Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-30 / 119. szám
Pc&iaszállitási díj készpéBzlíéa’.IéKle’fere plaćena u goto vom XXV. évfolyam Subotica, SZERDA» 1924 április 30. 119. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal S—58. Szerkesztőség 5 —10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sufcotica, Aleksandrova uh 1. (Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Foncicre-palota) Másodrendű képviselők Pár hete annak, hogy Pasics, a lemondott, a tényleges és a dezignált miniszterelnök, — mindhárom minőségében — értekezletre hivta össze a parlamenti politikai pártok vezetőit, hogy a kormónyalakitás módozataira s a kormánytámogatás feltételeire nézve megállapodás létesítését kísérelje meg. Erre az értekezletre azzal az indokolással nem hivta meg a Német Pártnak s a dzsemjeinek tagjait, hogy ők, mint az ország nemzetiségei, nem lehetnek érdekeitek azoknak a kérdéseknek megvitatásában, melyek az ország kormányzati rendszerére s az alkotmány revíziójára vonatkoznak. Pár napja annak, hogy Pasics, a közben újra lemondott, közben újra dezignált tényleges miniszterelnök javasia tot tett a királynak politikusok meghallgatására. A javaslatba hozott politikusok között sem a Német Pártnak, sem a dzsemjeinek, sem a Radics-pérínak nincs egyetlen tagja sem, mert a Német Párt és a dzsemjet stb., stb., stb., lásd fönt — a Radics-párt pedig, mint amelyik nem ismeri el az ország alakulását s az ország alkotmányát, a törvényhozás másik tényezője : a korona előtt nem fejtheti ki álláspontját az ország kot* mányzati problémájának mikénti megoldása kérdésében. Az a gondolkodásmód, ami ezekben az elhatározásokban meg nyilvánul, legalizálni és parlamentárissá akarja tenni az ország lakosságának első és másodrendű állampolgárokká való sorozását. Sőt, még tovább is megy: meg akarja teremteni a parlamenti képviseletek osztályozását is. Az ország kisebbségeit — e felfogás szerint — csak a kisebbségi kérdésekben illeti meg szó; az ország kisebbségeinek képviselői is csak a kisebbségi ügyekben való felszólalásra szorítkozhatnak parlamenti működésükben. Ez a fölfogás a parlamentarizmus lényegét hamisítja meg s helyt nem álló indokolásával a legprimitívebb meggondolás próbáját sem állja ki. Kimondja azt, hogy a kisebbségeket csak a kisebbségi ügyek érdeklik ? A magyar kereskedő nem panaszkodhatik az adórendszer hibái, a pénzügyi politika tévedései s a vámeljárás középkorisága miatt? A magyar munkás hallgassa, amikor a szociálpolitikai kérdésekről van szó ? A kiviteli és beviteli tilalmak és korlátozósok ne érdekeljék a magyar iparosokat? A magyar jogász, magyar orvos tűrje közömbösen, hogy működését milyen rendszabályok zavarják ? Az agrárreformnak csak azokat a bűneit panaszolhatják föl a magyar birtokosok és magyar zsellérek, amelyek őket magyarságuk miatt érték ? A kisebbségi sors csak többletteher, az életnek csak túlsúlya, ami mellett azonban egyformán el kell szenvedni azokat a bajokat is s egyformán keli viselni azokat a tériteket is, amelyek az ország valamennyi polgárára nehezed nek. S ha ezen a téren még egyenlőtlenség is van, az bizo nyosan nem az ő javukra szól. Az ország kisebbségei éppen úgy érzik, mint az államalkotók a politikai válság bénító voltát, a kormányzati problémának minden kormányíöiadatot és állami teendőt elzsibbasztó hatását. A kormányzat tévedései és mulasztásai egyformán sújtják, tehát egyformán érdeklik az ország minden népét. Ha az utak rosszak, a magyarok kocsija épenugy elakad a sárban, mint a szerbeké. Ha a vonatok késnek, a magyar utasok épen annyi időt vesztenek, mint a szerb utasok. Nem dicsekedünk vele, csak a tényt állapítjuk meg, hogy a mindennapi élet ezer értlekszállal köti az ország kisebbségeit is az országos politika minden problémájához. És milyen parlamentarizmus lenne az, mely korlátozni akarja egyes képviselőknek jogkörét, a kiket ugyanazon törvény alapján ugyanazon választói rendszerrel s az alkotmány szerint az ország teljes jogú állampolgárai küldtek a parlamentbe — titkos szavazással, tehát esek föltételezni lehet, de megállapítani nem, hogy milyen nemzetiségű állampolgá rok bizalmából. Azok a sérelmek, melyek a kisebbségi képviselőket eddig ezen a címen érték, eltörpülnek a mellett a sérelem mellett, hogy ez a gondolkodásmód tiltakozás és visszautasítás nélkül megnyilatkozhatott. Pasics miniszterelnök nagy beszéde a bjelinai népgyiiíésen „Vérrel is megvédj ük a vidovdáni alkotmányt“ Beogradból jelentik: A politikai életet a keddi napon is ünnepi csönd ülte meg. A kibontakozási tárgyalások az udvarban nem folytatódtak, egyedül jovanovics Ljuba házelnök volt rövid kihallgatáson a királynál, akinek az általános politikai helyzetről referált. A tanácskozásokat — mint jovanovics