Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-26 / 115. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 26. vedt. Mi több helyre elvezettük, igy többek között Son Westey paprikake­­reskedésébs is, ahol egy raktárnoki ál­lás volt üresedésben. Mikor Mr. Wes­tey és Lovas találkoztak, pártfogol­tunk hirtelen felkiáltott: Szervusz Győző! Sándor vagyok, & sógorod! M. Westey először tiltakozott, majd félrevonta Lovas urat és magyarul tár­gyalt vele. Sikerült egészen bizonyos értesülést szereznünk, hogy Mr. Wes­tey azonos Kecskeméthy Győzővel. Csak mint kuriózumot említjük föl az esetet, mert lelkiismeretlen dolog vol­na ilyen régi ügyet felhányni, amely különböző erkölcsi megítélés alá eshe­­tik. Egyébként Mr. Westey tisztessé­ges kereskedő, akii becsülettel neveli három gyermekét és aki vagyona ré­vén becsülésnek örvend Chicago uep­­perten-itben.« Magyar fiuk az idegen légióban A legionisták. élete éhség és szenvedés A megélhetési viszonyok rosszra for­dulása és a kalandvágy egyre több ju­goszláviai magyar emberben kelti fel azt a gondolatot, hogy az itteni mos­toha viszonyok elől az idegen légióban keressen menekvést. Géryville-ben, Al­gírban több magyar fiú is szolgál, köz­tük néhányan bácskaiak. A légióbeli katonának nem szabad panaszkodnia, ha megtudják róla, hogy külföldre pana­szos levelet ir, szigorúan, megbüntetik. A légióban katonáskodnak többek közt llfkovics Ivandékits János, Fischer Ár­­*pád kereskedő, Szabó Béla íérfiszabó, \ Zádori Lajos szubot'caiak, továbbá t Kozma István Turska-Kanizsáról, Ku­­\kits Szvetozár Mostarból, Kocsis János szegedi, Molnár István szőregi, Pertics István bródi fiatalemberek. Ezek a lé­­■ gió magyarjai. Rajtuk kívül persze I igen sokan vannak az afrikai ezredek- Iben, Sokan olyanok is, akik nem is be- I szélnek már származásukról, nemzeti- I ségi hovatartozandóságukról, akiket tes­tileg is, lelkileg is megőrölt a borzal­mas szolgálat. Röviden: az élet az idegen légióban még mindig szenvedés. A regények, le­írások, amelyek a légiókról szólnak, nem túloznak, sőt azokat a gyötrelme­ket, amelyeket ott szenvednek, alig le­het leimi. A légióban még mindig vannak 18 esztendős gyerekek, akik önként állot­tak be, vagy elcsalták őket. A - légió valamennyi katonája rab. Olyan rab, aki irigykedve gondol a Csillagbörtönre. Mikor a naiv fiatalember belép a légi-óba aláír egy szerződést, hogy öt évig szolgál s ez alatt becsületesen védi a légió zászlaját. Amikor a szer­­jződést aláírja, kap 250 francia frankot.! 'Ezt hamar elkölti minden, újonc. Aki! nem költené el, attól elcsalják. De ha] Lmég megmaradna is a 250 frank, Afri- ! A robbanó kuiga Gróf Haller Fsrencné tragikus balesete Marosvásárhelyről jelentik: Meg­rendítő szerencsétlenség érte az er­délyi arisztokráciának egyik közis­mert és kedvelt tagját, gróf Haller Ferencnét, aki jelenleg még élet­­halál közt lebeg és nem lehet tudni, hogy az orvosoknak sikerül-e meg­menteni az életnek. A grófné gyergyóvárhegyi kasté­lyában három, nap előtt egyik ked­venc farkaskutyáját fürdette. A für­detés végével benzinnel is lemosta az állatot és nem tudni mi okból, a benzin felrobbant, A láng pillanatok alatt meggyujtotta a grófnő ruháit és tüzet fogott a szoba csipkefüggö­nye is. A lángok közepén az ijedt­ségtől szinte megdermedten állott a grófnő és csak nagynehezen tudott segélyért sikolíani. A szomszédos szobából berohant férje, gróf Haller Ferenc, aki igyekezett az égő ruha­darabokat letépni és közben maga is égési sebeket szenvedett. Hosszú ideig tartott, amíg az áléit grófnét a lángok közül kimentették, de addig-T2L ' 1 i' C KO i ‘ • • - C K ' i 7 ' v ! ■ i. Családja azonnal orvosi segítsé­get szerzett, majd autóval Budapest­re szállították, hol a Fasor-szanató­riumba helyezték el, de e pillanat­ban még kétséges, hogy a gondos kában ez az összeg egy hónapra sem elég, mert óit is drágaság van. Négy hónapi szolgálat után újból 250 frankot adnak a légionáriusnak. Ez az összeg is persze hamarosan elfogy. Hat-hét hónapi kiképzés után a légió katonáját már viszik háborúba, a ma­rokkóiak ellen. (Állandóan háború van Algírban.) Az élete, szakadatlan izga­lom, a pihenés valamelyik kis marok­kói gamizonban sem a lelkét, sem a testét nem üdíti fel. Az élelmezés nagyon gyatra. Reggel fekete kávé, jobban mondva fekete víz, délben leves, — legtöbbször rántás és zsír nélkül, hús és főzelék. Az ada gok szinte tudományos pontossággal úgy vannak kiszámítva, hogy sem jó­­lakni, sem éhen halni nem lehet belő­lük. Vasárnapra két pohár bor is járna, de azt rendszerint valami ürüggyel el­­konfiskálják. Aki hét közben valami mulasztást követ el, vagy a gyakorla­tot elvéti, attól megvonják a bort. A főzelék legtöbbször fehér-répa, a mit már a háború alatt megutált a baka. A menü szemre nem rossz, de tápláló­­ereje nincs. A kenyeret mündig délelőtt 9—10 óra tájban, adják ki, napjára egy fél kilót. Ebből persze már délig alig marad valami A zsold a négy hónapra két részlet­ben kapott 500 frankon kívül havi 7 fr. 50 centimes, amit két részletben fizet­nek ki, elsején és 15-iké.n. Ez termé­szetesen cigarettára sem elég. Végül még valamit a jugoszláviai bé­lyeggyűjtők számára. Az Algírban ka­tonáskodó magyar fiuk között egy-két bélyeggyűjtő is van. Ezek, akiknek al­kalmuk van sokfajta bélyeghez jutni, szívesen cseréinek bélyegeket S. H. S., magyar, vagy bolgár bélyegsorozatért; Érdeklődőknek a bélyeggyűjtő légionis­ták címét készséggel megírjuk. Szerdán hirdetik ki az ítéletet Miatov Mülorád dr. biisiiigyélbeia A tanuk kihallgatásával telt el a pénteki főtárgyalás Ábrahám előélete Knoll orvosi kezelés megmentheti-e még. A színtársulat ap’a kémkedés miatt feljelentette Fodor színigazgatót a nagyváradi szinti* randán Nagyváradról jelentik: Lubinszkij Béla, a budapesti Nemzeti Színház karsze­mélyzetének volt tagja, évek óta abból él, hogy gyermekeit kölcsönadja szín­házaknak és filmvállalatoknak olyan da­rabokhoz, amelyek gyermekszereplőket is igényelnek. A Lubinszky-gyerekek a budapesti színpadokon nagy sikerekre tekintenek vis za és a legidősebb kö­zülük, a tizenhároméves Tibor Ameri­kába is e jutott, igaz, hogy csak —■ fil­men : ő játszotta Mark Twain Bécsben megfilmesített ifjúsági regényének, a Koldus és királyfi-nak főszerepét. Vala­mennyi Lubinszky-csemete határozott te­hetség; ez adta apjuknak, az elzüüött, iszákos kóristának azt az ötlelet, hogy társulatot alakítson belőlük és vendég­­szereplő-köruíra induljon velük az utód­államokba. A Lubinszky-csaiádnak mindjárt az erdélyi szereplése botránnyal végződött. A gyerektrupp ugyan hangos sikereket aratott mindenütt, ahol játszott, Ara­don, Kolozsvárott és legutóbb Nagyvá­radon, de apjuk közben összeveszett a kiskorú társulat romániai imprezáriójá­­val, Fodor Oszkár volt színigazgatóval, akit végül a nagyváradi szigarancán mint kémet följelentett, hogy ne kelljen ré­szesedését kifizetnie. A feljelentés alapján Fodort azonnal előállították és megkezdték kihallga­tását. A Miatov-per pénteki főtárgyalásán befejezte a bíróság a megidézett tanuk kihallgatását. A tanúkihallgatás befeje­zése után Piskulics Zvonimir dr., Mia­tov védője, öt újabb tanú megidézését kérte. A kérelemnek a biróság helyt adott é’s a főtárgyalás folytatását áp­rilis 30-ra szerda reggel 9 órára tűzte ki. Szerdán befejezik a bizonyítási el­járást és előreláthatólag még aznap kihirdeti a biróság az ítéletet. Folytatták a tanúkihallgatást A pénteki főtárgyalást délelőtt 9 óra­kor nyitotta meg Pavlovics István tör­vényszéki elnök. Elsőnek Blázsics György tanút hallgatták ki. Az utazási engedélyek kiállítására vonatkozólag ad felvilágosítást. Miatov kérdésére ki­jelenti, hogy Miatov főkapitánysága idejében Piukovics rendőrkapitány in­tézte az utazási igazolványok ügyét. Utána St einer Kálmánt, a Ferrum­­gyár vezérigazgatóját hallgatták ki ta­núként. Steiner Kálmán kijelenti, hogy közeli szomszédságban lakott Miatov­­val és szóba került közöttük Steiner Pasicseva uccai házának eladása. Rö­videsen megegyeztek az eladási árban, Miatov kifizette a vételárat és ezzel az ügy be volt fejezve. Tanúnak semmi dolga nem volt Miatovval főkapitány: minőségében. Áradszki Gyúró tanú a Lausev Ra­da házának adásvételi szerződése ügyében ad felvilágosításokat. »Maga buta zsidó« Kertész Jakab kereskedő előadja, hogy akkor, amidőn ezek az események történtek, a kávéházban együtt ült ő, Buclnvald Samu és Schwimmer Lipót. Éppen dj Miatov-ügyről volt szó, ami­ről akkor az egész város beszélt, ami­kor az asztalhoz jött Knoll Ábrahám, akit akkor látott először. A társaság valamelyik tagja, nem tudja most már, hogy melyik volt, azt mondta Knoll­­nak: »Csodálom, hogy maga milyen buta zsidó. Minden egyes esetben meg­változtatja a vallomását.« Erre Knoll azt mondotta: »Azért változtattam meg, mert amit a rendőrségen mondtam, az nem igaz. Megvertek, azért vallottam. A bíróságnál megmondtam az igazat, hogy történt a, dolog. Azokat az össze­geket, amiket én felvettem, ügyvédek részére vettem tel, akik ki fogják járni a dolgokat. Ezt a vallomást pedig az­ért változtattam meg, mert féltem, ha Miatovot felmentik, akkor megfordítja a botot ellenem és engem csuknak be rá­galmazásért.« Kérte akkor Kncll Schwim­­mert, hogy járjon közbe Miatovnál, hogy elmehessen Szuboticáról, akkor elmenne a bírósághoz és megmondaná, hegy Miatov elleni vallomása hamis. Schwimmer Lipót kereskedő elmond­ja, hogy anrkor a kérdéses időben Knoll a kávéházban odajött az asztal-Íhoz, azt mondotta neki: Nem jó, hogy ideült, mert olyanokat hallottam és ol­vastam magáról az újságokban, hogy nem jó magával együtt lenni. Hogy le­het olyan buta, már a biróság se hisz magának, egyszer vádolja Miatovot, másnap odamegy és visszavonja val­lomását. »Először, másodszor, harmadszor« Azt felelte erre Knoll: Először vádol­ni kellett Miatovot, mert kínoztak. Má­sodszor visszavontam, mert nem volt igaz, a harmadik vallomást pedig azért tettem, mert hallottam, hogy Miatov ‘ rágalmazásért akar becsukatni, Azért I tettem, hogy elmehessek innen. Hogy f lehet