudná-e mondani, hogy ebben az időben hol tartózkodott. Csaruga bizalmatlanul fogadja a védő kérdését és indulatosan feleli: — Mit tartozik ez az ügyhöz? Nem emlékszem rá, különben is mellékes hogy hol voltam. Kicsit szétnéztem a világban. Ezután az elnök az 1921 szeptember 5-ikén a Cseralije melletti erdőben több földmives ellen elkövetett rablótámadás ügyében intéz kérdést a vádlotthoz. Csaruga most újabb trükkhöz folyamodik: megtagadja bűntársait, Mihajlevicset és Gojanicsot, akik a Vizsgálóbíró előtt ellene vallottak és kijelent1, hogy ezeket egyáltalán nem ismeri. Tagadja azt a,vádat, hogy 1921 szeptember 5-ikén Cseralije mellett erőszakot követett el Müller Danica ellen. A leány sem vallott ellene, hanem egy szemtanú jelentette fe! emiatt Csarugát. Gyilkosság, rabiás 1922 július 3-ikán Csaruga több társával Ostrosinci községben 7500 dinárt rabolt el Blascsák Ivántól. Ugyanezen a napon megtámadták és agyonlőtték a községben Kriszter István ottani fö'dmivest. Csaruga azt állítja, hogy nem volt ott á rablásnál, mert akkor Szerbiában tartózkodott. Az elnök figyelmezteti, hogy társai ellene vallottak. — Lehet, —* mondja Csaruga —i de én mégsem voltam ott. Elnök: Miért ismerte akkor be a vizsgálóbíró előtt? Csaruga: Mert nem akartam helyszíni szemlére menni. A tizenkét nap alatt a csendőrség az. egész országon végig« hurcolt. Éppen elég volt belőle. Én csak őrt álltam.... 1922 julius 12-ikén Csaruga több társával Sarina községben bement Márk Iván kocsmájába, ahol az eléjük menő kocsmárost lefogták, megbilincselték és utána kirabolták. A rablók Márktól 4125 dinárt és ékszereket vittek el. A vádlott Csaruga előadja, hogy ebben a rablásban öten vettek részt. — Én — mondotta Csaruga — egy másik társammal csak őrt álltam az uccun. A támadást a banda tanácsa, a melynek én voltam a végrehajtó szerve, határozta el. A támadás vezetője pedig egy Sója nevű társam volt. Ezután Csaruga elmondotta, hogy a rablás után a banda az ő felszólítására feloszlott. Később egy erdőben ismét összejöttek. Akkor a banda tagjai kér« ték, hogy továbbra is vegye át a vezetést, amibe ő beleegyezett. Csak Séja volt ellene, aki őt alkalmatlannak találta a banda vezetésére. Ugyanekkor a banda egyes tagjai azt indítványozták, hogy egy Fekete nevű embert raboljanak ki. ö ezt ellenezte, mert Fekete barátja volt neki. Emiatt a banda két pártra szakadt, sőt annyira kiéleződött a helyzet, hogy a két párt egymással harcba is keveredett. Ez alkalommal két rabtótársuk meg-: halt. Csaruga azt vallja, hogy az eset után levélben értesítette a hatóságokat, hogy sikerült a bandát szétugrasztani. Mikor az elnök kétségbe ven ja, hogy a hét tagból álló fegyveres bandát egymaga szét tudta oszlatni, Csaruga hallgat. A biróság ezután tovább folytatja Csaruga kihallgatását. Az elnök kérdésére Csaruga előadja, hogy vette fel a Nikola Drezsgics nevet és miképpen szerzett erre a névre Otocsácon személyi okmányokat. Otocsacról a névcsere után Andrijevcire ment, ahol Nikola Drezsgics néven jelentette be miagát a hatóságoknak — mint kereskedő. A biróság rátér 1923 április 20-án Sr« dedjantiban kirabolt Fuchs Dávid kocsmáros esetére. Csaruga Fuchsot és feleségét megbilincselte és társaival elrabolt tőlük 360 dinár készpénzt és több ékszert. A vád ismertetése után Csaruga kijelenti, hogy ebben a rablásban is csak azért vett részt, hogy Fuchs életét megoltalmazza. Tífuszjárvány Beocsinfjan Gondatlanság: miatt eljárás indult a Beocsini Cementgyár vezetősége és teleporvosa ellen Novisadról jelentik: Súlyos egészségügyi botránynak jött nyomára a novisadi egészségügyi felügyelőség, amely megállapította, hogy a Beocsini Cementgyár vezetőségének és teleporvosának ■ gondatlansága folytán veszedelmes tífuszjárvány terjedt el Beocsinban a gyár munkásai között. Március végén több tifuszmegbetegedés történt Beocsinban, azonban — amint most megállapították — a cementgyár vezelősege és teieporvosa a járványt eliitkoita, nem jelentette be a hatóságoknak és elmulasztotta a szükséges óvóintézkedésekef, hogy a betegség terjedését megakadályozza. A gondatlanság folytán három hét alatt harmincnyolc megbetegedés történt és a betegek közül ketten, Tarbuk Milka ■ 25 éves munkásnő és Galac Éva ötéves kislány, meghaltak. A novisadi egészségügyi felügyelőség, mikor a járványról értesült, vizsgálatot indított és megállapította, hogy a betegség onnan eredt, hogy az egészségügyi viszonyokat a beocsini
