Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-23 / 82. szám
I 2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ f924 március 23. r kvai kórházban, hogy milyen finom lelküek a magyarok. Erről mondta nekem egy külföldi irgalmasrendi ápolónő, aki hosszabb ideig volt Magyarországon : Die Ungarn haben eine gewisse Edelmütigkeit. Az a bizonyos gavalléria, úri tempó! Van-e a szerbeknél gavalléria? Itt nincs párbaj, de mégis van igen magas színvonalú gavalléria. Ennek a gavallériának központja a »Srbinstvo« vagy a »Hrvatstvo.« Ha erről van szó, akkor az a macedóniai szerb Is. vagy a krbavai horvát is képes a legnagyobb gavallériára — akár az élete árán is. A nyugati államokban is meg van a gavalléria, mely a nemzeti eszme mellett azt a felfogást is kidomborította, hogy »noblesse oblige« — vagyis a kötelességről való minél magasabb felfogás tesz érdemessé. Az igazi nemes felfogás valami eszmény irtán indul, nem pedig saját magát teszi központtá saját önző érdekeivel. Hogy Magyarországon — mint a lapok írják — az utóbbi időben nagyon elharapózott az a párbajozó gavalléria — az igaz lehet, hisz már a parlamentben is interpelláltak miatta. De nagyon tévedett, aki ebben a magyarság közfelfogását látná. Ez dekadens irányzat. — mely ellen a polgári felfogás mindig tiltakozott. Tisztelet adassák Vázsonyi Vilmosnak, aki legelőször merte mint képviselő kijelenteni, mikor párbajra hívják, hogy ő megelégszik a polgári becsülettel. Ez a helyes felfogás. Hogy a szalonokban milyen felfogás van — az a szalonok tigye. Akinek ez nem tetszik, ne menjen a szalonokba. A polgári társadalmat azonban nem lehet a szalonok mintájára berendezni; mert abból nem vonhatja ki senki sem magát, nem bújhat ki senki sem a bőréből. Nagy tévedés volt azon irányzat, mely a polgári társadalomban is lehetetlenné akarta tenni azt, aki nem párbajozott. Ha valaki élete munkásságát és vagyonát a közjóra áldozta fel, de egy csirkefogó megsértette, azt már némelyek nem akarták társaságukba befogadni. Ide eszerint ítéljék meg a magyar tempót. A Politika cikke, mely a lelkekben gyökerező szövetségről beszél, egyébként nagyszerű perspektívát nyit meg előttünk. A keleten lakó népek hivatása lenne a nyugati kultúrát továbbítani. Az n csodálatos gazdasági munka, amit a magyarok az Alföld homokján is meg tudtak teremteni, menjen le a Koszovóig és onnan terjessze tovább a kultúrát. A magyar polgárság ezt akarja továbbítani, nem azokat a cinikus gavallértempókat, amivel egynémelyek nyugat felé is imponálni akarnak és nem veszik észre, hogy még a Balkánon is fütyülnek rájuk. A munka vívmányai terjedjenek — és itt a magyar földművelés vívmányaira vár nagy hiyatás, mert kelet felé főképp erre van szükség. Sokszor beszélnek gyárakról, iparról. Ne feledjük el, hogy ezeken a vidékeken a fögyár a föld és a. föipar az állattenyésztés. Olyan iparról, mint a nyugati államokban van, mi nem beszélhetünk Nincs is erre szükség. Dánia példája megmutatja, hegy a gazdálkodás nyújt annyi hasznot, mint bármely ipar. Csak jöjjön el végre az emberi szolidaritás érzése, mely a haladás vívmányait kicseréli egymással, azaz uj szellem, mely a boldogság felé viszi az emberiséget. ..... Bizonytalanná vált Zsombolya átadása A román lapok szerint nem ürítik ki Módost és Páriáim A ma ideérkezett romániai lapok azt írják, hogy a románok Módos és Párdány kiürítését bizonytalan időre elhalasztották s az eddigi jelek szerint a két községet nem is adják át az S. H. S. királyságnak, hanem újabb tárgyalásokat kezdenek, hogy Zsombolya maradjon az S. H. S. királyság birtokállományában, Módos és Párdány pedig maradjon román fenhatóság alatt. Eszerint Románia hat jugoszláviai községet, amit már előbb kiürítettek, minden ellenszolgálat nélkül megkapott. A hír valódiságát nem lehet ellenőrizni. Tény az, hogy az S. H. S. királyság átadta azokat a torontáli falvakat, amelyeket a megállapodás szerint át kellett adnia, ellenben Romániától még nem kapott semmit. Zsombolya kiürítése, illetve Módos \ és Párdány átvétele késik. A jugoszláv csendőrség elhagyta ugyan Zsombolyát, amely napok óta gazdátlan, a gimnáziumot s egyes állami hivatalokat átköltöztették. A román lapok hírét azonban megerősíteni iátszik az a tény, hogy a kiürített kórház felszerelését visszaviHék Zsombolyára s a kórház újra műkőóik. Az S. H. S. királyságban mindenki örülne annak, ha Zsombolyát, e szép. nagy, gazdag községet sikerülne megtartani, azonban lehetetlen szó nélkül hagyni azt a játékot, ami a polgárok idegeivel, érdekeivel és érzelmeivel folyik. A zsombolyaiak igyekeztek megtanulni szerbül, loyaiis állampolgáraivá lettek az S. H. S. királyságnak s aztán úgy határoztak felőlük, hogy loyalitásukat és állampolgári hűségűket a román királyság számára kell fentartaniok, most pedig esetleg újból át kell alakulniok érzelmileg és gondoldodásban jó jugoszláv (hazafiakká. Közben egész csomó ember ott hagyta a régi egzisztenciáját, eladta házát, földjét, hivatalnokok elvesztették kenyerüket. Most pedig mehetnek vissza a régi földre, amely újra hazájuk lett. . . . Hogy is mondta Wilson hires kiáltványában, amelynek alapján a béke létrejött? »Tűrhetetlen, hogy polgárokat, mint a sakkfigurákat, tologassák egyik államból a másikba, s megkérdezésük nélkül hatalmi szóval szabják meg, hogy melyik a hazájuk , .. Zsombolya példája is igazolja, hogy manapság még mindig igy történik . t, '. Viharaparlamentbenahorvátmandátumok igazolásának halagatása miatt As ellenzék a többség- jogán követeli az igazcló-bizoítság összehívását A Ház engedélyével Pecsics újból felszólal. (A klerikálisok közben élesén összeszólalkoznak a radikálisokkal). Minthogy kétségtelen — mondja Pecsics — hogy az igazolój bizottság elnöke akadályozza a bizottság munkáját, a többség egy- I szerűen le fogja öt váltani, {Az, ellenzék tapsol, a radikálisok gunyojsan nevetnek.) i A költségvetés vitája Ezután a parlament áttér a napirendre. A posta- és távirda minisztéjriiun költségvetésének tárgyalása jván soron. Ä vitában, amely megcsappant érdeklődés mellett folyt le, \ Miladinovics Zsarko radikális, volt I postaügyi miniszter, Agatonovics demokrata, Miletics Szlavko földmijjvespárti. Vrecsko klerikális, Koka\novics földmivespárti és Csumovics \ muzulmán vesznek részt. A felSzóla- j lásokra Kikicsevics Voja postaügyi I miniszter, válaszol, mely után a par- j ! lament a költségvetést megszavazza. A ^ földmivelésügyi minisztérium a költségvetésének vitájában az első, ‘ szónok Pavlovics Mihalyló radikális fvolt, aki védte a költségvetési javasj latot, mig az utána felszólaló Alics ] Husszein muzulmán, Sztankovics íprólca demokrata, Proáár Janev klerikális, Puceij kmettpárti a javaslat ellen beszéltek és élesen kritizálták a földmivelésügyi minisztérium működését. _ • Miletics Kosztá földmivelésügyi miniszter rövid válasza után a költségvetést megszavazták. „A két árva“ „Ul a boldogság felé“ ,,A rátán helytartója“ „A bőre gér“ „ßorg'.a Lukrécia“ „Monna Vonna“ stb. B ALKAN FILMEK N O V / S A D Beogradból jelentik: A parlament mai ülése, — amint előrelátható volt, — rendkívül viharosan folyt le. A formalitások elintézése után Jovanovics Ljuba elnök felolvastatta a demokratapárt levelét, amelyben fa párt követeli, hogy Arszics és Anasztaszievics disszidens demokrata képviselőket törölje az elnökség azokból a bizottságokból, ahova a demokratapárt jelölése alapján jutottak be. Az elnök ezután bejelenti, hogy több oldalról nyilvánultak meg hasonló kívánságok és ezért hétfőre összehívja a pártvezéreket döntés ] céljából. 