az, — kérdeztem Knolltól — hegy maga 1000—2000 koronákat kér embe­rektől. Nem rostéi ilyeneket tenni? Er­re Knoil azt mondta: Hiszen én a pénzt nem Miatcvnak adtam, hanem1 Sztojkovicsnak, akii akkoriban az ügyészséget vezette és beogradi ügy­védeknek. A régi kapitányok László Géza rendőrkapitány előadja, hogy húsz évig volt Szuboticán rend­őrkapitány. Amikor Miatov rendőrfőka­pitány lett, néhány hónapig teljesített adatta szolgálatot Elnök: Ismerte Knoll Ábrahámot?. Tanú: Igen, mint bűnügyi kapitány csalásért jártam el ellene. — Kapitány ur 8—9 hónapig teljest- I tett szolgálatot Miatov főkapitánysága alatt, észlelte-e, hogy Knóll bejáratos volt hozzá?, — Nem. s í — Mit tud a kiutasításokról? — Egy alkalommal Miatov kiadta a rendeletet a köri biztosoknak, hogy ír­ják össze a közveszélyes munkakerü­lőket,. Engem és Pertics Ernő rendőr­­kapitányt kért fel. hogy vizsgáljuk fe­lül a köri háziasok jelentéseit és jelöl­jük ki azokat, akiket esetleg nem kell. innen eltávolítani. A felülvizsgálást megejtettük. Pertics Ernő volt rendőrkapitány egy( évig teljesített rendőrkapitányi szolgá­latot Miatov főkapitánysága idején. Emlékszik rá, hogy Miatov adott ki rendeletet a közveszélyes munkakerü­lők eltávolítására. — Ki vizsgálta fölül a üst át? — Én és László kapitány. — Ismerte Knoil Ábrahámot? — Igen. Egyike volt a legmeghizha­­íatlanabb embereknek. Hamis eskü mi­att folytattam: ellene eljárást. A többi tanú Léhner Aladár kereskedő, az elnök kérdésére elmondja, hogy Knoil Ábra­hámot csak mint az üzletében megfor­dult vevőt ismerte. — Adott neki pénzt, hogy itt marad­hasson? — Nem volt rá okom, mert én min­dig itt voltam. Kujunzsics Antun szubotlcai ügyész­ségi fógházőrmester azt mondja, hogy Miatov és Knoil a fogházban nem érintkezhettek egymással. Miatov, aki vizsgálati fogoly volt, soha sem vett részt a szokásos sétákon az udvarban. Karapancsics Milorad volt fogházi gondnok kijelenti, hogy Miatov és Knoil cellája között ötven méter távolság volt. Minden érintkezés ki volt zárva. Tambász Alexander kávés, Knollt is­meri, pálinkát vásárolt tőle. Amikor só­gorát, Horovetz Frányót elfogták, el­ment Nagy Ödön ügyvédhez, hogy jár­jon közbe, de Nagy dr. azt mondta neki, hogy beszéljen Knollal. Meg­egyeztek az összegben* letétbe helyez­tük. — Mondta Knoil, hogy minek kell a pénz? — Nem. Ezzel véget ért a tanúkihallgatás. Nede'jkovics Boskó dr. államügyész indítványozza, hogy a meg nem jelent Knoil Ábrahámot újból idézzék meg és atnig ez megtörténik, napolják el a tár­gyalást. Az elnök megjegyzi, hogy hivatalos ér­tesítés érkezett Becsből, amely szerint Knollt különböző bűncselekményekért több évi börtönbüntetésre ítélték. Piskulics Zvonimir dr. tanúként kéri Mamuzsics Vécó és Skalier Lovró dr. ügyvédeket, Miatov Tosót, Lázics Mi­lót és Kojics Blagojét megidézni. Ma­­garasevics Sándor dr., Singer Béla dr. és Tordai Izsó dr. védők kérik, hogy védenceik ügyét, miután ellenük a fő­tárgyaláson semmi bizonyíték nem me­rült fel, különítsék el Miatov ügyétől. Ezután a bíróság határozathozatalra vonul vissza és rövid tanácskozás után kihirdeti a határozatot, hogy az ügyész indítványának nem ad helyt, Piskulics Zvonimir dr. védő által kért tanukat beidézik és a tárgyalás folytatását áp­rilis hó 30-ra, szerda délelőtt 9 órára tűzi ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom