Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-19 / 78. szám
1924 március 19* Döntött a vallásügyi miniszter a szuboticai zsidó hitközségi választások ügyében Helyt adott az ellenzék felebbezésének A szuboticai zsidó hitközség február 3-án tartotta meg a képviselőtestületi választást, amelyről; annak idején részletesen beszámoltunk. A választásnak az volt az eredménye, hogy dr. Klein Adolf pártja 67, a Reiter Gyula vezetése alatt álló párt 33 helyet kapott a képviselőtestületben. Az ellenzék ezt az eredményt megelégedéssel vette tudomásul, azonban nagy volt a felzúdulás, amikor a megválasztottak névsorának kihirdetésekor kiderült, hogy a választási bizottság a listákon eszközölt törlések alapján az ellenzéki jelölések sorrendjét megváltoztatta és így a legexponáltabb ellenzéki jelöltek. akik az első helyeken voltak kandidálva, kimaradtak a képviselőtestületből. Az ellenzék ez ellen az eredménylnegállapitás ellen feiebbezett a vallásügyi miniszterihez és kérte, hogy a miniszter mondja ki az első 33 helyre állított ellenzéki jelölt megválasztását. Hiteles értesülés szerint a felebbezés ügyében a vallásügyi miniszter úgy döntött, hogy a választási bizottság eredménymegállapítása érvénytelen és az ellenzéki jelöltek közül, tekintet nélkül a szavazólapokon eszközölt törlésekre. azok tekintendők megválasztott hitközségi képviselőknek, akik az ellenzéki lista első 33 helyén szerepeltek. t‘ i: '*1 A miniszter döntésének az a következménye, hogy a már megtörtént tisztujitás érvénytelenné vált és úgy az elnök — mint az elöljáróság; választást az újonnan _ összehívandó közgyűlés fogja megejteni. A hitközség elnöke erre nézve kijelentette, hogy még sem hozzá, sem a főispáni hivatalhoz nem érkezett meg a vallásügyi miniszter döntése. Ha az ellenzék felebbezésének elintézését kézhez kapja a vezetőség, akkor — az elnök nyilatkozata szerint — közvetlenül a. vallásügyi miniszternél előterjesztéssel fog élni a határozat ellen. Elfogták Perics Marinko egyik bűntársát is Egy volt zsombolyai kereskedő útmutatása alapján követte cl legutóbbi bűncselekményeit Kikindáról jelentik: A Temesváron elfogott Perics Marinko bánáti haramia vezér ellen folyó nyomozás újabb stádiumba jutott. Stojadinovics Bogdán kikindai rendőrkapitány hétfőn két detektív kíséretében Temesvárra utazott, hogy ott megállapítsa a Kikindáról kivégzése elől megszökött Perics Marinko személyazonosságát. Stojadinovics főkapitány kedden már visszaérkezett Kikindára és temesvári nyomozása alatt újabb eredményeket ért el. Elsősorban és minden kétséget kizáróan megállapította Stojadinovics főkapitány, hogy a Temesváron elfogott ha- 1‘amia valóban azonos a halálraítélt Perics Marinkoval és nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy őZarics Milán, aki egyébként ugyancsak bandájának egyik tagja. A kikindai rendőrfőkapitány temesvári nyomozása alatt fogta el a temesvári rendőrség Perics Marinko egyik bűntársát: Adlerstein Jakab volt jómódú zsombolyai kereskedőt, ami újabb fordulatot jelent a bűnügyben. Adlerstein, akinek néhány évvel ezelőtt még nagy üzlete volt Zsombolyán, az utóbbi időben ügynökösködéssel foglalkozott és valutacsempészés miatt nemrégen a kikindai fogházban töltötte ki büntetését. Itt ismerkedett meg Perics Marinkoval, akinek bandájához szegődött. Perics Marinké szökése óta Adlerstein adott a haramia vérérnek pontos adótokat a most kiürítendő román és jugoszláv határmenti községek gazdag embereiről, így az 5 útmutatása alapján követte el Perics egyik legutóbbi betörését is dr, Diel volt zsombolyai orvos temesvári szanatóriumában. Általában a Temesvárott és környékén járatlan Perics Marinko az utolsó időben teljesen Adlerstein útmutatása alapján „dolgozott“. Stojadinovics kikindai főkapitány kijelentése szerint a román hatóságok Perics Marinkót csak a román területen elkövetett bűncselekmények miatt várható büntetésének kitöltése után fogják kiadni Jugoszláviának, mig Adlersteint, miután Zsombolya Romániához tartozik, a román bíróság fogja felelősségre vonni. Elfogták a sikkasztó hdacrkvai ügyészt Át akart szokni a román határon Noviszadról jelentik: Dr. Maszaücs Franjo volt belacrkvai ügyészt, aki — mint a Bácsmegyei Napló mór megírta — 150 ezer dinár adósság hátrahagyásával és 25.000 dinár állami pénz elsikkasztása után eltűnt Belacrkváról, a hatérrendőrség letartóztatta, amint épen át akart kelni a romén határon. Kihallgatása alkalmával agreszsziven viselkedett a hatósággal szemben, fenyegetőzött és kijelentette, hogy nem fél senkitől, mert tekintélyes összeköttetései révén úgyis röviden kiszabadul. jogosulatlan adószedés A szuboticai városi adóhivatal félreértette a pénzügyminiszter rendeletét A szuboticai városi adóhivatal a pénzügyminisztérium rendeletére hivatkozva. a vagyon- és jövedelemadó után harminc százalékos rendkívüli pótadó szedését kezdette meg az 1924. évre is. A pótadót — az adóhivatalban szerzett értesüléseink szerint — 1923. év január elsejéig visszamenőleg vetették ki és most folynak az előkészületek arra, hogy 1924. óv első negyedére is behajtsák. A pótadó behajtásának határidejét a rendelet nem közli és igy, amennyiben az adózók késedelmesen fizetnék meg vagyon- és jövedelemadójukat. amelyhez a pótadót is hozácsatolták, a pótadót mint adóhátralékot kezelik s utána; is öt százalék késedelmi kamatot szednek. Minthogy a rendeletet a szuboticai kerületi pénzügyigazgatóság küldte meg az adóhivatalhoz, kérdést intéztünk Poles Mihály pénzügyigazgatóhoz. a sérelmes rendelet végrehajtására vonatkozólag. Paics pénzügyigazgató kérdésünkre kijelentette, hogy a kérdéses pénzügyminiszteri rendeletet még 1923 szeptemberében kiadták, de az nem a vagyon- és jövedelemadóra vonatkozik. A szuboticai adóhivatal; ha a harminc százalékos pótadót a vagyon- és jövedelemadó után 1924. évben is szedi, tévesen értelmezi a rendeletet, amelynek ilyenképpen történő végrehajtása súlyos károsodást okoz az adófizetőknek. A rendelet kibocsájtását — mondotta a pénzügyigazgató — ugyanis az tette szükségessé, hogy amikor 1923-ban az állami költségvetési tizenkettedekben megállapították az állami kiadásokat és bevételeket, a pénzügyminisztérium a deficitet úgy akarta eltüntetni, hogy rendkívüli pótadó behajtását javasolta. A nemzetgyűlés el is határozta, hogy a rendes hozadéki: harmadosztályú kereseti adó. házaÖő, tőke-kamatadó ut&t harminc százalékos s a földadóra ötszáz százalékos pótadót Vessenek kí. de csak 1923. évre. Az adópótlékok behajtása már nagyrészt meg is történt és a rendeletet csak azért küldték át a városi adóhivatalhoz, hogv annak alapján ellenőrizzék az adópótlékok beszedésének megtörténtét. Miután azonban ez az adónem csak az 1923. évre kiszabott hozadéki adók után vethető ki. a folyó évi adók után a törvény szerint ezt a pótadót nem lehet beszedni. Bécsi orvostanár vádja a budapesti Parkszanalórium ellen A rosszul fertőtlenített műszerek áldozata .— Budapestről jelentik: A főváros egyik legelőkelőbb gyógyintézete, a Park-szanatórium ellen súlyos vádat emelt Tahler bécsi orvos-professzor Klein Ferencnének, a Ganz- Danubiusgyár ügyvezető igazgatója ifjú feleségének tragikus halála alkalmából. Klein Ferencnét ugyanis a Park-szanatóriumban ápolták és a mikor állapota súlyosbodott, a család Tahler bécsi orvosprofesszort hívta le a beteghez. Tahler tanár megoperálta a beteget, aki a műtétet követő napon meghalt. A haláleset után mindenféle rossz suttogás kelt szárnyra, mire Tahler profeszszoT egy éleshangu nyilatkozatban a Park-szanatóriumot tette felelőssé az operáció szerencsétlen kimeneteléért, mert a kötözőszerek és műszerek nem voltak kellő óvatossággal sterilizálva és ezért következett be a vérmérgezés, azonkívül — szerinte — az ápolás körül sem járt el a szanatórium kellő gondossággal. A bécsi orvostanár nyilatkozatára mely érthető nagy feltűnést keltett nemcsak orvosi körökben, de a társadalom széles rétegeiben, a Parkszanatórium igazgatósága erélyes cáfoló nyilatkozatot tett, amelyben viszont azzal vádolja a bécsi orvosprofesszort, hogy kijelentését budapesti praxisa érdekében tette, amelyet féltett a nem sikerül operációval kapcsolatban. A szanatórium vezetősége, hir szerint, bírói utón akar elégtételt szerezni magának. Pékár isem tagadja meg Héjjas Ivánt Feleky Gézát 14 napi fogházra Ítélték Budapestről jelentik: Feleky Géza dr. a Világ 1922 augusztus 3-iki számában »Pékár ura. címen vezércikket irt, amelyben éles hangon megtámadta Pekárt azért, mert — mint a cikkben irta — gyilkosokkal és rablókkal tart fenn barátságot. A cikk miatt Pékár rágalmazás vétsége címén; port indított Feleky Géza ellen, akinek ügyében a budapesti bíróság kedden tartotta meg a második tárgyalást. Tanúként beidézték Ambrus Zoltánt — aki azonban betegsége miatt nem jelent meg — Császár Elemért. Szász Károlyt és Szemere Györgyöt. A tárgyalás elején az elnök azon kérdésére, hogy férfias nyilatkozattal nem lehetne-e békés utón elintézni a port, Feleky Géza kijelentette, ha Pékár megtagad a bíróság előtt minden összeköttetést Héjjas Ivánnal. Francia Kiss Mihállyal és a többivel <? megbélyegzi a nagy nyilvánosság előtt, akkor n is a legteljesebb elégtételt hajlandó szolgáltató Pékárnak. Feleky nyilatkozatára Pékár azt válaszolta, hogy ő bár a keresztényi megbocsájtás álláspontján áll, nem bocsájthat meg annak, aki támadja a nemzeti ügy harcosait. Viszonválaszában Feleky hangsúlyozta, hogy ő csak Pékár barátialt támadta, a megrögzött, gyáva és kegyetlen rablógyilkosokat, Héjjast és Francia Kiss- Mihályt, de nem a nemzeti ügy ,5. oldat ''léi harcosait. Elmondotta, hogy Héjjast és Francia Kisst az orgoványi tömeggyilkosság elkövetése után maga Horthy kormányzó is rablógyilkosoknak nevezte. Az a meggyőződése. hogy Héjjas Iván gyáva, kegyetlen rablógyilkos, akivel becsületes ember nem foghat kezet. A cikkbe azért kapcsolta he Pékár Dantonját, mert a darabban a Petőfi Társaság elnöke súlyosan elitéit® Dantont a vérengzésekért és ugyanakkor glorifikálía Héjjas érdemeit A tanúkihallgatás során Császár Elemér elmondotta, hogy a Nemzet! Színház, amelynek színművészet! tanácsában ő is helyet foglalt, annak, idején nenr azért adta elő a Dantont, mert Pékár államtitkár volt. Rupert, a vádlott védője a következő kérdést intézte hozzá: — .Tavitottak-e a darabon? Császár: Kis változtatások történtek. úgy emlékszem. Rupert: Kí nevezte ki a tanár urat • a tanács tagjává? Császár: Nem emlékszem bizonyosan. vagy Huszár, vagv Haller.' de tény. hogy akkor Pékár volt az] államtitkár. Feleky ezután arra vonatkozólag! intézett kérdést Császárhoz, Szász: Károlylioz és Szemere Györgyhöz,' mint a Színművészeti tanács tagjai-, hoz. hogy érvényesült-e protekció Pékár darabja érdekében. A tanuk úgy vallották, hogy a protekció szokásos ilyenkor ugyan, de Pékárnak — aki nagy iró — nem volt szüksége ilyesmire. Feleky: Nagy iró és nagy államtitkár! (Derültség.) A perbeszédek elhangzása után a bíróság bűnösnek mondta ki Feleky Gézát saitő utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért tizennégy narti fogházra és 100.000 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen Feleky. felebbezést jelentett be. HÍREK © m © — Kérő, magyar szavak. Örömmel regisztráljuk, hogy a Bácsmegyei Napló mai vezércikkének máris követésre érdemes visszhangja támadt. Ifjabb Gájffy György szuboticai gyógyszerész 15 da-[ rab könyvet ajándékozott a. muravidéke magyarság könyvtára részére. — Halálozás. Becskerekről jelentik: Hoffman Béla ürményházai római katho-1 likus plébános 59 éves korában Becskereken meghalt. Az elhunytat kedden délután temették el nagy réskvet mellett — Bethlen a március 15-iki tüntetésről. Budapestről jelentik: Az egységespárt mai értekezletén elhatározták. hogv a Pesthy Pál igazságügyminiszterré való kinevezése által megüresedett nemzetgyűlési alelnöki állást Zsitvay Tiborral töltik be. Ezután gróf Széchenyi Viktor szóvátette a munkásság március 15-iki tüntetését, amely alkalommal nemcsak a köztársaságot és Károlyit, hanem a szovjetet is éltették. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy nem a szociáldemokrata munkásság, hanem a csőcselék rendezte a zavargást, valószínűleg azért, hogy a népszövetségi delegációt befolyásolja. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a delegáció jelenléte nem akadályozza őt a legszigorúbb megtorló intézkedések foganatosításában. — Százötvenezer dinár pénzbüntetésre Ítélték Friedmann Dezső éksi.«!feszt Friedmann Dezső szuboticai ékszerészt még a múlt év augusztusában tetten érte a szuboticai állami titkosrendőrség két detektivje, amint idegen aranypénzt vásárolt. Ez ügyből támadt Friedmann Dezsőnek az állami titkosrendőrséggel az ismeretes megvesztegetési afférja. mig a devizakihágás ügye csak most intéződött -el. A pénzügy-
