Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)
1924-05-15 / 133. szám
2. oldal. BACSMEGYHI NAPLÓ 1Q24 május 15. Az nj búza. Métermázsájat 230—240 dinárjává: kínálják A gabonapiac hónapok óta tartó lanyhasága az utóbbi hetekben is fokozódott, mert az aratási időszak közeledése és a jó terméskilátások a! még meglevő készletek eladására i bírja rá a gazdákat. A dús esőzések és a néhány nap óta tartó meleg időjárás- hatása alatt a vetések mindenütt nagyszerűen állnak és nemcsak a Vajdaságból, hanem az ország minden részéből kedvező jelentések érkeznek a gabonavetések fejlődéséről. De nemscak nálunk, hanem egész Európában kedvező termésre \ van kilátás, úgy. hogy a gabona ára a világpiacon teljesen ellanyhult. Az általános lanyhulás erős befolyással van a vajdasági gabonaárakra, annál is inkább, mert Becs, mint fő fo- J . gyasztási piac a frank-kontremín ál- j : tál bekövetkezett gazdasági válság ’ és pénzhiány folytán nem vásárol nagyobb tételeket. A jugoszláviai gabonaárak egyébként is még a világpiaci paritás fölött mozognak, úgy, hogy a mostani árak mellett nem lehet a külföldön árut elhelyezni. Az e'xport hiánya a vételtől való tartózkodásra kényszeríti a kereskedőket, a nagy lisztkészletek sem nyernek elhelyezést, úgy. hogy a malmok csak a belföldi szükséglet ellátására és redukált üzemük feritar-1 ' tására vásárolnak kisebb tételeket.1 Egy-két vagonnál nagyobb kötések még elvétve sem fordulnak elő. Ennek tulajdonítható, hogy a búza ára a tőzsde 320. dináros jegyzése mel- j lett a helyi piacokon 300—310 di-1 nárig ment vissza, a legjobb 0-ds pe-' dig 4S0—485 dinárra esett. Az egyre növekvő kínálat mellett azonban még ezeken az árakon is csak a helyi szükséglet fedezésére történnek vá- ‘ sáriások. j Az elmúlt napokban egyébként már aj búzában is történtek kötések, mert több gazda a pénzhiány miatt 1 előre eszközölt eladásokat. Értesülő- 5 sünk szerint az első kötések 250 di- i náros drak mellett jöttek létre, most azonban már 230—240 dinárnál nagyobb árakat nem tudnak elérni a gazdák. Arra számítanak azonban, hogy az uj búza ára — ha az időjárás továbbra is kedvező marad, 200— 210 dinárig■ vissza fog menni. Erősen ellanyhult az árpa is, mert a sörgyárak elegendő készlet fölött rendelkeznek és a további vételeket beszüntették. A prima sörárpa piaci ára 320—325 dinár. A tengeri ára 225 dinárig ment vissza, de a külföldön az olcsóbb román és bolgár áru versenye miatt nem lehet elhelyezni. Egyedül a zab szilárd és ára 380— 225 dinárig ment vissza, de a külfölkészletek már mindenütt kifogyóban vannak. Elvették az utolsó hold földjét is - baj mohi földjeinél-; szétosztását a Megkezdték a város obrovoljácok közölt zár alá. mert a most lefoglalt földeken kívül már termőföld egyáltalán nem áll a város rendelkezésére és ma a város birtokában már csak legelők és erdők vannak. A városi tanács nyomban tiltakn zik az újabb ezer hold földjének zár alá vétele ellen, azonban az eddigi tapasztalatok után most sincs sok kilátás arra. hogy a város utolsó ezer. hold földjét meg lehessen menteni -az agrárreformtól. Ha pedig ezt az utolsó ezer hold városi földet is elveszik, akkor a nemrég még gazdag Szubotica koldus-sorsra jut és a legmagasabb városi pótadók kivetésével' is aligha fog sikerülni egyensúlyban tartam a város költségvetését. Szubotica város az agrárreform végrehajtása során most elvesztette utolsó hold termőföldjét is. A békeszerződésben megjelölt uj határok következtében a város tudvalevőleg elvesztette legértékesebb földjeinek nagyrészét, amelyek a határon túlra estek. A megmaradt városi földeket pedig