Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-21 / 80. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 márciys 21. 2. oldal. Öt dinár Kis összeg — kis bölcseség r öt dinár nem nagy összeg s az államháztartás helyzetében az sem okoz lényegesebb változást, ha so­kan fizetnek be^ öt dinárokat az ál­lampénztárba. Éppen ezért érthetet­len, hogy ilyen kis összeg miatt a pénzügyi kormányzat egy csomó bosszúságot szerez az állampolgá­roknak. Más államokban a pénzügyi ható­ságoknak az a célja, hogy az adó­zókban kifejlessze az úgynevezett adómorált, s rábírja a polgárokat, hogy pontosan és lelkiismeretesen vallják be adóköteles jövedelmei­ket és vagyonukat. Az S. H. S. királyság alighanem az egyetlen, amely mesterséges utón megnehezíti azt, hogy a pol­gárok adóvallomásokat adjanak be. A legújabb illetékrendelet értelmé­ben azért is fizetni kell, ha valaki adóvallomást ad be, ha tehát beje­lenti, hogy adót akar fizetni. A legújabb illetékrendelet értel­mében az adóvallomások csak az előirt kincstári blankettákon adha­tók be, a vallomást minden egyes adónemre és tételre külön blanket­tán kell beadni s minden blankettá­ra külön külön öt dináros bélyeget kell ragasztani. Ha valakinek öt he­lyen száz-száz dinár tőkéje van kölcsönbe, öt adóvallomást kell ad­nia, huszonöt dinár bélyeggel, ha mindjárt a kamat, amit élvez nem is tett ki huszonöt dinárt, tőkeka­matadóban pedig alig néhány párát tartozik is fizetni. Az öt dináros bölcseség jellemzé­séhez hozzátartozik még az is, hogy a szuboticai pénzügyigazgatóságnál már napok óta nincs ilyen blanket­ta. az adózóknak szaladgálnia kell, ötször-hatszor elmenni a pénzügy­igazgatósághoz, kérnie, követelődz­­nie, amig abba a helyzetbe jut, hogy a blankettán bejelentheti, hogy adót akar fizetni. Ha ugyan meg nem unja a dolgot s el nem megy a ked­ve az adófizetéstől. A rituális koszt Akció a szuboticai zsidó kórház ellen A szuboticai Singer Bernát Szeretet­­ház-Egyesület kórháza egyike a legne­mesebb emberbaráti intézményeknek, amely rövid fennállása óta sok száz szenvedő embernek adta vissza egész­ségét s amely felekezeti hovatartozan­­dóságra való tekintet nélkül vesz föl és gyógykezel beteg embereket. A kórhá­zat jószivü emberek adakozásából tart­ják fent. Annál meglepőbb, — más jel­zőt ne használjunk — hogy a szubo­ticai orthodox hitközség egy kanapé­­pörből kifolyólag most akciót indított ez ellen a minden dicséretre érdemes | kórház ellen. A szuboticai orthodox hitközség hi-1 vatalos körlevelet intézett az ország j valamennyi zsidó hitközségéhez és in- a tézményéhez, amelyben fölhívja a figyel- j met arra, hogy a zsidó kórháznál nincs I kellő fölügyelet arra, hogy az ott ápolt í betegek rituálisan kóser kosztol kapja-1 nak. Elmondja ez a körlevél, — amely- J nek ha van is kimondott célja, de a| következménye az, hogy a vallásos zsi­dók adományai elmaradnak — hogy a kórház konyhája fölött nem gyakorol fölügyeletet az orthodox zsidó hitköz­ség, mert a konyha-felügyeiőnek a kór­ház vezetősége nem akar lakást adni. A kórház megnyitása idején az volt a helyzet, hogy a konyha-felügyelő bent lakott a kórházban, később azonban megvonták tőle a lakást s szobáját más 8 célra alakították át. A tényállás pedig az, hogy a kórházi konyháját a rituális szabályok szempont-! jából ellenőrző konyha-felügyelő igen jj sokszor az orvosi gyógykezelés rová-j sára is intézkedéseket tett. S ha ez el- í len volt a vezetőségnek kifogása, eb-8 ban a reményben, hogy az orthodox hit felek sokszor megigért támogatása a kórház íentartásához lényeges segítség­gel járul hozzá, ezt is eltűrték. Mind­össze annyit tettek, hogy mert egy szobára a kórháznak szüksége volt, úgy intézkedtek, hogy a konyha-felügyelő ne bent lakjék, hanem csak a főzés és az ételkiosztás idejére járjon be. Ezt a sérelmet — ha sérelem — Amikor az első hirek érkeztek ar­ról, hogy külföldi tőkések hajlan­dók nagyobb összegű beruházási kölcsönt adni az S. H. S. királyság ipari vállalatainak, a hírekben senki sem látott egyebet, mint jámbor óhajtásokat s alig akadt valaki, aki elhitte volna, hogy a külföldi pénz­csoport különbözik a mesékben élő amerikai milliárdos nagybácsitól. Később azonban a külföldi kölcsön s a külföldi pénzcsoport kezdett a misztikus homályból valósággá vál­ni. Kiderült, a lerongyolt jugoszlá­viai ipar nagy örömére, hogy a köl­csönből lehet valami, mert külföldi tőkések is vannak, pénz is van. A legtöbb belföldi iparvállalat, külö­nösen a vajdaságiak szükséges be­ruházásaihoz nem tud pénzt szerez­ni, mert a bankok a mai pénzviszo­nyok mellett hat hónapnál hosz­­szabb időre nem hiteleznek, s uj be­fektetésekre kifizetett összegeket ennyi idő alatt nem lehet vissza­fizetni. A kölcsön ügye azonban biztató kezdet után megfeneklett. A pénz­ügyminiszter nem volt hajlandó az állam nevében garanciát vállalni az ország iparvállalataiért. Stojadinovics pénzügyminiszter rideg elzárkózásának — értesülé­seink szerint — politikai oka van. A magyar színházat pótló szubo­ticai műkedvelő társaságok műkö­dése elé újból nehézségeket kezde­nek gördíteni. A noviszadi szerb színtársulat szuboticai vendégsze­replése alatt a magyar műkedvelő­­előadásokat nem engedélyezték és igy több már régebben betanult és időközben előadásra is kitűzött da­rab előadása a szerb színtársulat távozása utáni napokon torlódott össze. így történt, hogy a legutóbbi két héten a szokottnál több magyar műkedvelő-előadás volt Szubotieán s ez lehet annak oka, hogy a ma­gyar műkedvelő társaságokkal szemben mindig loyalis szuboticai hatóság kezd nehézségeket gördíteni a társulatok működése elé. Szubotieán csak olyan műkedvelő társulatok rendeznek magyar elő­adásokat. amelyeknek erre külön miniszteri engedélyük van. Ilyen különleges engedéllyel rendelkezik a Katholikus Legényegylet műked­velő gárdája és a Müpártolók Köre is. A miniszteri engedély mellett azonban ezek a társulatok a ma­gyar előadások jövedelméből tekin­télyes összeget juttatnak mindenkor valamely szláv jótékonysági vagy kultur-célra és a rendezők mindig az első sorban vannak ott. ahol vala­mely szláv jótékonycélu előadás rendezéséről van szó. Ezzel szemben például a Müpár­tolók Köre eddig ingyen kapta meg a színháztermet és mentesítve volt a városi jegyadó fizetése alól. hogy igy minél nagyobb összeg jusson a városi szinházalapra és jótékony célokra. Az eddigi gyakorlattal el­lentétben a kör jótékony