Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-01 / 91. szám
Postai . piaćena u gotovom ra egy és fé! dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Snbotica, KEDD, 1924 április 1. Megjelenik mÍEásii reggel, ünnep sitáa és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-53. Szerkesztőség 5-t9 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár 91. szám SZERKESZTŐSÉG: Aleksandrova ul. 4. (Fonsier-palota) Kiadóhivatal: Kralja Alcksccdra nlica 1. (Lelbach-palota) Első baráti szó Azt a beszédet, arait a nemzetgyűlés vasárnap éjszaka tartott ülésén Sijasics János képviselő, n radikális párt tagja mondott el, a nemzeti kisebbségek küzdelmének sok keserűséggel teli küzdelmében az egyik legvigasztalóbb eseménynek kell tekinteni. Uira meg kellene ismételni ezt az egész beszédet, minden rr.eguiuió nap az uralmon lévő nemzet s a kormányzó politikusok szeme elé kellene térni, amig be nem látják, hogy a kisebbségi ügyek nem a kisebbségek ügyei, hanem az egész országé s hogy nem kel! ahhoz a kisebbséghez tartozni, hogy be lehessen látni az alkotmányból és nemzetközi szerződésekből származó kívánságok jogosultságát. Protics lelke szólalt meg ebben a beszédben, melynél a nemzetiségi kérdés megoldhatatlanságával veszélyeztetett államérdek védelmét senki nem taglalta emelkedettebb, tisztább, belesebb, megértőbb és — eredményesebb módon, mióta Protics Sztoján elköltözött közülünk. „Az állam által nyújtott előnyökben egyformán kell mindenkinek részesedni — mondotta Sijasics. Nem szabad másodosztályú állampolgárokat teremteni, mert az alkotmány a törvény előtti egyenlőséget deklarálja — mondotta később. S minden kijelentésének ilyen megcáfolhatatlan igazsága van. Lehetnek-e lojálisak a nemzetiségek — kérdi — ha nem részese az állampolgári egyenlőségnek. „Akarva, nem akarva meggyülöltetjük velük az államot és annak alapjait, mert az az ő számukra jogtalanságot és egj^enlőílenséget teremtett. Ilyen utón kikerülhetetlenül, de megérdemelten a katasztrófa felé rohanunk. A Vajdaság nacionalizálásának nem szabad a nemzetiségek elnyomását jelentenie és nem jelentheti politikai és kulturális jogaik csorbítását. A földet nemzetiségre való tekintet nélkül keli szétosztani ; ez a haza legyen a szivük szerinti hazájuk“. Ezeken a kijelentéseken nyugszik ez a nagy koncepciójú beszéd, az ország politikai nyilvánossága előtt elhangzott első bátor és föntaríás nélküli konfeszszió a magyarság törekvései mellett. „A radikális klub nevében beszél" —- válaszolta egy közbeszóló kérdésre az nlelnök s ezzel a kijelentéssel különös nyomatéket adott a különben is nagyjelentőségű beszédnek. Nem akarjuk most azokat az okokat és körülményeket feszegetni, melyek esetieg a rosszhiszemű, esetleg a csak óvatos mérlegelés számára alapot adhatnának arra, hogy a beszédben a kormányrajutásával elfogta, ez a beszéd némileg enyhítette. S ez sem kis eredmény. Az ország népe most aggódva figyeli, hogy Pribicsevics politikáját is meg tudja-e majd változtatni az a felfogás, ami ebben a beszédben — a radikális klub állásfoglalásaként approbáltan — megnyilatkozott. A pribicsevicsi politika járta be a magyar iskolákat, űzte ki az iskolákból és közhivatalokból a magyar nyelvet, a pribicsevicsi politika tette földönfutóvá a magyar földmunkást s tette örök örök zsellérré a magyar nincsetlent, a pribicsevicsi koncepció teremtette meg a Vajdaságban azokat a szervezeteket, melyek a jogrend megszilárdulásának, a társadalmi béke helyreálltának a legnagyobb akadályai. Ez ellen a politika ellen kell hsdbaszáilani Sijasics Jánosnak s — bár így lehetne mondani: — a Sijasics Jánosoknak. A magyarság hálával köszöni a békének és bölcseségnek szavait s szivrepesve várja, hogy a béke és bölcseség szavai után a béke és bölcseség cselekedetei is következzenek el. 4 parlament bizonytalan időre elnapolta üléseit Teljesítette a kormány a Pribicsevlcs-frakció feltételeit — EMenőrizheieties hírek szerint az ellenzéki blokk Zagrebba megy — Tovább halogatja a kormány a Radicspáríi mandátumok igazolását A radikálisok -%-ak üj választásoktól várjak a helyzet tisztázását Beogradból jelentik •' Az ellenzéknek a parlamentből való kivonulásával uj fázisba jutott az ellenzéknek a kormány ellen folytatott küzdelme. A kormány az ellenzék’ távollétét igyekszik kihasználni arra, hogy a parlamenttel még a Radics-párti mandátumok