Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-12 / 42. szám

4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 12. tésnél is izgalmasabb jelenetek ját­szódtak le. Amikor Radó Józsefet és Marosi Károlyt Márffyval szem­besítették, Márfiy a legnagyobb dühvei rájuk szólt: — Ha a kezembe kerültök, kiteke­rem a nyakatokat és szét marcan­gollak benneteket! Ismeritek az áru­lók sorsát. Kegyetlen és lelketlen vagyok azokkal szemben, akik ügyünket elárulják. Darabonkint szedem ki a lelketeket. Ezután újra őrültséget szimulált és a rendőrorvosnak a következő­ket mondotta: — Majd gondoskodom róla, hogy a maga elmeállapotát megvizsgál­jam Kukoriku... Alászolgála.. Márffyt a jelenet után visszaszál­lították cellájába. Elhalasztották Márffyék márciusi fötárvvalá^át Márffy József és társainak a ré­gebben kinyomozott bűncselekmé­nyeiről az ügyészség elkészítette a vádiratot, amelyben gyilkosság kí­sérletével vádolja Márify Józsefet, Szász Józsefet. Chriasty Józsefet és Varga Lajost. Ebben az ügyben Fayl Ivor dr. tanácselnök március 4-ére tűzte ki a főtárgyalást. Ezt a tárgyalást most elhalasztották, mert az Erzsébetvárosi Kör elleni bomba­merénylettel és az összes merény­letek bűnügyében uj főtárgyalási na­pot tűz ki a bíróság. A Habsburg-báz tagj aij ma is sértetlenek: Magyarországon Budapestről jelentik: A Habsburg­­ház detronizálását kimondó 1921. évi törvénnyel ellentétben érdekes döntést hozott most a Kúria egy ügyben. A győri törvényszék tavaly vonta kérdőre Küffler Rudolf föld­birtokost. aki Győr vármegye 1919 évi rendkívüli közgyűlésén erősen izgató tartalmú beszédet mondott í régi Tisza-kormánv működése ellen és sértő kifejezésekkel illette József főherceg személyét is. A győri tör­vényszék. valamint a tábla is Küff­­lert csupán izgatás vétségében mon­dotta ki bűnösnek s ezért háromhó­­napi fogházra ítélte, ellenben a ki­rályi ház tagja megsértésének vád­ja alól fölmentette. A Kúria most részben megsemmi­sítette a két alsófoku bíróság Ítéletét és Küfflert a királyi ház tagjának megsértésében is bűnösnek mondva ki, büntetését héthónapi fogházra emelte föl. Az Ítélet indokolása rend­kívül érdekes közjogi megállapításo­kat tartalmaz. — Az 1918. évi november 16-án meghozott »Néphatározat«-ot — mondja a Kúria — az úgynevezett Károlyi-forradalom lázadói erősza­kolták ki s ezzel Magyarország ko­ronás királyát a tróntól s a királyi ház tagjait kiváltságos közjogi hely­zetüktől akarta megfosztani. Ez a forradalmi tény azonban érvényben levő törvényeink joghatályát nem szüntethette meg. Igaz ugyan, hogy később 1921-ben egy szentesített törvénycikk kimondja, hogy a det­­ronizált ausztriai házhoz tartozó fő­herceg megszűnt a királyi ház tagja lenni, de a. királyság ősi államfor­máját változatlanul fentartotta. bár tény. hogy a magyar nemzet még máig sem élt a törvényben biztosí­tott királyválasztó jogával s ez'dő­­szerint rin^s k'rálya, nincs királyi háza. A tábla tévesen vonta le az ügyben a következtetéseket. Az, hogy az állami alkalmazottak a nép­­köztársaságra felesküdtek, a hatósá­gok címereiből és pecsétjeiről a ki­rályságra emlékeztető jelzők és a korona eltávolíttatott, még nem bi­­zonyitia a vádlott igazát, mert a tör­ténelem tanúsága szerint a forradal­mi erőszak ideig-óráig a közhatósá­gokat is lenyűgözheti. A jogerős ítéletet hétfőn hirdették ki Küffler előtt a győri törvényszé­ken. „Aszovjetkormányelismerése megbontotta a kisanfani egységét** Csicserin nyilatkozata az uj európai politikáról (Szikratávirat.) Moszkvából jelen­tik: Csicserin külügyi népbiztos fo­gadta a külföldi sajtó moszkvai kép­viselőit. akik előtt nyilatkozott a szovjetkormány külpolitikájáról — Az orosz politika hagyományos elaszticitása vezetett a szovjetkor - mány elismeréséhez — mondotta Csicserin. — Az olasz kormány leg­újabb lépése legalább olyan fontos, mint az Oroszország és Németor­szág közt Rapallóban megkötött szerződés. Ennek