Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-20 / 110. szám
I * f* I / PoštarFna plaćeaa a gofovom » miepi szám — Ára 3 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1924 április 20. 110. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szár«: Kiadóhivatal 8—5$. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Suloíica, Aleksandrova ul. 1. (Lelbech-palota] Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossla-Fcnc'čre-palota) Magyar Feltámadás Ha kutatni kellene, hogy az ein* beriséget átfogó keresztény vallásnak melyik tanításában rejlik leginkább az a transcendeníalis erő, amivel az egyház évszázadok pergő támadásai felett diadallal győzedelmeskedett, melyik hit’ elv,a láncolja magához legszorosabban ez emberi lelket s a vi íág és a lelkek fölötti uralma melyik dogmában eresztette le legmélyebben gyökerét: feleletképen áhitatos lélekkel ereszkedhetünk térdre a feltámadás isteni legendája, emberi valósága előtt. Ami a kereszténységnek az erkölcs erejét, a gondolat hatalmát, az uralom jogcímét, a küldetés szépségét és térdrekónyszeritő igazságát adta, az mind a feltámadás fölfoghatatlan csodájától kapott lelket. Az nem vigasztalás, ami elnémul a bezárt koporsónál, az nem igazság, aminek ereje csak a sirgödörig írni, az .rá ut, a melyik a temedbe fullad, őzt nem iíféV'Bmelyik o halállal végződik. Ä testet bele lehet szorítani a születéstől halálig tartó élet kalodájába, de a lélek másért fohászkodik, többért esdekel. Csak f a feltámadás gondolata tud harmóniát teremteni az engedelmes test és lázadozó lélek között. A test a földi élet fegyence, a lélek szabadsághőse a végtelenségnek. Hogy férhetne meg egymás mellett a rabláncra vert idióta s a szabadság és végtelenség győzelmes hérosza — ha a feltámadás hite nem válna a béna hóna alatt mankóvá s marselbottá a diadalmas hős kezében š a hit karjával a haló! és elmúlás szakadéké előtt nem kapaszkodhatnának bele az egymás mellett rsmegők. Nincs hatalmasabb gondolat, nincs szárnyalóbb hit, nincs szebb vigasztalás, nincs megrenditöbb éhitat, mint ami a húsvéti sziklasírból áradt ki. Minden tanításnak ez a bizonysága, minden csodá nak ez a próbatétele, minden küldetésnek ez az igazolása. Nincs a történelemnek egyetlen korszaka sem, amiben több és nagyobbjelentőségü esemény zsu tolódott volna össze, mint amennyi ama másfél nap alatt történt Nagypéntek délutánjától a vasárnapi virradatig. A szikla, amit az angyalok görgettek el, a sötétségnek, a vigasztalanságnak, a kérlelhetetlen végzetnek, ez eleve elrendeltetésnek lett a sírköve. A husvét vasárnapján megnyíló sir előtt verte le gyökereit a kereszténység, itt találta meg az élet értelmének igazolását, jtt gyuladt föl az a fény, mely kétezer év messziségéből is világosságot és meleget küld, itt lcapcsolódott be a kereszténység abba a történelmi erőbe, mely föltár tőztathatatlanul alakított át históriát, gazdasági rendet, művészetet, ethikát — mindent, amit az emberi társadalom magából kitermelt. A megnyílott sir lett bölcsője mindannak a mélységnek és nagyságnak, uralkodásnak és alázatnak, szépségnek, csodának és erőnek, mely töretlen tekintéllyel vezeti híveit s irányítja a világ sorját a katakombáktól a falanszterig. Itt gyuladt ki a szeretői fárosza, mely örökvilágitó emblémává nőtt a pogány romok felett, itt tárult föl először az örök idők tekintete előtt az a szimbólum, amibe ez örök utak örök vándora: az ember, fájdalmát, keserűségét, összetörtségét és sebeit takargatja. Ennek a szimbólumnak zscngitó és bátorító vigasztalását magunkkal hordozzuk földi utainkfm a den felé. E húsvéti csoda táti beníáinkatannak hatójába ét tudójává, hogy ahány sirt hántolnák fel, annyi sir fog megnyílni, ahány keresztet szúrnak le a földbe, annyi halott fog feltámadni. A történelem sirkertjének kapuja fölött is ott világítanak a: „Feltámadunk" vigasztaló betűi. Ahány gondolatot temetnek a föld alá, annyi fog uj életre kelni. Mint ahogy a testnek élete nem örök, épenugy nem örök a gondolatnak halála sem. Az igazságot hiába ítélik halálra, hiába ostorozzák végig a Kálvária véres stáció n, hiába feszítik keresztre s temetik sziklasirba, — ha az idők teljessége elkövetkezik, a föltámadás angyalai fogják elhengeriteni a köveket s a husvéti harsonák fogják életre hivni a sírban pihenőt. A husvét glóriás szimbóluma világítja meg a sötét utakat mi előttünk is, magyarok. A gyűlölet szántotta fel ösvényeinket s a sanda gyanú farkasvermet ásott megroggyanó lépéseink elé. Mégis előre, mégis mindig előre mérvünk. Nem tévedhetünk el, kérész! fák mutatják az utat. Az egyik -árban a magyar nyelv nyugszik, a másik sirhant iskoláink fölé borul. Az egyik fejfára a választó jog van