1 Majd az elnök jelenti, hogy Pecsics Dragutin demokrata képviselő I kérdést intézett hozzá a Radlcs-párti mandátumok igazolása ügyében. Megadja a szót Pecsicsnek, hogy kérdését szóbelileg is előterjeszthesse. Pecsics Dragutin: Az ellenzék Gyuricsics Márkéhoz, az igazoló bizottság elnökéhez fordult és meg- 8 sürgette a Radics-párti mandátumok ’igazolását, mire a bizottsági elnök kijelentette, hogy az ügy nem sürgős, mert a már igazolt Radics-párti képviselők sem siettek megjelenni a parlamentben. — Logikus! — kiáltják a radikálisok. — Snór logika! — nevetnek a de-I m okrat ák. Pecsics kérdi az elnöktől, hogy í hajlandó-e maga összehívni a bizottságot és lehetővé tenni, hogy a horvát képviselők eleget tegyenek képviselői kötelességeiknek. Az elnök erre azt válaszolja, hogy a bizottság összehívásához, miután az már megalakult és elnököt választott, neki nincs joga. A bizottsági elnök dolga, hogy a bizottságot összehívja. — De az már elvesztette bizal- 1 munkát! — szól közbe Marinkovics |Pero demokrata. Kitör a vihar Az elnök Marinkovics Perot rendreutasitja. —- Erőszakoskodik! — kiáltják a muzulmánok, A radikálisok és muzulmánok között erre heves összeszólalkozás tör ki. Elnök: Meg fogom tenni mindazt, amit adott esetben a parlament elnöke megtehet. — Még ma! — kiáltják a demokratái;. Ma, ma! — kiáltják kórusban a muzulmánok és klerikálisok. Elnök: Az urak nem fognak engem terrorizálni. — Mienk a többség, jogunk van követelni — hangzik az ellenzék oldaláról. Nagy lárma kerekedik úgy, hogy az elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet után az elnök folytatja beszédét, amit azzal a kijelentéssel fejez be, hogy mindent megtesz, hogy a mandátumokat minél előbb igazolják. Pecsics Dragutin: Nincs megelégedve a válasszal. Házszabályok alapján bizonyítja, hogy az igazolás ügyében a bizottság elnöke ezzel szemben tizenkét napra hívta össze a bizottságot___ tlohnyec klerikális: Rossz szándékból ! Pecsics Dragutin: Csodálkozik azon, hogy most halogatják az igazolást, mig az első mandátum-csoport igazolását tüntető tapssal fogadták a radikálisok. Logikus ez alkalommal az a következtetés, hogy az igazoló bizottság elnöke szándékosan akadályozza a házszabályszerű munkát, amivel megsérti a házszabályokat. Az igazoló bizottság többsége számára ezekután nem marad más hátra, minthogy maga hívja össze ülésre a bizottságot. (Taps az ellenzéken.) Jovanovics Ljuba házelnök azután az igazoló-bizottság elnökének Gyurisics Markónak adja meg a szót, aki kijelenti, hogy a házszabályok csak a parlament megnyitása idején szabnak határidőt a mandátumok igazolására, nem pedig későbbi időre. A parlament megnyitása után hónapokkal benyújtott mandátumok is igazolják, hogy nincs törvényes határidő. Bejelenti, hogy álláspontját nem hajlandó megváltoztatni és az igazoló bizottságot 27-ike előtt nem hivia össze. Csak a politikai válság, megoldása alán nevezik ki a szuboticai főispánt és polgármestert Szubotica város uj főispánjáneíc és polgármesterének kinevezése, amióta dr. Pletikoszics András föispán-pölgármester közjegyzői kinevezése megtörtént, napról-napra várható volt, A szuboticai radikális párt már hetekkel ezelőtt felterjesztette jelöltjeit, a főispáni állásra Gyorgyevics Radmilló, a polgármesteri állásra Malagurszfci Albe személyében, akiknek kinevezését közvetlen Pletikoszics dr. közjegyzői kinevezése után remélte. A két vezető állás betöltése azonban egyre késett, ami a szuboticai radikális párt körében aggodalmat keltett és ezért a párt vezetősége több ízben érdeklődött kormánykörökben a kinevezések felöl, anélkül azonban, hogy kielégítő választ kapott volna. Pénteken végre konkrét választ kapott a szuboticai radikális párt a vezető közigazgatási állások betöltésére nézve. Juries Márkó szuboticai képviselő közölte a radikális párt vezetőségével, hogy megbízható helyről kapott értesülése szerint a főispán és polgármester kinevezése április 28-ika elölt semmi esetre sem várható. Március 28-án fejezik be a költségvetési vitát a parlamentben és ezután dől el az, hogy a kormány továbbra is a helyén marad-e, vagy lemond. Amíg ez a politikai helyzet nem tisztázódik, a kormány nem akarja a kinevezéseket aláírni, mert a radikális párt ellenzékbe vonulása esetén az újonnan kinevezett közigazgatási személyek nem meradhatnának meg állásukban. Ha a kormányválság elsimul, vagy ha a kormány lemondása esetén ismét Pasics miniszterelnök kap megbízást kormányalakításra, akkor Gyorgyevics főispáni és Malagurszki polgármesteri kinevezése nyomban megtörténik.
