Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-07 / 66. szám

#ía-a NO ] y~J Vv vr iPosíarlna places * Ära es'y és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve y-SbLJÍ Jm® hJI ^sraffl«SG <k a V. e vr c 1 Megjelenik minden reggel, TELEFON SZÄEI: Kiadók«/; •. A magyarság élete „Macedóniában nincsenek ki­sebbségek — mondotta tegnap a nemzetgyűlésen a radikális párt hivatalos interpelláló)«, akiről a beogradi tudósítás megjegyzi,hogy nagyszerb szellemben ismertette a napirenden levő kérdést — mert ha lennének kisebbségek, azoknak épen úgy képviseletük lenne a nemzetgyűlésen, mint ahogy á törököknek és németeknek van." Nem kívánónk beleelegyedni abba a vitába, melynek során ezek e kijelentések elhangoztak. Nen> akarunk igazat adni egyik küzdő félnek sem, gondjaink, ag­­godálmaink, segítő iparkodásaink a magunk bajainak megoldatlan­ságához láncolnak s amíg crvo­­solatlanok a sérelmek s teljesítet­lenek a kívánságok, még állás­pontot sem akarunk elfoglalni abban a harcban, amelyben a küzdő felek egyikétől sem remél­hetünk több megértést és tisztább szándékot. Mi csak a magún!; portájának szegényes békességét akarjuk megvédeni a harc dulásn ellen. Mi egyforma erővel s egy­forma meggyőződéssel kiáltjuk a küzdő felek fülébe, hogy : békét. S nem a mi jószándékunkon mú­lik, ha szavunk csöndesebb és törékenyebb, mint a fegyverek lármája. A harcra mégis fölfigyelünk s döbbenve tiltakozunk olykor azok ellen a fegyvertények ellen, ame­lyekkel egymás ellen hadakoznak, de bennünket is megvéreznek. Ilyen volt: a tartományi felosztás, amit elsősorban a horvát propa­ganda ellen vettek tervbe, de a melyik maradék önkormányzatunk emlékét is elveszi. Ilyen volt az a követelés is, amelyik a magyar­barát tisztviselők eltávolítása ér­dekében akart békét kötni. S ilyen most a radikális párt hivatalos interpeüálójának kijelentése is. Ha nincs parlamenti képvise­lete a kisebbségnek, akkor kisebb­ség sincs. Ha a politikai küzdel­mek taktikusa mondaná ezt, iga­zat is kellene adni. Ha nincs parlamenti képviselet, amelyik az ország politikai nyilvánossága előtt, sőt a világnyiivánosság tribünjén teheti szóvá egy nép kívánságát, sérelmeit s közölheti akaratát, akkor nem kell számolni azzal a néppel, mint politikai erő­­tényezővel. A politikában a néma nem él. De ha a tények bizonyí­tására akarják fölhasználni a par­lamenti képviselet hiányát, ha azt mondják, hogy nincs kisebbség, mert nincs parlamenti képvise­lete, akkor a nyilvánosság előtt kell rámutatni azokra az okokra, amelyek a magyarság akaratán kívül, sőt akarata ellenére hiúsí­tották meg azt, hogy parlamenti képviselethez jusson. Ki' az a járatlan, ki az a naiv, ki az az értegületlen, aki előtt mágv magyarázni kell ezeket az okokat ? Nincs magyar kisebb­ség, mert nincsenek magyar nem zetiségü képviselők ? Mit szólnak ehhez a logikához azok a vajda­sági szláv politikusok, akik még mindig helytelenítik, hogy a ma­gyarság nemzetiségi pártként szervezkedik ? Hiszen „a nagy­szerb szellem“, amelyiktől ez a megállapítás származik s amelyik — hiába tagadnák — az ország hivatalos közszellemét a maga képére és hasonlatosságára igyek­szik átformálni — s ki tagadhatná meg ennek az igyekezetnek két­ségtelen sikereit ? — meg fogja ta­gadni a magyarságot, ha nem a magyaroknak, de a magyarságnak nem lesz képviselője. És> — mit szól ehhez főtisztelendő Fodor Imre ur, a jakovói Magyar Radiká­lis Párt elnöke, az államot'beren­dező és kormányzó nagyszerb köz­­szellem előtt Sztankovics Szvetisz­­fá v képviselő ur mandátuma hogyan fogja bizonyítani, hogy itt magya­rok is élnek s küzdenek állam­­polgári jogaikért s munkájuk és életük békességéért? Nem gon­­golja-e azt a magyar nevli párt­elnök ur, hogy ez a mandátum inkább cáfolat, mint bizonyíték ? S ki fog bennünket föllámasztani ha magunk leszünk a mi magunk halottkémei ? S mit szólnak e megállapítás­hoz azok a belügyminiszterek, fő és alispánok, polgármesterek, szol­­gabirök és jegyzők, akiknek ke­zén és lelkiismeretén elsikkadt a korábbi választások előtt a ma­gyarok választójoga? Nem a hi­vatali lelküsmereíienségen, a tü­relmetlenség túlbuzgóságán s a kíméletlenségig elféktelenkedő el­fogultságon múlik, hogy van e itt magyarság, vagy nincs. Csak a magyarságnak faji hűségén, ke­mény öntudatosságán és szívós erején. A parlamenti képviselet hiánya csak incidens a jugoszlá­viai magyarság életében, a ma­gyarság életének nem szabhatnak korlátot e jogtalanságok. A Radics-párt aleinőke csütörtökön Beogradba érkezett A demokrata-párt mindkét frakciója az ellenzéki blokk megalakítása mellett — Egyelőre tíz főnyi többsége lesz a blokknak a parlamentben Kliséibe® a kormány lemondása Beogradból jelentik : A csütör­töki nap politikai szenzációja Pre­­davecnek, a horvát köztársasági pa­rasztpárt a lel nők ének Beogradba való megérkezése volt. A Radics­­párt kiküldöttje ezzel rácáfolt azokra a híresztelésekre, amelyek szerint a horvát képviselők bevo­nulása a parlamentbe ezidőszerint még nem volna aktuális. Predavec nyomban megérkezése után a parlamentbe sietett és a Spaho-párt klubját kereste fel. Megérkezésének hire gyorsan el­terjedt és politikai körökben a legkülönbözőbb kommentárokat fűzték hozzá. A radikális párt igyekszik lekicsinyíteni az ese­mény jelentőségét, inig az ellen­zék nagy örömmel és bizakodás­sal nyilatkozik a várható fejlemé­­nyékről és máris kezdik számlálni a napokat, a melyeken beiül a kormány kénytelen lesz benyújtani le­mondását. A demokrata képviselők klubja a párt főbizottságával együtt épen ülést tartott az ellenzéki blokk megalakítása tárgyában, amikor dr. Spaho hivatalos értesítést kül­dött Davidovics Ljubánalc Preda­vec megérkezéséről. Rögtön meg­indultak a kombinációk arra nézve, hogy a zagrebi kiküldött hány mandátum igazoltatására kapott felhatalmazást pártjától. Ez az esti órákig még nem volt ponto­san megállapítható. A horvát kiküldőit nyilatkozata Predavec, akit a Spaho-párt klubjából való távozásakor körül­fogtak az újságírók, nem fukarko­dott a szóval és részletes nyilat­kozatot tett a sajtó képviselői előtt. A következő kijelentéseket tette : — Az ellenzéki blokk akció­járól nem mondhatok semmit, miután csak arra kaptam uta­sítást, hogy mandátumaink egy részének verifikálása iránt a szükségeslépéseket megtegyem. Mi egyébként el vagyunk ha­tározva, hogy az ellenzéki blok­kot támogatjuk. Ezt a határoza ­tot egyhangúlag hoztuk meg és nem szótöbbséggel, mint azt egyes beogradi lapok feltüntetni igye­keztek. — Az, hogy hány mandátum igazolását fogjuk kérni, az ellen­zéki vezérekkel tartandó első ta­nácskozáson dűl cl. Tiz-tizenöt kivételével az összes többi mandátumot magammal hoztam. Pártunk képviselő tagjai közül többen földművesek és nem hi­vatásos politikusok ; ezek nem akármikor jöhetnek Beogradba. — Utam néhány napi elha­lasztását tévesen értelmezték. A halasztásnak tisztára techni­kai okai voltak. Eddig tartoU ugyanis, míg a mandátumokat össze tudtam szedni. — Azt hiszem, hogy mandá­tumaink ratifikálását a házsza­bályok értelmében !e fogják folytatni, nem gondolom hogy abban a pillanatban, amelyet valamennyien annyira vártunk, nehézségeket okoznának nekünk Célunk nem a szerb nemzet elleni harc, hanem a jelenlegi rezsim el­leni küzdelem. Egyelőre huszonhét Radios párti képviselő vonul bs a parlamentbe A horvát képviselők mandátu mait csütörtökön még nem nyűi­nek. Erre valószínűleg pénteken kerül sor. Tekintettel arra, hogy a Radics pártnak huszonhét olyan mandátuma van, amely semmi te­leidéiben sem viltís, tehát a leg­gyorsabb eljárással igazolható, valószínű, hogy egyelőre ezt a hu­szonhét mandátumot nyújtják be ratifikálás végeit. Már ezzel a huszonhét mandá­tummal is tíz szavazat-többsé­­se lesz az egyesült ellenzéknek a parlamentben. Ilyen kis többséggel azonban na­gyon nehéz volna az ellenzéknek dolgoznia, hogy ha megbízást kapna s kormányalakításra s így szükség lesz a Radics párt többi mandátumának az igazolására is. Mikor mond le a Pasics­­kormány ? A legfontosabb kérdés, amely most a politikai köröket foglal­koztatja, az, hogy mivel fog vá­laszolni a kormány a Radics­­párt lépésére ? Erre nézve magá­ban a radikálispártban is sok kombináció van forgalomban, mert a klub tagjai teljesen tájéko­zatlanok. Pasics — mint rendsze­rint — most sem tájékoztatja őket terveiről. Különösen a klub parasztk ép viselői között az a vé­lemény alakult ki, hogy a kormány rögtön a Radics-párii mandátumok benyújtása után lemond, mások szerint azonban a kormány le­mondása semmiesetre se fog ilyen gyorsan bekövetkezni. Jellemző egy vajdasági radiká‘ lis képviselőnek beogradi munka­társunk előtt tett következő kije lentóse: — Azt hiszi, hogy azok olyan könnyen lemondanak a hatalomról ? tották be a parlament elnökségé-Ne higyje ezt kérem. Mesvaavolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom