Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-22 / 52. szám

BACSMÉGYEÍ NAPLÓ 3. oldal í924 feSruár 22. október 10-ikén Tosicsot egy hónapi fogházra Ítélte. Felebbezés folytán csütörtökön tárgyalta ezt az ügyet a noviszadi Tábla. A tárgyaláson dr. Aracki Mita, Tosics védője kér­te a Táblát, hogy az ügy tárgyald-i sát függesszék fel mindaddig, míg a katonai hatóságok előtt Tosics ! vádjai alapján Jankovics ellen meg- [ indult ejlárás befejezést nem nyer. Egyben kérte a bíróságtól a valódi­ság bizonyításának elrendelését is. A noviszadi Tábla a védő kérel­mének helyt adott és úgy határozott, hogy a Jankovics kapitány ellen folyó fegyelmi ügy befejezése után az iratokat, bocsássa a Táblának rendelkezésére. Ennek megtörténte után uj tárgyalást fog elrendelni. Kötéláltali halált kért a korcmatigyész ü. kiskunhalasi rablógyilkos csendőrre Szombaton hirdetik ki az ítéletet Budapestről jelentik: A kiskunha­lasi gyilkosság és rablás ügyében a hadbíróság csütörtöki tárgyalásán be­fejezték a tanúkihallgatásokat és sor került a vád- és védőbeszédekre. A katonaügyész másfélórás vádbeszédé­ben ismertette Tassi és társai bűn cselekményeit, amelyeket mint mon­dotta, nem lehet abba a kategóriába sorozni, amelyekért amnesztiát kap tak a Tisza-Duna közi atrocitások elkövetői. 7'assi közönséges rabló­­gyilkos, aki nem hazafiai felindu’ás­­ból ölte meg Schwarz kereskedőt, hanem azét, hogy kirabolhassa. Az ilyen emberek nem érdemlik meg, hogy a bíróság elnéző legyen velük Szemben, mert ezek voltak azok, akik aláásták a hadsereg és a csendőr­­ség tekintélyét. Beszéde végén kötél általi halált kért Tassira. A vádlott védője hosszasan bizo­nyította, hogy Tassi nem bosszúvágy­ból követte el a gyilkosságot és ezért kérte, hogy ierjesszék ki Tassira is az amnesztiát. A bíróság az ítéletet szombaton délután fogja kihirdetni. Az utódállamok jóvátétel! kötelezettsége Negyvenötmiiliárd aranykoronát keil gz utódállamoknak jóvátétel fejében fizetői Becsből jelentik: A trianoni és saint-germaini békeszerződések ér­telmében Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia Is kénytelenek jóvá­tételt fizetni, illetőleg a régi mo­narchia jóvátételt összegének egy részét vállalni. Diplomáciai körök közlései szerint a Msantant három állama mintegy 45 milliárd arany­koronát köteles fizetni rájuk cső összegként Ausztriának és Magyar­­országnak. Ez a fizetési kötelezett­ség azonban amennyire Ausztriát és Magyarországot érinti, csak kép­letes. mivel nem a két legyőzött ál­lam kapja, hanem a jóvátételt bizott­ság. amely azután ezt levonja az Ausztria és Magyarország által tel­jesítendő jóvátételből. Végered­ményben tehát mégis Ausztria és Magyarország javára írják az ősz­­szeget. Csehszlovákiának a saint­­germain: és a trianoni békeszerző­dések azonos rendelkezései szerint mintegy 20 millió aranykoronát kell fizetnie. Ausztriával és Magyaror­szággal szemben a reparációs kon­tón . semmiféle ellenköveteléseket nem támaszthat, mivel a jóvátételt bizottság szerint Ausztriával és Magyarországgal nem viselt hábo­rút. ’ A jóvátételt bizottság most Ausz­tria és Magyarország bevonása nél­kül tárgyalásokat kezdett Csehszlo­vákiával a reá eső 20 milliárd csök­kentése érdekében. Ez azonban el­lenkezik a! békeszerződések megál­lapodásaival és így a jóvátételből részesedő hatalmak sem hajlandók beleegyezni a cseh kvóta, mérséklé­sébe Ausztria és Magyarország ro­vására. Benes külügyminiszter egyelőre azonban tudni sem akar a fizetésről, még az összeg mérsék­lésébe sem akar belemenni. Politi­kai okokból a jóvátételi bizottság egyelőre nem lép fel erélyesen Csehszlovákiával szemben. Nem sikerűi még megegyezni a jiigosdáv-romáii haíármenti birtokok ügyében Hagy ellentét a jugoszláv és román álláspont között Beogradból jelentik : Napok óta folynak a tárgyalások a külügy­minisztériumban a jugoszláv-ro­mán határmenti birtokokkal ösz­­szefüggő kérdések