Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-04 / 63. szám

1924 március 4. BACSMEGYE1 NAPLÓ CIRKUSZ • fii • Amerika felfedezése (Oknyomozó történelem) 1492 október 12-én egy szerény ifjú szállott partra Amerikában. A bennszü­löttek nagy szeretettel fogadták. Vezé­rük a nagy Gyikleső tartotta az üd­vözlő beszédet, amelyben többek között a következőket mondotta: __ Üdv neked idegen, aki felfedeztél bennünket. Nevedet sose fogjuk elfeled­ni. Hogy is hívnak csak? — Kolumbus Kristóf — szólott szeré­nyen az idegen. — Bravó — szólt a törzsfőnök — ró­lad fogjuk elnevezni a permetező gépet. Honnan jösz? — Spanyolországból. A törzsfőnök szúró tekintettel kér­­dsztc • — Hogy áll ott a dollár? Kolumbus, aki egyébként társ volt a Vespucci Amerige és Oristof Colon tőzs­debizományos cégnél egy kicsit meg­hökkent erre a kérdésre. Félt, hogy el­árulja magát, mert hiszen azért jött, hogy olcsó kurzusokon összevásárolja a dollárt. Ezért óvatosan felelt: — Igen hullámzik az árfolyama.... _ Nem tudsz kurzust? — kérdezte egy cifratollas törzsfő, akit Solyom­­szemnek tőzsdei viharoknál pedig Zab­szemnek tiszteitek. Kolumbus nagyot nyelt. — Gondolom 30 pezo.,... Nagy derültség támadt erre az indiá­nok között. Solyomszem hangosan ne­vetett. , . — Hát honnan jösz te jo idegen, hogy ilyen link kurzusokat mondasz nekük? Kolumbusz ötölt-hatolt: — Kérlek szépen vezér — igy szólt mikor én felszedtem a horgonyt, any­'nyin állt a dollár. Bocsáss meg vezér... Solyom — illetve Zabszem kedélye­sen mondta: , , c — Ne szólíts engem vezernek. bzohts te csak egyszerűen vezérigazgatónak. Ami pedig a dollár kurzusát illeti, itt yan a legújabb »Börsen Courir« — ma­gad is elolvashatod, Spanyolországban már hetven pézó a dollár---­Kolumbusz nagyot nézett. O úgy tud­ta, hogy ötven pézó, azért mondott har­mincat. Azóta úgy felment volna a dol- Jár? S az a Vespucci remélhetőleg lefe­dezte magát. _ Mutasd azt a lapot — szólt zao­ízemnek, aki láthatólag tőzsdei vezére jvolt az indiánusoknak. — Parancsolj, nézd meg magad a hi­vatalos kurzusokat. Kolumbusz megnézte. A lapban való­ban ez állott: dollár: 68—71 pézó. üzlet nélkül nem megyek haza, gondolta. — Veszek hatvanötért! — kiáltotta. _ — Adok hetvenért! — szólt a vezér­igazgató. Végül 68%-ben megállapodtak. Ko­lumbusz mégegyszer megnézte a dátu­­mot a lapon. Stimmelt. 1492 október 12. Megkötötte tehát az alkut. Vásárolt százezer dollárt a 68 !4. Otthon eladom 71-ért — keresek rajta 2V2 pontot. Szépen verdinolunk raj­ta, ahogy spanyolul mondják. Ismét fel akarta szedni a horgonyokat, de Zabszem még elébe állt. — Hohó, idegen! Nem úgy van az! Hát az áldomás? Mi bankettet adunk a tiszteletedre a helybeli tőzsdeklubban. A bankett ünnepélyes keretek között folyt le. Nyulgerinc tőzsdetanácsos kö­szöntötte a magas vendéget, majd ün­nepélyes áldozás volt Kont-Re-Min fő­­isten tiszteletére. Hajnalban Kolumbusz hajóra szállt es visszautazott Spanyolor­szágba. — Dollárt vettem Vespucci — újsá­golta a társának. — Milyen árfolyamon? — 68 Vt. — Megőrültél? Hisz 50 a dollár! — Dehogy esett! Hetek óta 48—50, te szerencsétlen. Kolumbusz kivette a zsebéből a Bor­ién Courirt' — Ez hamis Kurzus! — ordított Ves­pucci Amerika. A nagy zajra bejött Ant. Zeni a sal­­dakontista, aki maga is próbálkozott egy­kor elérni Amerika partjait A kezébe vette az újságot és nevetve mondta: — Ilyen régi Trükknek bedőltél? Hi­szen tavaly engem már a partokon be­akartak csapni a bennszülöttek ilyen ha­mis tőzsdei lappal, amit maguk nyom­nak.... Kolumbusz szomorúan nézett maga elé, de a baj megtörtént. A magasan vá­sárolt dollárokat nem tudta eladni. Iz­­zolvens lett és becsukták. Végre Izabella királyné 1500 december 11-én letette érte a kauciót, mire nagynehezen újra kisza­badult. Stella Vádirat huszonnyolc emigráns újságíró ellen Májusban tartjákmeg a ffKárgva’ást Budapestről jelentik: Dr. Miskol­­czy Ágoston ügyész mintegy esz­tendeje utasítást kapott, hogy tanul­mányozza át a bécsi magyar emig­ráns-sajtót és azok ellen a hirlap­­irók ellen, akik a jelenlegi magyar­­országi irányzat ellen cikkeikben ál­lást foglaltak, indítsa meg az eljárást. A referens ügyész e meghagyáshoz képest hosszú idő óta dolgozik e monstre ügyön és nemrégiben vádiratot készített jó­formán minden, a sajtó terén mű­ködő emigráns ellen. Valamennyit az 1821. évii III. t.-c. 7. §-ába ütköző bűncselekménnyel vádolja. A vád­lottak a következők: Garami Ernői, Buchinger Manó. báró Hatvány La­jos, Játszi Oszkár, Hock János, Lo­­vászy Márton. Linder Béla. Sz étidé Pál, Kunfi Zsigmond. Böhm Vilmos, Garbai Sándor, Rónai Zoltán, Gön­dör Ferenc, Fényes Samu. Schwartz Richárd. Magyar Lajos, Biró Mi­hály festőművész, Rédei József, Székely János. Gábor Andor, Ró­bert Oszkár. Halmi József. Hajnal Jenő. Frank László, Barta Lajos, Winkler Mayer dr. (?). Major Jó­zsef és Herczeg István. E 28 vádlott ügyében 25 vádiratot szerkesztett az ügyészség és azok­nak a nagyrésze már mind főtár­gyalás kitűzése végeit a Seszták­­tanács elé kerül. Az emigránsok közül többen tudo­mást szereztek az ellenük megindult bűnvádi eljárásról, megtudták azt is, hogy az ügyészség már vádiiratot is készített elleniük. Ezek közül né­­hányan védőügyvédet bíztak meg, akik a vádiratnak a kikézbesítését szorgalmazzák^ Búza a hóban és egyéb történetek Fő árgyalás a suboticai törvényszéken Hétfőn több kisebb lopási bűnügyben Ítélkezett a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntetőtanácsa. Búza a hóban Ricze Illés földmunkás állt a bíróság előtt, lopással vádolva. Az általános kérdések során elmond­ja, hogy 21 éves, Kanjizsa-Monostoron született. — Mi a foglalkozása? — Paraszt. Azzal van vádolva, hogy gazdájától, Kadvány Pétertől egy zsák búzát lo­pott. A lopást beismeri és elmondja, hogy Szilveszter éjjelén gazdája, a házinéppel együtt távol volt a tanyáról, nem tar­tózkodott senki a házban. Szeretett vol­na ő is egy kis szilvszteri mulatságot rendezni, de nem volt pénze. Elhatároz ta tehát, hogy egy kis pénzt fog szerez ni. Ehhez pedig a következő módot ta lálta »legalkalmasabbnak«. Fölment a padlásra, teleszedett egy ötven kilós zsákot búzával s a búzát elvitte a »zsidóhoz«, Schór Mórhoz, akinek el­adásra kinálta. Itt aztán meghiúsult a terv, mert Schór, gondolván, hogy Ri­cze lopás utján jutott a búzához, nem vette meg. Erre Ríicze elvitte a búzát a kanizsai régi fürészgyár elhagyott tele­pére és ott elrejtette a hóban. A hóban elraktározott búzát jó helyen tudta s számított