a politikai irány­zatnak rövidesen kedvező politikai hatása fog mutatkozni a szabad álla­mok megalakulásában és vissza fog tükröződni a világ erőviszonyaiban is. Az olasz kormány lépése annál nagyobb figyelmet érdemel, művel az olasz kormány egyidejűleg orosz- ] országi diplomáciai képviselőit is ki-1 jelölte. E lépés által a kisantant egy- 5 sége is meglazul és Franciaország is meg jog győződni a mi hatalmunk­ról. Ausztria is elismeri a szovjetkormányt (Szikratávirat.) Bécsböl jelentik: Politikai körökben úgy tudják, hogy az osztrák kormány pár napon be­lül szintén de jure elismeri a szov­jetkormányt. (Szikratávirat.) Bécsböl jelentik: Griinberger külügyminiszter kedden ' terjeszti a parlament elé az Orosz- j ország elismeréséről szóló törvény-: javaslatot. ( Franciaország hajlandó a Népszövetségbe felvenni Németországot Megegyezés a pfalzi kérdésben Londonból jelentik: Az an­gol munkás'<ormány kü'politikája, mely elsősorban a német kérdés­ben kíván békés megoldást két kérdésben jelentős sikert aratott Franciaországgal szemben. A pfalzi szeparatisták ügyében Poincaré vasárnap elfogadta azt az angol javaslatot, amely szerint a meg­szálló hatóságoknak kötelességük megvédeni a rendet a szeparatisták ellenében. A javaslat értelmében az antanthatalmaknak úgy Pfalz­­ban, mint a Rajna-vidéken tisžte­­etben kell tartani a státuskvót és biztosítani kell mindenütt a nemet hivatalnokok működéséi. A francia kormány a megegye­zés megkötésével egyidejűleg jegyzéket küldött Londonba, amely­ben késznek nyilatkozik a N'pszö vétségbe befogadni Németországot. Poincaré — mint a jegyzékből kiderült — a fölvételt bizonyos főt­ételekhez köti, még pedig ahhoz, hogy Németország mindenekelőtt e versailtesi szerződést teljes egészé­ben végrehajtsa. A jegyzék hang-j súlyozza, hogy a Népszövetségi tagja csak olyan állam lehet,! amely betarja a nemzetközi szer­ződéseket. A francia kormány, a jegyzék szerint, nem tekinthet el a békeszerződés katonai rendelke­zéseinek betartásától és megköve­teli azt, hogy Németország a jó­vátétel teijesitésében is messze­menő bizonyitékát szolgáltassa somoly jóakaratának. Az angol kormán:/ sürgeti a Népszövetség összehívását (Szikratávirat.) London jelentés szerint az angol kormány a leg­rövidebb időn belül összeakarja hívni a Népszövetséget, hogy Németországnak a Népszövetségbe való felvételéről döntsenek. A Népszövetség ülésén Mac­donald azt is követelni fogja, hogy a békeszerződés értelmében Né­metország katonai ellenőrzése a Népszövetség felügyelete alatt történjék. A fiumei szerződés titkai Olaszország megtartja szuveréniiását az SHS királyságnak fiumei szabad zónájában Az olasz lapok közlései alapján' most kerülnek nyilvánosságra a iiu-j j inéi szaoadzóna tárgyában a S. ÍL ; S. királyság és Olaszország közt ! létrejött megegyezés részletei. A nyilvánosságra jutott szerző­­jdés rendelkezései nagy csalódást I okoztak úgy politikai, mint gazda­gsági körökben, mert a függelékek i teljesen minimálisra csökkenik a S. fí. S. királyság rendelkezési jó­iról a szabad zónában és a f űméi jugoszláv vám és vasúti kirendelt­ségek működését olasz ienhatóság aid helve zik. A konvenció szerint a fiumei ki­­egy részét a korábbi Rodollo Mólót és Valéria-Mólót bereadezé­­] sével együtt a S. H. S. kiráiyság bérlő. e kikötőrészek felségjoga 1 azonban továbbra is Olaszországot liüeti. Az olasz hatóságoknak jovuk­­• ban áH a raktárakban és az egész zóna területén a jugoszláv forgal­mat ellenőrizni. Á bérelt raktárakban az olasz szabályok érvényesek és a jugo­szláv hatóságok kötelesek az olasz vámközeveknek ezeknek kérelmére ,0 beraktározott árukról jelvilágosi­­h tást adni. Az igazsáTSzoIgáhatást a sza­bad zónában Olaszország gya­korolja és ebben a zónában csak a fiumei kiköíöhatóságok­­nái bejelentett munkásokat sza­bad foglalkoztatni. A munkások bérét a fiumei olasz ki­kötőhatóságok állapítják meg. A szabad zónában Jugoszláviának biztosított jogok az olasz hatóságok ellenőrzése alá tartozóak. Ugyanez a korlátozás érvényesül a S. H. S. királyság számára bizto­sított fiumei vasútállomáson is. A. fiumei állomás igazgatása, felügye­lete és fentartása kizárólag az olasz államvasutak hatáskörébe tartozik. Az állomásra Jugoszlávia csak de­legátusokat rendel ki, akik azonban az olasz állomdslőnök hatásköre aki tartoznak. Ezekkel a kikötésekkel Olaszor­szágnak szemmelláthatóan az a r®* 1- ja, hogy megkönnyítse az olasz ke­reskedelem versenyét a Fűmén át szállításra kerülő jugoszláv árukkal szemben. Hasonlóan hátrányosak a S. H. S királyság érdekeire a szerződés többi pontjainak rendelkezései is. A Fiumara mindkét partján Jugoszlá­viát illeti a szerződés szerint a fel­ségjog, •— azonban azok a hajók, melyek a csatorna olasz partján állnak az olasz törvényhozás hatás­köre alá tartoznak és szálbtmányai­­kat az olasz tengerészeti hatóságok engedélyével rakhatják ki. A kira­kásért illetéket kell fizetni. A szerződések még több hasonló korlátozást tartalmaznak Jugoszlá­via kárára, amelyek illuzóriussá te­szik azokat a reményeket, amelye­ket a jugoszláv kereskedelem a fiu­mei szabad zónához fűzött. " ■■■■ ""mmmrnBxmmmmm—mm-- ... ea Összeírják a gyárosok hiteligényéi A Suboticai Gyáriparosok Szövetsége kedden este értekezletet tart a kül­földi kölcsön ügyében Beogradi jelentés szerint rövid időn belül befejeződnek a tárgyalá­sok az S. H. S. királyság iparának nyújtandó külföldi kölcsön tárgyá­ban. A külföldi pénzcsoportok haj­landók a jugoszláviai gyártelepeknek és iparvállalatoknak kölcsönt nyúj­tani azzal a feltétellel, hogy a hite­leket az állami Jelzáloghitelbank ga­rantálja. A hiteleknek az a céljuk, hogy biztosítsák a gyárüzemek fen­­tartását és a jugoszláv ipar fejlesz­tését. A kölcsön feltételeit még nem hozták nyilvánosságra, azonban úgy tudják, hogy a hitel tíz évre szól, az első évben 18 százalék amortizációs kamat mellett, amely kamatláb a további években fokozatosan csök­ken. A tárgyalások már annyira előre­haladott stádiumban vannak, hogy a Jelzáloghitelbank elrendelte a szükséges hitelek összeírását. Ebben a tárgyban a Szuboticai Gyáriparosok Szövetsége február 12-ikén. kedden este a Lloyd helyi­ségében értekezletet tart. Az érte­kezletre meghívták a szövetség kö­telékébe tartozó valamennyi gyár­­vállalat képviselőit és felkérték őket, hogy ez alkalommal jelentsék be azt az összeget, amelyet kölcsön­­képpen igénybe akarnak venni. Az értekezlet szigorúan bizalmas jelle­gű lesz. Nagy Jancsi emlékhangverseny ?esz február 15-én Budapesten Nagy Jancsi naiv, a tragikus módon elhunyt zseniális suboticai hegedű­művésznek emlékét kegyelettel őr­zik a budapesti zenei körök. A kis zenevirtuózról ma is a legnagyobb csodálattal és el nem múló szere­tettel és ragaszkodással beszélnek tanárai és növendéktársai. Az el­hunyt művész emlékének ápolására előkelő budapesti zenei körök kez­deményezésére »Nagy Jancsi em­lékhangverseny«-! rendeznek. A hangversenyt február 15-én délután 6 órakor tartják meg a Zeneakadé­mia nagytermében. A hangverseny műsoráról és előkészületeiről a ren­dező Demény főtisztelendő a követ­kezőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Az elhunyt tanárainak és kis barátainak kezdeményezésére ren­dezzük a »Nagy Jancsi emlékhangver­­seny«-t. Természetesen a Zeneaka­démia nagytermében azon a helyen, ahol a kis művész még nem régen döntő sikert aratott és felhívta ma­gára a zenei világ figyelmét. A rész­letes programmot most állítjuk ösz­­sze. — A műsort Endrödy Bélának erre az alkalomra irt emlék-prológ­­ja nyitja meg. amelyet Környei Paula, a Nemzeti Színház művész­nője szaval. Az utána következő hangversenyen a Zeneakadémia leg­tehetségesebb növendékei fognak fellépni és különösen Nagy Jancsi osztálytársai és barátai fognak sze­rephez jutni. A műsort Mozart rek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom