Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-22 / 81. szám
% oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ Az ország gyárosai és iparosai a munkásbiztositás reformjáért A kötelező munkásbiztositásról szóló törvény soha sem volt túlságosan népszerű s megállapítható, hogy azok a változtatások, amelyekkel a magyar törvényt az S, H. S. királyságban éleíb el ép tett ék, csöppel sem növelték népszerűségét. Nagyszerű gondolat, hogy a munkás betegség és baleset esetén segélyt, orvost, patikát kapjon, a gyakorlatban azonban ez a nagyszerű gondolat elkorcsosodott. A munkásbiztositó pénztárak ellen állandóan panaszkodtak az orvosok, munkaadók s első sorban azok a munkások, akiknek az érdekében létesült. A panaszok soha nem voltak olyan jogosultak, mint most, amikor a felemelt munkásbiztositási járulékok súlyos teherként nehezülnek a munkásra is, a munkaadóra is s ha időnként apró sikkasztások és nagy panamák hire nem érkeznék rejtély volna, hogy hova lesz a járulékokból befolyó jelentékeny bevétel? Egyetemes sziínpáthiára tart tehát tehát számot az ország gyáriparosai körében meginduló az a mozgalom, ameiy a munkásbiztositási intézmény reformját tűzi ki célul. A munkásbiztcsiitást úgy akarják megreformálni, hogy a drága, költséges és felesleges adminisztrációt teljesen ki lehessen küszöbölni. A magyar munkásbiztositási törvényben volt intézkedés arról, hogy azok a vállalatok, amelyek háromszáznál több munkást foglalkoztatnak vállalati pénztári alapíthatnak. Ezt a rendelkezést akkor, amikor a törvény érvényét kiterjesztették az S. H. S. királyságra, kihagyták. A gyáriparosok akciója arra irányul, hogy ha egy vagy több vállalat garantálja, hogy munkásainak betegség esetén ugyanazt a segélyt megadja, mint a munkásbiztositó hivatal s ad ingyenes orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, a vállalatnak ne kelljen munkásait a munkásbiztositó pénztárba bejelenteni, hanem a nagyobb vállalatok önállóan, a kisebb vállalatok közül pe- jj dig öten-hatan együtt intézzék a munkásbiztositást. A terv megvalósulása a munkásságra nézve azzal az előnnyel jár, hogy kevesebb pénzért, jobb gyógykezelésben részesül, mint ma. A mai helyzet az, hogy átlagosan minden szakmunkás után évenként ezer dinár a mukásbizío- | sátó járulék. Hogy ennek az összegnek f a feléért a munkások betegsegélyezését p ja mainál sakkal jobban ei lehetne látni, I jarra többek között bizonyíték az is, | hogy a szuboticai önálló iparosok ala- § j ................ 'lHIHBBBaaiggBSff kitottak’ egy betegsegéJyző pénztárt, a mely napi egy dünár, tehát évenként 365 dinár befizetés ellenében ugyanazokat a kedvezményeket biztosítja tagjai számára, amiket a munkásbiztositó Ígér. Ennek a betegsegélyzönek csak néhány száz tagja van, a munkásbiztositó pénztárnak pedig több ezer s egy cipészinas mégis több munkásbiztositó járulékot fizet a saját egészsége megreperálásaért miint a gazdája. Pedig rendszerűit a suszterinasok ritkábban szoktak betegek lenni, kevesebb gyógyszerre van szükségük, mint a gazdájuknak. s^üwrmHKEBFr‘"1"11“..’ --------Uff i'll r f Ml r, ® 7} *•» *«<►*>.IPO Megélénkül a Kadics-parc vajdasági agitacui'a Sikeres propaganda a bnayevác^sokác-pári fealoMaii frakciója és a baranyai sokácok körében Az utóbbi időben sokat foglalkoztatja a szuboticai politikai pártokat a Radics-párt vajdasági agitációja, amely egyre nagyobb méreteket ölt. Különösen a bunyevác-sokácpártban okozott izgalmat a Radics-párt vajdasági térfoglalása, mert a párt saját pozícióit látja veszélyeztetve. A Radics-párt csöndben folytatta tovább agitációját. ameiy a legutóbbi napokban — a belpolitikai válsággal szoros összefüggésben — j rendkívül megélénkült. A Radics-párt szuboticai szervezetének élén egy volt bunyevác vá-l rosi tisztviselő áll. aki néhány társa-; val együtt az utóbbi időben erős agitációba kezdett a bunyevác lakosság, valamint a magyar és német kisebbség körében különösen a Sombor közelében levő tanyákon és szállásokon. A legutóbbi politikai események és az ezeknek nyomán várható belpolitikai változás kedvező atmoszférát teremtett a Radicspárti propaganda számára és a horvát köztársasági parasztpárt, a kedvező konstellációt teljes mértékben kihasználja. A bunyevác-sokác-pártban nagy idegességgel nézik a horvát köztársasági parasztpárt megélénkülő agitációját, mert attól tartanak, hogy a Radics-párti kortesek jelszavai na-! gyobb visszhangot fognak kelteni a ; bunyevác-sokácpárt szélső baloldali j frakciójában, mint a bunyevácok i mérsékeltebb és körültekintőbb poli- i tikája. A bunyevácok egy töredéke ' ugyanis már régebben élénkebb tempót sürget a párt politikájának irányításában és érzésben és meggyőződésben közelebb áll Radiesékhoz, mint a bunyevác-sokácpártíal tulajdonképpeni fegyverbarátságban lévő klerikálisokhoz és e szélsőséges frakció, valamint a radikálisokkal mindenáron megegyezést kereső mérsékeltebb elemek között őrködik a pártvezetöség. Amíg a kor-; mányrajutás lehetősége ebben az irányban némileg megerősítette a bunyevácok helyzetét, addig ugyanolyan mértékben árt a pártnak a baloldali frakció körében a Radicspárt megélénkülő agitációja, amely a variamenti munkában való aktiv részvétel ígéretével népszerűbbé tudja magát tenni a. baloldali csoportja előtt az eddiginél. A bunyevác-sokácpárt feleletül a Radics-párt megélénkülő vajdasági propagandájára, értesülésünk szerint már legközelebb ugyancsak élénk agitációt akar kezdeni a Vajdaságban, különösen pedig a párt Modern novella lián: Basán: er A szerkesztőm — egyszer kivételesen — modern novellát kért tőlem, s én ezt küldtem neki. Azt hiszem,; hogy sose fog többé tőlem hasonlót« kérni. ¥ 1 Opálszinii. hellyel-közzel Maréchal Niel-rózsaszinü, de pettyes fel- j hők kergetődztek ott fent a kék vá-j szonra festett levegőég alatt, lent pedig a gyaloguton, amely" krétafehérként szürkült a sárgáspiszkos barnába játszó portól, mert az asz-i szony. szőke, mint egy búzatábla — de jelentékenyen kisebb — az állomás felé, ahol kürtök és kémények feketén pocsékos szinvegyületben meredtek bele a levegőbe mocskos szintelenségébe. A nő nem volt szép. de semmi se árulta el rajta, hogy e körülményt tudja. — de csúfnak se mondható, s a diadalmas mosoly, mely kis mokkacsészére emlékeztető nagy szája körül ütött tanyát, elárulta. hogy ezt egészen biztosan tudja. A járása könnyű és önérzetes. Csak annyira gázolta le a fűszálakat, amennyire muszáj, s a szeméből még igy is némi sajnálkozásnak a csilláma sugárzik ki a letaposott Zöldségnek láttán. Talán nem is igazán rossz nő, de mit csináljak? Modern novelláról van szó. s ott valami nagyon jónak nem szabad lenni a nőnek . . . Minden arra emlékeztet rajta, hogy utazik. A ruha. a kalap, az ernyő. a karjára vetett köpeny, s a kis Útitáska, amelyet dédelgetve vitt. mintha ékszerrel vagy elemózsiával yolna tele, minden utazott benne, rajta. nála. vele. Egész lénye a megtestesült utazás, s amint az állomás felé imbolygóit, már utazni, robogni, száguldani látszott. — a_sőzsép kattogását, a lokomotív füttyét s a vo-j natvezető vezényszavát szinte hal- > lani vélte az ember, amikor látta ezt a vándorló, menetelő, menekvő járást, amely gyorsan-lassan eltávolította az itthoni rögtől, s viszi-vonja, huzza-röpiti, eldobja-lopja messze idegenbe, ahol majd otthont talál. ; Mert itthon nem volt otthon. Aglaé-nak hívták, s ez nem volt oly név, amelyel nőileg boldogulha-i tóit volna a Mariskák és Margitok s \ a legjobb esetben Elzák és Ellák városában. A Baudelaire olvasása nélkül kiművelt lelke megunatta vele a szmaragdzöld erdőket s a kékvidor kerteket, s a bölcsességfoga na-. gyobb városra fájt. olyanra, amely méltó az Aglaé-névhez. Soktornyu városról álmodott, amelynek ha-, rangjai a violaszinü levegőbe eufóniás hangzattal csengenek bele. s megrezegtetvén azt. a szine;re bontják. Az ő városában, ahonnan most indul megtalálni magát és a színes harmóniát, csak két harang van,; amelyek — mint két dudás egy csárdában — nem tudnak egymással megférni. Mohban kolomnol az egyik és durban bömböl a másik. j Ment hát, ment. A sorsa és az ál-1 ’omásépület felé. Nemszép. de érdeke«. profilja, mint antik (vagy legalább is ióutánzatu) Kamea emelkedett ki az egyhangú tájék párás-poros levegőjéből, amelyre az opálszinii s itf-otf pettyes, babos felhők grandezzával nehezednek. Percrőlpercre nyugodtafcb lesz. Már látja az aglaé-várost. már hallja a megváltó harangok szimfonikus koncertzenéjét. közeledik az otthonához. Csak egyszer pillantott hátra, s mindjárt visszakapta a fejét s folytatta végzetes útját nyílegyenesen, mintha mögötte nem történne valami igen fontos . . . Semmivel se árulja; el a hangtalan és néma pusztaságnak, hogy észrevette a nagy él-: mélyt, az embert, aki mögötte van. De érezte a szivén, amely mivel se zakatolt élénkebben, mint máskor, hogy az az ember követi őt. Azzal a hatodik érzékkel, amely bizonyos nők sajátsága s leginkább modern novellák hősnőinél fordul elő, megérezte, hogy aki követi, vele foglalkozik. — A sorsa vagyok neki. — gondolta modernül. Nem látta. Azt se tudta, fiatal-e, vagy öreg. mert csak egyetlen gyorsan múló pillantást vethetett rá. A férfi sokkal többet láthatott belőle, — mindent, ami utazásra emlékeztette, s a libbenését, a menekülését, a futásszerü járását. De nem sejtette. hogy végleg elmegy, hogy nagy várost és eufónikusan összecsendülő hangokat keres. A nő pedig mindent tudott róla, csak azt nem, hogy öreg-e vagy fiatal. Neki elég volt tudni, hogy férfi. Akinek fő a város (s főleg a főváros), meg a sok harang, annak mindegy, hogy a férfi hány esztendős. Fiatal az is. Még gyerek volt, mikor a háború kitört s igy nem rokkant. Szerette az életet és a nőket. A mezei virágok melegen illatoztak az opálos légben, s a fiú azt hitte, a nő illatát szívja be tágult orrlyikakkal. Már kérdezte magától: érdekli-e. szereti-e? De mikor az állomáshoz értek, s a nő a pénztárnál jegyet váltott, sajgó fájdalmat érzett. — Ez most elutazik. — állapította meg bánatosan. — És én itt maradok. Már nincs ideje, hogy