felírva, a másik kereszt azt az egy lépésnyi földet mutatja, amit mégis megszerezhetünk magunknak a halói agrárreformjától. (Óh, a halál agrárreformja kegyesebb, mint az élőké.) És a keresztek rengetegje mutatja a meg nem hallgatott panaszok s orvcsolatlan sérelmek sírjait. Legkedvesebb halottjaink feküsznek kint a temetőben. De a husvéti harangok azt hirdelik, a temető nem a halál birodalma, hanem a föltámadésé. A halál hatalma múló, az élet hat:'ma örök. Ami a követeléseinkből igazság, a harcunkból fog, az nem lesz örök lakója a temetőnek. A történelefn húsvétidnak virradatán, a jogok és igazságok feltámadásának napján föllárulnak majd a magyar sírok is. Megnyílnak a magyar iskolák, földhöz jut a magyar nincsteie becsülete lesz a magyar szó nem leszünk tovább jogokbóf ki tudott — cselédek. Akik küséget, alázatot és engedelmességet hordanak szivükben, meg fogják érni az időknek és jogoknak teljessé gét. Csak ne fáradjunk el addig a sírokat hántolni s a földbe le metett igazság mellé odotüzni emlékeztetőnek a keresztet. A húsvéti harangok hirdetik azt is, hogy a magyar temetésre magyar feltámadás is következik. Husvé lig csak ápoljuk hűséggel a siro "ks;• Öltöztessük virágdíszbe, köny■ytrinkke! tegyük porhanyóvá a hantot s szent fogadkozásaink oltárává tegyük a~ darabokba^ eltemetett magyarságunk fqlé bűfmló rögöket. Nincsen olyan hosszú, nincsen olyan komorborulatu Nagypéntek, hogy ne következzék el után« a Feltámadás. A magyar Nagypéntek után is el kell jönnie a magyai Husvétnak. Eljönnek akkor is az igazság angyalai s elgörgetik sírunkról a szik-lákövet. Harsonájukra kikelnek majd sirgödrükbő! a magyar igazságok s a gyűlölet pogány katonái megrettenve rogynak térdre. Föltámad majd halottaiból a magyar nyelv, magyar föld, magyar iskola s leszünk még elégedett és vidám gyermekei uj hazánknak. A jognak, földnek, iskolának sírból kikelt igazságai meg fogják szépíteni életünket az uj hazaban, hová a sors, a történelem erői, vagy az isteni elvégzés vezetett el bennünket, a hatalmas parráicsot zúgolódás nélkül követőket. S akkor majd a szivünk, szegény magyar szivünk fog harangozni a Feltámadásra — haileiuja f Ünnepi csend a belpolitikában Az ellenzéki blokk készülődései — A király még1 nem tér vissza Beogradba — Sajió-pergotüz Pastes ellen — A Petrovics Nasziáz-csoport mwakakormányi kíván Beogradból jelentik : Szombaton a politikai élet teljesen esemény télén volt. A király távoiléte teljesen megakasztja a kibontakozási tárgyalásokat. Hozzájárul ehhez még az a körülmény is, hogy a politikusok is távol vannak Beogradból. Szombaton elterjedt hírek szerint a király is később érkezik vissza Beogradba az eredetileg tervezett időpontnál és így a válság megoldása még jobban elodázódik. Ellenzéki népgy ülések .Az ellenzéki vezérek közül már egy sem tartózkodik Beogradban, valamennyien az agitéciós ülésekre utaztak. A legnagyobb érdeklődéssel kisérik D'.vidovics Ljuba agiíációs körútját. D tvidov/cr. szombaton utazott e! Szuboticárs, Kiimanudi és Kojics Riszta volt miniszterek és Seiyercv Slavkó képviselő társaságában. Davidovics és a társaságában levő politikusok Szuboticéró! Bajotokra mennek, onnan pedig vasárnap este elutaznak Zagrebbe, ahoi a demokrata-párt népgyülésén résztvesz még Ribar Ivan, a parlament volt elnöke, D ikanec és Slimenkovics képviselők, Angyelovics volt képviselő és Krstelj volt szociálpolitikai miniszter is. A husvéti ünnepek alatt Noviszadon is népgyülést tart a demokrata-párt, ahová Pecsics Diagutin és Vlilovics képviselők utaztak el. A Radios pártnak pedig a Szerémségben megtartandó ülésein Kovdcsevics és dr. Nikies Radies párti képviselők vesznek részt és fel fog szólalni Popovics Gyóka demokrata képviselő is. Csak szerdán érkezik vissza a király Beogradba A válság megoldása a jelek szerint mindjobban elodázódik. Szombaton délelőtt olyan hírek terjedtek e! a politikai körökben, hogy a király nem az eredeti terv szerint vasárnap este tér vissza, Beogradba, lument szerdáig vagy csütörtökig Topolán marad. így a kibontakozásra vonatkozó tárgyalásokat vaiószinüfeg csak a jövő hét közepén folytatják. A hir megbízhatóságát még nem sikerült megáílapitani, azonban több körülmény amellett szól, hogy a király vasárnap csakugyan nem érkezik vissza Beogradba, főképen azért, mert a korona se akarja elsielni a jelenlegi válság megoldását, tekintettel azokra a következményekre, amelyekkel a válság szerencsétlen megoldása járna. A király visszaérkezése után elsőnek Lázics Voját, a földmüvespárt elnökét fogadja kihallgatáson, aki már szerdára meghívást kapott, azonban akkor nem tartózkodott mór Beogradban, Ugyanezen a napon megjelenik Lapurák mai száma 40 oldal \