igazolása előtt elintéztcsse azokat a javaslatokat, amelyek már megéretiek a tárgyalásra. Ilyen javaslat azonban kevés van és ezeket nagyrészt már a parlament hétfői ülésén elintézték, amelyen négy különböző nemzetközi konvenciót fogadtak el. Hir szerint a kormány meg a rokkant-törvényt is szerelné elfogadtatni ezzel a parlamenttel, annál is inkább, mert magasabb helyről is ilyen kívánság merült fel. Ennek azonban nagy akadálya, hogy még a parlamenti bizottság se tárgyalta a rokkant törvényt és így a kormánynak ezt a tervét már aligha sikerül végrehajtani a rendelkezésre álló rövid idő miatt. Megszüntették a robotmunkát Pribicsevicsék koalíciós feltételeinek nagyrészét a kormány már a költségvetés megszavazása előtt teljesítette a pénzügyi kormány módosításával, amelybe a követkesö rendkívül fontos rendelkezéseket vették fel : 1. Megszüntették a robotmankát, amelyet tudvalevőleg a legutóbbi pénzügyi törvénnyel léptettek életbe. 2. Fölhatalmazták a minisztertanácsot, hogy még a rokkanttörvény meghozatala előtt saját hatáskörében fölemelhesse a rokkantak drágasági pótlékát. 3. Fölhatalmazást nyert a kormány arra, hogy a községi jegyzőknek 1923 julius 1-töl visszamenőleg drágasági pótlékot utaljon ki. 4. Végül fölhatalmazást nyert a kormány egymillió darab 20 diriáros arany, ötvenmillió darab féldinár OS, hetvenötmillió darab 1 dináros és huszonöt millió darab 2 dináros ércpénz vereiésére. Ezek a rendelkezések, főleg azonban a robotmunka eltörlése a Pribicsevics-frakció kezében erős agitációs eszköz lesz. Az egész ellenzék Zagrebbe vonal? Az ellenzéknek a parlamentből való kivonulása utáni további taktikájára nézve még nem lehet tiszta képet alkotni. Politikai körökben a legkülönbözőbb kombinációk merültek föl, amelyek közül a legnagyobb feltűnést az a vasárnap éjszaka elterjedt hir keltette, hogy az egész ellenzék — beleértve a demokratákat is — Zagrebbe vonul és ott fog ülésezni, mindaddig, amíg a parlament a Radics-párfi mandátumokat igazolja. Csakhamar kiderült azonban, hogy ezt a hirt tendenciózusan terjesztik. Tény az, hogy az ellenzék állandóan együtt tarifa híveit a parlamentben. Az ellenzéki klubok tele vannak a képviselőkkel és különösen nagy a fegyelem a Radios pártiak között, akik hétfőn reggeltől estig teljes számban a parlamentben tartózkodtak. Miért vonult ki az ellenzék a parlamentből? Davidovics Ljuba vasárnapi királyi audienciája is sok kombinációra ad alkalmat, bár Davidovics megtagad minden felviiágositást. Az a körülmény, hogy az ellenzék kivonulása Davidovics audienciája után következett be, a kihallgatás lefolyásának különböző értelmezésére ad alkalmat. Az egyik verzió szerint ez ellenzék a obstrukció reménytelensége miait változtatott taktikát, azon közlések következtében, amiket Davidovicsj tói nyert. A másik verzió szerint ezzel szemben az ellenzék a parla- I mentből való kivonulással a kbit's égvetésnek idejében való megszavazását akarta lehetővé tenni. Ez a második verzió föltételezi azt is, hogy a kormánynak nincs mandátuma a választások lefolytatására és a válság további menete is a parlamenti szokásoknak és erőviszonyoknak megfelelően fog lefolyni, vagyis igazolni fogják a Radios parti mandátumoki A radikális pártban bizakodó a hangulat, ami arra enged következtetni, hogy a ház feloszlatására és az uj választások kiirására is felhatalmazása van a Passes—Pribtcsevics kormánynak. A „Bácsmegyei Napió“ beogradi munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni több radikális párti képviselővel a közel jövő politikai kilátásairól. A radikális képviselők valamennyien azt az információt adták, hogy a válság egyetlen megoldása a választások gyors kiírása, amelyeket a mostani kormány fog vezetni. Csak azzal nincsenek még tisztában a radikális képviselők, hogy mikor tartják meg a választásokat. A radikálispártban a választátaktika uj módszerét lássák csupán. Nem akarjuk ilyen mérlegeléssel zavarni azt az őszinte, azt a meleg örömet, amit e beszéd olvasása kelt bennünk. Sijasics János azt is mondta, hogy o szerb nép Ígérete többet ér, mint az akár aranybetükkel megirt megegyezés. Mi hinni akarunk most megint, hinni akarunk a szavaknak s hinni akarunk abban, hogy végre ezeket a szavakat bátor és nemes cselekedetek is fogják követni. Azt a megdöbbenést, ami az ország kisebbségeit Pribicsevics Ä radikálispárt uj választásokat sürget
