Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-10 / 100. szám

Poštarfna pf gy és Fél dinár Fosfaszállítási tHj készpénzben lefizetve emmm XXV. évfolyam Subofica, CSÜTÖRTÖK, 1924 április 1(1, 109. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon se ám: Kiadóhivatal 3—S3. Szerkesziőség 5—39 WBMBBWHHMMBBBB Előfizetés; ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova uI.l.(Lelbsch-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciére-paloía) A szigort* jog Az a mély és őszinte gyász, amivel Szubotica magyarsága a halott főkapitány ravatala mellé áll, nemcsak a veszteség nagy­ságát s nemcsak a részvét álta­lánosságát dokumentálja. A mind­annyiunk fájdalmára ereje teljében elhunyt főkapitány hivatali mű­ködésének utolsó időszakáról el lehet mondani, hogy azt nem a kedvezések rendszere, de a szi­gora és kérlelhetetlen jog jellemzi. A veszteség érzése fl szigorú és kérlelhetetlen jog távozását siratja arról a helyről, mely legfontosabb őrszeme a város belső békéjének, megszilárdult közrendjének s an­nak a köznyugalomnek, melyet csak megkíséreltek felborítani fe­lelőtlen kilengések, de a szigorú és kérlelhetetlen jog csirájában foj­tott el minden baljós kezdemé­nyezést. Minden gyászban mély értelmű szimbólum tárul fel. Amikor a szubotócai magyarság őszinte rész- Vétterfordul a szigorú és kérlelhe­tetlen jog sírba hanyatlott meg­testesítője felé, világos és tanul­ságos értelemmel példázza azt a kívánságot, ezt a nemes igényt is, amelyet azokkal szemben tá­maszt, akik sorsának intézői iet­­tek. A magyarság nem kér ked­vezéseket, nem kér különleges bánásmódot, érzékeny és kímé­letes tapintatot, nem kívánja, hogy különleges helyzetét különleges szabályozás védje meg. A ma­gyarság a szigorú és kérlel­hetetlen jog érvényesítéséért küzd 8 nyugalommal veti magát alá a szigorú és kérlelhetetlen jog urai­ménak. Még azért sem küzd a magyarság, hogy változtassák meg az alkotmányt s azokat az alap. törvényeket, melyek az alkot­mánnyal összhangban vannak. A magyarság csak azt kívánja, hogy hajtsák végre a törvényeket, va­lósítsák meg az alkotmányt és érvényesüljön velők szemben, de a közélet minden vonatkozásában a szigorú és kérlelhetetlen jog. Nem kivételes helyzetért, nem kedvezményekért harcol a ma­gyarság, hanem a mindenki szá­mára egyenlő jog, egyenlő alkal­mazásáért. Nem a magyarság kívánságainak teljesítése, de a törvény végrehajtói teremtenek egyenlőtlenséget, amikor különb­séget tesznek anyanyelvök szerint a földnélküli földmunkások, sz iskolába járó gyerekek, a válasz­tójogért jelentkező állampolgárok között s csak a közterhek viselé­sének kérdésében teremtenek egyenlőséget. A magyarságnak az a legfőbb kívánsága, hogy uralkodjék fölötte a szigorú és kérlelhetetlen jog, de a jog verje vissza, tartsa távol azokat a tá­madásokat, amiket emberi jogai, állampolgári méltósága s a sza­badság és egyenlőség princípiu­mai ellen intéznek. A szigorú és kérlelhetetlen jog uralkodjék fö­lötte, de ez a jog nyissa meg az iskolákat, ossza szét közöttük a földeket, adja meg az állampol­gári jogok teljességét öfc védje meg vagyoni és testi biztonsagát. A szigorú és kérlelhetetlen jog csavarja ki támadói kezéből a követ, husángot, bombát, revol­vert és irótollat. A A magyarság nem azt várja az országló politikusoktól, hogy a törvények rendelkezéseitől el­hajló kedvezményekkel nyerjék meg politikai támogatását. Nem politikai trafikengedélyek és köz­életi szubvenciók fejében kínálja föl politikai támogatását ; a szi­gorú és kérlelhetetlen jog meg-; valósítását kéri ellenértékip Nem i azt kéri azoktól a tisztviselőktől,1 akik az államhatalmat gyakorol­ják vele szemben, bogy a tör­vény rendelkezései ellenére le­gyenek hozzá méltányosak s n jogszabályok megsértésével nyújt­sanak neki kedvezményeket, csak azt, hogy hajtsák végre g tör­vényt s ne sértsék meg az alkot­mányt. Nincs politikai küzdelem, nem lehet közéleti harc ennél szerényebb s el sem gondolható ennél lojálisabb és igénytelenebb törekvés. Pedig hogy ezek a kívánságok mennyire őszinték, azt samini sem mutatja szemléleteseidben, mint annak a gyásznak őszinte­sége, ami az elhunyt főkapitány ravatala mellé állítja a szttbc^icai magyarságot. Pedig az elhunyt főkapitánytól soha kedvezményt nem élvezett senki ; a szigorú és kérlelhetetlen jog végrehajtója volt. Az ellenzéki biokig parlamenti konferenciát hív egybe Jovanovics Ljuba szerint senki sem tudja, mikor hívják össze a parlamentet — A radikális-párt egy csoportja az ellenzéki blokkhoz akar csatlakozni Beogradból jelentik : A politikai helyzet tisztázására a szerdai na­pon sem történt semmi lépés a kormány • részéről. A parlament összehívásáról a döntést, — a melyet politikai körökben nagy izgalommal vártak — a szerdai napon sem hozták meg, bár most már nyilvánvaló, hogy az ellen­zék a parlament szünetelésébe sem­mi körülmények közt sem hajlandó belenyugodni. A válság „konszoli­dálása" a jelek szerint belevág Pastes miniszterelnök számításéba, aki a mostani ideiglenes helyzet­tel ugylátszik az ellenzéket akarja belekényszeríteni valami kezdemé­nyező akcióba, hogy ezáltal köuy­­nyebben tudjon kiutat találni a jelenlegi krízisből. Az ellenzék azonban, bár tisztában van Pastes terveivel, egyre türelmetlenebb és lehet, hogy a csütörtöki napon olyan lépésre szánja rá magát, a mely hozzá fog járu’ni a helyzet tisztázásához. A blokk vezérei ugyanis szerdán tanácskozásokat folytattak, amelyben elhatározták, hogy megvalósítják végre a más­napokkal ezelőtt fölmerült tervet: konferenciára hívják össze az ellen­zéki képviselőket, hogy a válságból való kibontakozás ügyében határo­zott állásfoglalásukat körvonalazzák. A konferenciát megállapodás szerint csütörtök délelőtt 10 óra­kor fogják megtartani.. Az érte­kezleten a demokratákon, a mu­zulmánokon és a klerikálisokon •kívül résztvesz a Radics*párt, a földmüvespárt és a német párt. Az utóbbi, amely állandóan hang­súlyozza Nemlegességét, hír sze­rint, azzal az indokolással vés« részt a konferencián, hogy annak a célja egyedül az, hogy a par­lament összehivíisátmk elhdlasztása elten tiltakozzék. A német párt ebben teljesen egyetért az ellen­zékké!, amit az is bizonyít, hogy a legutóbb a parlament elnökségé­hez benyújtott tiltakozó memoran­dumot is aláírta. A dzsemjet, amely a semlegességhez szigorúan ra­gaszkodik, a konferencián nem képviseltet! magát-Szerda délután az ellenzék ve­zérei már kidolgozták azt a re­­zoluciót, amelyet a konferencia elé terjesztenek. A rezoluciób&n elsősorban tiltakoznak a parlament összehívásának elhalasztása miatt, nemcsak a kormánynál, de a ház­­elnökségnél is. Ezenkívül az el­lenzék további taktikai lépéseit körvonalazzák, az utóbbinál azon­ban eddig semmi sem került nyilvánosságra. Valószínű, hogy az ellenzék legközelebbi iépóss az lesz, hogy a házszabályokban biztosított jo­gainál fogva összehív egy parla­menti konferenciát. A házszabá­lyok ugyanis a rendes és zárt ülé­seken kívül egy harmadikat is ismer: a parlamenti konferenciát. Az ellenzék vezérei Jova­novics Ljuba kazeinoknál Az ellenzék egyébként a szer­dai napon is kísérletet tett a Ház elnökségénél a parlament össze­hívására. Délelőtt 11 órakor Kora­­sec. Prefavec, Mecsek, Spaho és Szurnik amikor együttesen a de­mokrata pártba tartottak, a parla­menti folyosón találkoztak Jova­novics Ljubéval, a parlament el­nökével, akit megkértek, hogy /\ miheztartás végett közölje velük, Kg.- ' mikor hívják össze a parlamentet. gZ\ jovanovics Ljuba, aki ezúttal sem f vuíu/rn,' iwjuua, aivi couuat ocni adott definitiv választ, a barátsá- X gos hangon lefolytatott rövid be­szélgetést e2zei zárta be : — Higyjék. el nekem, senki sem tudja, hogy mikor fogják az ülést összehívni. Este 1 iét órakor az ellenzék megbízásából Pecsics Dragutfn ke­reste fel Jovanovics elnököt, aki neki is hasonló választ adott. Pastes és Pribicsevics aadien ciája A válság megoldása körül még mindig sok a politikai pletyka. Most már kétségtelen, hogy a vadászatról visszatérve, a király is aktiv részt vesz a kibonta­kozás keresésében., A keddi na­pon— ICóróStéet és a muzulmán Hrasniciu fogadta audiencián a király, szerdán pedig kormány­­párti politikusok keresték fel az udvart. Hosszabb ideig volt a ki­rálynál Pastes miniszterelnök, Nni­es ics külügyminiszter, f ovanjvics Ljuba és Pribicsevics Szvetozár, o kik informálták a királyt a poli­tikai helyzetről. A klerikálisok a Pasics- Pribiesevics koalícióban ? Legújabban a radikálispárt ré­széről a koalíció kiszélesítésének lehetőségét koiportálják és azt hiresztelik, hegy a klerikálisokat be fogják vonni az uj koalícióba. Érdekes, hogy ezt a kombinációt ö klerikálisok csak ljubljanai párt­­lapjaikban cáfolják, a beogradi saj­tóban azonban nem nyilatkoznak. Petrovics Nasztáz akciója Uj megoldási módon fáradozik Petrovics 'Nasztáz, az elégedetlen radikálisok vezetője is, aki híveivel ki akar lépni a radikális pártból és csatlakozni akar az ellenzéki blokk­hoz. E tekintetben tárgyalásokat folytat az ellenzéki blokk egyec vezetőivel, o tanácskozások azon­ban még nem öltöttek pozitív formát, mert maga Petrovics Nasz­táz sem tudja, hogy a radikális póriból való kilépés esetén hány au követnék és nem maradna-e teljesen elszigetelten. A legnagyobb valószínűsége — beavatottak szerint — annak a verziónak van, hogy Pasics mi­niszterelnök végül mégis meg fogja kapni a királytól a választások ve­zetésére a meghatalmazást, amely esetben a kormány azonnal fel­oszlatná a parlnnventet. A kor­mánypártoknak az utóbbi napok­ban tanúsított agítációs működé­séből is erre a lehetőségre lehet következtetni. seir

Next

/
Oldalképek
Tartalom