adományá­nak beszolgáltatása után most vá­ratlanul 500 dinárt igényel a Város annyira zokon vették a szuboticai ortho­­doxok, hogy legnagyobb részük a meg­igért hozzájárulást is megvonta az in­tézménytől s a vezetőség most körle­velet intézett a vidéki zsidósághoz, hogy vidékről se érkezzenek adomá­nyok a kórház részére. A kórházban ápolt betegek érdeké­ben remélhető, hogy az akciónak nem lesz semmi következménye. A kormány, hogy Horvátországban a földmivelő parasztsággal szemben hiveket szerezzen, hajlandó a hor­­vát nagyiparnak és nagykereskede­lemnek mindenben kedvében járni s számit a gazdag nagyiparosok be­folyására a választásoknál. A hor­vátországi gyáriparosok küldöttjük utján úgy informálták a pénzügymi­nisztert. hogy a külföldi kölcsön ár­talmára van az országnak, mert a kölcsönt az uj vállalatok veszik igénybe s ez által megnehezítik a régi vállalatok helyzetét. A horvát gyáriparos szövetség birta rá a minisztert, hogy csak ar­ra az esetre vállaljon az állam ne­vében garanciát, ha a kölcsönt igénybe vevő vállalatok is egyetem­iig kötelezettséget vállalnak. Emel­lett a feltétel mellett pedig egyetlen szolid vállalat sem kér a külföldi milliókból. A horvát nagyiparnak azért ér­deke. hogy a külföldi kölcsön meg­hiúsuljon, mert a horvát nagyválla­latoknak meg van a régi bécsi érde­keltségük. s ők olcsóbb kölcsönhöz jutnak, mint a vajdaságiak és a szerbiaiak s attól félnek, hogy a kül­földi kölcsön révén az ország többi részén lévő vállalatok erős ver­senytársaivá lennének a horvát iparnak. > színházterem használatáért estén­­kint és beszedte a 45 százalékos vá­ros? adót is a legutóbbi előadások után. Ezek a költségek lehetetlenné teszik a magyar műkedvelők mun­kájának folytatását. Ezenkívül azonban más módon is iwekeznek egyesek a magyar mű­kedvelő társaságok munkáját nem­csak kellemetlenné, hanem lehetet­lenné is tenni. Uton-utfélen »ma­gyar propagandának« nevezik a tü­relmetlenek a legártatlanabb bohó­zat vagy operett magyar nyelven való előadását és az előadási enge­délyek kérvényezésénél már egyes hatósági közegek is azzal a. tanács­csal akarják a magyar műkedvelő­ket elhallgattatni, hogy tanuljanak meg szerbül és rendezzenek szláv műkedvelő előadásokat, azok enge­délyezése ellen nem lesz semmi ki­fogás. Azok. akik ilyen módon akar­ják a magyar műkedvelő színjátszás ügyét elintézni, nem gondolnak arra. hogy akkor is, amikor már minden­ki fog szldvul tudni, még mindig szükség lesz a magyar szinielöadd­­sokra, mert senki nem követelheti á magyarságtól, hogy lemondjon anyanyelvéről és kultúrájáról. A magyar műkedvelő társaságok útjába gördített nehézségeknek az első következménye az. hogy a Mü­pártolók Köre által a legközelebbi napokra hirdetett előadás elmarad. A szuboticai városi hatóság eddig loyaüsan kezelte ezt a kérdést is és remélhető, hogy ezután sem fog hallgatni az oktalanul türelmetlen­­kedők befolyására és nem fog cél­talan és fölösleges elkeseredést szülő intézkedésekkel akadályokat gördíteni a magyar műkedvelő tár­saságok működése elé. Arangos völgyéből a Tisza partjaira. •. Gazdasági munkát keresnek az erdélyi románok A szentai városháza rendőrségi folyosóján különös csoport várako­zik. hogy