rendezésére. Az eddig minden zökkenő nélkül előrehaladó tanácskozások folya­mán most hirtelen nehézségek merültek fel, amit beavatott he­lyen azzal magyaráznak, hogy a román delegáció újabb instruk­ciókat kapott Bukarestből. A jugoszláv és a román dele­gáció felfogása között ezidősze­­rint át nem hidalható ellentét van a főbb elvi kérdésekben. így a jugoszláv álláspont szerint kettős­birtoknak tekintendő minden a megéliapitolt vonalon húzódó bir­tok, tekintet nélkül arra, hogy a birtokos a határ mentén lakik-e vagy sem. A román delegáció ez­zel szemben arra az álláspontra helyezkedik, hogy csak az a bir­tok minősíthető kettős birtoknak, amelynek a tulajdonosa a hetár mentén lakik. Ugyancsak ellentétes a két fel­fogás az agrárreform kérdésében is. A jugoszláv álláspont szerint* 500 hektárig minden birtok kis­­birtoknak tekintendő, míg a ro­mánok 50 holdnál nagyobb bir­tokot nagybirtoknak minősítenek. A harmadik kérdés, amiben nem sikerült a megegyezés, az, hogy mi tekinthető vámmentesség szem­pontjából mezőgazdasági termék nek. A jugoszláv delegáció az er­dei termékeket is a mezőgazda­­sági termékek kategóriájába so­rozza, a románok az erdei termé­keket nem ismerik el mezőgaz­dasági termékeknek. Az ellentétek következtében a közvetlen tárgyalásokat félbe kel­lett szakítani. Pasics miniszterel­nök és Nincsics külügyminiszter ma tanácskozást folytattak Emandi román meghatalmazott miniszter rei, hogy kompromisszumot hoz­zanak létre. Ha ez nem sikerülne, akkor a román delegációt a bu­karesti kormány visszahívná és a további tárgyalásokat egy kedve­zőbb időpontra hfdasztanák el. A jugoszláv-rosnán kettősbiríokosok­­riak természetesen nagy kárukra van a létérdekükbe vágó kérdé­sei; rendezésének ez a halogatása. Tüntetés a magyar nemzetgyűlései! Habsburg Albrecht főherceg mellett A magyar hatóságok kötelesek a volt uralkodóhoz tagjait ünnepélyesen fogadni Budapestről jelentik: Habsburg Albrecht főherceg debreceni fogad­tatásának körülményeiről Hegymegi Kiss Pál Kossuth-párti képviselő vi­haros jelenetek között interpellált a nemzetgyűlésen. A kormánypárt til­­.takozása közben kijelentette, hogy ha Albrecht volt osztrák főherceget jótékony célú mulatságokra meghív­ják, az ellen semmi kifogása sincs, de szóvá kell tenni, hogy az állami hatóságok tüntetnek a volt uralko­dóház egy tagja mellett. Horváth Zoltán: Ezért nem kap­juk meg a külföldi, kölcsönt! Grieger Miklós: Mese! Éljen Al­brecht főherceg! t Pikier Emil: Éljen a köztársaság! Hegymegi Kiss Pál: A Habsbur­gokról külön törvény intézkedik. Ezt a törvényt be kell tartani a kor­mánynak. Ezzel szemben az történt, hogy a főherceget a hatóságok ün­nepélyes fogadtatásban részesítet­ték Sopronban ... | Rupert Rezső: A városi tanács jelentkezett nála! t Hegymegi Kiss Pál: . . . Pécsett és legutóbb Debrecenben. A főher­ceg fogadtatására kivonultatták az ifjúságot, (helyeslés a kormánypár­ton) a pályaudvaron megjelentek az összes hatóságok . . . Felkiáltások a kormánypárton és] a keresztény ellenzéken: Helyes! j Hegymegi Kiss Páf: . . . megjelent a polgármester, a katonai parancs­nok. . . . A jobboldal viharosai? helyesel és éljenez. 5 örbanics Kálmán: így kell fogad­ni egy magyar királyi herceget! Pikier Emil: A királyt megölték, ezt a taknyost pedig ünnepük! Hegymegi Kiss P*ái: A körletpa­rancsnok alázatosan jelentést tett a főhercegnek, a csendőrparancsnok szintén, azután a polgármester tisz­telgett és üdvözölte a város nevé­ben, majd a "főispán következett. A debreceni kormánylap azt írja, hogy a főherceg ezután a kezében levő Írógépeit lapról egyszerű, de köz­vetlen hangon olvasta fel beszédét. A főherceg kiejtése teljesen hibát­lan. a hangsúlyt, mint a magyar nyelv törvényei követelik, pontosan az első szótagra helyezi. (Derültség az ellenzéki oldalon.) Horváth Zoltán: Rugalmas léptek­kel beszélt! Pikier Emil: Natyon meg fatyok eliegedve! (A kormánypárt éljenezi Albrechtét.) Hegymegi Kiss Pál: Magyaror­szág törvényes királyára Budaörs­nél rálőttek, ezt a vagyonos főher­ceget pedig udvari fogadtatásban részesítik. Ez azt a gyanút kelti, hogy uj királyjelöltről van szó. Nagy Ernő: Egy kis lőcslábu né­met! Pesthy Pál elnök felháborodva : Rendreutasitom! Nagy Ernő: Miért? Mert megsér­tettem egy kajlafülü németet? (Per­cekig tartó vihar.) A belügyminiszter megvédi a Habsburgokat Rakovszky Iván belügyminiszter: Amikor Albrecht királyi herceg . . . (Az ellenzék a padot veri.) Pikier Emil: Nincs királyi herceg! K. Petites László: Dehogy nincs! Nagy Vince, az njonan megvá­lasztott debreceni képviselő: Maga csak hallgasson. forradalmi kor­mánybiztos! Akkor nem volt k rály­­pártt. hanem, a szocialisták deputá­­ciójüt vezette hozzám. (Az ellenzék megtapsolja a királyi-kormány volt belügyminiszterének első közbeszó­lását.) Nagy Ernő; Kellemetlen lesz itt Nagy Vince! Rakovszky belügyminiszter: Ma­gyarországon nincs -megszüntetve a királyság. A Mabsburg-iöhcrcege­­ket megilleti ez a dm. Ük hűséges polgárai a hazának, a királyi herceg a legelső magyar család tagja. (De­rültség az ellenzéken.) Nem látok, -semmi, okot sem fenforogui, hogy a királyi! herceg ur előtt tisztelgő ha­tósági személyek ellen megtorló lé­péseket tegyek. A szolgálati szabályzat és a Habsburgok Horváth Zoltán megcáfolja a bel­ügyminiszter kijelentését, hogy a főherceget Debrecenben csak társa­dalmi egyesületek képviselői fogad­ták. Kijelenti, hogy a vonatnál csak hatósági közegek voltai; jelen, a csendőrség parancsnoka, a kerületi főparancsnok és a hadtestparancs­nok. Gróf Csüky Károly hadügymi­niszter; Kötelessége volt! Rupert Rezső: Na, ez a miniszter is megbukott. A kormánypárt idegesen fogadja a hadügyminiszter elszólását és az elnök gyorsan megvonja a szót Hor­váth Zoltántól. Gróf Csáky Károly: Azonnal vá­laszolni kívánok a képviselő ur in­terpellációjára. A honvédség részére érvényben levő szolgálati szabály­zat kimondja, hogy az illető pa­rancsnok a királyi család tagja___ Pikier Emil (nev.dve): Miket be­szél itt össze? Gróf Csáky Károly: —hogyha érkeznek valahova, fogadni köteles.­­Ma is az a helyzet, ami volt. (Viha­ros ellentmondások.) Igenis köteles­sége volt az illető katonai funkcio­náriusomnak a főherceg fogadása. A többség bizalmat szava­zott a Bethle«-koraiáiij?pak (Szikratávirat.) A magyar nem­zetgyűlés csütörtöki ülésén a Beth­­len-kormány felvetette a bizalmi kérdést. Bethlen István gróf minisz­terelnök hosszabb beszédben pró­bálta igazolni a kormány gazdasági politikájának a szükségességet, az ellenzék heves tiltakozása közepette. A vihar olyan nagy volt hogy Beth­len alig tudta befejezni beszédét.- amelyben hangsúlyozta, hogy a kor­mány a nemzet többségének a dön­tését magám nézve kőtelezőnek fog­ja elismerni. Ezután sor került a szavazásra, amelyet ismét olyan vi­haros jelenetek előztek meg, hogy csaknem fettlegességre kerüli már a sor az ellenzék és a kormánypárt egyes tagjai között. Az ellenzéki képviselők nagyrésze tüntetőleg ki- 1 vonult az ülésteremből a szavazás i előtt és a kormánypárt nagy több­­' seggei bizalmat szavazott a Beth­­len-kormánynak. Véget ért az angol dokkmunkások sztrájkja A munkaadók teljesítették a munkások követelését (Szikratávírót.) Londonból jelen­tik : A minisztertanács megbízá­sából a vasutiigyi miniszter csü­törtök délelőtt újból összehívta a szirájko’ó dokkmunkások vezetőit és a munkaadókat, hogy a bér mozgal­mat békésen rendezzék. Rövid tár­gyalás után a vasul ügyi minisz­ter kérésére a man kandik feladták merev elütő siló álláspontjukat és be­lementek ?bba, hogy a dokkmun­kások követelésének bizonyos szá* alékát teljesítik. A munkások elhízottjai az előterjesztett félte­iteket elfog adták. A létrejött megegyezés alapján dokkmunkások csii önökön a 'szitáj­át megszüntették és a munkát úgy­szólván mindenüti megkezdték

Next

/
Oldalképek
Tartalom