Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-04 / 63. szám

1924 március 4. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. A Radics-párt két kiküldöttje Beogradba utazott Harmincnégy képviselő mandátumát vitték magukkal Beogradból jelentik:A belpolitikai £let teljesen a Radics-párt vasár­napi határozatának a hatása alatt áll. A határozat után most már tel­jes bzonyossággal megállapítható, hogy a Radics-pdrt bevonult a par­lamentbe. Zagrebböl hétfőn este már eluta­zott a Radics-párt két tagja, a kik magukkal vitték Beogradba azoknak a képviselőknek a man­dátumát, akiket a parlament ülé­sein való részvételre kijelöltek. Ezeknek a képviselőknek a névsort egyelőre még ismeretlen, hir szerin azonban köztük van a borvát köz­­társasági parasztpárt néhány neve­sebb tagja és a harmincnégy tagú csoportban vegyesen lesznek intel­­lektüellek és parasztok. Természetes, hogy ha a Radics­­párti képviselőknek a parlamentbe Való bevonulása megvalósul, ez ma­ga után vonta a kormány bukását. Politikai körökben a Pasics-kormányt máris bu­kottnak tekintik, csak az a kérdés, hogy az egyelőre még lappangó kormányválság mikor fog nyílt válsággá élesedni. Mint már jelentettük, március végéig, a költségvetés megszavazásáig nem kell szá­molni a kormány lemondásával, mert az ellenzéknek sem érdeke, hogy az ország költségvetés nélkül maradjon és eddig az időpontig a házszabályok is lehetőséget nyújta­nak a kormánynak arra. hogy a hor­­vát képviselők mandátumának iga­zolását elhúzza. Az a föltevés, hogy a kormány­párt különböző bizottsági és parla­menti taktikázással a mandátumok igazolását hosszabb időre akarja el­odázni, politikai körök véleménye íszerint alaptalan. A politikusok úgy vélik, hogy amikor a Radics-párt több évi absztinencia után végre rá­szánja magát arra. hogy bevonul­jon a parlamentbe, nem akadhat a nemzeti egység alapján álló kor­mány. amely ezt kicsinyes taktiká­val megakadályozni próbálná. A Radics-párt vasárnapi kommü­nikéjéhez — mint röviden már hét­fő déli számunkban jelentettük — határozati javaslatot is csatoltak, a melyben a párt az Olaszországgal \kötött egyezmény ellen foglal élesen állást. Ez a tiltakozó határozat sok kommentárra ad okot rendkívül éles hangja miatt. A határozati javaslat ugyanis a Fiume . átengedése miatt való tiltakozáson kívül megállapítja, hogy a Beograd és Róma között lét­rejött egyezménynek két olyan titkos klauzulája is van, amely egyenesen veszélyezteti a Bal­kán, valamint Európa és a világ békéjét. Az első titkos klauzula — Radi­­csék szerint — a következő: Jugoszláviában mutatkozó bel­ső zavargások esetén Olaszor­szág segédcsapatokat küld vagy legalább is mindenesetre jó­­szándéku semlegességben marad a beogradi kormánnyal szemben. Olaszország hozzájárul, hogy Jugoszlávia alkalmas időpontban megszállja Szalonikit 'és a mögöttes területeket. Cserébe Jugoszlávia területi koncessziókat ad Olaszországnak Dalmáciában. Még nagyobb feltűnést kelt az a mód. ahogyan a Radics-párt magya­rázza a beogradi kormánynak a tit­kos klauzulákkal való célját. Az első pont — mondja a kommüniké — Macedónia ellen irányul, amellyel a beogradi kormány úgy iár el, mint­ha azt egyedül Szerbia szerezte, vol­na meg fegyverrel és nem vet szá­mot azzal, hogy Macedónia csak Anglia, Franciaország