Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-06 / 96. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ Az olasz és magyar! hősi halottak kicserélése Szombaton indult el az első vonat Magyarországról Olaszországba Budapestről jelentik: Az olasz kormány és a magyar kormány kő- ■ zott megállapodás jött létre, hogy az Olaszország területén elhunyt I hősi magyar hatottakat hazaszállítják Magyarországra, viszont a Ma-1 gyarországon elhunyt olasz hősöket jj a magyar kormány száliutatia haza j Olaszországba. A Magyarországon ] elhunyt olasz katonák holttestének \ visszaszállítása szombaton kezdő-' előtt. Egyelőre 8 hősi halált halt olasz katona visszaszállítása tör- j tént meg. Az első hősi halottat j szombaton reggel vitték Nyiregyhá- j zárói Budapestre a keleti pályaud- I varra. A keleti pályaudvaron emellé f a hősi halott mellé elhelyezték azí 1918-ban Budapesten elhunyt Mat- \ tiorí Giovanni tüzérségi kapitányt. A pályaudvaron tartott gyászün- 5 népségén megjelent gróf Durini di Monza olasz követ az egész olasz - követség tisztikarával. Guzoni olasz • ezredes, a budapesti olasz katonai ■ delegáció parancsnoka, valamint a francia és angol szövetségközi katonai ellenőrző bizottság Budapesten időző tagjai. Megjelent rajtuk kívül Pinjatelli herceg és az egész buda- j pesti olasz kolónia. ....... ............ — , , TINTA \ Egyszer volt, hol n&n volt... Ennek a históriának az az értéke, hogy megtörtént. Ivlagam láttam, ma-| gam hallottam. Kérem, higyjék el. jj Önök tudják, hogy a filléreket hi-1 vatalosan eltörölték, mi pedig elfelej-1 tettük. Nem is számolunk többé fii-1 lérekben. Csak öregemberek emléke-1 zetében kisért még a régi pénz ked-| vés rézlármája. A koronákat néha még látni, nemj valóságban, csak nagy összegek vé- jj gén. De senki se veszi komolyan, jj Elengedik a tizet, a százat, az ötszá-| zat is. Egyelőre az ezer az egység,! A kisszámokat halálra Ítélték. Azt is tudják, hogy játszák a gyermekek a hunyósdit. A hunyó elbújik valahová, olvas, megállapodás szerint húszig, vagy negyvenig, aztán indul keresni a bujót. így szoktuk mi gyermekkorunkban. Múltkor délután a liget tar fái közt jártam, melyek borzongva várják a tavaszt. Még nem érkeztek meg a fecskék. Csak a verebek csiripeltek, meg a gyerekek. Egy kopasz gesztenyefa törzse mögé odabujt egy hétéves kis lurkó. Ő is hunyósdit játszott. Egy másik fiú bujt. Ez addig olvasott: — Ezer, kétezer, háromezer, négyezer . . . Nem hittem a fülemnek. Mikor harmincötezernél tartott, fölkeltem a pádról, odamentem hozzá, megkérdeztem, miért olvas Így. Nem értette a kérdésem. Ma este pedig “a gyermekszobából hallom, hogy fiam az egyszeregyet mondja : — Ötmilliószor ötmillió az huszonötmillió, ötmilliószor hatmillió az harmincmillió . . . Nem firtattam, tréfál-e, vagy sem. Éreztem, hogy megöregedtem. Ez a fiatal nemzedék, mely már beleszüle- j tett a mai időkbe. Képzeletének a Három, vagy a Hat annyi mint nekünk a semmi, ennélfogva az illúzió kedvéért ösztönösen megszorozza a belső, vagy a külső szorzószámmal, valorizálja a gyermekjátékokat és az| egyszeregyet is. Vigasztalónak tartom, hogy a fiam millióval szoroz. Gyerekek, ti kik ma éltek, mondjátok, hány évesek vagytok, hétévesek e, vagy hétezer évesek ? — És mondjátok, vájjon a mesék kezdetét is meg kell-e szorozni a megfelelő szorzószámmal? Nem tudom. Én csak Iazt tudom, hogy egyszer volt, hol nem volt az Egy, meg a Kettő, ez a két szerény és kedves királylány, de szegények meghaltak, megölte őket a Hetvenezer, meg a Tízmillió, ez a n két gonosz tündér, ki fényes ruhája I ellenére feleannyit sem ér, mint ők. . » Kosztolányi Dezső. A magyar kormány revideálj £Í Ük tik” és belpolitikáját Űarnváry magyar külügyminiszter nyilatkozata Beograából jelentik: A Beogradske Novosti szombati számában »Uj magyar politika« címmel hosszabb cikket közöl, amelyben foglalkozván a jiugoszláv-magyar gazdasági tárgyalásokkal kapcsolatban Magyarország politikai viszonyaival, közli Daruváry Géza magyar külügyminiszter nyilatkozatát, amelyben Daruváry a magyar külpolitika revízióját jelenti be. Az érdekes cikk bevezetőül rámutat arra, hogy Magyarország, tekintettel súlyos