Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-07 / 66. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 március 7. róla győződve, hogy a kormány minden eszközt fölhasznál, csakhogy minél tovább uralmon maradjon. Abban az esetben, ha a kormány még a költségvetés megszavazása előtt mondana le, azonnal uj választások következnének és mivel költségvetés nincs, a legutóbbi tizenketted-felhatalmazás automatikusan négy hónappal meghosszabbodna, amely idő alatt a választásokat le kellene folytatni. Nincs kizárva, hogy a kormány éppen ezért fogja ezt a módot választani, hogy az ellenzékből alakuló uj kormánynak az idő rövidsége folytán ne maradjon ideje a tisztviselő-apparátust kicserélni. A demokratapárt főbizottsági ülése Nagy érdeklődéssel várják politikai körökben mindenütt a demokrata-klub és főbizottság határozatát uz ellenzéki blokk ügyében. A főbizottság csütörtökön délelőtt fél 11-től 12 óráig ülésezett és Davidovics Ljuba referált az ellenzéki pártokkal folytatott eddigi tárgyalásairól. Hangsúlyozta azt az óhaját, hogy az ellenzéki blokk megalakításáról a legszélesebb alapon folytassák le a vitát. A vitában minden országrész kiküldöttei résztvetfek, de még nem fejezték be, mert a főbizottság minden tagjának a véleményét megakarják hallgatni, mielőtt a döntést meghoznák, amely valószínűleg egyhangú lesz. Predavee tárgyalásai a földmüvespárttal Predavee a délután legnagyobb részét a földműves-klubban töltötte, ahol a párt tagjaival hosszú megbeszélést folytatott. Ezek a tárgyalások már eiöreveíik az árnyékát annak, hogy a Radics-párl együtt akar működni a s-.erb paraszipárltal. ■HUERBBEU 2MS5 Ä hamis dobrovoljac-igazolványok ügyét tárgyalta a parlament Bizottságot küldenek ki a visszaélések kiderítésére Beogradból jelentik: A parlament csütörtöki ülésén Vuics Demeter föidmivespárti képviselő a dobrovoljác-kérdésben benyújtott interpellációjával foglalkoztak. Először Lázics Volja földmivespárti szólalt föl. Kijelentette, hogy az interpellációt azért intézték a miniszterelnökhöz. mert a mostani miniszterelnök állott a kormány élén akkor is. amikor a dobrovoljácok egyesülete megalakult. A hadügyminisztérium hiányos adminisztrációját okolja azokért a zavarokért, amelyek a dobrocoljác-kérdésben keletkeztek. Lázics beszédére Pesics hadügyminiszter válaszolt. Kijelentette, hogy a dobrovoljácok érdekében minden dobrovoljác kérvényét komoly tárgyalás alá veszi és nyomban határoz róla. Mindazok a dobrovoljácok. akik 1918 november hó 18-áig. beléptek a hadseregbe, dobrovoljác-igazolványt kaptak, amelynek alapján különböző előnyökhöz juthatnak. Összesen negyvenezer dobrovoljác-igazolványt adtak ki Ezután Vuics Demeter rámutatott arra, hogy a valóságban ötvenötezer dobrovoljác van és igy a hadügyminisztérium adatai tévesek. Hangsúlyozta, hogy a doörovoljácigazolványok körül visszaélésekvoltak és esetekkel igazolta, hogy pénzért ál-dobrovoljácok is kaptak igazolványt. Követelte a hadügyminisztertől, hogy akadályozza meg a visszaéléseket. Moszkovljevics föidmivespárti beszédében a dobrovoljácok érdemeit sorolta fel s elismerően nyilatkozott a szlovénéshorvát dobrovoljácokról. Vuics képviselőnek azt az indítványát. hogy a visszaélések kiderítésére küldjenek ki bizottságot, a hadügyminiszter hozzájárulása után a Ház egyhangúlag elfogadta. Ä Német Párt azt a pártot támogatja amely a nemzetiségi követeléseket teljesiti Dr. Krafft elnök nyilatkozata a Bácsmegye! Napló részére A szent nuromsagggógyszertár igaz története Irta : Krúdy Gyula 1780-ban Beer József Kajetán, aki a hétéves háborút mint tábori gyógyszerész-laboráns küzdötte végig, a Rácvárost és Krisztinavárost elválasztó kapunál megnyitotta a Szentháromsághoz címezett patikáját és szerelmi büvitalokkal kereskedett. Szerelmi büvital! Van az tán ma is a patikákban, de olyan mélyre eldugdossák, hogy megtalálni nem lehet. Beer József Kajetán gyógyszerész-mester idejében nagy üvegekben árulták ezt a folyadékot mindenfelé, ahol a szeretők és szeretnivágyők Piros csizmái eikopogíak. * Ugyanebben az időben, amikor a Görög-ucca sarkán, a régi szerb templom tornya alatt a púpos páti káros szerelmi büvitalait kotyvasz tóttá, — különböző üvegekbe a maga? nemességnek és külön a hetivásáros polgároknak — lakott az Aranykakas-uccában egy garabon elás, aki arról volt nevezetes, hogyha felemelte a köpenye sarkát és meg kozmásodott minden leves egészen Óbudáig. Persze csak akkor emelte fel a köpenyeg sarkát, ha valamiért megharagudott. Egyébként békesze r.ető. liberális fiatalember volt. akinek egyéb dolga sem volt, mint Beer József Kajetán babonaságai szerelmi kotyvalékai ellen védelmezni a hiszékeny polgárokat, azokban a girbe-surba, piros-bánaplám pásos kiskocsmákban, amely korcs mákból már ezidőtáit is bőség volt Beogradból jelentik: A Politika csütörtöki száma nnviszadi jelentés alapján a következőket közli: — A német párt itteni vezetőinek nyilatkozatai szerint a németek elhatározták, hogy rövidesen minden viszonyt megszakítanak a radikálispárttal és hogy megkezdik a tárgyalásokat az ellenzéki csoportokkal. A németek meghívást kaptak a horvát köztársasági parasztpárttól, hogy küldjék el delegátusaikat Zagrebbe hivatalos tárgyalások végett. Beogradi munkatársunkat a német párt képviselőklubjának vezetősége felkérte ennek a hírnek a leghatározottabb megcáfolására. Ezzel kapcsolatban munkatársunk ......................................... lllllllliWll ill III■llllliillllllll azokban a városrészekben, ahol sok a templom; — valamint azon ablakok alatt, ahol azért helyeztek el virágos cserepet, hogy elbújhasson mögötte a leselkedő leány, kiváncsi asszonyféle. A garabonciás itt mindig korholta a hiszékenyeket, akik beveszik Beer József Kajetán kotyvalékait, ahelyett, hogy iirmösbort innának. A Tán a helybeli vendéglősök ágense volt a garabonciás, vélné a mai olvasó? Nem, mert az ablakok alatt viszont arra buzdította az epekedő fehérnépet, hogy ugorjon ki a védelmező virágcserepek közül és fusson a tabáni temetőig, ahol a sírkövek és fejfák bizonyos órában megelevenednek. bajuszos legények, sza- J kállas férfiak alakját öltik fel . . . Tán a temetkezési asztalos megbízottja volt a garabonciás. — mondaná a maf szkeptikus halandó? — Nem, Tallér, a garabonciás volt a legszerencsétlenebb szerelmes tízszer akkora területen, mint amenynyire a szerb templom árnéka ér. Egy hölgybe volt szerelmes, aki éjfélkor táncával mulattatta a ledér férfiakat, akik a boros asztal mellett elszunditottak vagy az öreg feleségük mellett hortyogtak, mindenütt amilyen nagy ez a világ. A hölgyet Rongyikának hívták és a hold utolsó negyedében ott ugrándozott, sikoltozott a szárnyas egerekkel együtt a szerb templom tornya körül. mig a szél mélyen bogozott az alanti uccákban . . . * De a garabonciás csak tovább hirdette a szerelmi büvitalok haszontalanságát. anélkül, hogy eszébe jutott volna őket megpróbálni, pedig úgy, hosszabb beszélgetést folytatott dr. Krafft Istvánnal, a Német Párt elnökével a párt állásfoglalásáról a politikai helyzet változásával szemben. Dr. Krafft erről a kérdésről a következő kijelentéseket tette: — Gyakran hangsúlyoztam különböző nyilatkozatokban, legutóbbi parlamenti beszédemben is, hogy a Német Pártot a radikálispárttal szemben semmiféle kötelezettségek nem terhelik. A párt, amióta parlamenti képviselete van, teljesen szabad kezet tartott fenn magának az összes politikai kérdésekben és szigorúan a németség és általában a nemzeti kisebbségek érdekeit tartja szem előtt politikai működésében. irmriTOMmBS u&tatxmz. ímosses Bizonyos törvényjavaslatok tárgyalásánál a múl- > ' lógattuk a kormányt. mi an a reményben, hogv szociális nemzetiségérd ,» Használhatunk. i apasztalataink, sajnos, azi mutatják, hogy nem lehetett a mostani fcormánpártíal olyan tartós megállapodásra jutni, amely biztosította volna a legelemibb és íegjogosulíabb nemzetiségi követelések teljesítését. Kénytelenek voltunk megállapítani hogy a legégetőbb kérdések állandd halogatása folytán legjogosultabt minimális követeléseink is teljesítetlenek maradtak. Éppen ezért csak negatív irányban tudtunk néhány nagyobb eredményt a nemzeti kisebbségek részére elérni: megakadályoztuk erélyes föllépésünkkel