és Amerika együttes erőfeszítése által került a beogradi kormány uralma alá és bogy a békeszerződések a macedó­noknak. mint nemzeti kisebbségnek jogait biztosítják. A tiltakozó határozat végül kije­­lenti, hogy a horvát népképviselet bízik abban, hogy a Népszövetség Németország és Oroszország belé­pése után a nemzetközi konfliktusok legfőbb szabályozója lesz és az a népek önrendelkezési joga szellemé­ben — amelynek alapján áll ma Anglia, Amerika és Šzovjetorosz­­ország — a horvát népről is elháru­ló az igazságtalanságot és Európa feje felül azt a veszélyt, amellyel ez a kérdés fenyeget. A tiltakozó határozatot a beogradi politikai pártok különbözőképpen kommentálják. A radikálfepárt saj­tója szerint a Radics-pártnak ez a kíméletlen fellépése a nemzeti egy­séggel szemben lehetetlenné teszi a demokraták számára a velük való együttműködést Maguk a demokra­ták azonban nincsenek ezen a véle­ményen. Szerintük a Radics-párt kénytelen volt ilyen határozatot hozni, hogy veszélyben forgó nép­szerűségét megmentse és dokumen­tálja tömege? előtt, hogy nem jelent elvföladást, ha a Radics-párti kép­viselők bevonulnak a parlamentbe. Ha a Radics-párt elmulasztotta vol­na ezt a taktikai lépést, akkor a Frank-párt könnyen elhitetné a horvát tömegekkel, hogy a Radics­­párt a Beogradba való bevonulással! nemcsak taktikáját, hanem elveit is megváltoztatta. Éppen ezért a demokraták egyáltalán nem tartják szükségesnek, how a Zagrebi határozat miatt megsza­kítsák a tárgyalásokat a Ratíics­­párttal. Ellenzéki körökben még mindig tartanak attól, hogy a radikálispárt, akár az utolsó pillanatban is, meg fogja akadályozni, hogy az ellen­zéki blokk kormányra kerüljön. Az Odjek. amely Davidovics Ljubához közel áll, azt Írja, hogy negyven radikális képviselő — élükön Jovanovics Linbávaf, a parlament elnökével — hajlandó a horvát kérdés rendezésébe az alkotmányrevizió alapján is be­lemenni, csakhogy a Radics-pártot eltántorít­sák az ellenzéki blokkba való belé pés tervétől. Másik verzió szerint, amelyről szintén az Odjek számol be. tizenhét képviselő kilép a de­­mokratapáríból és átmegy Pa­ples táborába, ebben az esetben a dzsemjet is to­­vább támogatná a kormániri. Az utóbW hírhez azt a megjegy­zést fűzi a lap, hogy csupán jámbor, radikáli'spárti óhajtásnak tekinti, meri uj koalícióra Pasiccsal nem tizenhét, de hét demokrata képviselő sem hajlandó. A Radics-pártnak a parlamentbe való bevonulásával előálló uj hely­zettel foglalkozott a hétfő esti mi­nisztertanács is, amelyen Pastes el­nöklete alatt elsősorban a belpoliti­kai helyzetet beszélték meg. Vui­­estes belügyminiszter referált a Ra­dics-párt vasárnapi határozatáról és a Radics-párti képviselőknek Beogradba való készülődéséről. En­nek alapján a minisztertanács meg­vitatta az uj politikai helyzetet. Románia is kiábrándul! a francia politikából Anglia puhítja Romániát — A kisántánt uj utjai — Bukaresti munkatársunk eredeti tudósítása — Románia külpolitikai tájékozódásának újabb irányairól sokat írnak mostaná­ban a külföldi lapok. A kombinációknak egész áradatát a francia kölcsön visz­­szautasitása indította meg. Romániának égető szüksége van minden fontra és frankra, amelyet a külföld felajánl neki és hogy mégis visszautasította a Poin­caré által megszavazott száz milliót, annak