Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-21 / 51. szám
1924. február 21 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Vasúti csoda Teitelbaum rabbi utazásának szenzációs eredménye 1. Mert bizony hiába kételkedtek a hitetleneik abban, hogy a szentai hiveinéí vendégszerepíö máramiarosi csodarabbi természetfölötti képességekkel van felruházna, most verhetik mellüket, megszaggajnatják városi bundájukat és téphetik ősz parókájukat. Csoda történt és a csodát a csodarabéi vitte végbe. Hersch Teitelbaum, a kitűnő talmudszakértő beigazolta, hogy nem viseli méltatlanul a csodarabbi timet és jelleget: a bogarasi vasúti állomáson ol>an impozáns csodát produkált, amely előtt — minden vallási előírás ellenére — le kell venni mindenkinek a kalapot. Akik azt hitték, hogy a csodarabbi egész művészete abból áll, százezreket elővarázsolni idős, de orthodox izraeliták kaftán-zsebéből, azok revideálják most sürgősen ezt a nézetüket, mert Teitelbaum mester eklatáns módon dokumentálta, hogy nemcsak hitsorsosainak tömegét tudja sajátságos ékesszólásával akár anyagi áldozatok hozatalára is rábírni s e végső konzekvenciák levonásáig megindítani, hanem — ami sokkal nehezebb és amire sokkal nagyobb szükség is van — meg tudja indítani az elromlott mozdonyokat is. 2. A csoda, amit Teitelbaum a bogarasi állomásai véghezvitt, abban különbözik a régebbi keletű és első hallásra szintén hihetetlennek látszó jelenségektől, hogy hivatalos aktákkal bizonyítható. 3. A szuboticai vasutigazgatóság fegyelmi bíróságának jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy február 14-ikén, csütörtökön a 7013. számú becskereki személyvonat, amelyet Kinka István vonatvezető dirigált, mielőtt beért volna Szentára, már Csókán elromlott. Nagy nehezen bedöcögött azért egy órás késéssel Szentára, ahol az egyik harmadosztályú vaggonba beszállt a csodarabbi és kísérete, akik Szubotica felé utaztak. A vonat fél kettő után indult el az állomásról, de csak a szentai kitérőig jutott el, ahol egy tehervonatot talált. A vonatvezető utasítására kifogták a mozdonyt a tehervonat elől és az elrekvirált uj gép, Terényi mozdonyvezető keze alatt, vidáman huzni kezdte Bogaras állomás felé a kocsikat. Ne felejtsük el, hogy az egyik kocsiban a csodarabbi foglalt helyet és ne felejtsük el azt sem, hogy csütörtök délután volt, ami a csodarabbi útját bizonyos mértékben sürgőssé tette. Kíséretének egyik tagja közölte is a kalauzzal, hogy Hersch Teitelbaum ideges, mert fél, hogy Szuboticán lekési a csatlakozást Románia felé, márpedig pénteken, vallási okokból, nem folytathatja útját. Talán azt remélte a buzgó kisérő, hogy ha ezt a körülményt megtudja a masiniszta, ki a gépet igazítja, jobban fog sietni.... Azonban nem így történt. A gép nyílt pályán el kezdett fütyülni. Minden különösebb zenei intelligencia nélkül rá lehetett jönni arra, hogy egy régi kupiét fütyül az egykor népszerű zsargonénekesnő, Littmann Pepi műsorából: »Teitelbaum, Teitelbaum, Ne légy ideges—« A csodarabbi erre kezdett még jobban ideges lenni, viszont a mozdony rágyújtott egy másik ősrégi kupiéra, a szövegét és zenéjét irta a neves Zerkovitz: »Szépen sietek, Nahát \ sietek, Majd azért A pár vasért Leszek én a tietek.« Nem is sietett. Annyira nem sietett, hogy a bogarasi állomáson egészen leállt 4. A bogarasi állomáson orosz forgalmi altiszt teljesített szolgálatot, aki sehogyan sem tudta megérttetni magát a más anyanyelvű mozdonyvezetővel. Végül is segélyvonatért telefonált Szuboticára, anélkül, hogy a vonatvezető ehhez hozzájárult volna. Szóval szabálytalanság történt, mert — a szolgálati szabályzat szerint — nem elegendő segélyvonat kéréséhez, ha csak a mozdonyvezető jelenti ki, hogy nem tud tovább menni és ha a vanatvezető nem járul hozzá ehhez. Ez azonban legföljebb a fegyelmi bíróságot érdekli. A csodarabbit ezzel szemben az érdekelte, hogy mi lesz a továbbutazással? Ha meg kell várni a segélyvonatot, akkor lekési a csatlakozást__ Itt nem segíthetett már más, csak csoda. És a csodarabbi csodát tett. Mielőtt még a segélyvonat útnak indult volna Sz"boticáról, elindult az elromlott mozdonnyal a csodarabbi vonata,is a bogarasi állomásról 5. A szuboticai vasutigazgatóság fegyelmi bírósága annak kiderítésére ült öszsze a hét elején, hogy Teitelbaum hogyan követte el a csodát? A fölvett jegyzőkönyvek szerint az elromlott! mozdonynak, amellyel Terényi mozdonyvezető — a bogarasi szolgálatvezető előtt tett kijelentése szerint — nem tudott tovább menni, de azután mégis tovább ment, nem volt semmi baja. Kinka István vonatveaető azt vallotta, hogy a csodarabbi kísérete nagy jutái-1 mat kínált egyik vasutasnak, ha a vo-| nat nem várja meg a szuboticai segély-* mozdonyt, hanem elindul a saját lábán. A személyzet a vonatvezető vallomása szerint természetesen nem fogadta el a felkínált összeget, a fegyelmi bíróság ■mindamellett elitéife a vonatvezetőt I amiért szükség nélkül segélymozdonyt I I rendelt: degradálták f éhezővé. 6. I A szegény Kinka, aki nem is járult' I hozzá a szabálytalanság elkövetéséhez • azt üzeni most a csodarabbinak, hogv Ilegyen szives, tegyen ismét csodát: in-1 jtézze el valahogyan, hogy fölebbezését I 'kedvezően bírálják el a magasabb hivatali fórumok. d. t. Ötszáz munkás- és tisztviselolakás építésére kérnek telket Szubotica várostól r Értekezlet a Lloyúban Szerdán este a Lloydban értekezletet tartottak a munkás- és tisztvislő lakások építése ügyében. A gyáriparosok szövetsége által ö.szszehivott értekezleten megjelent Pletikoszics András dr. főispán-polgármester, Manojlovics Vladiszdáv dr. közjegyző, Matics Masuti igazgatósági osztályfőnök és képviselve volt az ipartestület, a mérnökegylet, a rokkantegylet, a szerb jótékony nőegylet és a munkások szakszervezete is. Manojlovics Dusán, a Gyáriparosok Szövetségének alelnöke esite 9 órakor nyitotta meg az érteke2:letet és felhívta Damjanovics Milán titkárt. hogy terjessze elő a szövetség konkrét javaslatát. Damjanovics titkár ismertette a javaslatot, amely szerint az agrárreform által lefoglalt városi földekből 1000 láncot kérnek 500 munkás- és tisztviselőlakás építésére. iEgyben a munkanélküliség égető kérdémegoldása és münkaialkialom teremtése végett középitke2iésre hivják fel a várost. Pletikoszics András dr. főispánpolgármester szólt először a kérdéshez és bejelentette, hogy a város még ebben az évben megkezdi az uj, modern vágóhíd, a színház és egy tüzérkaszárnyia építését s ezekkel az építkezésekkel is csökkenteni fogja a munkanélküliek számát. Ami a munkás- és tisztviselőlakások építését illeti, a város tőle telhetőleg mindent meg fog tenni, hogy ezt a fontos kérdést is kielégítő megoldáshoz juttassa. Manojlovics Vladiszláv dr. közjegyző kifejtette, hogy amint az agrárreform a földmunkásokat segélyezte, úgy kell a városnak az ipari munkásokat segíteni. Ha 1000 földigénylővel kevesebben kapnak földet, 8000 ipari munkás kap azon a területen házhelyet. Több fölszólalás után az értekezlet abban állapodott meg hogy egy szükehbkörü bizottság fogja a részletes javaslatokat kidolgozni és a városhoz beterjeszteni. A szuboticai utlevélpanama Állítólag Magyarország a szökött az utlevélhi a a! e yfk tv?.tvisdíT?e A szuboticai utlevélpanama ügyében megindított nyomozás naprólnapra szenzációs leleplezéseket eredményez. Annak igazolására, hogy milyen nagy mértékben folyt az utievélhamílsitás. elégséges az a körülmény, hogy az utlevélhivatal egész személyzete ellen, Marákics hivatalvezetőn kivül, akinek kifogástalan működése már a nyomozás első napjaiban kiderült, megindult a nyomozás. Eddig öt letartóztatás történt. A szubotica! rendőrség őrizetében vannak Rudics János, az utl-evélíhivata! tisztviselője, Padasics Frányó. akinél hamis útlevelet találtak és Szádeczki István ügynök, aki útlevelek vizumoztatásával foglalkozott. Noviszadon két egyént tartóztattak le, akik részesei az utlevélhamisitásoiknak. Az utlevélhivatal másik tisztviselője, Milodánovics Gyula, a letartóztatás elől ismeretlen helyre szökött. A szuboticai rendőrség — mint megilrtuk — hétíőn es kedden kezdte meg az utlevélhivatal tisztviselőinek a kihallgatását, mert az a gyanú merült fel, hogy a hamisítások elkövetésében más tisztviselők is segédkeztek Rudicsnak. Marákics Imre az utlevélhivatal vezetője kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy sejtelme sem volt Rudics. üdéiméiről és semmi olyant nem tapasztalt. amiből hamisításokra lehetett volna következtetni. Milodánov cs Gyula-, aki az útlevelek kiállítását végezte, kihallgatásakor szintén azt vallotta, hogv a hamisításokról semmit sem tud. Miladinovics rendőrfőkap'itányhelyettes azonban nem adott teljes hitelt a vallomásának és kedden délelőtt ismét kihallgatta. A második kihallgatás délután fél három óráig tartott, de a gyanúba vett tisztviselő mindvégig tagadta, hogy része lett volna a csalásokban. Kihallgatása után. minthogy a rendőrség nem tartotta szükségesnek őriize-bevételét, szatedonbocsájtották. Késő délután azonban olyan adatok kerültek a rendőrség kezébe, a melyek Milodánovics bűnössége mellett szólnak. Egy detektiv még az esti órákban kiment Milodánovicsék palicsi lakására, hogy Miloddnovicsot letartóztassa, azonban senkit sem talált otthon, Reggel Milodánovics nem ment hivatalba, ami azt a gyanút keltette, hogy megszökött. Ezt a feltevést megerősíti az a körülmény is, hogv amikor délelőtt újra detektív ment ki Milodánovi-: csékhoz, ott családja azt válaszoltaJ hogy Mftodánovics már kedden dél-; után eltávozott hazulról és azóta nem jelentkezett. A rendőrségnek az a! gyanúja, hogy Milodánovics Magyarországra szökött át. A nyomozás megindult kézrekeritésére. A letartóztatott ut-levélhamisitókat. amint befejezik a nyomozást átadják a szuboticai ügyészségnek, CIRKUSZ • sas» Potyázások 1924-ben Hajdan nagyszerűen lehetett potyázni. Volt potya-ebéd, potya-vacsora, potya-cigaretta, potya-kocsi, potya-pezsgő. Annyira, hogy ez már egy elcsépelt vicc volt: — Milyen pezsgőt szeretsz inni a legjobban? — £n? A potyát. Ma ezek már mind nincsenek divatban. Helyette nagyon kis dolgokat lehet potyázni. Nagy gonddal összeállítottam: 1. Potya-újságot olvasni a villamoson, Előnye, hogy nem kerül pénzbe, hátránya, hogy a tulajdonosnak van pofája a legérdekesebb résznél ellapozni. 2. Potya-muzsika. Kihatlatszik a kávéházból. Hátránya, hogy esős időben megázik az ember, előnye, hogy nem tányéroznak és nem kell azt a feketének nevezett löttyöt megiiinnii. 3. Potya-bemenés. Az úgynevezett forgó ajtón közvetlen valaki után bemenni. Csak előnye vám a pali forgatja, a potyázó ugyanazzal a svunggal zsebretett kézzel bejut. 4. Potya-csengetés. A potyázó be akar menni egy bérházba tíz óra után. Már valaki áll a kaputea Nem keli! tehát megnyomni a csengőt, mert az illető már bizonyára megnyomta, azért vár. Hátránya: nagyon kellemetlen, ha az illetőnek véletlenül randevúja van a kapu előtt és esze ágában se volt becsengetni. 5. Potya-parföm. Molett hölgy erősen bekottizva száll fel a villamosra. Hátránya, hogy a potyázó, ha nagy stukkókban szívja, esetleg rosszul lesz tőle. 6. Potya-nikotin. Ha az ember orra alá fújják a füstöt. 7. Potya-meleg. Szórakozottan megállni a gesztenyesütő kályhája mellett. 8. Potya-hideg. Szemközt ülni a villamoson azzal az éltes hölggyel aki legyezi magát«A szellőből' a potyázóra is jut egy kevés. 9. Potyalátványosság. Villamosmegállónál nézni a felszálló hölgyek lábikráit. 10. Potya-télisport. A befagyott uccán csúszkálni. —• Pletikoszics főispán hazaérkezett Beogradból. Dr. Pletikoszics nd:ás főispán, aki hivatalos ügyek elintézése végett hétfőn és , f'tlden Deogrndban tartózkodott, kedden éjjel visszaérkezett Szuboiicára. — Kerti l éti rendőrkapitányságok Szuboticán. Karakásevics Gábor rendőrfőkapitány javaslatára a városi tanács a III. és IV. köri rendőrkapitányság veretesével Nincsics Milos, az V, és VI. kerületi kapitányság vezetésével Bacsevics Péter rendőrfogalmazókat bizta meg. Az uj kerületi kapitányságok a legközelebb már megkezdik működésüket. — Visszahelyeztek állásába hét elbocsátott sentai tanítót. Sentáról jeentik: A kultuszminisztérium revízió alá vette a legutóbb elbocsátott hét sentai tanító ügyét. A kultuszminiszter '1 vizsgálat során mind a hét tanítót • - szahelyezie állásába. A kultuszminisztérium revíziójára a Bácsmcgyei Naplónnk e tárgyban irt cikke szolgáltatott alapot. — Jugoszláv katonai misszió Szioveriszkóbati. A Sloven sky Dennifr jelentése szerint a Csehszlovákiába küldendő jugoszláv katonai