hazamenjen pénzért és podgyászért. Máskülönben megtenné, ugyanoda venne jegyet, ahová a nemszép. de tagadhatatlanul érdekes ismeretlen készül, s elutazna vele a világ végére, vagy által még meg nem szervezett Baranyában. ahol a Radics-párt az ottani közigazgatási viszonyok miatt végképp elkeseredett sokác lakosság körében kitűnő talajra talál. A horvát köztársasági parasztpárt a bunyevácok és baranyai sokácok között folyó agitációján kívül még főképpen a vajdasági német választók egyrészét akarja meghódítani a maga számára. A németek között Radicsék főképpen olyan érvekkel agitálnak, hogy a német képviselők a súlyos áldozatokkal járó kormánytámogatás ellenére sem tudtak számbavehetö eredményeket elém' és ezért sikeresebbnek tartják az ellenzék oldalán való harcot. A jól megszervezett és fegyelmezett németség, körében azonban a Radicspárt aligha tud eredinényt elérni. _____ 1924 március 22. az áilaikiviíeli tilalmat Sznhotieáa A belföldi forgalom már szakad Szuboticáról a nagy mértékben elterjedt száj- és körömfájás miatt még hónapokkal ezelőtt megtiltották a hasított körmü állatok kivitelét. A szigorú zárlatot, amely egy ideig a belföldre is kiterjedt, később enyhítették és elrendelték, hogy további intézkedésig csak Palics környékéről tilos hasított körmü állatot kiszállítani a külföldre. A városi állatorvosi hivatal jelentése szerint most már teljesen megszűnt a járványos betegség és néhány hét óta Palics környékén — ahol a járvány tulajdonképpeni fészke volt — sem fordult elő újabb megbetegedés és igy fölösleges továbbra is a zárlatot fentartani. A jelentés alapján a városi állategészségügyi hatóság elhatározta, -hogy április harmadikján visszavonja a kiviteli tilalmat. Addig is, amig ez a rendelkezés megtörténik, az állategészségügyi hatóság megengedi a palicsvidéki hasított körmü állatok belföldre való szállítását. ! esetleg még közelebbi helyre. I A vonat csak egy fél óra múlva indul. A hölgy sétált. Libbenő szoknyája fölkavart némi aníihigiénikus port, de láttatni engedett egy pár fiznom bokát, amelyekben nem volt semmi antihigiénikum. A szeméből , kacér láng csapott ki kékesen. Köz\ ben elejtette a jegyét, jj A fiatalember lehajolt érte, bókolf va átadta, s igy szólt csodálkozva: § — Két menetjegy? Minek az Mali gának? \ — Mert ketten utazunk, — felelte I a nő. \ — S ki a másik? — kérdezte amaz. ! — Hát nem tudja? ön! I — Én! j Egy pillanatig csodálkozott, s azí után mindjárt egészen természetes- I nek találta. Együtt sétáltak. Még nem tudták ! egymás nevét. Elég jókor megtudják. Bent a sáfrányszinüre mázolt állomási épületen belül minden úgy folyt, mint más menetrendszerű hétj köznapokon. A hordárok és a koffe! rok egymáshoz iitődtek, az előbbiek I káromkodtak s az utóbbiak ezt nem • tették, úgy. mint tegnap és tegnapelőtt, mint holnap és holnapután . . . De ma! Ma utaznak — ők ketten. • Elle ct Lui-Lui et Elle. A nő. aki j mindent tud a másikról, s a férfi, •' aki mitse tud amarról. 1 — Beszállni! — kiáltja a kalauz. I A nő vonszolja a társát. Beszáll I egy harmadosztályú kupéba. I Egy pillanatra ijedezik a férfi, aki I ezelőtt első és második klasszison ' utazott. ] — Harmadik osztályon? —- kér; dezte. — Persze, hogy persze, — nyugtatta meg a nő, s a fogai fehéren vihogtak az értelmes mosolya alatt. —■ Hát nem tudja ön. hogy ez egy modern novella?,