igen jelentős okai vannak. Meg­állapítható, hogy a román közvélemény­ben már nincs akkora visszhangja a francia barátságnak miml eddig. Amit a bukaresti lapok eddig csak suttogva mertek elmondani, az most mind hango­sabb lesz: Románia kiábrándult a fran­cia barátságból. Románia — Írják a la­pok —- csalódott a franciákban, akik a háború alatt úgy megfizettették fegyver­barátságukat a románokkal, mint a né­metek a magyarokkal. A franciák óriási mennyiségű használhatatlan fegyver­kontingenst sóztak a háború alatt a ro­mán hadseregre és felbecsülhetetlen az az aranyérték, amit Franciaország ki­préselt Romániától — barátsága fejében. Izgalmas jelenet a francia külügyminisztériumban A lappangó elkeseredés Franciaország irányában azóta kapott rőre, amióta Csehszlovákia Franciaországgal Romá­nia és Jugoszlávia előzetes megkérde­zése nélkül barátságos külön egyez­ményre lépett. Beavatottak azt írják, hogy Antonescu romániai meghatalma­zott miniszter valósággal dühöngött Pa­risban a külügyminisztérium helyiségé­ben és ott, francia illetékes helyen ki­jelentette, hogy mit akar Franciaor­szág?! Vissza akarja adni Romániának teljes akciószabadságát?! Olaszország felé Ám hivatalosan a francia-román ba­rátság áij šs n kisimtapt konferenciák'.)« —■ a külügyminiszterek iwtervjuikban a barátság rendíthetetlen. De lehetetlen észre nem venni — hogy e ki nem ta­pintható imponderab'didk már is meny­nyire hatnak Románia külpolitikai vo­nalvezetésében. Románia most Olaszor­szág felé tájékozódik és azt a szövet­ségest, amit Franciaországban elveszi­­tettnek vél, Olaszországban igyekszik megtalálni. A királynő huzamosabb idő óta Olaszországban tartózkodik és kí­séretében van Averescu tábornok is, Románia voit miniszterelnöke. Ez útnak pikantériája nem csak a román-olasz ba­rátság kiépítése, hanem Averescu tábor­nok személyének a politika homlokteré­be való kerülése. Averescu ugyanis a Bratianu kormány utáni legposszibihV sebb jelölt és az Averescu—Bratianu helycsere már csak igen bizalmas hely­ről szerzett értesülésünk szerint esetleg hetek kérdése. Avereseu népszerű a di­nasztia előtt. A Néppárt elnöke és be­folyásával igen jelentős paraszttömegek felett rendelkezik. Ezzei szemben ott ál! a másik parasztpárt, a caranisttík párt­ja, amely úgy látszik, dinasztiaellenes politikát folytat, szemben az Averescu pártjával, amely mint említettük, király­im és legitimista. Averescu a »maraseíi győző« népszerű a hadsereg előtt is, a mely Romániában kétségtelenül a Icg­­rokonszenvestbb réteg és amelynek fe­gyelmezettsége, egysége és becsületes­sége példaképgyaflánt állhat, az egész román politika előtt Averescu népszerű, végül a Überálispirt előtt is úgy annyi­ra, hogy hiteti adnak mrntíeuira annak a politikai kombinációnak, hogy az A ve­resen pártot Majd ónképpen mint a libe­rálisáért baloldali és legkevésbé kor­rumpált pártárnyalatúnak kell tekinteni. A nagy politika szempontjából irreveians, de az erdélyi magyarság szempontjából annál döntőbb jelentőségű, hogy Ave­­regcaéb az erdélyi magyarsággal és- a svábokkal paktumát kötötték és Hegy az Ávereééa- rezsim lényeges enyhüléseket igér a kisebbségi politika merevségében. A kisantant fikciója A veresei! mielőtt átvenné a kormányt, külpolitikai sikerekre pályázik. Bet cé* iozza az olaszországi