gazdasági helyzetére, kénytelen politikáját úgy megváltoztatni, hogy az az utódállamokkal szemben békés és barátságos legyen. Az utóbbi időben Magyarországon javultak némileg a viszonyok. ami abban is megmutatkozik, hogy az ébredők — Héjjas és Próna.v — ma már nem gyakorolnak olv nagy befolyást az ország vezetésére, mint néhány évvel ezelőtt, amikor minden a különítményektől •függött. A békeszerződés kötelezettségeinek vállalására is lassan rákényszerül a magyar kormány, mely azt is belátja már. hogy az ország talpraállitása érdekében szükség van az utódállamokkal való békés szomszédi viszonyra, A ma-Interpeíléció a szikra-telefon miatt Magyarországon monopolizálni akarják a rádiót Budapestről jelentik: Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő szombaton interpellációt jegyzett be a nemzetgyűlésen a rádió ügyében a miniszterelnökhöz. Az interpellációról Fábián képviselő a következőket mondotta: — Az ügy lényege a következő: Ismét a fajvédő csoport egyik expoziturájának akarnak miliiárdokat érő monopóliumokat juttatni és az egész rádió-szolgálatot a Magyar Távirati Iroda kezére akarják adni. Ezt a kérdést kivánom minden részletével együtt szóbahozni. Az ügy rendkívül nagyfontosságu érdekeket érint. Arról van szó. hogy Magyarország a rádió révén is egy színvonalra emelkedjék-e a nyugati nagy államokkal, vagy pedig gúzsban maradjon-e a hatalmas vívmány kicsinyes monopolizálása miatt. Szakkörökben már sokat vitatkoztak errői a problémáról és szomorúan állapították meg, hogy a magyar kormány nem akarja korszerűen rendezni a rádió-ügyet. Több ajánlat érkezett az illetékes helyre, de a döntés még mindig késik. A legkecsegtetőbb ajánlatok is ad acta téve porladoznak s ugyan: akkor a kormány komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy a monopolisztikus alapon oldja meg azt, ami csak igy nem oldható meg korszerűen. Eszak-Amerikában és Argentínában teljesen szabadon lehet felszerelni az olyan készülékeket, amelyek a leadóállomások híreit közvetítik a nagyközönséghez. Minden gyár készíthet felvevő készülékeket s az állam illetékrendszere íevén megtalálja a maga hasznát így alakult ki az a helyzet, hogy Amerikában már szinte minden házban otthonukban hallgatnak az emberek operai zenét, újsághíreket, gyár politika változását jelenti már. az. hogy megkezdődtek a jugoszlávinagyar kereskedelmi tárgyalások, amelyeket előreláthatólag rövid idő múlva újabb megbeszélések fognak követni arra nézve, hogy a két ország viszonyában végre barátságos és békés atmoszférát teremtsenek. A lap ezekután budapesti tudósítójának jelentése alapján közli Daruváry magyar külügyminiszter nyilatkozatát. — A magyar közvéleménynek — mondotta Daruváry — jelenleg mindennél fontosabb az ország gazdasági helyzetének megjavítása és ebből a célból a magyar kormány ügy a kid■ mint a belpolitikáját revideálni fogja. Magyarországot és az utódállamokat eddig kínai fal választotta el, amely egész Közép- Európára káros volt. Jugoszláviával folytatott megbeszélések kielégítő eredményt hoztak, annak ellenére, hogy nehéz kérdésekben kellett az ellentéteket áthidalni. Minden remény meg van arra, hogy a jelenlegi állapotok meg fognak változni és Magyarország és Jugoszlávia között helyreáll a szomszédi jóviszony. amely mindkét államnak fontos érdeke. ........... —— ■ ------értesülhetnek a világ összes tőzsdéi nek híreiről. Azonkívül minden meghízható és tőkeerős vállalkozás kap koncessziót leadóállomások létesítésére. Körülbelül ez a helyzet Hollandiában. Svájcban és Olaszországban és Angliában is. Magyarországon, úgy látszik, arra irányul minden törekvés, hogy az ország közönsége elzárassék a nyugat elől. Éppen olyan törekvés ez, mintha a kormány azt akarná megtiltani, hogy az emberek ne védekezhessenek ablakfüggönnyel a kánikula napsugarai ellen. Hiszen a nagy rádióállomások elektromos hullámai szabadon jönnek be az országba s csupán pénz kérdése, hogy valaki felszereltessen felvevő készüléket. Könnyen elrejthető masina az egész és bizony nagyon bajos az ellenőrzése. Tanulság rá Németország, ahol szintén nem rendezték még a rádió kérdést s ennek ellenére mégis ezerszámra vannak titkos