Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-27 / 116. szám
1924 április 27, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Törökország sem kot szerződést Oroszország ellen Símarad a román miniszterelnök konstantinápolyi útja A budapesti lapok több Ízben hírül adták, hogy Bratianu román miniszterelnök, két minisztertársa kíséretében a görög-keleti húsvéti ünnepek alatt ellátogat Konsíaníinápoíyba, ahol a török kormánnyal tárgyalásokat kezd barátsági szerződés létrehozása érdekében. A legujaibb jelentés szerint Brariianu miniszterelnök törökországi útja végleg elmarad, annak ellenére, hogy a román kormány konstantinápolyi képviselője: F Halit y minden tekintetben gondosan előkészítette már a román premier útját. A konstantinápolyi látogatás elmaradását román politikai körök úgy magyarázzák, hogy Bratianu azért változtatta meg szándékát, mert az a véleménye, hogy a jelenlegi török kormányt hamarosan felváltja egy ellenforradalmi kabinet, amellyel sokkal könnyebb lesz Romániának megegyeznie. A hivatalos magyarázattal szemben azonban erősen tartja magát az a verzió, mely szerint ízmed pasa — az oroszok intervenciójára — tudomására adta a nála ez ügyben járt román megbízottnak, hogy Törökország semmi esetre sem köt szerződést Szovjetoroszország eilen, a román miniszterelnök látogatásának tehát semmi célja nincsen. A nyilvánvaló kudarc, amely Romániát török részről érte, nagyon kellemetlenül hatott Bukarestben, ahol biztosra vették, hogy Törökország szívesen együttműködik Romániával és arra is hajlandó lesz, hogv belépjen a Szovjetoroszországot körülzáró blokkba, amelynek létrehozásán a román diplomácia most fáradozik.---------------Scotus Viator kritikája az utódállamokról Jugoszláviában hat különböző évszázad éi Londonból jelentik: A Review ej Reviews legutóbbi számában Scoíus Vialot rendkívül alapos tanulmányt ir az utódállamokról. Megállapítja, hogy nem az antant darabolta szét az egy- 1 kori monarchiát, hanem az magától hullott szét darabokra. A cikk ezután behatóan foglalkozik az egyes utódállamokkal. A csehszlovák köztársaság számos nehézséggel küzd : belvidéki helyzetében el van szigetelve, határa igen hosszú és a déli oldalon rosszul van megvonva, három milliónyi német kisebbséggel áll szemben ér emellett igen sok a gazdasági nehézsége amiatt, hogy a régi monarchiától örökölt ipara nincs semmiféle viszonyban mostani piacaihoz. Súlyos problémát jelentenek a csehek és a szlovákok között fennálló ellentétek és a még megoldatlan vallási nehézségek. Másik oldalon a köztársaság kitünően képzett hivatalnoki kart örökölt a régi monarchiától. Jugoszláviában az „összenövés“ problémája jóvá! több nehézséggel jár. Scotus Viatcr azt állítja, hogy műveltségi színvonal tekintetében most hat különböző évszázad él ugyanannak az államnak határai között. A Pasicskormány opporlunus és csupán ellenfelei egyenetlenségének és taktikai ügyetlenségének köszönheti, hogy hoszszu ideje huzza már életét. Romániában Bratianu liberális kormánya túlszárnyalta a közigazgatási és a választási visszaélések eddigi rekordját és a törvényellenesen megalkotott parlament,, segítségével túlzott centralizmust vezetett be, amennyiben a gyulafehérvári szerződés feltételeinek ellentmondó alkotmányt iktatott törvénybe. Ausztria talpraál'ását annak a körülménynek köszönheti, hogy megcsonkítását zúgolódás nélkül'fogadta. Mostani létét biztosítja a? is, hogy antanttal szemben táplálnak. Németországban a gazdasági helyzet megromlott. Magyarország tekintetében Scotus Viator : megelégszik avval, hogy kivonatban közli KárolyfMihá;ynak egyik beszédét, melyet nemrégiben tartott egy szocialista társaság előtt. Végső következtetésül Scotus Viator igyekszik eloszlatni azokat az aggályokat, amelyeket Angliában a kis-Az angol bankárok a magántulajdon visszaállítását követelik a szovjetkormánytól Rakovszki nyilatkozata az orosz-angol tárgyalásokról Londonból jelentik: Rakovszki. a szovjetdelegáció vezetője nyilatkozott az angol-orosz tárgyalásokról. — Az angol-orosz tárgyalások — mondotta — formálisan folynak. Hiszek abban, hogy a tárgyalások kedvezően végződnek. Engedményekre természetesen, éppen az eredmény érdekében mindkét részről szükség van. A tárgyalásokat nem zavarják az olyan megnyilatkozások sem, mint az angol bankcsoport egy ré- I szének memoranduma, amelyben a j; szovjetkormánytól követelték a magántulajdon visszaállításéit és a külkereskedelem ellenőrzésének megszüntetéséi. A szovjetkormány válasza erro a memorandumra röviden és kategorikusan az volt: ennyit sohasem! Rakovszki kijelentette még, hogy az angol-orosz kereskedelem rövidesen fellendül, mihelyt Oroszország megkapja a kért kölcsönt. A szovjetkormánynak a kölcsönt illetőleg az a szándéka, hogy annak legnagyobb részét megrendelésként visszahagyja Angliában. A háborús adósságok kérdésében Oroszország csak az esetben ismeri e! az angol követelést. ha viszont Anglia elismeri az oroszok ellenkövetelését. A magyar kormány betiltotta a budapesti ellenzéki lapok megjelenését Csak a kormány hivatalos lapjai jelenhetnek meg Budapestről jelenti o Magyar Távirati Iroda : A magyar beliigy* miniszter szombaton a Budapesten megjelenő összes időszaki lapok megjelenését és terjesztését bénította, kivéve n kormány által kiadott „Reggeli Hírek", „Esti Hírek*1 és „Morgenzeitung“ citnü lapokét. A belügyminisztérium által kiadott rendelet szerint, kétségtelen, hogy a nyomdai munkásság terrorisztikus föllépésével —amely tulment a szigorúan vett bérharc keretein — olyan helyzetet teremtett, amely lehetővé tette, hogy egyes budapesti lapok a sztrájk ellenére is megjelenhettek és tendenciózus jelentéseikké! befolyásolhatták a közvéleményt. „Az ország nyugalmának és közrendjének megóvása érdekében — mondja a rendeletben Rakovszky — nem tartom megengedhetőnek, hogy az olvasóközönség a szélsőséges sajtóorgánumok kiadása által félrevezettessék és ezért megokolnak találom a Budapesten.megjelenő összes időszaki sajtótermékek megszüntetését“. A Magyar Távirati Iroda munkatársának illetékes helyen kijelentették, hogy a rendeletet a sajtószabadság megvédése érdekében adták ki, mert a kormánynak az a véleménye, hogy tűrhetetlen állapot, hogy egy „terrorisztikus" kis csapat kénye-kedvétől függjön, hogy mely lapok jelenhetnek meg, melyek nem. A betiltó rendelkezés a Népszava, *A Nép és Szózat citnü napilapokra, valamint a többi lapok együttes kiadásában a sztrájk alatt megjelent Magyar Sajtó cimti lapra vonatkozik, úgy, hogy most a sajtó csak a kormánynak áll Budapesten rendelkezésére. Az ellenzéki pártok körében, különösen a fajvédőknél, nagy felháborodást keltett a kormány betiltó rendelete, amelyre szerintük semmi törvényes alapja nem volt a belügyminiszternek és a legnagyobb porhintésnek mondják azt a hivatalos magyarázatot, n mely a sajtószabadság védelmének mondja a sajtó elnémiiását. A magyar szakszervezeti tanács titkára a budapesti szedösztr ajkról Beogradi munkatársunk beszélgetést folytatott a budapesti szedősztrájkról Gál Benővel, a magyar szakszervezeti tanács titkárával, aki a jugoszláv szociáldemokrata-párt vasárnapi kongresszusának magyarországi kiküldöttjeként érkezett Beogradba. Gál Benő, aki maga is nyomdász, megdöbbenéssel hallotta munkatársunktól a hirt. hogy a magyar kormány a Népszava megjelenését betiltotta. A magyar kiküldött annak az aggodalmának adott kifejezést. hogy a Népszava betiltásának komoly következményei lehetnek. Elmondotta ezután Gál Benő. hogy az a hír. mintha a budapesti nyomdatulajdonosok a békebeli munkabérek 80 százalékát ajánlották volna fel a szedőknek, minden alapot nélkülöz. A szedők heti 100.000 korona javítást követelnek azonnal, ami megfelelne a békebeli bérek 80 százalékának. A munka adók azonban csak heti 75.000 koro na béremelést akarnak adni. azt is csak fokozatosan három hónán alatt. A kormány által kiadott