fokozatosan agrárcélokra vették igénybe és hiábavalónak bizonyult a város minden tiltakozása, a még fel nem osztott földeket is zár alá vette az agrárminisztérium. Legutóbb már agrárcélokra zár alá vették a városnak a bajmoki határban levő ezer hold termőföldjét is. A városi tanács e földek elvétele miatt az utóbbi években már nem tudta fedezni a legsürgősebb beruházások költségeit sem és ezért akciót indított a zár alá vett bajmoki földek feloldása érdekében. A város legutóbbi interveniálása alkalmával az ügy aktái még a hadügyminisztériumban voltak véleményezés céljából és ezért teljesen meglepetésszerűen érte a városi tanácsot. hogy kedden váratlanul megérkezett a szüboticai városházára az agrürreform-minisztériim rendelete, am elv elutasítja a városnak a földek feloldására irányuló kérelmét és elrendeli. hogy az ezer hold bajmoki földet fel kell osztani a dohrovoljácok között. Ugyancsak értesítés érkezett a városhoz, hogy a bajmoki földek felosztását még kedden megkezdik. mire Gyorgyevics Dragoszláv főispán nyomban kiment Bajmakra. ahol jelen volt a földosztás megkezdésénél. A bajmoki városi földeknek a felosztása a dobrovoliácok közt tehát már folyamatban van. ennek ellenére azonban a város újabb akciót kísérel meg a földek megmentése érdekében és ebben az ügyben sürgős felterjesztést intéz az agrárminisztériumhoz. A földosztás mai stádiumában azonban már nagyon kevés remény van a kedvező döntésre. A városnak ugyanis az volt a terve, hogy bajmoki földjeit eladja. Az ezer hold föld árából kellett volna a jövő tanévre halaszthatatlanul szükséges uj iskolákat felépíteni, s a város már régóta esedékes egyéb fontos beruházásainak. színházépítés, csatornázás és uccaszabályozások költségeit fedezni. A földosztás elrendelésével egyidejűleg még egy olyan rendelet érkezett a városhoz, amely még kalásziról álisabbá teszi Szubotica vágyom helyzetét. Most érkezett ugyanis a városházára az agrárreform-minisztérium rendelete. amely szerint a minisztérium zár alá vesz újabb ezer hold városi földet az agrárreform céljára, részint Csantavéren. részben pedig Tavankuton. A v’Bácsmegyel Napló« munkatársa előtt dr. Hoffmann Kálmán gazdasági tanácsos kijelentette, hogy ezzel az ezer holddal az agrárminisztérium Szubotica- város utolsó földjeit vette Öngyilkos Sett, mQfi ©roköll: PorSskodéa elől a halálba Kalmár Istvánná szubotica! piaci árus négy és fél lánc földet örökölt anyjától. Ugyanekkor testvére csak másfél láncot kapott örökségül és abból is csak a haszonélvezeti jogot* azzal a kikötéssel, hogy halála után a föld tulajdonjoga visszaszáll Kalmár Istvánnéra. Kalmárné az örökség birtokbavétele után nagyon! nyugtalan lett. mert attól tartott, hogy testvére a kis örökségrész miatt pert indít ellene. Ezért felkereste ügyvédjét, aki előtt kijelentette, hogy. az ő nagyobb örökségrésze igazságtalanság testvérével szemben és ezért saját belátásából, csakhogy a pörösködést elkerülje, hajlandó megfelezni vele a földet. Az ügyvéd megnyugtatta az izgatott asszonyt, hogy nem kel! pörtől tartani, mert az ügy békésen is elintézhető. Kalmárné ekkor kissé lecsillapulva eltávozott. í A napokban tartották meg az örökségügyben a hagyatéki tárgyalást. Kalmárné helyett a fia jelent meg a bíróság előtt és bejelentette, hogy anyját a pörtől való félelem annyira ! megviselte, hogy elméje megzavarodott és a szerencsétlen asszony egy I őrizetlen pillanatban felakasztotta magát. OUKSBESiSESUSaSBSaaEE^^ Házasság I ia: Baedeker Ha' a házasság intézményéről van Szó, ■ nem fehetek róla, mindég az utazás módja és formája jut eszembe. Nem, mintha