ut. Fia Románia olyan szerződést fog kötni Olaszország­gal, mint Csehszlovákia Franciaország­gal, akkor számolni kell, hogy « kisan­­tant politikája teljesen megváltozik és mint a nagyantatrt politikája, nem lesz egyéb, mint fikció. Ha a jelek nem csalnak, akkor Mac­donald és Poincaré minden ölelkezése ellenére is, Európa két érdekszférába tömörül. Az egyik érdekszférába a fran­cia: ebbe tartoznak Csehszlovákra, Ausz­­sztrta, Jugoszlávia és Magyarország. Az angol érdekszférába tartoznának: Ro­mánia, Oroszország, Olaszország és esetleg Németország. A román-angol vonatkozások igen erősek, aminek bi­zonysága az, hogy a román királyi pár a legközelebbi hetekben az olaszországi ut befejezése után Londonba is cl akar látogatni és már is jelek vonnak arra hogy Londonnak nagy tervei vannak Ro­mániával. így Bukarestben az az érte­sülés, hogy Anglia felaiánlctia Romá­niának azt a kölcsönt, amit Románia Franciaországgal szemben visszautast­­tot!.' Anglia előtérben Olasz és angol befolyású»* tudható he. hogy Romárria végre megkezdi a szov­jettel is az egyezkedést Romániának szerfelett nehéz Oroszországgal tárgyal­ni, mert Oroszország nem after lemon­dani Beszarábiéról és még estik azt sem akarja megengedni, hogy Mn-letz be­­szarábiai miniszter tárgyaljon, mert az az álláspontja, hogy Oroszország nem tárgyalhat beszaráibiai. az az orosz alatt­valóval. Mégis Romámáöaic igen nyo­mós okai vannak, hogy megegyezzen a szovjettel. Először is gazdasági okai. Az Oroszország számára megnyíló európai piacon erős konkurreíiciáia lesz a román fő exportcikknek, az orosz burának. Ro­mániának ipara szükségessé teszi to­vábbá, hogy Oroszország félé találjon elhelyezkedést, mert máris jelentkeznek a többi államok, hry Csehszlovákja, hogy Oroszország szállítója legyen. De fon­tos politikailag is a megegyezés, mert elképzelhetetlen, hogy Lengyelország. Olaszország és az Anglia érdekszférá­jába tartozó államok Oroszországgal a legbarátságosabb viszonyt létesítsék mig Romániának állandó rettegésben kelljen élnie szomszédja agresszív ma­gatartása miatt. Mindebből kitűnik, hogy a kisajnanr politikájába'.! igen lényeges változások vannak küszöbön, amelyek Romániának Jugoszláviához, velőméit Csehszlová­kiához való viszonyát is erősen szabá­lyozzák A iu>vk%éi ra^ikálss*párt feels© válsága A párttagok elégedetlenek a vezeie­­sége-e! Noviszadról jelentik: A noviszadi radikálispártban az utóbbi hetekben mind nagyobb ellentétek mutatkoz­nak a Párt egyes frakciói között. Különösen a fiatalabb párttagok elé­gedetlenek a mostani vezetőséggel és azt kívánják, hogv ez akcióké­­pesebb uj vezetőségnek adja át a helyét. Az ellentétek legújabban u noviszadi törvényszéki elnöki állás {letöltésének kérdése miatt élesed­tek ki. A radikálispárt ugyanis leg­utóbb tartott ülésén ez álfás betöl­tésénél Matics Raífo noviszadi táb­lai táró támogatását határozta el. Az illésen részi vett Gyorgyevics Mita noviszadi radikális képviselő is. azonban ennek ellenére úgy üyorgyevics, mint Siacsics Jankó és Katies Mita radikális, képviselők Stefanovics Vaszolkó staribecseji vezető járásbiró kinevezését aján­lották a kormánynak. Ez nagy elé gedetlenséget keltett a noviszadi ra dikálisok egy részének, különösen h fiatalabb párttagok körében, akik

Next

/
Oldalképek
Tartalom