rá, hogy alkalmas módon túl­adhat rajta. Azonban Schór megmon­dotta Kadványnak, hogy a cselédje bú­zát kínált neki eladásra. A gazda kér­dőre vonta cselédjét, aki beismerte a buzalopást és megmondotta, hogy a zsák búza a fürészgyár telepén van el­rejtve a hóban, ahol meg is találták. A bíróság a vádlottat, a túlnyomó eny­hítő körülmények figyelembevételével, két havi fogházra ítélte. Az olcsó malacok Pozsgai Sándor lopással és Lehr Gott­fried orgazdasággal vádolva állottak a bíróság előtt. Pozsgai beismeri a vádat. — Múlt év november 25-én Mólón, a mezőn legelésztek Magó Pál malacai, nyolc darab. Ezeket elhajtotta s behaj­totta az Ofner Jenő szálásán egy isme­rős cseléd óljába. Éppen azon a napon, szerdán volt Adán a »völgyi piac«. Arra eljött Lehr Gott­fried, feketicsi sertéskereskedő, akinek a malacokat 11.000 koronáért eladta. ' Lehr kocsira rakta a kövér malacokat és hazavitte Feketicsre. Az olcsó mala­cok azonban nem sokáig maradtak nála, mert még a lopás napján megtudta a malacok gazdája Magó Pál, hogy hol vannak az elhajtott malacok és csend­őrökkel visszahozatta azokat. Lehr Gottfriedet hallgatták ki ezután, jaki azt mondja, hogy nem tudta, hogy lopott malacot vett. A bíróság Pozsgai Sándort lopásért négy havi fogházra Ítélte, két havi vizs­gálati fogság leszámításával, Lehr Gott­­friedet tulajdon elleni kihágásért 400 di­nár fő- és 100 dinár mellékbüntetésre ítélte. Az Ítélet jogerős HÍREK • mm NEKROLÓG LUJZÁRÓL Kevesebb van megint egy riport­témával, meghalt — mint a déli lap­ban olvasom — a belga Lujza, a sokat emlegetett Kóburg hercegnő, utánament hűségesen Mattasich Gé­zának. Együtt a halálba: Nem egé­szen együtt, mert Géza a földi lét­ből pár hónappal előbb költözött el nála. de ez nem jelent semmit, ök ketten már az életükben is így szok­ták: Géza mindig hamarább mon­dott búcsút a szállodáknak, ahol együtt laktak, vitte a koffereket, mentette a hercegnő toalettjeit, és Lujza maradt ott a kifizetlen hotel­­számlával, amíg csak rokonságának valamelyik tagja meg nem szánta és ki nem váltotta. Aztán a másik városban megint találkoztak. Mér­get lehetett venni rá. hogy a halá­lukkal is igy lesz, Mattasich előre utazik és Lujza, miután rendezik adósságait, siet utána. Mert ez a különös pár nem vált el soha vég­leg. Hiába dugták a hercegnőt el­megyógyintézetbe. hiába csukatták máskor börtönbe a grófi cimétől megfosztott főhadnagyot, ők kisza­badították és megszöktették egy­mást, annál jobban összetapadtak, nem törődtek semmivel és senkivel, nyitva hagyták az ablakokat és egész Európa szemeláftára csóko­­íóztak. Visontai dr. Az úgynevezett örök­becsű riporttémák között ez a név jelentette Kóburg Lujzát. Az ember elment Visontai Soma ügyvédi iro­dájába és megkérdezte, mi a leg­­uiabb fordulat a nagy pörben? A kövér Visontai a legkeservesebb uborkaszezon idején is tudott egy cikkre való anyagot szállítani, min­dig előrántott valahonnan egy bead­ványt, keresetet, fölebbezést, amit kis jóakarattal szenzációsnak is le­hetett nevezni és mindig tudott va­lami érdekes pletykát külföldön csa­vargó kliensedről. írtam már húsz riportot nöte, amíg először láttam szemtőLszómbei Lujza hercegnőt. Most egy énre ki­gyulladt a schönbrunni Parte-hűtek Szép tavaszi éjszakai a szembenlevo kávóház terraszáról néztem az ol­tást, jelentéktelen kis tűz volt aj szálloda vendégei is a iegnagyoöh flegmával gyönyörködtek beírna az uccáról. Egyszerre sikoltozva és le­írhatatlan izgalommal kürohan ai szálló kapuján alsószoknyában és ingben egy fehérihaju öregasszony, háta mögött Mattasich kifogástala­nul felöltözve, kalapban és übercf­­herben, karján egy asztalterítővel. A térítőt az öreg szerelmes végtelen gyöngédséggel borította rá a her­cegnőre, beültek egy taxiba és át­autóztak a húsz lépésnyire lévő szomszéd hotelbe. így derűit kJ, hogy Bécsben élnek. A londiner el­mondta róluk, hogy nyomorognak, hideget szoktak vacsorázni fönt a szobájukban és számlát emberemlé­kezet óta nem fizettek. A személy­zet mindamellett nem panaszkodott rájuk, mert borravaló tekintetében Mattasich mindig gavallérosan vi­selkedett. Ä bécsi újságírók elől Németor­szágba menekült Lujza és lovagja, onnan érkezett később az a hir, hogy a családnak sikerült kettőjüket mégis elválasztani. Nagy apanázst adtak a hercegnőnek, aki megigér­­te ennek fejében, hogy lemond sze­relméről és nem találkozik többé Mattasfch-csal. Harminc év után nem lehet rossz néven venni a leg­forróbb szívtől se. ha kihűl, és egé­szen nyilvánvaló volt, hogy kikény­­szeritették a két öreg szerelmesből ezt az elhatározást, de azért mégis megörültem neki.' amikor kiderült, hogy Lujza ezt az ígéretét sem tar­totta be. Visszaszokott Mattasich­­hoz. ő fogta le a szemét, antikon Parisban meghalt és a Kóburg-csa­­lád hiába fenyegetőzött: nem törő­dött vele, hogy megint ki fogják ta­gadni . . . Most már kitagadhatják. (d. t) — Az uj szuboticai helyettes rendőrfőkapitány nem foglalja el állását. Noviszadról jelentik : Gnja­­kics Radmillo noviszadi helyettes rendőrfőkapitányt — mint meg­írtuk — a belügyminiszter ugyan­olyan minőségben Szuboticára he­lyezte át. Gnyákics rendőrfőkapi­tány azonban nem foglalja el uj állását, mert a kormánytól ígéretet kapott, hogy a bécsi jugoszláv követséghez nevezik ki és ez a kinevezés a napokban mér meg is történik. — A Vidovdan újabb támadása No­viszad város tanácsa ellen. Noviszad­ról jelentik: A Vidovdan legutóbbi szá­mában újabb támadást intézett Noviszad város tanácsa ellen. A lap több tanácsi akta fényképét is közli és ezáltal igyek­szik bizonyítani a támadó cikkben fog­laltak valódiságát. A városi tanács vizs­gálatot indított annak kiderítésére, hogy a Vidovdan szerkesztősége hogyan ju­tott az aktákhoz. — Szabadságon a szuboticai rendőrfőkapitány helyettes. Mila­­dnwvics Slobodán helyettes rend­őrfőkapitány, a bűnügyi osztály vezetője, kedden hat heti szabad­ságra távozott. Távolléte alatt a bűnügyi osztályt Múzics András erüieti rendőrkapitány fogja ve­etni. — ötszáz hold szentai fö! víz alatt. Szentéről jelentik: Szenta környé­kén ötszáz hold tiszamenti szántó­­földáJl vi z alatt. A földk fegazdák tulajdona, akiket súlyos kár ér az­által. hogy a viz kimossa a tavaszi vetést. A gazdálkodók most elhatá­rozták, hogy küldöttséget meneszte­ttek Beograd'ba, ahol kérelmezni fogják, hogy az ármentesitő társu­latok a öjvőben hatékonyabban véd­jék meg a földeket az áradástól _____________£ oWal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom