Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-02 / 92. szám

Megjelenik TELEFON után és kétfős délben 8-58. Szerkesztőség 5*16 Előfizetési ár «egryedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Aleksandrov« ul. 4. (Fonsier-palota) Kiadóhivatal: Kralja Aleksnndra ulica 1. (Leibach-palcta) Poštarina plaćena u 50 to vom Siibotica, SZERDA, 1924 április 2. Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve Hat magyar könyv Adventi megilletódéssel adun?: hirt/ hat magyar könyv megjele­nésiéről. Ezen a helyen az eseményeket nénit súlyúk, de jelentőségük sze* rint szoktuk mérlegelni s ha meg­tehetjük, ezt a mérést kisebbségi soron tört fajtánk mérlegén vé­gezzük el. A Ruhr-megszállás, a francia frank világválságot fel­sodró küzködése, 0 belpolitikai khaosz forrpontja alatt hat magyar könyvről akarunk most beszélni, mert a mai napnak az itt élő ma­gyarság szempontjából nincs je­­lentőségteljesebb eseménye, mint az a hat magyar könyv, aminek első ivei talán holnap mér nyom­dába kerülnek. Az ünneplés nélkül ötven éve iró, a jubileum nélkül ötven éve dolgozó nagy magyar Írónk, Milkó Izidor ép most — hosszabb szü­net, de szünettelen munka után —■ hat magyar könyvvel lép a magyarság elé. Nem ezen a he­lyen és nem most kell méltányolni ennek az elhatározásnak páratlan nagyszerűségét. Abban a korban, amikor mér fejünkre téli tájat fest az idő, amikor már a legterméke­nyebb iritis mér csak a kétszer­­háromszor megjelent köteteit fog­lalja össze gyűjteményes kiadásba, Milkó Izidor egyszerre hat uj ma­gyar könyvet ad ki s a könyvek összeállításának munkáját úgy végzi el, hogy még legalább hat uj magyar könyvre való anyag marad, az valóban az írói alkotó erőnek olyan frisseségét, olyan patakzó bőségét, olyan fogyatko­zás nélküli teljességét igazolja, ami előtt akkor is hódolattal kel­lene meghajolnunk, ha nem len­nénk — kisebbségi sorban élő magyarok. Most azonban többre és másra kötelez az a szépségeket gazda­gon termő iró s többre s másra kötelez a sorsunk. Az a fájdalmas meggyőződésünk, hogy határtalan sokat veszített küzdelmének energiájában, a lendületek elán­jában ez a magyarság azáltal, hogy nem ünnepelte meg Milkó Izidor ötven éves irói jubileumát. Minden kisebbségi küzdelem — in uliima nnalisi — kulturküzde­­lem. A politika sikerei azért kel­lenek, hogy a kultúránkat meg tudjuk őrizni és tovább tudjuk fejleszteni, a politika eszközei azért kellenek, hogy el tudjunk hárítani minden akadályt a kui­­turfejlődés utjából s a kulturfej­­iődés minden eszközét meg tud­juk szerezni. Nincs hatalmasabb összetartó szó, nincs vigasztalóbb és visszhangosabb megmutatko­zás, nincs pihenés, mely több erőt adna, nincs esemény, mely jobban tudr.á szítani az önbizal­mat és inkább tudná munkára serkenteni a faji öntudatot, mint ha kultúra sátoros ünnepein ta­lálkozunk össze s egy ritmusba tud összedobbanni szivünk. Kik annyiszor áhítoztunk ma­gyar betű uián, kik annyiszor élesztgettük a magyar gondolatot s annyiszor vallottunk forró, soha ki nem hűlő égi szerelmet a ma­gyar könyvnek, most áradozó örömmel kiáltjuk szét szűk ma­gyar Világunknak hat magyar könyv megszületésének boldog hirét. Az élet jogcímének nincs fogantatóbb igazolása, mint a kul­­turképesség. S a magyarság kul­­turképességének most nemcsak azt kell dokumentálni, hogy van Írója, akinek egyszerre hat könyv0 jelenik meg, hanem azt ist hogy van annyi olvasója, hogy megje­lenhetik egyszerre hat könyve. Az ötvenéves irói múltat s az ötvenéves múlt után is gazda­gon termő jelent kellett volna a könyvek kiadásával megünne­pelni a magyarságnak. Ami eb-' bői az elmaradt ünneplésből teher lett volna, — a könyvek kiadása — azt elvégzi most az iró maga. A magyarságra most az a könnyű föladat vár, hogy hat kivételesen olcsó könyv megvételével doku­mentálja kulturképessógét, pótolja az elmaradt kulturünnepet, szol­gálja önmagát és szolgálja az irodalmat s — rójja le hálájának leróható részét azzal az íróval szemben, aki ötven év óta gyö­nyörködteti, tanítja, szórakoztatja és neveli. Nem lehet kétségünk abban, hogy a magyarság szeretete és bátorító érdeklődése életre fogja hjvni a könyveket. Nem fuiadhat ez a gyönyörű elgondolás a kö­zömbösség sarába, annyi föl­emelő gondolat szomorú tömeg­sírjába. Ennek a hat magyar könyvnek meg kell jelennie, ez a hat magyar könyv meg fog jelenni, mert még föltételezni is btin lenne, hogy a kisebbségi sorba került s uj föladatok elé állított magyarság kultúrájával izemben érzéketlen, életfeltételei­vel szemben közömbös s legna­gyobb írójával szemben hálátlan lehet. Tizenöt uj Radics-párti mandátumot verifikált az igazoló-hizottság Az ellenzék Petrovics radikális képviselő szavazatával került többségbe — Pribicsevicset és társait kizárta a demokrata-párt Beogradból jelentik : A parla­ment elnapolása után ismét a