a házaséletnek valamely különösebb hasonlatossága volna az utazással. amely a természeténél fogva állandó mozgás és nyugtalanság, inig amaz csupa nyugalom (!) és megátlapodottság. De ahogy a házasságokat most kötik, s amit az a beléje menekvőknek és sötétbeugrókuak Ígér, az az. ami az utazásra emlékeztet. Arra. melymódon utaztak az emberék azelőtt és hogyan utaznak mostan. Érdekes darab kultúrtörténet volna, ha megírná valaki — híven, részletesen — minő változásokon ment keresztül életünknek ez a kedvelt szórakozása a postakocsitól s a saját-alkalmatosságtól. az utibatártól és a Vetturinotól a repülőgépig. S még érdekesebb s egyben szomorú erkölcsrajz. valóságos morálfilozófiái képsorozat lenne, ha párhuzamosan az utazásnak eme fizikotechnikai történetével egy másik író (vagy akár ugyanaz) megajándékozna bennünket a házasság történetével — a póstakecsitól a levegőt hasító gépig. EátSfölag nincs a két dolognak egymáshoz semmi köze. Száz év élőit se ment a násznép postakocsin a templomba. s ma se pályázik ez az úri társaság . Zeppelinen az anyakönvvezető elé. Sőt még ott se tartunk, hogy a börzepapa és a proccmarna, ha szerencsésen térihez adták a zSurlányukat. a nászutat repülőn tétessék meg vele. ezen a háfcasság konszummálására talán nem is teljesen alkalmas masinán. De mert a házasság nem csupán révbeérés és csöndes kikötőben való megpihenés. Hanem — hogy' a tengermeUéken maradiunk — uj vizekenevezés és uj célok felé hajózás, mégis némi rokonságot tart a folytonos mozgást szimhnUfliló íjtjjjissal, amellyel megosztotta azf^T sörsot is. Jj,ogy száz esztendő óta a formája épp úgy megváltozott mint azé. Alapjában mindkettőnek a vezérmotivutna is egyez: valamelyes nyugtalanság. amely kielégülést, változatosságot, megnyugvást keres. Aki utazni megy — magától értetődik, hegy nem üzleti vagy más határozott célutról beszélek —. azért indul ’ el. mert a régi viszonyokat unja s mert uj miliőben, másfajta életnek és népnek a mozgását nézve keres a háborgó leikének, a kiváncsi elméiének uj benyomásokat, más élnivalóságckat. Néha önmagát unta meg az ilyen utnakinduló. s ő maga az. akitől szabadulni óhajt. Persze csalódik. mert_ nem menekülhet a saját énjétől. — már az első állomáson észre kell vennie, hogy ezt a kellemetlen pasast, sajnos, nem hagyhatta otthon, s hogy azt. bármenynyire alkalmatlan neki. magával kell cipelnie. A házasodásnak is ilyenforma az indítéka. Itt is a környezetét, a régi életét, a megszokott társaságát s a rendes mulatságát meg a rendes vesződségét unta meg az ember, s azért kíván — néha bizony tudattalanul is — valami üdvös változtatást A legfeltűnőbb különbség e két ember — az utazni meg a házasodni vágyó ember —' mentalitásában talán ott van, hegy mig amaz önmagától akarja függetleníteni magát s azért veszi nyakába a világot, emez önmagához akar visszatalálni, s ezért határozza el magát arra a lépésre, amely a városházának anyakönyvi hivatalába, sorsának a legnagyobb fordulata felé viszi. S lehet, hogy bizonyos kapcsolatot a házasuló szinte automatice érez az utazással, s azért szokás már hosszú idő óta. a postakocsi csöndes korszakától kezdve egészen a repülőgépek forradalmi ideiéig, hogy a kulturházasodók. hacsak nem földhözragadt szegények, mingyárt az anyakönyvi átok vagy. az egyházi áldás után utazni mennek. De végre vissza kell térni a kiinduló ponthoz, s megállapítani, amiért ezt a jpetüt írom. hogy. a házasság épp oly lassumenetü. nyugodalmas és mégis romantikus szellemű viszony volt két ember közt. mint atnfnő lassú, nyugodt és mégis regényes alkalmatossága volt az utazásnak a néhai ió. kedves és intim postakocsi. S ahogy áttértek később a vasutak gyorsabb s még későbben már széditően sebesfutamu menetére, úgy lett a házasság is kevésbbé regényes, de nyugtalanabb, tarkább, de fárasztóbb, színesebb, de nem oly meghitt együttélésévé az emberpároknak. Ez a folyamat természetesen nem állott úgy elé hirtelen, máról-holnapra, hanem lassan történt, amint a vonatok sebessége növekedett; s amint a nagy iramban nyargaló vonatokon bizonyos százalékkal nagyobb a kisiklás vagy az összeütközés veszedelme, úgy a sietős életvitelben kötött gyorsházasságcknál is nagyobb a sínpárról való kilengésnek vagy egy más szerelmi érdekkel | történő összecsapásnak a fenyegető réme. Úgynevezett Eheirrung több esik meg. amióta gyorsabban élnek, futólagosabban szeretnek és meggpndolatlanabbul házasodnak az élet különböző turistái.... Félek, baj lesz. ha általánossá válik ezen a téren is a repülőutazás. Még több házasságtévesztés lesz. s ahogy az öregek még ma is visszasírják a póstakocsi regényes, költői döcögését. amelyről az apjuk lelkesedéssel mesélt nekik, s amelyet örökre letört az egyre sietősebben zakatoló vasszörnv. ugv lesznek nemsokára sokan. akik okulva a saiát vagy a mások eihirtelenkedett házasságkötésén, búsulni fognak a régi szép idők elmúltán. amikor a házasság még — akár a mail-coach — barátságos intézmény és regényes viszony volt. A mikor a póstakocsi megengedte (mert lassan, méltőságosan. sőt néha álmosan haladt), hogy alaposan vegyük szemügyre a tájékot. amely mellett eldöcögtünk, s a házasság nyugodt medrében könnyebben. biztosan s a jövőtől kevesebbet félve éltek a férj meg a felesége. Mert amennyire könnyebb lesz a közlekedési eszközök fejlődésével évtizedről-évtizedre az utazás szenvedelmének a kielégítése, úgy lett nehezebb és kockázatosabb a házasság ugyanebben az időszakban, s különösen a tiz utóbbi kritikus esztendőben. A százévelőtti egybekelés oóstakocsiházasság volt. a melyben mindenre volt idő. — a mai hymen-kötés repülőutazás egy génen, amelyről az ember csak madártávlatból szemlélheti a világot. A különbséget a két hangulat között könnyen magyarázza meg a gazdasági szempont. A póstakocsi korszakában néhány krajcárba került a csirke. lakása pedig — kicsi vagy nagy — volt minden házaspárnak. De ma a csirke és a csirkénkivüli egész világ mind oly drága, s a házasságnak a lakáshiány nagyobb akadálya, mint a cultus dispa-. ritas. S megtörténhetik, hogy az ui korszakban. az utazásnak és a házasságnak légiáró ui kurzusában, a nászutasck. akik ilyen feudális járműben tették meg első együttes útiakat, hazaiövet benne is maradnak, s annak a szűk kajütjében ütik föl a szárazföldi sátorfájukat is. mert a városban, ahol élni. dolgozni és szeretni akarnak, »nincsen számukra hely«. Tudniillik: lakás. Mikor még postakocsin utaztak az őseink, nem kellett napokkal, előre rendelni szobát, s minden szállóház szívesen látta az utazó pasast. — most. hat ldiönti a vasúti kocsisor a kupéiból az utazó emberáradatot, áz érkezők egy. része a hotelekben nem tud elhelyezkedni. A póstakocsi-módon házasodok' részére azelőtt megvolt legalább az a kunyhó, amelyben a költő és a szerelmesek szerint boldog lehet az egymást szerető Pár. — most halasztani kell az esküvőket, amíg nagy áldozatokkal, »lelépési dijak« kiguberálásával, panamával és más alkotmányos eszközökkel akad lakás, amely befogadja a türelmetlen és egymás ölelését sóvárgó sze-: relmeseket. Ám megtörténik, hogy mire lakást, kapnak, már, nem szeretik egymást és már: imi Bem kivárniuk házasodni. Egyetlen told termőföldje sínes már Szuboticának