Ljuba audienciája után az újságíróknak kijelentette — szerdán veszik fel újra az udvarban, ahova előreláthatólag ismét több kormánypárti és ellenzéki politikus kap meghívót. Egyelőre csupán Pasics miniszterelnököt rendelte magához a király, de politikai körökben biztosra veszik, hogy a miniszterelnök után több más pártvezért is meg fog a korona hallgatni. A válságban semmi változás nem állott be. Teljesen bizonytalan, hogy az uralkodó a megoldás melyik formáját fogja választani : megadja-e a Pasics-Pribicsevics koalíciónak a választási mandátumot, vagy az ellenzéki blokkot bízza meg kormányalakítással. Az utóbbit illetőleg — ellenzéki körökben — fordulatot várnak a Radics-párt május elsején meghozandó manifesztumától, amelyben a köztársasági parasztpárt véglegesen tisztázni fogja álláspontját az alkotmányjogi kérdésekben. A Radics-párt — zagrebi jelentés szerint — május elsejére már összehívta az ülést, amelyen a párt valamennyi képviselője is megjelenik. Az ülésen határoznak a fölött a felhívás fö lőtt, amelyet a párt vezetői Bécsiben Radiccsal kidolgoztak és a meyet a bécsi Stunde alapján már ismertettünk. A zagrebi jelentések egyébként mindenben megerősítik a Stunde értesülését, amennyiben a de!<larécióbe.n valóban teljesen loyalis szellemben fog nyilatkozni a Radics-párt az államjogi és alkotmányjogi kérdésekben. A felhívásban körvonalazni fogják azokat a feltételeket is a horvát köztársaságiak, amelyek mellett hajlandók résztvenni a parla menti munkában. A pártdeklarációt a Radics-párt alvezérei — Pndivec és Macek — május 2-án hozzák el Beogradba. Az ellenzéki körök azt remélik, hogy megérkezésük után meghívást kapnak a királyhoz, akinek benyújtják a lojális és mindenben kielégítő fölhívást. Ettől az audienciától nagyon sokat vár az ellenzék, mert — hír szerint — a királynak eddig az voit az egyetlen föltétele az ellenzéki blokk kormányra jutása tekintetében, hogy a Radics-párt adjon garanciális nyilatkozatot a legfontosabb közjogi kérdésekben. A radikális-párt nagygyűlése A radikélispárt nagy érdeklődéssel várt bjelinai nagygyűlése kedden délelőtt impozáns méretek közt folyt le, amelynek különös fontosságot adott Paste miniszterelnök jelenléte és a gyűlésen elmondott nagyhatású beszéde. A miniszterelnök és a vele utazó miniszterek és képviselők reggel nyolc órakor hajóval érkeztek a boszniai Rácsára, ahonnan autón folytatták útjukat Bjeiinára. Az egész útvonal mentén nagy tömegekben helyezkedett el a lakosság, amely lelkesen ünnepelte a kormány tagjait és a radikális képviselőket. Bjelinán' D flerd'iróvics tuzlai főispán és a helyi radikális pártszervezet elnöke üdvözlő beszéddel fogadta a miniszterelnököt, aki rövid válaszéban köszönetét mondott a fogadtatásért. Kijelentette, örömmel látja, hogy a nép együtt érez vele és hajlandóságot mutat a mostani helyzet megvédélmezésére. Ezután több küldöttséget fogadott, majd a r.épgyülés színhelyére ment, ahol tízezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a miniszterelnököt. A népgyülés előtt fölolvasták a királyhoz intézendő üdvözlő távirat szövegét, amelyet a népgyülés elfogadott, majd Popovics Máté bjelinai radikális képviselő üdvözölte a.polgárságot, valamint a miniszterelnököt és a kormány többi jelenlevő tagját. Ezután Pasics miniszterelnök tartotta meg beszédét. — A nép iránti kötelességemnek érzete késztetett arra, —mondotta — hogy magas korom ellenére is eljöjjek Bjelinára a nép közé. Az egységes állam megteremtését és a legázolt testvérnépek fölszabadítását csak nagy áldozatok árán Ifehetett megvalósítani. A szerb nép nagy önfeláldozással és hősiességgel küzdött a szövetségesekkel együtt a szerbek, horvátok és szlovének egyesítéséért. Fiaink vérével teremtettük meg ezt az államot, amelyet nemzetközileg is elismertek. Visszapillantást vetett ezután a miniszterelnök a szerb nép múltjára és a világháború eseményeire. Dusán cár birodalmának emléke tartja össze a szláv népeket, amelyeket az ő uralkodása után a mostani fölszabadulásig tönkretett és rabságba döntött az ellenség. Ez a történelmi emlék is, kell, hogy egységre tanítsa a szlávságot. — A szerbek, horváiolc és szlovének egységét — folytatta Pasics — ma a vidovdáni alkotmány biztosítja. Az alkotmánnyal megteremieiliik azt az államot, amelybe minden polgárnak egyenlő joga, kötelessége és egyenlő szabadsága van. Az országnak részekre való felosztását nem lehet megvalósítani a fajok keveredése folytán. Csak ellenségeink kívánják a felosztást hogy ezzel az állam egységét és a nép egységét megbontsák. Nekünk már a háború előtt felajánlottál. Boszniát és adtak is belőle egy részt, hogy békét kössenek velünk, mi azonban azt mondtuk, hogy vagy valamennyien rabságbart maradunk, vagy minden szlávot felszabadítunk.