néhány olyan törvényjavaslat és in tézkedés megvalósítását, amely a nemzeti kisebbségek részére kiszámíthatatlan gazdasági és kulturális hátrányokat jelentett volna. —A kormánynak és pártjának ilyen magatartásából már régebben levontuk a konzekvenciákat és mint a2 utóbbi időben parlamenti magatartásunk is mutatja, teljes mértékben érvényesítettük szabad kezünket az egyes törvényjavaslatok tárgyalásánál és csakis a nemzetiségi érdekeket tartottuk szem előtt. — Most még inkább, mint valaha, birtokában vagyunk teljes politikai akciószabadságunknak és emellett szilárdan ki is tartunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne volnánk hajlandók bármely partial iS, együttműködni, amely komoly garanciát hajlandó vállalni jogos igényeink teljesítésére, mert bennünket elsősorban az ország konszolidáldsának a vágya vezet. — Azt hiszem azonban, hogy a radikálispárt keservesen meg fogja bánni úgy velünk szemben . mint általában az egész Vajdasággá szemben követett politikáját A legközelebbi választásokon — a melyektől pedig már csak nagyon rövid idő választ el bennünket — már kifejezésre is fog jutni a rájuk eső szavazatok számában is. fájt már a szive, hogy a tenyerében hordta, mint valami törött fazekat. Rongyika minden férfihez, halászhoz, katonához és a gacsoslábu pékhez elszegődött, mikor ideje elérkezett, éjfélkor vagy hajnalban. Csak Tallér járt szomjuhozva a szerb templom körül: Beer József Kajetán a patika ajtóba állott és sapkáját félrecsapta: — Igen, mert az emberek ■ rájöttek. hogy a szereim? büvital az én patikámban utolérhetetlen, — mondogatta már akkor is más nyelvebeszéltek, amikor portékájukról volt szó. Rongyika most már a suszterekkel, szijjártókkal, zsákhordókkal és az orrukon is szőrszálakat viselő kőmivesekel is hozatta a szerelmi büvitalt a gyógyszerésztől, de Tallér még mündig nem adta be a derekát, csak a fogát csikorgatta: — Úgy kell engem szeretnie, amint vagyok. Büvital fogyasztása nélkül! — erősködött a bohó fiatalember. A patikus szeme napról-napra növekedett, mint a pók a sarokban: a helybeli főtiszt élendő papság alig győzte feloldozni az asszonyságokat és kisasszonyokat, amikor gyónásukban mindent ráfogtak Beer büvitalára. a korcsmárosok az öklüket rázogatták. mert a boldogtalanreménytelen szerelmes. minden időknek legjobb korcsmatölteléke szinte végképpen kiment a divatból, mióta orvosságos üvegben árulták a medicinát; csak a bábaasszony futkostak babonás köpenyegeikben a görbe uccákon. * Beer József Kajetán. a tabáni kapu melletti gyógyszertáros rövidesen megvette volna az egész őt-yáaKiMoanema rost, ha valami közbe nem jön. Valami régi utazóládából, szekrényből vagy padlásról előbujt egy fejkötős öregasszonyka, aki! tipegő lépteit, édeskés szavait, de legfőképpen mesemondásosan cifra pántlikáit. szivárványszínű kendőit, Iegénybolonditó kötényeit valahonnan a .gyógyszerészek ellenségeinek a földjéről hozta. Sátrat vert a patikával szemközt és a Dunáról jövő szél lobogtatni kezdte a sátorkaróra akasztott asszonyi holmikat. A sátornak első vevője Tallér volt Egy rőf pántlikát méretett és Rongyika örömében otthagyta a fiatal csókákat, amelyek nappal a kis ördögöket helyettesítik a tornyokon; Tallér vállára röppent, mint egy lepke. — Soha sem iszom többé szerelmi büvitalt! — rebegte és hajába fonta Tallér szalagját. És Rongyika példáját, mint már az ilyenkor szokás, nyomban követték a városrész legtisztességesebb hölgyei! is. akik eddig a szerelmi bájital élvezetének hódoltak. A szerb pecsenyesütők, a halfogók és a világ kezdete óta legdélcegebb ké-< ményseprök nyomba.U»be,látták, hogy a női hódításhoz inkább illik a szellős, szagos kötény, mint az alattomos bájttal. Mikor aztán már a helybeli borbély sem ajánlotta többé a sápadtarcu, emészkedő fiatalembereknek Beer József Kajetán találmányát: a patikus úgy összezsugorodott. mint egy öreg tarisznya* Még jódarabig látták őt, amint! a küszöbön csalogatólag kevergeti kupicáit rejtélyes italával, de a városa rész Tallér körül csoportosult, a kis öregasszony pántlikáinál. Mire Beer József Kajetán bánatában elhalálozotl, v