felvevő készülékek. A magyar kormány olyan készülékeket akar gyártani, amelyekkel kizárólag a csepeli leadó állomás híreit lehetne felfogni. Ez nagyon kisszerű törekvés s már csődjét is jelenti minden nagyszabású tervnek: hiszen a magyar közönség nemcsak arra kiváncsi, mit üzen a csepeli rádió. Magyar embereket is érdekel, mi történik a párisi operában. vagy mi újság Londonban, Rómában, Amerikában. Államérdek nincsen veszélyben, hiszen felvevőállomásról nem lehet leadni hireket s a hallgató egyáltalán nem követhet el indiszkréciót, mert kényesebb állam? sürgönyök úgy is siffrirozva száguldanak céljuk felé. Politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek Fábián interpellációja elé.---------——««ramuMiaaBiaam "■»■ - ■ El ne mulassza hirdetését feladni a Bácsmegyei Napló húsvéti számába 1924 április 6. A polgári iskolákból Beás zárják ki a tanulókat Sikerrel járt Fopovics tanfelügyelő akciója I Az iskolatörvény azon rendelke- I zése, amely elrendeli, hogy a közép- I iskolák rossz eiőmenetelü és maga- 1 viseletű tanulóit az iskolai év köze! pén ki kell zárni az iskolából, rend- I kívül súlyosan érinti az érdekelt 5 szülőket, akiit közül különösen a fszegényebb sorsunk meg vannak jj fosztva attól a lehetőségtől, hogy ki■ zárt gyermeküket tovább tanittas{sák. A rendeletet főképp a szuboti’ cai főgimnáziumban hajtották végre : nagy szigorral, ahol a tanári testüí let határozata: folytán negyvenkét ; tanulót távolítottak el az intézetből1. I A szuboticai polgári iskolában is I most kellett volna összeülni a tanári : karnak, hogy a kizárásra ajánlott ' diákok sorsa felett döntsenek. A \ közoktatásügyi minisztériumnak egy l rendelete értelmében azonban ez a I konferencia elmarad, '• Popovics György tanfelügyelő í ugyanis lépéseket tett az iránt, hogy 1 a közoktatásügyi miniszténum az iskolatörvénynek a kizárásokra vo; natkozó szakaszát a polgári iskolák• ra vonatkozólag függessze fel. A ; tanügyi inspektor előterjesztését azí zal indokolta, hogy a polgári iskola i az egyetlen középiskola, ahová ; csakis szegényebb sorsú gyermekek 1 járnak, akik esetleges kizárásuk folytán anyagi szempontból nem Hennének képesek magánúton tovább folytatni tanulmányaikat és igy nem , tehetnének szert azokra az általános ismeretekre, amelyek ma már í az ipari pályán is elengedhetetlenek. I A közoktatásügyi minisztérium I helyt adott a kérelemnek és rende] letet adott ki amely szerint az isii kolatörvény vonatkozó szakaszának I a végrehajtását csak a főgimnáziuá mokban és kereskedelmi iskolákban 1 alkalmazhatják, a polgári iskolákat > illetőles a törvényrendelkezést ha- 5 tályon kiviül helyezi. A rendelet már meg is érkezett Szuboticára és igy a szuboticai polgári iskola gyöngébb eiőmenetelü tanulói megmenekültek a kizárás veszélyétől. V--------............................................. Csarnga birodalmában A cseralic! pásztorok között Sziklaoduk. tátongó barlangnyilások között tekergő, járatlan ösvényeken vezet utunk Cseralic felé. Évszázados öreg tölgyek borítják a hegyeket, amelyek orma fehérük a hótól. Itt egy forrás zuhog alá a hegyoldalon, amott a fák közötti tisztáson egy szalmafedeles kunyhó füstölgő kéménnyel. Ünnepi csend borul a regényes vidékre. Ebben a rengetegben tanyázott Csaruga bandája1, ide tért pihenőre a hires rablóvezér sikerült rablókaland után, vagy ha csendőrgyürüből menekült. A nép szemében ő a legendás haramia. Cseralic községet pásztor nép lakja, amely, amint felolvad a hó és kiszökken a fűszál, felvonul nyájával a hegyek közé. A cseralici pásztorok között még ma is dívik a vérbosszú. Néhány hónappal ezelőtt tartotta be apjának adott borzalmas esküjét egy cseralici1 legény. Mint katona a varasdí ezredhez került, ahol felismerte apja rnegbántóját. Szó nélkül leszúrta bajonettjével társai szerneláttára. Szóba állok az egyik pásztorral. Illendően fogadja köszönésemet, de keveset beszél, Szófukar és amit mond, alaposan átgondolja. Megkínálom a zsebemből előhúzott pálinkás üveggel, amit állandóan magammal hordok. Fejét rázza. Nem iszik. Errefelé nem alkoholisták az emberek. Józanul élnek, csak a bosszútól részegednek meg. ha hántás éri őket m. a.
