Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-30 / 89. szám

4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 március 30. CIRKUSZ IS ® ^ Tavaszi vers — Veggelemzés — Úgy látszik, azzal vert meg be _._i­­ket a teremtő, hogy titokzatos lirai egyének nagybani lerakodóhelye le­gyünk. Tudniillik egyre-másra kapjuk a verseket. Nem tudjuk pontosan megálla­pítani. mikor kezdődött ez a divat, de annyi szent, hogy becstelen divat volt Uralkodók és parlamentek nem restek mindenféle törvényt gyártani, de a ta­vaszi költők megrendszabályozását cél­zó büntető expedíciót egyikük sem vette föl a programjába. Elég szégyen. Hallgassák meg. kérem, mi mindent keil az embernek ezen a nyomorúságos pályán bevennie, hallgas­sák meg a legújabb verset: Araypalüstbm az öreg Nco Tündöklőén ragyog egész nap I1ü sugarából bimbó fakad A nag.v. balzsamos, szép ég alatt. A szerző — Tanító bácsi, álnév alatt bujkálva a közmegvetés elül — mint látnivaló, az időjáráshoz köti pegazusa kantárszárát. Csak próbálja elmondani véleményét az iskolában, tündöklő nap­ról! Ahogy az ragyog! A mit a kis diákjai felelnek erre! Ellenben a szen­záció ereiével hat az a megállapítás hogy a bimbó a nagy. balzsamos, szép ég alatt fakad. Kellő ideje volt e felül tájékoztatni a közvéleményt, mert már hajlandók voltunk az ég fölött is bimbó­kat keresni. De Tanító bácsi összeté­veszti az eget a múmiákkal. Tutanka­­men. az balzsamos volt. de mit mázolja be uraságod ezzel a kenőccsel az eget? Mondja meg hogyan csinálja ezt. főleg miben, kapaszkodik meg munka közben? Nekünk rébuszos az ügy.., A dalnok (Tanító bácsi) azonban ma­kacsul tovább megy s elkapatva a ta­vaszi láztól, ami nála nyilván 41 fokos, ilyesmire vetemedik: Leveles kicsiny bokor alfán Páriával fészkel a csalogány. Védett helyen egy. egy magába Bánatát öli bus danába. Hogy a fészkes csalogány csapjon a lilába. Ezt sem értjük. Tanító bácsi ré­szint a viszálykodás magvát akarja el­hinteni a dalospár családi életében, mi­kor ezekhez a megáHapútásokhoz nyúl. — részint összeütközésbe kerül a szám­tan-tudománnyal. Vegyük csak sorjába. A csalogány, ön szerint, párjával fész­kel. A harmadik sor szerint mégis cgy­­egymagában van. még pedig védett he­lyen. Mi eszi hát. hogy bus danába kénytelen ölni bánatot? Ha ön. Tanító bácsi lovagias férfi s nem Teiteíbaum csodarabbitól tanulta a gavallériát, le­gyen szives, magyarázza meg. miért gyanúsítja ily gáládul a csalogányt? Azért bus. mert vele van a pária? Másba szerelmes, talán Fekete Rigóba, vagy Vörös Hegyikébe? Ha nem tud a helyzeten változtatni s már rászánta magát, hogy öl, miért öli a bánatát s miért nem drága élettársát? Védett he­lyen van. mondja ön. aligha találnak reá a többi iómadarak. Azért nagy a gyanúnk, hogy nem annyira a csalogány fészek, inkább uraságod fészkelődik. mert tagja akar lenni a vajdasági írók egyesületének. Határozott választ ké­rünk a fölvetett kérdésekre, vagy ha kel}, meg tudjuk mutatni, hogy rendet teremtünk, a kutyafái át. Végezzünk azonban az utolsó strófá­val is: Tündöklő nap és balzsamos lég. Feslett bimbó, kis ibolya, kék És a kis csalogányok azt hirdetik: Egy ui. egy szebb élet kezdődik. No lássa, kis hands Tanító bácsi, (bár egyre