Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-02 / 61. szám
/ PoŠtarina plaCcna u gctovom ünnepi SZäm — Ara 2 dinár PosfaszáRitási dij készpénzben lefizetve XXY. évfolyam Snootica, VASÁRNAP, 1924 március 2. Megjelenik minden reggel, ünnep után ét hétfőn dálbin 61. szám TELEFON SZÁK: Kiadóhivatal S»58. Szerkesztőség 5-13 Előfizetés! ár negyedévre 135 dinár mrn'mwmmwms« Pnsztnlő közintézmények Kemény fejszecsapások érik a magyarság fáját. Hivatalosan azt mondják : tisztviselő redukció, hivatalosan azzal indokolják, hogy sem az állam teljesítőképességével, sem az elvégzendő feladatokkal nem áll arányban a köztisztviselők száma és tisztviselők fizetési igénye sem teljosithető eddig, amíg az államnak felesleges közalkalmazottai vannak. Ez a hivatalos elnevezés s ez a hivatalos indokolás. S csak végig kell nézni, hogy mi minden megy végbe addig, mig az elhatározás megvalósul, mig a törvényhozásnak vagy kormánynak elhatáro zását végrehajtják az érdemszerzés törtetői. Kemény fejszecsapássá nehezedik minden elhatározás, mely alantas tisztviselőkre bízza azokat a problémákat, melyek másnak kenyeret, nyugodt öregséget, békés szegénységet jelentenek s nekik csak ez érdemszerzésre adnak alkalmát, vagy — türelmetlenségük diadalára. Tegnap hagyták el az iskolákat a leredukált tanárok s nemsokára elhagyják Íróasztalaikat a leredukált vasúti tisztviselők. Ma már alig tudják ellátni a tanítást a vajdasági iskolákban s nemsokára a vasút teljesítményében is észlelhető lesz a tisztviselőredukciónak minősített nemzetiségi szelekció eredménye. Mi ebbő! a tanulság? Az, hogy nem a felesleges tisztviselőkre mondták ki a pereat-ot. Az nem felesleges tisztviselő, akinek elbocsátása a hivatal érdekeit sérti. Azok nem felesleges tanárok, akik ha nem tanítanak, nem tartható fönn a középiskolai oktatás rendje, azok nem felesleges tisztviselők, akik ha nem teljesítenek szolgálatot, még pontat-i lanebb, megbízhatatlanabb, hiányosabb lesz a vasúti forgalom. Ha ilyen tisztviselőket bocsátottak el, nem felesleges tisztviselőket tettek ki az iskolának, vagy a hivatalnak kapuin. Ha a tisztviselő elbocsátásokat megérzi — s katasztrofálisan érzi meg — a közszolgálat, akkor nem a hivatal szempontjai vezették a válogatókat. Hanem vagy egyéni szempontok, amit nem akarunk elhinni, vagy nemzetiségi szempontok, a mibe nem tudunk belenyugodni. Az nem tisztviselő redukció, a melynek kíméletlen végrehajtása után az a legsürgősebb feladat, hogy hogyan lehetne uj tisztviselőkkel pótolni az elbocsátottakat. A szakképzett, tapasztalatokkal gazdag, ez ügyintézés Iafai riníuséban jártas, a pontosságra ' és lelkiismeretességre nevelt, de szélnek bocsátott tisztviselők he SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandia nüc.ä 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra ullta 1 (Lelfcsch-palota^ lyett olyan uj alkalmazottakat kénytelenek szolgálatba fogadni, akik a hozzáértést és a szakképzettséget csak ezután sajátíthatják el s akikbe a közszolgálat végzése csak ezután nevelhet lelkiismeretességet és puritanizmust. Ha as elbocsátottak helyébe uj munkaerőket kénytelenek alkalmazni 3 ha a hivatalukból kiemeltek egy részének még nyugdijat is keH fizetni, akkor a tisztviselő redukció csak újabb pénzügyi megterhelését jelenti az államkincstárnak és akkor — a íisztviselőhuilákön s közintézmények lerongyolódásán túl éppen az ellenkezőjét érik el annak, a mit tervbe vettek. Ha a közintézmények hibátlan működésénél a tisztviselő-redukció fontosabb, akkor e félmunka helyett sokkal egyszerűbb lenne bezárni minden iskolát, megállítani minden vonatot. El lehetne bocsátani n megmaradt tanárokat s a redukción szerencsése! átesett vasúd tisztviselőket és kalmazottakat is. Mi értelme :s«*en, és a!*| e van | annak, hogy csak ép annyi tanárt bocsássanak el, ami mietí csak egyes osztályokat ke!! bezárni, ha a, tanítás rendjét úgyis fölborítja s a tanítás eredményességét úgyis ^ehetetlenné teszi n tanszemélyzet felének elbocsátása. Minek laborálni az államvasutakkal is, hogy csak egyes vonatjáratokat szüntessenek be s redukció következtében s hogy még lassúbb legyen ez ügyintézés a hivatalokban ? Be kell szüntetni az egész vasúti forgalmat, nem lesznek balesetek, nem lesz panasz a vonatok késése miatt, nem lesz felszólamlás sem, ha három hónapig tart, amig Szentéről Topóiéra ér as áru s menynyit takaríthat-jneg köztisztviselői illetményekben az államkincstár. Ha a közhivatal érdekei nem fontosabbak, mint azok a szempontok, amelyek szerint a redukciót végzik, igazán azt kell tanácsolni, na álljanak meg a félmunkánál. ' art így neip a köztisztviselőket redukálják, hanem a közintézményeket. „Az uj országrészek siépel mostoha elbánásban részesülnek“ Kumauudi volt pénzügyminiszter a koronabőnok beváltását követeli Beogradból jelentik : A parlament szombati ülésén folytattál« a költségvetés részletes vitáját. A napirend előtt az elnök bejelentette, hogy a közlekedésügyi miniszter beterjesztette a Déli Vasút megvásárlásáról szóló törvényjavaslatot, a Romániával kötendő határrendezési konvenció letárgyaiására kiküldött bizottság is elkészült munkájával és jelentését már beterjesztette a parlament elé. Az elnök a Déli Vssui-ról szóló törvényjavaslatra kérte a sürgősség kimondását, amit a parlament — tekintettel an^i, hogy az ülés kezdetén csak alig pár képviselő volt jelen — az ülés végén szavazott meg. A költségvetés vitája A napirend előtt Vüicsics bel* ügyrniniszter röviden válaszolt Hohnytc klerikális képviselőnek a robotmunka végrehajtását illető rendeletek ügyében beterjesztett interpellációjára, majd áttértek a napirendre. A vita első szónoka Hussein Alics, Spahó-párti volt, aki közel egy órás beszédben alapos kritika alá vette a költségvetés első fejezetét. Kijelentette, hogy a király civilistája ellen semmi kifogása nincs, de tillako zik az ellen, hogy a radikális párt választási agiíációjába belevonja c király nevét. Elmondotta, hogy a muzulmán lakosságot brutális ön kénnyel kezelik a rendőrhatóságok és részletesen ismertette — mint jellemző példát — a délszerbiai rendőr- és csendőrgyilkosságokat. Fölemlítette azt az esetet, amelyet a dzsemljet már interpelláció formájában szövetett, hogy a délszerbiai csendőrök 26 törököt — köztük gyermekeket — gyilkollak meg azon a címen, hogy rablók. Követelte, hogy az állam váltsa be & koronabankjegy-bonokat. Az uj országrészek népei — szerinte — moslcha elbánásban részesülnek. A hivatalokból kizárták a szlovéneket és horváíokat. Kérdezi : mit szólnának a szerbek, ha az ország főhivatalnokai, a hadsereg vezető tisztjei mind horvátok vagy szlovének lennének. Szóvátette, hogy a tisztviselőknek még ma sem adták meg az előlegeket felemelt fizetésükre. Amikor — mondotta — az ország még a tisztviselőit sem tudja fizetni, nem érti, miért kell oly nagy összeg a rendelkezési alapra. A kormány roszszul teszi, ha a polgárok vagyonából szubvencionál lapokat. Megvádolta ezzel kapcsolatban a szarajevói Irsad cimü lapot, hogy ál lami szubvenciót húz. Rámutatott a boszniai nép háborús szenvedéseire és követelte, hogy részesítsék a boszniai népét hadikárpátlásban. Hussein beszéde közben többször élesen összeszólalkozott Popovics Torna radikális képviselővel. Kumanadi inflációs politikát követel Hussein után a dfemokratapáit nevében Kunianudi volt pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Elsősorban tiltakozott az ellen, hogy a -pénzügyminiszter semmit sem irányzott elő a korona-bonok beváltására. Kimutatta, hogy a kormány deflációs politikája teljesen fiktiv. Adatokkal igazolta, hogy a Narodna Bankánál az állam adósságai egyáltalán nem csökkentek. Különösen kifogásolta azt, hogy a pénzügyminiszter az áiiam hitelezőinek, állami bonokkal fizet, amelyeket nem váltanak be a rendes határidőre. Szidjadl no vies pénzügyminiszter. Ez nem igaz-Kumanudl kijelentette, hegy állítását hajlandó igazolni. Foglalkozott a béllyei uradalom kérdésével, Ez a* uradalom, — mondotta —- amely három milliárd érléket képvisel, alig hoz 30 millió jödelmet. Ebben a kérdésben három megoldás lehetséges : vagy megszervezik a birtok rendes állami kezelését, vagy bérbeadják, vagy pedig eladja az állam. A pénzügyminiszter a bérbeadás mellett van, ki is irta az uradalomra a pályázatot. A pályázat föltételei azonban olyan abszurdok, hogy nem lehet csodálni, ha eddig senki sem jelentkezett. A pénzügyminiszter 50 millió forgótőkét követel többek közt a pályázat- * ban. A mai pénzügyi viszonyok mellett nem lehet 50 milliót egykönnyen összehozni. Egyébként is nevetséges, hogy egy három milliárd értékű birtokhoz csak 50 millió forgótőkét követel az állam akkor, amikor a birtokon lévő cukorgyárnak ctven millió dinárt volt kénytelen évente forgótőkéül átengedni. Hosszasan kritizálta ezután a kormánynak a Bleer-kölcsön ügyében tanúsított eljárását, a mely miatt a kormánypárt tudvalevőleg éppen Kumanudit tárnáita eddig. Igazolni igyekezett, hogy a Bleer-kötvények érfolyama nem az ő, hanem Stojadinovics pénzügyminisztersége alatt esett. Kijelentette, ßtojadinovics politikájának tulajdonítja, hogy a kormány tizenhat hónap alatt sem tudta a dollár-kölcsön második fc é megkapni. A pénzügyminiszter válasza Stojadinovics pénzügyminiszter állt fel ezután szólásra és energikusan visszautasította Kumanudinak azt az állítását, hogy az állami bonokat nem váltják be rendesen. Felszólította Kumanudif hogy lehetőleg azonnal nevess Lajiaök mai száma 16 oldal T
