Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-09 / 68. szám

1924 március 9,

BÄCSMEGYBI NAPLÓ

!3. oldal.

Szađiznms a nevelésben

A könyvtárak polcain vastag porréteg alatt nyugszanak a szekszuális pszichopatológia kórképeit tartalmazó testes kötetek. A közvélemény közömbösen halad c! ezeknek a beteges kinövéseknek tudományos osztályozása mellett és csak akkor figyel fel rájuk, ha egy-egy nagystílű botrány aktualitásából nyomulnak be érdeklődésébe. Kadiwetz Edit és társai mintha Kraíft Ebing könyvéből leptek volna ki eleven illusztrációk gyanánt a nyilvánosság elé. A bécsi szadisíapür orvosi1 magyarázatnál. tudós értekezésnél hatékokonyabb szemiétetö oktatást nyújt arról a különös szenvedélyről, amelyet a perverz irányú regényei által hírhedtté lett marquis de Sade ne vével jelölnek.

A szadizmus az a szetszualitással Összefüggő hajlam, amely kény re kedve kiszolgáltatott személyek testi megfenyilésében és megalázó cselekedetekre kényszerítésében ké jes kielégülést talál. A rabszolgaság és a jobbágyság kora kedvezett ennek az aberrációnak, mert akkor megvolt a tökéletes kiszolgáltatottságnak az a jogi állapota, amelyben a kegyetlenkedés! ösztön korlátozatlanul tombolhat. A korbácsolás és botozás annak idején a földesurak és rabszolgatartók elismert hatalmi körébe tartoztak. Csak vérfagyasztó bcstiaiitások és tömeges emberpusztítás eseteiben mozdult meg az igazságszolgáltatás, mint például Magyarországon a XVII. században Báthory' Erzsébet. Csejthe' vár úrnője ellen, aki a várába toborzott fiatal szolgálólányokat csapatostul kínoztatta halálra.

A demokrácia, a jogegyenlőség és a személyes szabadság- korában csak a börtönökben, nevelőintézetekben és a családi életen beiül kínálkozik a: szadizmus céljaira alkalmas . kiszolgáltatottság. A modern élet szadistáinak ártalmatlanabbik része az. amelyik a maga kéuyszer•képzetét kasírozott kegyetlenkedésekre alapított erotikus játékokban éli ki. Ez a típus inkább szánalomra

■ és gyógyításra szorul, mint büntetésre. mert hiszen rögeszméje seu■ kinek kárt nem okoz. Ennek a patologikus szenvedélynek sokkal veszedelmesebb rabjai azok, akik szadista gerjedelmeikct rendes hivatásuk gyakorlása közben, tőlük függő,

■ nekik alárendelt személyeken töltik ki nevelés és fegyelmezés ürügye .alatt.

Kadivcc Edit, a pedagógiai álruhába bujt kéjnö. hatévi börtönnel lakok mert reábizoít leánygyermekeket nevelési: rendszer elmén kéjelgésp szolgálatába igázott. Fölvetődik azonban a kérdés: hogyan volt lehetséges, hogy ez a szadista ■nő éveken át űzhette sachcrmasoch regénybe illő flagelláns-pásszióit olyan gyermekek meztelen testének korbácsolásával és szeméremérzetének . tneggyalázásával, akiket szüleik adtak hozzá nevelésbe? Ez csak úgy képzelhető el, hogy a szülők — tájékozatlanul a szadizmus öncélusága és a testi fenyíték alkalmazásának szexuális rugói felöl — a fizikai fájdalom okozását a tanulmányi előmenetel és magaviselet megjavításának eszközéül approbáltak.

■ És éppen ez a probléma az. amelynek mélyébe a bécsi pör éles fénysugárral világit bele.

