Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-16 / 75. szám
Pošisrina plaćesa n gotevora Ünnepi szám — Ára 2 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Subotica, VASÁRNAP, 1924 márcins lé. 75. szám ffiegjetenik laiadsa reggel, ünnep után é» hétfős délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksasdra nlica 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandrs uíica 1 (Lelbach-palotaj A szabadság iiimepéis Hát mér anyánk: a föld is hazudik, hogy téli tájat fest a rügyező tavasznak és rügyező gondolatnak ünnepén? Telet hazudik a tavasz, vagy fájdalmasan igazat mend a szimbólum: szabadság ünnepén fagy pusztít még s a rideg földbe nem lehet bele se vágni az ásót. .............Mivé lesz az eleven történelem, ha az emlékezést, a tradíciók patinája homály ősit ja el ? A történelem olaj ésvárszagu képei olajnyomattá színtelenednek, e felszabadító, megrázó gondolái nagyszerűsége frázissá közömbösül, szónoki gesztussá a tömegek megmozdulása s a Bsstiüe-t bevevő kedv íósztok bombasztjává. Megdöbbenve látjuk, akik minden tyúkszemre lépésért a hazug kulisszákat hasogatják semmitmondó rikoltozásaikkal, egyetlen egy szóval nem köszöntik a szabadság ünnepét. Ha ez az óvatos megfontolás úrrá lesz rajtunk, mi lesz a magyar demokrácia tavaszi megmozdulásából, amikor keserű haraggá pezsdült föl a nekiszilajodott nagy keleti mélabu, szendergő öröksége a meotisi mocsarak ködbe merült hangulatának. Amikor „a napposía tavaszt hozott" a magyar ugarra, a festő vágy, a serkenő fű, fának, állatnak, embernek, földnek titokzatos megmozdulása beleringatta a tu nyaság robotosaií is az ébredező gondolat, felbátorodó cselekedet, kitáguló szem és fölviíágosodo szabadság sodró ritmusába. Nem kellett a történelem eseményeinek megvárni a mai nemzedéket — „óh gyáva kor, óh törpe nemzedék" — hogy a hazugság hínárjába fojtsák vigasztaló értelmét, ígéretes elszántságát s a lelkesedés szent forróságát kényelmük és jólétük radiátorába vethessék be Senki ne ütközzék meg rajta, hogy a Magyarországon kivüi élő magyarság ha nem vált benne vízzé a vér s a köntörfalazó óvatosság nem tesz lakatot a szójára, március tizenötödikén a szabadság ünnepére gondol. Március tizenötödike nem nemzeti ünnep többé, hanem a szabadság nemzetközi ünnepe. Jobbágy felszabadítás, sajtószabadság, törvény előtti egyenlőség, a rendiség megszüntetése fűződnek emlékeihez. S ezek az emlékek a nemzetközi demokráciának ünnepét glóriázzák be fénnyel és ragyogással. Nekünk csak az a külön örömünk, hogy a megün népéit eseményeknek a mifajtánk adta felejthetetlen actorait. A mi benne szociális reform volt, azt s mérciuj I6-ikán kezdődő ellenforradalom elfojtotta, ami benne nemzeti vívmány volt, azt politikai céljai elé fogta be az uralmon maradó osztály és végkép letörte a cári hadsereg. Ez a márciusi forradalom mérlege. De még sem szabad lebecsülni azt, ami megmaradt belőle. A gondolat ereje ez, a szabadság diadala, az emlékezésnek messzi századokat be világító fénye s a forradalom lobogó - hite, örök és mélységes szimbóluma. Nem véletlen ez, hogy március a forrsdalmak hónapja. Ha virágzik a szőlő, a hordókban forrni kezd a bor. Valami pantheisztikus szent egység van mindenben, ami a hótakarón és fagyott rögökön keresztül is megérzi az életre hivó szent tavaszt, a zöldülés után vágyódó mezők, a duzzadó gallyak s a hangosodó gondolatok élet-tel akarnak válaszolni a tavaszi napszinben és fényben felharsanó felhívásának. Fü, fa, állat, gondolat, amoeba és kozmosz, a csigának s a sarkcsillag felé zuhanó naprendszer nek útja ugyanannak a törvénynek van alávetve s ugyanazoknak az erőknek megnyilatkozása a természet lázadása : a tavasz, a gondolat és ember lázadása: a forradalom. Örök harcot vívnak az embernek és természetnek törvényei. A szabadság ünnepét mindig akkor tarthatjuk meg, ha a természet törvénye legyűrte az emberek törvényeit. A szabadság ünnepét ?em lehet országhatárok közé szorítani. A Bastille lerombolását mindenütt megünnepelheti a polgári rend s március tizenötödikén mindenütt tömjént lóbázhat, aki szerelmese „a százszorszép égi szabadságinak. Hiába hazudik rideg telet Gaaaanyánk. Végül mégis győzni fog, -— mert ez a természet rendje —a Tavasz s győzni fog a tavaszi gondolat. A vajdasági közigazgatás sebei a parlament elolt A német párt szónoka a tisztviselők basáskodásáről Ä belügyminiszter visszautasítja a vádakat A parlament szombati ülésén a belügyi tárca költségvetését tárgyalták, most már a pénteken megállapított rendszabályok alkalmazásával, úgy, hogy az egyes szónokok csak legfeljebb félóráig; beszélhettek. Kupimdzsics (demokrata) a délszerbiai közbiztonsági állapotok-J ról beszél. Szerinte a csendőrségj nem íanusit eléggé erélyes magatartást a komitócsikkai szembeni Vulcstcs belügyminiszter azonnal válaszol a felszólalásra. Kijelenti, hogy a délszerbiai közbiztonsági állapotok napról-napra ja^ vuinak, amit az objektív kritikának el kei! ismernie. Kulovec (klerikális) a szlovéniai rendőrhatóságok túlkapásairól, Csirkovics (radikális) a délszerbiai viszonyokról beszél, majd élesen támadja a dzsemjetet, végül Radicscsal foglalkozik és kijelenti, hogy Radics macedóniai aspirációi nem fognak sikerrel járni. Kokanovics (földmivespérti) a boszniai közigazgatási állapotokkal foglalkozik. Támadja emiatt a radikális pártot és több radikális képviselő ellen személyükben is támadást intéz, akiket azzal vádol, hogy az osztrákok boszniai uralma alatt behódoltak az osz-^ trákoknak. Bemutat egy fényképet Ferenc József szobrának leleplezéséről, amelyen Ilisevics mos tani radikális képviselő is részt vett. Újból felemlíti a parlament előtt már egy hónappal ezelőtt is felhozott vádját, hogy Srskics erdőügyi uiiniszier tagja volt az I osztrák flottaegyesfíletnek. Kokanovicsnak beszéde közben I rendkívül éles összetűzése támad itöbb boszniai radikális képviselővel, úgy, hogy az elnök alig tudja a rendet fentaríani. Eközben a sértések özöne hull mindkétrészrői. ilisevics és Andrics Vláda radikális képviselők személyes kér! désben szólalnak fel és visszautasítják Kokanovics támadásait, majd Vííicsics belügyminiszter válaszol Kokanovicsnak. Miljkovics Hasszán (muzulmánpárti) ugyancsak a boszniai közigazgatási állapotokkal foglalkozik és a muzulmánoknak a hatóságok részéről elszenvedett sérelmeit teszi szóvá. A vajdasági közigazgatás kritikája Ezután Kraft István dr., a Német Párt elnöke nagy figyelem közepette foglalkozik a vajdasági közigazgatási állapotokkal és ezzel kapcsolatban éles támadást intéz a kormány ellen. — Az áilami igazgatást különösen a politikai igazgatást — mondja Kraft dr. —- amely már hat év óta folyik a Vajdaságban, nem lehet sem objek^ivnek, sem teljesen pártatlannak mondani, sem pedig jószándékunak nevezni az egyes állampolgárokkal szemben. Legkevésbbé lehet azonban azt mondani, hogy a vajdasági közigazgatási szervek szigorúan a törvény alapján állanak. A vajdasági polgárok a községi bíróktól és jegyzőktől függnek, még inkább azonban a főszolgabiráktól s azok beosztottjaitól, a legkevésbbé függenek azonban a belügyminisztertől, aki, be kell vallani, a legkisebb mértékben bűnös és személyében a legkevésbbé felelős a vajdasági közigazgatás bűneiért. Pártagitáció közköltségen Felhívja a minisztert, hogy objektiven kisérje figyelemmel a vajdasági állami tisztviselők működését és találjon módot arra, hogy a Vajdaságban a viszonyok megjavuljanak. Radonics: Ez történik f Kraft István (Radonics felé): Bocsásson meg tanár ur, éppen most jött hozzám egy tekintélyes párthivünk a noviszadi kerületből. Azt panaszolja, hogy a községi jegyző minden ok nélkül, illetőleg azérí, mert a németek nem hajlandók belépni a radikális pártba, tekintélyes német polgárokat felmenten az elöljárói, esküdti és egyéb tisztségektől. Mikor a járási főszolgabíró elé került az ügy, az egy radikális képviselővel való megegyezés folytán, kegyelemből a 27 képviselő közé felvett három németet is, akik azonban tudták kötelességüket és visszautasították ezt a kitüntetést. Radonics Javán : Bajmokon német a községi bíró. Schneidernek hívják I Kraft István: Előfordul az is. Viszont vannak községek, ahol a lakosság 90 százaléka német és a községi elöljáróságba még sincs bent egyetlen német sem. A képviselőtestületek egyébként is teljesen hatalom nélkül vannak, a faluban a községi jegyző uralkodik. f A vajdasági jegyzők állása azoa-I ban nem azonos a szerbiai községi ügyvivő állásával, — aki községi tisztviselő — hanem inkább I politikai konfidense a kormányzó• pártnak, aki minden erővel azon van, hogy a polgárokat beterelje a radikálispárt szervezeteibe.' Dél bánatban különösen annyira elfajult ez a helyzet, hogy már a I pártagitáció költségeit is a községekkel fizettetik. A jegyzők rákényszeritenek Írnokokat a falvakra, akiknek nincs egyéb dolguk, mint — púrtszolgálatot teljesíteni. Felemlíti — mint jellemző esetet — a Sztojkov-ügyet. SztojkOV társaival részvénytársaságot alakított kőbánya kitermelésére, amelynek során rákényszeritette a községeket, hogy érdekeltséget vállaljanak a részvénytársaságban. Egy vajdasági főszolgabiro a községi tisztviselők menzájának bútorai, a községgel fizettette ki. Megtöriapunk mai száma 20 oldal 'X