bejuthasson a kapitány szobájába. Darócruhás. hegyvidéki emberek, asszonyok, leri az arcuk­ról. hogy kemény harcot vívnak a kegyetlen élettel. Messziről jött em­berek, akiket a nyomor kiüldözött otthonukból, az erdélyi havasok tö­vébe szétszórt szalmafedeles falvak közül, a kenyeret termő Alföldre. Valamennyien románok, a férfiak váltig érő hajjal, kusza bajusszal, egyik-másik tüszőjéből a berbécs­­nyuzókocorhelyett vékony pipaszár kandikál elő. Szőrére fordított bá­­ránybőrsüvegüket és útlevelüket szolgálatkészen a kezükben tartják, hogy bent a szobában egyikkel se legyen baj. Aranyos-Torda vidéké­ről indultak el hosszú vándorutjukra — amint az egyikük mondja — kö­rülbelül százan. Topényfalváról. Al­só- és Felső-Vidráról. Albá-k. Szko­­rfsora községekből, mert azon a vi­déken elviselhetetlen a szegénység. Az erdélyi románok őszig akar­nak a Vajdaságban maradni, hogy mint aratómunkások szerezzék meg kenyerüket, amit az Aranyos völgye mostohán megvont tőlük. Valameny­­nyien biznak abban, hogy utiuk eredménnyel iár és el tudnak he­lyezkedni a bácskaf és bánáti földe­ken, az acélos búza hazájában. Ahonnan a magyar zsellérnek ki kel! vándorolni. Éjjel a Nagghegyen Főtárgyalás a suboticai törvényszéken Csütörtökön ítélkezett a szuboticai törvényszéken Pavlovics István tör­vényszéki elnök tanácsa Tóth Péter horgos! lakos bűnügyében, aki Szűcs Ferenc társaságában 1922. év szep­tember 20-án Halasi József horgosi szőlősgazdától kocsival 10—12 mé­termázsa szőlőt lopott. Miután Szűcs Ferenc szökésben van, a tár­gyalást Tóth Péter ellen egyedül tartották meg és elrendelték Szűcs Ferenc körözését. Tóth Péter 49 éves. gazdaember, iskolába nem járt. 7 gyermek atyja, tudni sem akar a szőlőről. »Tekinte­tes Főszolgabíró ur, — mondja az elnöknek, — odavoltam Szűcs Fe­renccel paprikáért. Járásbiró ur, — változtatta most a címet. —■ nem vittem el egy szem szőlőt sem. Fe­les voltara a Glišin Girgánál a pap­rikatermésnél. Azt hoztam haza él­je!.« Jellegzetes, jóízű beszédű, falusi szőlőcsősz jelenik meg tanúként a bíróság előtt: Király Mihály 61 éves, »két kézi munkás«, éjjel pedig »hites hegyőr« a horgosi Nagyhegyen. A hegygazdaság választotta meg erre a hivatalra. — Mit tud erről a lopásról? — Este 9 és 10 óra között Tóth Péter meg Szűcs Ferenc ottállottak a szőlő végében az utón. Én lehet­tem tőlük vagy hat lépésre. Kocsi-, vaj voltak, egy ló volt befogva. Lát­tam. hogy szedik a szőlőt és pakol­ják fe! a kocsira. — Látta és nem szólt semmit? — Nem szóltam, mert ők ketten voltak, én meg magam voltam. Egy gyümölcsfa mögött álltam, de nem ismertem meg a szőlőtolvajokat, mert sötét volt. Huszonegy »ut« szőlőt szedtek le. megrakodtak és a kocsival elmentek. Én utánuk. Tóth Péter házánál a kocsi megállóit, így tudtam meg, hogy ő a szőlőtol­vaj. Szembesítik a csőszt Tóth Péter­rel aki megmarad tagadása mellett. A perbeszédek után Tóth Pétert a bíróság 14 napi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. A korvát gyárosok féltékenysége akadályozza meg a külföldi kölcsön folyósítását Újból meg akarják nehezítem a magyar műkedvelő-társaságok működését „Tanuljanak meg szerbül és szláv előadásokat tartsanak“

Next

/
Oldalképek
Tartalom