A Landesgericht Ítéletének indokolása megállapítja, hogv a társadalomnak nem minden rétegében vert gyökeret az a meggyőződés, amely szerint gyermekeket ütni nem szabad. A bíróság az-egyik vádlottat azzal a megokolással mentette föl, hogy nem bizonyult be az a vád, mintha az egyik gyermek megosíorozása buiálkodás céljából történt ■ volna. . %» «f-A testi fenyíték alkalmazását a gyermekneveléssel kapcsolatban a kozfiidat szankcionálja, ha a büntetést a szülők vagy meghatalmazottjuk házilag hajtják végre. Az iskolában a törvény tiltja a testi fenyítéket. de ezt a tilalmat a pedagógusok nem fogják fel tragikusan és a .szülők, különösen az alsóbb néposztályhoz tartozók, szemet hunynak egyes tanítók barbarizmusa előtt mindaddig, míg az a gyerekek testi épségét súlyosan veszélyeztető brutalitássá nem fajul.

A gyermekek szülői mcgíenyitéséick jogát éppenséggel senki sem vitatja el. pedig c tekintetben is fordulnak elő.bűnesetek, amelyeket a napisajtó »Bestiális szülők c cim alatt könyvel el. A törvény nem foglal magában ilyen irányú preventív intézkedéseket, holott a bécsi pör aktái is demonstrálják, hogy nehéz határvonalat húzni a testi büntetés tárgyilagos és» szadisztikus keresztülvitele között. Dostojevszki a ; Karamazoít-testvérekü-ben fölsorol néhány speciális módot, amit orosz szülök eszeltek ki gs emiekeik rendhezszoktatására. Mind markáns példája a szadizmusnak és annál megdöbbentőbb, mennél kevésbbé illeszthető a büntető paragrafusok kampói közé.

Vaunak szülök, akik az extázisig hevülnek föiháborodásukban, ha gyermeküket idegen ember csak megiegyinti. Akadnak az ilyen szülök között, akik gyermeküket remiszeresen korbácsolják, még pedig olyan műgonddal, amely a szadizmus kritériumait viseli-magán. Mintha ezek -a szülök nem is gyermekük testi épségét és jogos önérzetét, hanem a szadizmushoz való saját előjogukat féltenék másoktól .

Végső eredményben arra a konklúzióra kell jutni, hogy senki emberfiának nincs joga gyermekek testi bántalmazásához. A. testi fenyíték mint pedagógia eszköz semmit sem használ, igen sokat árt és az elmúlt századok tanügyi múzeumába való. Amikor felnőtt, ember gyermeket ver, méltatlanul visszaél a gyermek kiszolgáltatottságával és ezért cselekedete bízvást utalható a szadizmus kategóriájába. Ha ez az elv átmérnie a nevelés prakszisába, akkor-a Kadivetzek csak egymás között, a prostitúcióban szokásos szerződési alapon áldozhatnának fixa ideájuknak és nem ránthatnának magukkal ártatlan gyermekeket a romlásba. lun.

Bolyongás a régi Torontói dzsungeljében

15. Fáit ér a diploma ?

Á legrégebbi torontáli panamát — mintha meg lehetne állapítani, hogy mikor kezdődött! — igy mondták e! nekem reges-régen, hozzátéve akkor is, hogy egy emberöltő előtt történt. , >

Volt egy csinos és hosszúlejáratú kincstári földbérlet, nyilvánvalóan rossz üzlet, mert a bérlői esztendőrÖI-csztcndőre lerimánkodták a fizetés t. Nem termett azon —- már mint a kérvények szerint — semmi, a vetést mindig elöntötte a viz, megette a köd. egész vagyonokat fizettek rá igy is.

Odaíönn egy.bakafántorkodó bácsi megsokallotta ezt a véget nem érő Istencsapást.

— Menjen Io valaki, vizsgálja meg a dolgot. Legalább megnyugszik a kételkedésünk.

Becskereken késő este elterjedt a híre. hogy megérkezett egy szigora bácsi, ebből baj lesz. Igen hosszúra nyúltak az orrok, homlokok dörzsőltettek, kezek tördelődtek.

Azt mondja akkor egy egészen fiatal ember.

— Nem kelt megijedni, mit veszítitek el a fejeteket? Az a kérdés, tudtok-e nekem most éjszaka összeszedni ötvenezer forintot? De mind ezres legyen és mind aj.

