Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-18 / 108. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 1*8. A jóvátétel! bizottság pénteken foglalkozik a német kormány jegyzékével Párisból jelentik: A jóvátételi bizottság, amelynek szerdán átnyújtották a német birodalmi kormány válaszát a szakértő bizottság jelentése ügyében, holnapi ülésén foglalkozik a német kormány jegyzékével, amely teljes egészében a következőkép hangzik: — A német kormány elismeri a jóvátételi bizottság április 11-iki, a szakértői bizottságok javaslatairól szóló jegyzékének kézhezvételét. A német kormány a maga részéről is á szakértői javaslatokban gyakorlati alapot lát a jóvátételi probléma gyors megoldására és ezért hajlandó a szakértői javaslatok végrehajtásában közreműködni. CIRKUSZ ©S3» Történet a konflis-ablakról l-szer volt, hol nem volt, magam is elfeledtem, hogy mikor, olyan nagyon régen volt, kérem szeretettel alighanem csak a napokban és min álunk történt, hogy két aranyifju konflisba ment haza. Arany.fjaknak hívják őket, mert aranyplomb van a fogukban és amikor beszélnek, aranyhegyeket Ígérnek mindenkinek. 2- ségen kívül jól mulatták át egész éjszaka az időt, bele is fáradhattak, aminek eh'itathatlan jele, hogy elfáradtak és gyalog haza sem találtak volna. Azonban beültek egy kocsiba és mikor piár benne voltak, az ifjabbik arany be akarta csapni az ajtót. Egész szimpla forgalomzavar volt jelen, abban a Íriszemben élt, hogy az ajtó komittens. Próbálta egyszer, kétszer, háromszor, de az ajtó okosabb volt, mint egy börzén spekuláló ember és nemi hagyta magát, csakis . a legszélsőségesebb erőszakra. Akkor is, hogy tettekkel bizonyítsa a muszájt, az ablaküvege annyi darabra tört, mint ahány részvényt kibocsát a Link és Tesívére-cég s csörömpölve hullt a földre. Egész tisztában voltak aranyék azzal is, hogy ebből kár 3- lik a kocsisra, egyelőre azonban a hazajutás volt a főcéljuk. És amint megérkeztek volna a Ház elé, azt mondja Becsapó: — A kocsi ajtaja rozoga. I— Nem remélem, felelte Kohn Flisch, iilcább urasága verte be könyökével az abakot.- Maga nekem ne beszéljen, mondta Araiy, mert az nem igaz. Nekem nincs is khyököm, elpusztult akkor, amikor kijött -ajta a kormányválság. — Aért mégis csak tessék megfizetni az alakot, fejezte be a pörfelvételt Kohn Flieh. Ha föl 4-elnek, ^kor sem tudom élethűen reprodukálna párbeszéd minden részletét. De hát ,rc n;ncs js szükség, mert újból a kocS!\,ette át a szót: — Néizze, usága> ez egy olyan finom kocsi, hog CSUpa masszív. Itt a könyök működéi van jejen és nem a rozogaság. Miért, tessék próbamenetet végezni a ma. ajtón, tessék azt becsapni és ha itt eitßnjk az ablaküveg, urasága egy dénárt settu 5-letnek kitűnő volt^ titlet és az- egyik arany, aki mint ^jén szokta találná a szöget, azt mon. csakugyan. De azt is mondta;, hogy, üzlet és meg lehet próbálni. Az. megragadta az ajtót, becsapta, de t becsapta, hogy az épen maradt aßkhetvenkilencezer részvényre szakadt s akkorát lármázott, mintha húsz asszony a zsuron a távollevő huszonegyedikről csevegne. 6-almas keze van, a Máriája ne legyen uraságának, mondta a kocsis és fölöttébb elbusult, ami a könnyelműen kiejtett föltételre vezethető vissza. —• Hehehe, nevetett az Arany, nekem nincs is Máriám, mert Mirjámnak hivják. De mivel gavallér volt, mégis megfizette a kárt. ■ 7 országrész fiakkeresei tanulják meg ebből, hogy fontolják fel jól, milyen fogadalmat tesznek, de tanulják meg azt is, hogy rosszul záródó kocsit ne tartsanak. Bob. Újabb nyomdász-sztrájk Budapesten Meghiúsultak az egyezkedési tárgyalások Budapestről jelentik : A tiz napig tartó nyomdász-sztrájk — mint a Bácsmegyei Napló megírta — azzal a megállapodással végződött, hogy a kizárt nyomdászok mindenütt felveszik a munkát és a vitás kérdéseket ez után fogják a munkaadó-szervezet és munkásszervezet megbízottai egymással elintézni. A tárgyalások a sztrájk megszűnése óta folytak, azonban eredménytelenül végződtek. A főnökegyesület delegátusai mereven elzárkóztak a nyomdászok kívánságainak teljesítése elöl és főleg ahhoz ragaszkodtak, hogy az Athenaeum- nyomda, ahol a szedők elsőnek hagyták abba a munkát, elbocsáthassa a sztrájkot kezdeményező alkalmazottait. Ezt a feltételt a nyomdászok visszautasították és újból kimondották az általános nyomdász-sztrájkot. Csütörtök délben Az Est már nem jelent meg, ellenben a fajvédők estilapja, A Nép, amely a Szózattal együtt már a múltkor teljesítette a nyomdászok bérköveteléseit, zavartalanul megjelent. Pénteken reggel a Népszaván és a Szózaton kívül a kormány félhivatalosa, a Reggeli Hírek, valamint a Lapkiadók Szindikátusának röpirata, a Magyar Sajíó jelennek meg. A nyomdaválialatok és a munkások harca előreláthatólag fokozott élességgel fog lezajlani és nincs kizárva, hogy a nyomdászsztrájk általános sztrájkká szélesedik ki úgy, hogy a többi szakmák szimpátia-sztrájkot kezdenek A titokzatos ékszerek A Reiter-család visszavonta a följelentést szerencsétlen teremtés teljesen ártatlan. Vörösné az izgalmaktól, amiket mes:gyanúsítása miatt szenvedett. szívbajt kapott a rendőrségen. Ezt az ügyet tisztázni kell és ezért okvetlenül megteszem a feljelentést hamis vád miatt és egyben a kártérítési port is megindítom. A szuboticai rendőrség négy napon keresztül a legerélyesebb nyomozást folytatta annak a följelentésnek ügyében, amelyet Reiter Gyula nagykereskedő tett hétfőn délben a főkapitányságon ismeretlen tettesek ellen. A nagykereskedő Agina-ucca 8. számú házban lévő lakásáról ugyanis — mint a »Bácsmegyei Napló« jelentette — rejtélyes és a mai napig sem tisztázódott körülmények között félmillió dinár értékű családi ékszerek tűntek el. Lőwy Endre gyárigazgató. Reiter Gyula 'veje, a nyomozás munkáját mindjárt kezdetben a háztartásban alkalmazott Vörös Imréné, született Horváth Róza szakácsnőre és Nikolecz Anna szobalányra irányította, akiket följelentése alapján a rendőrség hétfőn este letartóztatott. A két nőcseléd elejétől fogva a legerélyesebben tagadta, hogy bármi közük lenne a lopáshoz, sőt Vörösné mindjárt első kihallgatása alkalmával alibit is igazolt, amennyiben bebizonyította. hogy hétfőn délelőtt a kérdéses- időpontban a mosókonyhában tartózkodott. A letartóztatást ennek ellenére továbbra is fentartották ellenük. mert a nyomozást végző Kuhla és Miláhkovics rendőrbiztosok már a helyszíni szemle alkalmával megállapították, hogy a lopást idegen nem követhette el és hogy a házbeliek közül valakinek tudnia kell az ékszerek eltűnéséről. A rendőri nyomozás, amelyet Gnyákics Radmillo dr. főkapitányhelyettes nagy buzgalommal vezetett, annak ellenére, hogy az eset az első pillanatban nem látszott túlságosan bonyodalmasnak és a detektívek bizonyosra vették, hogy rövidesen .világosságot derítenek az ügyre, eredménytelen maradt, illetőleg csak negativ eredményt tud felmutatni. Kétségtelenül bebizonyosodott ugyanis, hogy a lopást nem besurranó tolvaj követte él. mert héb főn délelőtt tizenegy óra és déli két óra között — amikor Löxvy Endréné a családi ékszer-kazettát nyitva felejtette — Reiterék lakásának a kapu felőli ajtaja, valamint ablakai zárva voltak és azokon a kérdései időben senki be nem hatolhatott. A detektívek ilyenformán továbbra is a cselédséget gyanúsították a tett elkövetésével, noha a napokon keresztül tartó vallatás során semmiféle terhelő adat nem merült, lel a letartóztatott Vörösné és Nikolecz Anna ellen. Csütörtökön délelőtt váratlan fordulat állt be a titokzatos ügyben: < Reiter-család megbízottja megjelent a főkapitányságon és visszavonta az ismeretien tettesek ellen tett följelentést. A följelentés visszavonása folytán a rendőrség beszüntette a további nyomozást az ékszerlopási ügyben és nyomban szabadlábra helyezték az alaptalanul gyanúsított háztartási alkalmazottakat. A följelentés visszavonása alapján az a hir terjedt el. hogy az eltűnt ékszerek valamilyen uton-módon megkerültek. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag a család egyik tagjához. Reiter Lászlóhoz, — aki szintén résztulajdonosa az eltűnt ékszereknek — azonban kijelentette munkatársunk előtt, hogy nincs tudomása arról, hogy az ellopott ékszerek visszakerültek és a maga részéről nem járná hozzá a följelentés viszszavonásához. Reiter Gyuláné. akit szintén felkeresett munkatársunk, csütörtökön reggel elutazott a házbeliek felvilágosítása szerint Szuboticáról és igy helyette csak leányával. Lőwy Endrénével beszélhettünk, aki a leghatározottabban kijelentette, hogy az ékszerlopási ügyre vonatkozólag nem közölhet a nyilvánossággal semmit. A szabadlábra helyezett háztartási alkalmazottak kiszabadulásuk után nem tértek vissza munkahelyükre. hanem yörös Imréné családjához utaztak Topolára. előbb azonban megbízták Pataky Antal dr. ügyvédet, hogy szerezzen elégtételt meghurcoltatásukért. Pataky dr. erre vonatkozólag a következő felvilágosítást adta munkatársunknak: — A két ártatlanul meghurcolt nő nevében már holnap meg fogom tenni a följelentést. Felháborító eset, ami itt történt. A szobalányt Lőwy Endre vitte föl a rendőrségre, akinek pedig tudni kellett, hogy ez a Pérics M&raskőué a kikiadai rendőrségei A rablővezér felesége átszokoit Romániából Kikindáról jelentik : Pérics Marinké felesége Temesvárról Kikindára érkezett, ahol a rendőrség, nyomban előállította és részletesen kihallgatta. A hirhedt rablóvezér felesége elmondta, hogy több mint hat hónapon át élt férjével együtt Beográdban. A hatóság Beográdban sohaéem zavarta őket. Az asszony mindenhova követte urát. Elegánsan öltözködtek és nagyúri kényelemmel utazgattak. Amikor utón voltak, soha egy napnál tovább egy helyen nem tartózkodtak. Pérics Marinké este „a falut járta“ és másnap elutaztak. Jugoszláviából azért mentek Romániába, mert nagyon égett már a talaj a rablóvezér lába alatt, Temesvár közelében egy faluban telepedtek meg és onnan Pérics néhány napos kirándulásokat tett Temesvárra. Az asszony közben megbetegedett és szanatóriumban kezeltette magát, ahol 15.000 leit fizetett. A szanatóriumban értesült róla, hogy férjét elfogták. Pérics a temesvári rendőrségen eltitkolta, hogy felesége van. Férje bűncselekményeiről Péricsné sem akart nyilatkozni. Pérics Marinkó ellen a kikindai mdőrség csak tiltott határátlépés miatt indít eljárást, minthogy bűnösségére nézve semmi bizonyíték nem merült fel.---- I —■BBBMll I ------A kultur-gorilla ll. János Dániel megérkezett Newyorkha. Newyorkbői jelentik: Előkelő idegen érkezett minap a »Deutschland« luxushajón. Utján két hölgy és egy komornyik kisérte s a BroadwayhoteJban egy rádión rendelt hatalmas lakosztály várt reá. A lapok felcsigázták a közönség kíváncsiságát. fél Newyork megjelent a fogadtatásnál. Ez — mondják — feledhetetlen volt: ezrével dolgoztak a fo tografálógépek s óriási tolongás, lelkesedés köszöntötte a jövevényt 'Amerika földjén. A majdnem hivatalosan fogadott nagyság azonban, mikor végignézett a magas személyére kiváncsiak seregén, hirtelen gondolt egyet s aztán mindjárt ugrott is, de akkorát, hogy a legnagyobb riadalmat keltette a felborult fotográfusok táborában ... Ez a bemutatkozás a legmerészebb várakozásokat is meghaladta, mert tudni kell végre, hogy az őkegyelmessége —■ vagy hogyan tituláljuk — nem kisebb személyiség volt. mint II. János Dániel, a bájos, fiatal, egyelőre csak hároméves kulturgorilla. Elődje. I. János Dániel mindöszsze öt hónapig boldogította az Egyesült Államokban lelkes emberalattvalóit s azután tüdőgyulladásban adta ki nemes páráját. Barátnője, iTiiss Cuningham a legönfeláldozóbb ápolással sem tudta megmenteni. Azóta vigasztalan is volt, szinte özvegy, míg most megfelelő tárgyát nem találta meg odaadásának II. János Dániel személyében, akit szintén a kongói őserdőkből kerítettek elő . . . Első ugrásával ugyan nem bizonyult kulturlénynek az uj János Dániel, de holmi gyöngéd kényszer-
