Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-21 / 80. szám
1924. március 21. BÄCSMEGYE1 NÄPLÜ * oldal Szabolcska Mihály jubileuma Erdély magyarságának ünnepe Szabolcsba Mihály temesvári református esperesnek, a nagyszerű magyar költőnek a napokban ünnepelték papi működésén huszonötéves és Írói pályájának negyven* éves jubileumát Temesváron. A jubileumi ünnepségen, amely a református templomban folyt le, részt vett a román bánsági mafyarság minden vezetőembere, emesvár egész társadalma és a Város vezetőségének képviseletében Irinyi Sándor gazdasági tanácsos. Az ünnepséget Nagy Károly erdélyi református püspök beszéde vezette be, mely után a református egyházközség díszközgyűlést tartott, melyen elsőnek Szunyogh András tóblabiró köszöntötte a jubiláns főpapot. A temesvári református nőegylet szeretete jeléül remekbe hímzett pa* lástot és papi föveget, továbbá ezüst babérkoszorút adtak át Szabo'cska Mihálynak, oki meghatóttan mondott köszönetét az ünneplésért. Szabolcsba beszéde után Ferch Mátyás a katolikus klérus, Singer Jakab főrabbi az izraelita hitközség, Fülöpp Béla a Magyar Párt nevében mondottak üdvözlő beszédeket. A Magyar Párt nevében Osztié Andor főtitkár a díszközgyűlés után pár lelkes szó kíséretében virágbokrétát nyújtott át Szabolcska Mihálynénak. Május hó 11-én Sesznek a francia választások Manonry belügyminiszter lemond Párisból jelentik: A kormány a csütörtöki minisztertanácson, rövid vita után megállapította a választások időpontját. Az uj választásokat, a kormány határozata értelmében, május 11 én tartják meg. A lapok azt írják, hogy Manoury belügyminiszter, aki a tegnapi minisztertanácson nem jelent meg, valóra váltja a régi szándékát és a legközelebbi napokban lemond. Megegyeztek a görög monarchisták és republikánusok Görögország köztársaság lesz, de II. György tovább használhatja a királyi címet Athénből jelentik: Papanasztasziosz miniszterelnök néhány nap óta nagyfontosságu tárgyalásokat folytatott a royalista pártok vezetőivel az államforma kérdéséről és Görögország belső konszolidációjának helyreállításáról. A tanácskozások a két ellenséges párt közt megegyezéssel végződtek. Az athéni lapok közlése szerint a megegyezés főbb szövege a következő; György király önként lemond a trónról, azonban fogában áll a királyi címet élethosszig Viselni és eddigi civillistájának négy ötödrészét kapja továbbra is fizetésül a görög államtól. A koronabirtokok továbbra is rendelkezésre állnak, kivéve a Tatoi-palotát, amely az állam tulajdonába megy át. A Görögország belső békéjének helyreállítására kötött megegyezés szeriöt a kormány általános amnesztiát cd a politikai foglyoknak, az elbocsátott tiszteket és hivatalnokokat visszahelyezik állásukba. A nemzetgyűlés problamálja a köztársasagot, amely határozatot népszavazás ratifikálja, A köztársaság elnökévé Zaimiszt választják meg. Szenátust létesítenek a parlament mellett, ahol a Noviszadról jelentik: Noviszadj város tanácsa a múlt évben a Pirost- j ut mentén százhuszonkilenc hold föl- \ det osztott szét a város szegényebb^ lakosai között házépítés céljára, fél-. holdas parcellánként kétszáz diná- j rért. A földet a tanács nemzetiségre | való tekintet nélkül osztotta szét aj jelentkezők között, akiknek nagy; része már le is fizette a föld meg-| váltási árát. Mielőtt azonban az ujj tulajdonosok átvehették volna a ház- jj helyeket, az agrárreform-miniszté-1 rium. amely időközben tudomást | szerzett a földosztásról, lefoglalta a ■ földterületeket agrárreform céljaira | és rövidesen dobrovoliácokat telepi-• tett oda. Noviszad város tanácsa a jogtalan j telepítés ellen tiltakozott és az ag-i! rárminisztertől a föld feloldását kér-Beogradból jelentik: A parlament csütörtöki ülésén, napirend előtt Lázics Voja (földmivespárti) kérdést intézett a parlamenti elnökhöz, hogy miért nem folytatja működését a dalmáciai agrárviszonyok rendezésére kiküldött bizottság. Jovanovics Ljuba elnök kijelentette, hogy nem tudja az okát, miért szünetel a bizottság működése. Lázics: A nép elvárja a parlamenttől, hogy az a nép javát szolgálja. Gyorgyevics Mita gúnyosan köz* bekiált: A nép megkapta a robotmunkát és az ötszáz százalékos adópótlékot I Lázics követeli, hogy a parlament elnöksége haladéktalanul intézkedjék a bizottság összehívására nézve. Ezután rátértek a napirendre. Vuics Demeter (földmivespárti) az amerikai kivándorlásról interpellál. Vuics beszédében ismerteti a délamerikai kivándorlók elviselhetetlen helyzetét és kijelentette, hogy a szerencsétlen emberek Amerikában valósággal rabszolgákká válnak. A kormány semmit sem tesz a délszerbiai kivándorlás megakadályozására. A kivándorlási ügyeket a zagrebi kivándorlási főbiztosság intézte, ahol azonban oly sok visszaélés történt, hogy végül a kivándorlási ügyek elintézését nagyrészben a szociálpolitikai minisztérium kivándorlási osztályának kellett átvennie. Rámutat arra, hogy a kivándorlókat ügyük elintézése alkalmával csaknem minden esetben megzsarolták. Felsorolja több beogradi ügyvéd nevét, akik a zsarolásokban résztvettek. Jovanovics elnök Vuics beszé* monarchisták két ötöd arányban nyernek képviseletet. A parlamenti választásokat egy uj, semleges politikusokból álló kabinet vezetné. Melaxas tábornok, a konstantinista (reakciós monarchists) párt vezetője és a kamarilla nem hajlandó a megegyezést elismerni. A párt arra akarja rábírni György királyt, hogy a lemondást tagadja meg. te. Ezzel egyidejűleg: eljárt a minisztériumban Gyorgyevics Mita képviselő is, akinek közbenjárására az agrárminisztérium ötvenöt hold földet feloldott az agrárreform alól. A feloldott földet most már negyedholdas parcellákban akarta szétosztani a város a régi tulajdonosok között. Amikor azonban a bizottság Jákics Jován helyettes-polgármester vezetésével kiment a helyszínre, hogy a földet átadja, a dobrovoljácok oly fenyegető magatartást tanúsítottak, hogy a bizottság jobbnak latta minden földosztás nélkül viszszatérni. A városi tanács most a belügyminisztériumhoz fordul segítségért, hogy a dobrovoljácok ellenkezés nélkül hagyják el a feloldott földterületet. dél félbeszakítja és az ülés folytatását délutánra tűzi ki. A délutáni ülés A délutáni ülésen Vuics Deine* ter folytatja beszédét. Kijelenti, hogy a szociálpolitikai minisztérium nem törődik a visszaélések kiderítésével. A kormány az országban tizenhat külföldi hajós társaságnak adott engedélyt ügy* nökség felállítására. — Úgy látszik — mondja — hogy a kormány az egész országot Amerikába akarja kivándoroltatni. Javasolja, hogy a zagrebi kivándorlási biztosság működésének ellenőrzésére bizottságot küldjenek ki. Peles Dusán szociálpolitikai miniszter válaszol Vuics beszédére. Helyesli az interpelláló óhajét és kijelenti, hogy a kormány kötelessége a visszavándorlás elősegítése. A nagyszámú kivándorlást a miniszter Amerika meggazdagodásával magyarázza. Azután a zagrebi kivándorlási biztosság működéséről beszél és kijelenti, hogy nem tartja szükségesnek a bizottság kiküldését. Skulj klerikális rövid beszéde és Petes szociálpolitikai miniszter ismételt fölszólalása után a nemzetgyűlés napirendre tér az interpelláció fölött. A rízsemjet a délszerbiai gyilkosságokról Este háromnegyed 9 órakor Ferat Drnga bég, a dzsemjet elnöke emelkedik szólásra és megindokolja interpellációját a dél* szerbiai törökmészárlások ügyében. Beszédét a radikálisok nyugodtan hallgatják, azonban éles kózbeszorlasoMtel zavarják; Gyilkolt Rablói — hangíik a szónok felé »demokraták oldalától. Ferat bég visszautasítja azt a vádat, ipinílM ő a rablóbandákkal asszéköttétésben állna. Rámutat azonban arra, hogy sok rendes embert maguk a hatóságok kergettek bitangságba. Elmondja Azem Bejta hires rablóvezér esetét, aki az 1912— Í3*as háborúban a szerbek oldalén harcolt. Azem Bejta tisztességes paraszt volt falujában, amikor az osztrák csendörök a világháború alatt két fivérét meggyilkoltak. Ekkor ő az erdőbe menekült és rövid idő alatt hét osztrák csendőrt öli meg. Állandóan harcolt a megszálló csapatok ellen és mintegy 400 főnyi szabadcsapatával nagy sikerrel nyugtalanította a visszavonuló ellenséges sereget. Egy alkalommal egy egész ezreddel keveredett htrcba és az ezrednek majdnem leijes munícióraktárát és kasszáját elzsákmányolta. A támadást a hires Petyar.ac Koszta I<o*»itavezérrel hajtotta végre, akinek átadta a zsákmányéit muníciót, mig a kassza tartalmát megtartotta. Az antantdsapaíok parancsnokaival jó viszonyban volt, amiről több hábortis fénykép is tanúskodik, amelyek antant-csapatok parancsnokaivá! ábrázolják együtt. A háború után az osztrák ezr-d kifosztása miatt üldözni kezdték és ezért nem tért vissza a lakósság közé, hanem az erdőben él szabadcsapatával. Egy falu kiirtása Ezután elmondja Tresucsi község egész lakosságának a csendőrök által 1920-ban történt kiirtását. 1920- ban — mondja — egy csendőrt rendeltek a községbe szolgálattételre, a ki a lakossággal a legjobb viszonyban volt, amig egy éjjel egy albán házában meggyilkolva találták. A gyilkosság hírére a község egész lakossága elmenekült. Másnap megérkezett a járási főnök, aki a csendőrökkel visszacsalogatta a népet a faluba. Mikor a lakosság visszatért, azt követelték tőlük, hogy adják ki a gyilkost és miután ennek a felszólításnak nem tudtak eleget tenni, a csendőrök a falu apraját-nagyját lemészárolták. Kövieteli, hogy a kormány indítsa meg a legszigorúbb vizsgálatot e régi tömeggyilkosság ügyében és a bűnösöket büntessék meg. Beszédét a következőképpen fejezi be: — Ami azokat a koncessziókat illeti, amelyekért a kormányt támogatjuk, meg kell jegyeznem, hogy ma az egyik, holnap a másik kormányt támogatjuk. (Derültség az ellenzéken, taps tu dzsemjet soraiban.) Vuicsics belügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra és ismerteti a kormánynak a délszerbiai rablóbandákkal szemben elfoglalt álláspontját. Kijelenti a belügyminiszter, hogy a kormány mindent megtesz, hogy Déiszerbiában a rablóbandák kérdését elintézze és ez az akciója a lehetőségnek megfelelően kielégítő eredménnyel is járt. A harcokban nagyon sok rabló elesett, sokat elfogtak kozülök és igen sokan megadják magukat a hatóságoknak. Ami a felhozott konkrét esetet illeti, elhárít magáról minden felelősséget, tekintettel azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány ás az előbbi kormányok is a bűnösök kia demokraták nyomozására megtettek. A dobrovoljácok megakadályozták a novšsadi házhelyek szétosztását Házhelyekre is telepit az agrárreform minisztérium A lemészárolt falu A dzsemjet interpellációja a délszerbiai vereng zésekről A parlament ülése