Reggeli Híreket, Esti Híreket és Morgenzei tungot — mint Gál Benő elmondotta —• kis munkaadók szedik — esténként 250.000 korona munküdijért. aminek ellenében lényegesen kisebb munkateljesítményt nyújtanak, mint a rendes lapszedők, akik ew egész hétre csak 370.000 koronát kapnak. A budapesti hirlapszedők a magyar szakszervezeti tanács titkára szerint ragaszkodnak ahhoz a minimumhoz, amit egy magyarországi munkás a megélhetése feltételeinek biztosítására követelhet. Hogy mi lyen esélyei varnak a nyomdászok bérharcának, arra nézve a magyar •kiküldött nem nyilatkozott. Gál .Tenő végül kijelentette, hogy az újabb fordulatra való tekintettel már vasárnap este visszautazik Budapestre. - ' ' - * p ’ ' A munkásság újból lázong Bulgáriában Bulgária véd- és dacszövetséget kötött Törökországgal Szófiából jelentik: Az az erélyes fellépés, amelyet az utóbbi hetekben a bulgár kormány a kommunista szervezetekkel szemben tanúsított, hasonló ellenállásra ingerelte a munkásszervezeteket. Ez a munkásmozgalom most1 főleg a kormány által feloszlatott fogyasztási szövetkezet tagjai között indult meg. A mozgalom nem jelentéktelen, egyrészt azért nem, mert a szövetkezet kebelében mintegy százezer munkás tömörül. másrészt azonban azért sem, mert ez a százezer munkás most a szövetkezet elkobzott pénzét, mintegy tízmillió levét, követeli vissza. A munkásságnak ez a mozgalma már megszólaltatta a külföld hasonló munkásszervezeteit, s a tiltakozó átiratok Csehszlovákiából és Lengyelországból már el is mentek a brüszszeli szövetkezeti központhoz. A mozgalmat csak erősebbé teszi a Cankov-kormány eljárása, amely a tízmillió leva elkonfiskálását azzal tetézte, hogy a kommunista-párt épületét — amely mintegy negyvenmillió ievát ér — birtokbavelte, s a közlekedésügyi minisztériumot már oda be is költöztette. Úgyszintén lefoglalta a kommunista-párt nyomdáját is. s abból államnyomdát csinált. A meginduló munkásmozgalmak hiréve! egyidejűleg érkezik az a: másik hir is Bulgáriából, hogy Törökország és Bulgária között véd- és dacszövetség jött létre, amely szerint mindkét szerződő fél arra kötejezi magát, hogy nemzetközi bonyodalmak esetén egymást katonailag segítik. Bulgár részről a szerződés ügyében Radeff Simon, a bulgár kormán:/ konstantinápolyi meghatalmazott minisztere tárgyalt a török kormánnyal. Hir szerint a szófiai nemzetgyűlés ezt a konvenciót Izmod pasa szófiai látogatásának idején fogja ratifikálni.-----— ——a——.......... Nem fizet a kincstár JA legrosszabb üzlet az államnak szállítani Az államkincstárnak sokféle eszköz* áii rendelkezésére, hogy adósaitól, a saját polgáraitól, behajtsa' azokat az összegeket, amelyekkel ezek az államnak tartoznak. Akinek adótartozása van, nein kaphat utle- 1 velet, nem folyamodhat lakásért, sáruját sem vámolják cl. Az államkincstár azonban csak akkor eny'nyire skrupulózus, amikor pénzt kell behajtania, akkor azonban, amikor , az állam az adós s az állam hiva{tatoknak kellene fizetniük, nyoma sincs ennek a pontosságnak. Nemrégiben egyik szuboticai gabonakereskedő jelentett fizetésképtelenséget, aki azért ment tönkre, mert a katonai kincstár által kiállított tbonnokat nem volt képes értékesíteni, az állam volt adósa, s neki magas kamatot kellett fizetnie. Az, hogy bizonyos tisztviselői kategóriák nem kapják meg pontosan a fizetésüket, hogy nyugdíjasok nem jutnak rendes időben az illetméjnyeikhez. sajnos, már nem újság. Kezd azonban megszokottá válni az is. hogy azok a vállalatok, amelyek a kincstárnak szállítanak, nem tudják megkapni a benyújtott számláik í összegét. A vasút, posta s az állam más vállalatai három hónaponként állafpitják meg-költségvetésüket. Drá- I gábban vásárolnak, mint ha az j egész szükségletüket egyszerre I szereznék be s a három hónap má- Jsodik felében, amikor »kifogy a hi' tel«, nem fizetik szállítóikat. 1 A többi állami hivatalt s intézményt sem lehet a pontos fizetés mintaképének tekinteni. Azok a vál-