erősödik a gyanúnk, hogy kegyed nem is tanító, csak pedellus), ugye. mégis csak a lég balzsamos és nem az ég? Érdemes volt ennyire kompromit­tálnia magát azért a piszkos kis költői babérért? És hajlandó lesz ezekután le­vakarni az égről a rámázcit fimájszt? Továbbá: miit gondol, kinek szerkeszt­jük mii a lapot, hogy feslett bimbókról próbál benne danázr.j? Mi iát vár ön. mint pedagógus, attól a bizonyostól vi­rágkosárban. aki már mbit bimbó a fes­lett életre adta magát? Azt hiszi, nem látunk át a szitán? Kegyed költői ra­vaszsággal és grammatikai eltévelye­éssel állanitia meg. hogy a kis ibolya ék. holott, neked, te gyermekrcntó sraz­­tnber. a festett bimbó kék. Maid ielen­­;ssal leszünk a tanfelügyelő urnái, ogy lássa el a bajodat és hajtassa ki kezed alá szercncsétlenedett gyerme­­eket. Ugyan, kérem, menjen, menjen, ne A EiemEeiiségek foldhozjutásának sj akadálya Pribicsevics és a vajdasági agrárreform Ä vajdasági radikálisok az eddig eléri eredményeket is féltik A kormányválságot megelőző na­pokban — mint emlékezetes — a vajdasági radikális képviselők Po­sies miniszterelnökhöz intézett ulti­mátumszerű követelésükkel végre valamelyes eredményt tudtak elérni a vajdasági agrárreform kérdésé­ben. Pastes miniszterelnök elfogadta a vajdasági radikálisok agrárköve­­teléseit. í Az uj kormány megalakulása óta azonban — mint kitünően informált helyről értesülünk — a vajdasági radikális köröket sokat foglalkoz­tatja az a kérdés, hogy Pribicsevi­­csőknek ctg aj kormányban való részvétele mennyiben veszélyezteti a vajdasági radikális képviselőknek az agrárreform kérdésében elért eredményeit. Az eredeti agrárre­­form-tervezetet ugyanis még a ra­dikális-demokrata koalíció idejién készítette el az akkori demokrata agrárminiszter és ettől a tervezettől alig tért el Simonovics agrárminisz­ter uj agr árreform-javaslata. A vaj­dasági radikálisok által követelt vál­toztatások azonban már lényeges el. térést, jelentenek a priblcsevicsi hon centidtől. Elsősorban — és a magyarságot legjobban ez a kérdés érdekli — a nemzetiségek földhözjuttatása nem szerepel Pribicsevicsék Programm jában. Legutóbb már Simonovics ag­rárminiszter is hozzájárult ahhoz, hogy elismerik a nemzetiségeknek a földosztásban való részesedési jo­gát. Bár az agrárminisztérium veze­tésében nem állt be személyi válto­zás, mégis tartani lehet attól, hogy Simonovics Pribicsevicsék befolyá­sára ismét visszatér eredeti állás­pontjához. amely a nemzetiségeket iúzária a földosztásból. Az elsősorban a nemzeti kisebbsé­geket érdeklő kérdésen kivül azon­ban más aggályaik is varrnak a vaj­dasági radikálisoknak. A vajdasági radikális képviselők erélyes akció­jának eredményeképpen ugyanis Pa. sics miniszterelnök legutóbb már összehívta az agrárreform-bizottság ülését. Ennek a tárgyalásnak a meg­tartását azonban meghiúsította a kormány közbejött lemondása és a mai zavaros politikai helyzetben megint nem lehet remény arra. kosv az agrárreform-javaslat hamarosan tárgyalásra kerüljön. Annál kevésbé bíznak ebben a vajdasági radikális képviselők, mert Pribicsevicséknek a kormányban való részvételhez kö­tött feltételei között az agrárreform­törvény mielőbbi letárgyalása nem szerepel. Tekintettel arra .hogy a vajdasági radikális képviselők és az agrármi­niszter között különben is van még több ellentét és tisztázatlan kérdés és most még nehezebbé teszi a hely­zetet a disszidens demokraták vár­ható magatartása, a vajdasági radi kálisok az eddig elért eredmények elvesztésétől is tartanak. Veszedelmesei terjed a vizáradás Magyarországom és Csehszlovákiában Földrengés ©kozita az olaszországi árvizet a részen az árvíz nem veszélyezteti, de cseh területen a Ronyva kiöntése egy napig megakasztotta a csap— ungvári közlekedést, A Duna áradása Bécsből jelentik: A Duna óráról­­órára árad. Az összes mellékfolyók hirtelen megdagadva rohannak. A ; Wien-ben háromszor annyi viz fo­lyik, mint rendesen. A Duna szabá­lyozó Társaság már megtette a szükséges intézkedéseket árvizve­­szedelem esetére. A Duna vízállása + 105-ről -f 174-re emelkedett. A magyar földművelésügyi minisz­térium vízrajzi osztálya jelenti: A Dunán levonuló árhullám a folyó egész hosszában érezteti hatását. Az áradás tempója a bajor szaka­szon kissé gyengült, viszont a Vág­­ról és Gátamról erősebb áradást je­leztek. A vízállás Dunapenteléig át­lagosan közepesnek mondható, lej­jebb még alacsony. Budapesti víz­állás 362 centiméter. A Tisza Tiszabecsnél már apad, lejjebb végig áradó jellegű, egész Szolnokig magas, azon alul közepes vizállásu. Mai tokaji vízállás 648 cm. A Kőrösön az áradás ereje szünő­­ben van. Vízállása a közepest meg­haladja. Az olasz árvízkatasztrófa Nápolyból jelentik: Az újabb je­lentések mindig megrázott) részle­teket tárnak fel az Amaifibati tör­tént árvízről. Amalfiban és Positano­­ban egész házcsoportokat ragadott el az ár. Vettica a tenger felöl elér­hető. A menekülők ezreit tengeri ha­jók veszik fel és Palermóba szállít­ják. A katasztrófát nem a nagy eső­zésre tehet visszavezetni1 — ez volt eddig a feltevés — hanem földren­gésre. Az árvizveszedelmet megelő­ző földrengést Nápolyban is észlel­ték. ahol nagy pánikot idézett elő. Úgy látszik, hogy a földrengésnek még nincsen vége. Újabb és újabb épületek roskadtak össze, igy az amal'fj többemeletes iskola is. Amal­fi szállodájában rettenetes jelen etek' játszódtak le. Mintegy száz emberi az étteremben rekedt, melynek falai és mennyezete bedőléssel fenyege­tett. Az ablakokat az outiad ékok el­tör! aszolták és igy tehetetlen volt menekülniök. Az utolsó percben' ér­kezett meg a katonaság és kiszaba­dította a bezárt vendégeket. Alig­hogy elhagyták a szállót, az teljesen beomlott. Budapestről jelentik: A hirtelen; beállott tavaszi olvadás következté­ben — mint már jelentettük — Sá­toraljaújhely környékén magyar te­rületen és Szlovákiában is kiáradtak a folyók és Sátoraljaújhely egv ré­szét elöntötte az árvíz. Tartós záporeső után alig egy fél­órával kilépett medréből a Ronyva 2 város feletti kanyarodónál. Ez azonban csak kisebb veszélyt jelen­tett. Ugyanekkor azonban a sebesen rohanó ár megakadt a vasúti hídnál és a Ronyva itt is kiöntött és a1 víz­tömeg. hihetetlen sebességgel, szinte percek alatt öntötte el az alsóvárost. Ugyanekkor a hegyekből is valósá­gos zuhatagban ömlött a megolvadt hóié és ez is egyesült a Ronyva vi­zével. A lakosság éjszaka rémülten éb­redd az árvízre és a tűzoltók azon­nal megkezdték a mentés munkáját. A tűzoltók behajtattak a vízzel telt uccákba és felszólították az embere két a menekülésre. De senki sem akarta elhagyni lakását bútorai nél leül. Ezen a részen nagyon sok pin celakás van és ezekbe a lakásokba az ablakokon keresztül tódult be a víz. Huszonöt-harminc centiméter magasságban árasztotta el n Rony­va az uccákat és mintegy 150 házat érintett az ár. Az áradás hihetetlen erővel tört magának utat. Másfél-kétmázsás disznókat ragadott el, kerítéseket, hatalmas fákat döntött ki. szikla­­tömböket sodort és se szeri, se szá­ma a baromfiaknak, amelyeket a viz magával sodort. Emberáldozatot egyet követelt Ujhelyen az áradás, özvegy Potocsnyák János né 50 éves koldusasszony fűlt az árba1. Ezenkívül egy másik női holttestet vetett ki a Ronyva-patak Ujhelyen. Erről megállapították, hogy özvegy Stefán Józsefnéve! azonos, aki né­hány nappal ezelőtt Ujhelyről eltá­vozott, valószínűleg csempészni akart cseh területre, a megduzzadt Rony­­ván nem tudott átmenni és betefult. Csehszlovákiában is kiáradtak a patakok Az Ujhely feletti Pálháza község­nél is kiöntött a Ronyva, a cseh te­rületen lévő Borsi község több házát szintén elöntötte a viz. A Labore, a Latorca, az Ung is megáradtak, ki­léptek medrükből és különösen Ung­vári fenyegeti a veszedelem. A Tisza is hirtelen megdagadt és elöntötte az árterület, sőt néhol a gátakat is áttörte már. Tokajnál hatalmas tenger terül el jj a város előtt, amelynél tudvalévőén jj a Bodrog a Tiszába ömlik. Most! nem lehet megkülönböztetni, melyik? a Bodrog és melyik a Tisza, csak ; azt látná, hogy ott ahol a Bodrog i vizének kellene beömleni a Tiszába, I rettenetesen örvénylik a víz és való- \ sággal visszafelé folyik. Az ár elön­tőit e Tokaj néhány házát is, ahon­nan a lakók elmenekültek. Minden j órában várják, hogy a balparton lévő ] gátakat áttöri az ár. A vasúti forgalmat különben ezen Az olasz király vonata nekiment egy beomlott sziklafalnak Rómából jelentik: Pénteken este szerencsétlenül járt a király külön­­voriaíta, mikor’ Nápolyból Amalfiba utazott. Riardö és Teano között nagy1 sziklatömegek zuhantak le a vasút­vonalra és az udvari vonat első mozdonya nekiment a hatalmas kő­­torlaísznak. úgyhogy kisiklott. Mivel! a lokomotiwezeíő nagyon óvatos volt ezen a veszedelmes pályán, na­gyobb baj nem történt. A király visszautazott Nápolyba, ahonnan hajón fog Amalfiba utazni. A Monte San Angelon és a csat­lakozó hegyláncok lejtőin tovább tartanak a sziklaomlások és a föld­csuszamlások. Amalfiról még nem hárult el a veszedelem. MIT EönOÖL? Hol szerezhetném te ruhaszflksér,le­temet, hogy elegáns, tartós és mégis olcsó legven? HŰL??? NÁVAY ISTVÁN úri díva tsz# bőn ál, akinél nagy választékú lég­ii iabb diva tu angol, francia és zr.eih ezove­üiiünyí'k, raglínok, ulsterefc stb. lej*­­c egánvabb kiv ieibcn és legolcsóbb napi árban Ii őszülnek. Snboiics, Scmco'sM put 2. szám Nagytemplom mellett. |egye az életünket. Azaz inkább jöjjön, fcsak iőliön minél előbb, látogasson meg l bennünket. A honoráriumot kiutalvá­­ányóztuk és bevált szokásunkhoz híven la házmesterünk kezeibe helyeztük. Drá­­|ga jó kéz. bizalmasan eláruljuk, hogy ^tizenkettes keztyü fér rá Dob.

Next

/
Oldalképek
Tartalom