Radics-párti mandátumok igazo­lásának kérdése került a politikai érdeklődés középpontjába. Az iga­zoló bizottság kedden délután folytatta a beterjesztett mandátu­mok igazolásának tárgyalását. Elő­ször a varasdi és muraközi kerü ietben megválasztott kilenc Radics párti képviselő mandátumával fog­lalkoztak, amelyek ellen még közvetlenül a választások után, a törvényes batáridőn belül nyúj­tottak be panaszokat és amelyek ellen néhány héttel ezelőtt újabb petíciók érkeztek. A bizottság ra­dikális párti tagjai arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy ezeket a később beérkezett panaszokat is tárgyalás alá kel! venni, az el­lenzék viszont azt vitatta, hogy ezek már nem vehetők figyelembe. Petrovics Nasztáz radikális képvi­selő kijelentette, hogy az ellenzéki bizottsági tagok véleményét osztja, sőt kifejezést adott annak a né­zetének is, hogy az idejekorán be­érkezett panaszokkal sem lehet fog­lalkozni, minthogy azokat az iga­zoló bizottság már a parlament összeillésekor mint alaptalanokat elutasította. A szavazásnál kiderült, hogy a bizottságban az ellenzéknek van többsége, mert tizenegyen a panaszok elutasítása mellett szavaztak. Az ellenzékkel sza­vazott Moser németpárti képvi­selő és Petrovics Nasztáz radi­kális is. A kérdést tehát Petrovics szava­zata döntötte el az ellenzék javára, mert a kormánypárt álláspontja mellett csak tízen szavaztak : ki­lenc radikális és a Pribicsevics­­párti Anasz'aszijevics. Ezután a viroviticai kerület hat Radics-párti mandátumának tár gvaláséra tértek át, amelynek kér­désében hosszú vita után a sza vazás ugyanilyen eredménnyel vég­ződött, Ennek folytán az igazolóbizottság újabb tizen­öt Radics-párti mandátum iga­zolását ajánlja a parlamentnek. A bizottság radiiíáiispárti tagjai kisebbségi véleményt fognak be­terjeszteni a határozat ellen. A többi mandátumok igazolását a bizottság szerdai ütésén fogja tárgyalni. A rndilcálispárti képvi­selők a további üléseken is ki-j merítő vitát akarnák provokálni,j úgy, hogy a tárgyalások előrelát-i hatóan még több napon át tar­tanak. Az igazoló bizottság keddi ha­tározata folytán, he a parlament; hozzájárul majd a tizenöt újabb mandátum igazolásához, az ellen­zéki biokk mar számszerinti több­ségbe kerül a szkupslinában. Most] már az a kérdés, hogy a bizotf-! ság munkájának befejezése után •mikor kerül a Radics párti man­dátumok igazolása a nemzetgyű­lésen tárgyalás alá. Ebben a te­kintetben a házszabályok megle­hetős világosan intézkednek, de a radikális párt véleménye sze­rint ezek a rendelkezések csak a parlament összeillésének id< jén be­nyújtott mandátumokra vonatkoznak és így a mostani igazolásoknál nem alkalmazhatók. Á házszabályok rendelkezése szerint az igazoló bizottság jelentését 24 órán belül ki kell nyomatni, a képviselők közt szétosztani, a parlamentet pedig a kiosztás után leghama­rabb 24 órával össze lehet hívni a jelentés tárgyalására. A radikális párt részéről a Ra­dios párti képviselőknek azt a jogát is kétségbe vonják, hagy a mandá­tumok igazolása kérdésében a még nem igazoltak is szavazhatnak. Eb­ben a kérdésben heves összecsa­pás várható a kormánypárt és az ellenzék között. A házszabályok ugyanis úgy intézkednek, hogy a nem igazolt képviselők csak sa­ját mandátumuk felett nem sza­vazhatnak. A radikálisok emiatt hir szerint az összes mandátumok igazolását egyszerre akarják sza­vazás alá bocsátani, hogy ilyen módon a most beterjesztett man­dátumok tulajdonosai nam vehet­nek majd részt a szavazásban és igy a kormánypártnak a szava­zásnál még többsége lesz a par­tementben. Ennek a tervnek az ellenzék oly módon akar elébe vágni, hogy a bizottság jelentését olyan formában terjesztik a par­lament elé, hogy az elnök csak választókerületenként teheti fel a kérdést szavazásra, tehát o sza­vazásban valamennyi Radicspérti képviselő reszt vehet. Hir a parlament elnö­kének lemondásáról A Radics-párti mandátumok iga­zolása körül, úgy látszik, komolyabb jelentőségű válság lappang a radi­kálispártban. Javanovics Ljuba, a parlament elnöke ugyanis több íz­ben kijelentette a nála hivatalosan megjelent ellenzéki küldöttségnek, hogy a parlament igazolni fogja a Radics-párti mandátumokat. Mivel az igazoló bizottság eddigi tárgyalá­saiból úgy látszik, hogy az igazolást a radikálisok meg akarják akadá­­dályozni. politikai körökben az a hir terjedt el. hogy Jovanovics Liuba, tekimétyének megóvása végett le­mond n parlamenti elnöki tisztségé­ről. Ezr a f irt kedden a beogradi lapok már pozitív formában közöl-, ték, azonban megállapítható, hogy a lemondás hire nem felel meg a való-' Ságnak, mert Jovanovics Ljuba lemondását kedd estig még nem nyújtotta be. Nincs kizárva, hogy a parlament el­nökét sikerű! a radikálispártnak le­mondási szándékától eltéríteni, mi­vel az igazoló bizottság kedden már

Next

/
Oldalképek
Tartalom