Már hogyne tudtak volna, ott volt egy órán belül a kezében.

— Mit fogsz csinálni?

'— Bízzátok rám. majd utólag referálok.

A fiatalember korán reggel, amikor még minden rendes ember alszik. elment abba a hotelbe, amelyikben a szigorú bácsi volt megszállva. Hogyan nyitotta ki a szobája ajtaját, vagy tán be se volt zárva? — azt nekem se mondták el, csak bement és megállt a magyar ágya előtt.

— Kicsoda maga és mit akár? — riadt fel az.

— Mellékes, méltóságos. uram', hogy ki vagyok. Hasztalan mondanám meg. úgyis elfelejtené hamar. Az a fő. hogy tudom, miért van itt. Nem is kérek én egyebet, mint a teljes tárgyilagosságot, az ígazságszerefeief. Ezí akartam mondani, ajánlóin magam.

Azzal olyan ügyesen elszórta az ötven ezrest a tanácsos ur paplanén, hogy szép legyező lett a formája.

Sarkon fordult, kiment, a vizsgáló biztos megdermedten nézte, válaszolni sem tudott. Ellenben később fölkelt és elvonult a nevezetes bérlet színhelyére, akkor teljes tárgyilagossággal megállapította, hogy valóban. az ország Kánaánjának közepén van egy olyan átkok föld-darab, amelyet örök nedvességre kárhoztatott a végzet. Nem terem az semmit, .meg a szél is elvisz belőle valamit, nem csak a viz.- meg a köd.

Az alábbi történetnek csak a külső kerete panama, a lényege sokkal érdekesebb. Fölfedeznek egyszer a pénzügyigazgatóságon egy gyanús adótételt, vakarás van a könyvekben. kezdik az összehasonlítást. — hát csakugyan nem rendes dolog. Három évre való adókivetés volt végeredményben néhány száz koronával kevesebbre vakarva.

Bűnügyi följelentés. letartóztatják az adóalanyt és sürgöny megy Ceglédre. hogy fogják el Farnady József đr. közjegyzőhelyettest, hozzák azonnal Becskerekre.

Farnady előzőleg pénzügyi fogalmazó volt, innen ment vagy hat hónap ■ előtt Ceglédre. Kedves, szeretetreméltó ember, pompás cimbora, jóbarát, kitűnő hivatalnok. A kincstár érdekeit különös szenvedéllyel védte, olyan jogi csatákat vívva az ügyvédekkel, hogy azok tiszteletét is megszerezte.

— Farnady ismer minden döntvényt. minden paragrafust. Csoda esze van!

Ceglédre azért ment el. mert gyorsabb karrierre vágyott. Ügyvédi diplomával még mindig csak fogalmazó volt a pénzügynél, ellenben ott már százas deputáció instálta. az igazságügymiuisztert, hogy az öreg közjegyző halálos beteg, sose tudni, mikor hal meg. ha tehát a menybéli hatalom a halálát tartaná helyesnek, nevezze ki a miniszter Farnadyt az utódjának.

Elhozták Becskerekre, megkezdik a kihallgatását, elkeseredetten tiltakozik a gyanúsítás elleti. Az az egész alap, hogy ő volt az adókivető-bizoítság jegyzője? Hát aztán? Keresztülmentek azok az iratok egy tucat kézen. Nem is ösmeri az adóalanyt, soha nem látta.

Nem használt semmi, vizsgálati fogságba került. Ez külön tragédia volt Hniczky Mihály vizsgálóbíróra nézve, Farnady testi-lelki jóbarátja. A két kedves magyar úri család elváihatatlan volt, az asszonyok lépést sem tettek egymás nélkül s most Hniczky kénytelen remegő hangon kihirdetni a letartóztatást s hogy elkerülje a könnyen feltámadó meggyanusitást, szigorúbb a jóbaráttal szemben, mint mással.

Valamelyik napon bemegy Far* tniclyné az ura fehérneműjéért, hogykivigye a szennyest. Előbb azonban tüzetesen átnézett mindent a vizsgálóbíró , megforgatta kétszer is a darabokat.

Valamin hirtelen megakadt a szeme, azt különösen ügyelte a belső részén s űzi mondta végül.

Tessék elvinni a holmit, ez a iélpár manzsetta itt marad.

Farnady né remegve kisérte a vizsgálóbíró szemei árasát s mikor az közelebb hajolt a manzsettához, belepillantott ő is. Finom cenizairással ez volt rajta:

• - Azonnal égesd el az_ Íróasztalom középső fiókjában minden okmányomat. •

Nem szólt semmit este vonatra; ült, hazament Czegíédrc, még hajnalban felpakkolta az asztalfiók. anyagát s vitte fel Budapestre az unokafivéréhez, dr. Hetit Ödönhöz, aki akkoriban híres kriminalista volt.

— Ez meg ez történt, nézd, kérlek át és segíts, fia tudsz.

Hets átnézi a csomagot -s azt mondja a leggondosabb szemle végén,

Vidd, fiam, vissza a helyére, ártatlan . dolgok: —- De ha a Józsi mondta . . .

Bizonyára mást gondolt, vagy összetévesztette a fiókokat. Ezek mind a diplomái a szigorlatról, az 'ügyvédi vizsgájáról. Kár, hogy nem láttad jobban azt a níanzsetfir, nyilván volt arra valami más is írva.

Famadyné engedelmeskedett, sietett haza, délutánra aztán megje, lent a becskereki vizsgálóbíró megkeresésére ». czevlédi -rendőrség s> elvitte a paksamétát

Csuk annyi derült ki belőle, hogy az- első jogi alapvizsgát kivéve'valamennyi hamisított volt, még m ügyvédi diploma is. Azt eredetileg Haas Sándor csanádmegye! fiskális kapta annak idején. Farnady aztán ügyesen kivakarta a nevét sHielyébe irta a magáét. Az ikt&tószámáró! a dátumáról s a tanárok nevéről állapították meg az eredetijét. Mm azokat épségben hagyta.

Magam is láttam ezt a diplomát El volt erőszakosan nyüve, a hallá-, sai. szakadozottak,, amiért rá kellet’, az egészet egy vászonlapra ragasz tani. A vakarás eszerint már nem látszott át. Biztonság kedvéért az tár leöntötte az egészet tintával s gyöngén megpörkölte, mintha láng kapott volna hozzá.

A bűnügy törvényszéki tárgyalásán csak annyit mondott:

— Beismerem, hogy. az okmányaimat hamisítottam, erről többet nem vagyok hajlandó nyilatkozni, mert a cselekmény rég elévült. Az adó csaláshoz semmi közöm.

Maga a tárgyalás gyönyörű jogi csata volt. A hires Nagy Dezső budapesti. Reiniger Jakab szegedi és -- ha jól emlékszem — Kiss János becskereki ügyvédek, viaskodtak Fam'ady- jogi tudományával..

Föl is mentettek, semmit sem lehetett . rábizonyítani. A diplomák dolga pedig elévült, arról szó sem esett

Valakinek később elmesélte az élete tragikumát, hogyan került ebbe a helyzetbe. Fiatal jogászgyerek volt, idejében letette az első alapvizsgát, de mikor ősszel fölment Budapestre, a harmadik félévre, lump kompániába keveredett s elköltötte a beiratási diját, a kosztpénzét Az apjának nem merte a dolgot bevallani, de önmagát se érte többe utol. Azért eljárt az egyetemre, a délutánjait ügyvédi irodában töltötte, tanult. - - csak nem vizsgázott.

Csodálatos, zaklatott lelki életet élt végig, a kellő terminusra pedig mindig meghamisította- a szükséges bizonyítványt. Csak az. eíele volt nehéz, Később már belejött.

Magyarországi karrierjének 'oátfáti vége is szakadt. Ha az a kis adókomédia nem jön közbe, ma talán már- miniszter is. így hamarosan kivándorolt s egy leipzfei világhírű

~yvkjadócé,gnél kapott alkalmazást mint — jogi tanácsadó.

Öreg riportét