Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-12 / 42. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 12, Bonyodalmak a saboticai vásárcsarnok körül Küldoílsé^ juries képviselőnél Néhány héttel ezelőtt Szuboíica város tanácsa a vásárcsarnok fel­építése kérdésében ankétra hívta össze a piaci árusokat. Az ankétén közölték a megjelentekkel, hogy a vásárcsarnok felépítéséről szóló ha­tározatot a belügyminisztérium jó­váhagyta és igy a tervet a város meg fogja valósítani, felhívták a piaci árusokat, hogy ha a vásárcsar­nokban árusítóhelyet akarnak kap­ni február 15-éig jelentkezzenek a városi takarékpénztárban, ahol a reájuk eső építési költség egy ré­szétele kell fizetniök. Az ankét után megkezdődött a je­lentkezés. azonban nagyon gyér szármán. Többnyire olyanok jelent­keztek árusítóhelyért, akik eddig nem foglalkoztak piaci árusítássá! és az árusítóndyet is csak azért akarják megszerezni, hogy a. vásár­­csarnok felépítése után jó áron bér­­béadhassák. A tulajdonképpeni .’pia­ci' árusok közül alig jelentkeztek néhányan. A hentesek, akiknek támogatása na a legjobban számított a város cllenmozgalmat szerveztek és kül döttségileg felkeresték Judes Már kó országgyűlési képviselőt, aka arra kértek, hogy a várost tanács nál lépjen közibe a vásárcsarnok ter­vének elejtése érdekében. Amikor Juries Márka kijelentette a küldött, ség előtt, hogy a vásárcsarnok fel­építése közérdek, a hentesek azt válaszolták, hogy ők csak az eset­ben támogatják a várost a terv megvalósításában, ha a város előle­gezi -- építkezés: költségeket,, amit ők a fölépítés után kisebb évi rész­letekben letöflesztenek. .. ...... A városi!' tanács rcméÜ. 'lioKy a kevés érdeklődés ellenére is leg­alább ötven pavilont fel tud építtet­ni, amelyekben ködülbelü] kétszáz piaci árust lehet elhelyezni. Sakktwi •né ö?: országon kérésitől Káron? hónap alatt harmincöt vá­rosban játszott Készítés Boris Három hónapos középeurópai kör­útjáról most tért vissza Jugoszláviá­ba Kosztics Boris, a vrsaci származá­sú világhírű jugoszláv sakkmester, aki száznál több szimultán-versen y Után vasárnap délután teljesen friss kondícióban vett részt huszonkét el­lenféllel szemben a SzuboticaLSakk- Kör csoportversenyén. November 8-íka óta volt körúton Középetirópa országaiban Kosztics sakkmester,, amely idő alatt öt or­szág harmincöt városában ezernél több ellenféllel játszott, mindenütt teljes sikerrel és fölényes győzel­mekkel. Először Romániába ment a fiatal jugoszláv sakkmester, ahol minden nagyobb városban szimultán mutat­ványt rendezett. Ezután Lengyelor szagban Lemberg. Lublin. Lodz, Varsó, Vilna. Lettországban Dvinszk és Riga, L‘tvániában Kovnó, isméi Lengyelországban Zoppot; Pózén, Kattowitz, Krakó, ezután Diaizig szabad város, végül Csehszlovákiá­ban Märisch-Ostrau, Prossnitz, 01- mütz, Ungvár, Munkács, Eperjes és Kassa került sorra. Érdekes útjáról Kosztics elmon­dotta, hogy a legszebb kulturéletet és a sakk iránt a legintenzivebb ér­deklődést Erdélyben és Csehszlová­kiában tapasztalta. Az ismert mes­terek közül Kolozsváron dr. Brúdy­­val, Varsóban Przepiorka. Flamm­­berg és Lovcki lengyel sakkmeste­rekkel játszott, mmdenütt győze­lemmel. A legfejlettebb sakk-kullu­­rát, a legjobb amatörjáték.osokai Kassán találta. Elmondotta, hogy Litvániában feltűnően sok a zsidó, akik a zsidó zsargonnyelvet hasz­nálják. Kovnóban sakk-előadásit ö is ji(ldis-zsargónnyelven tartotta, a mely nyelvet a sakkmester még Ámen;,kában tanulta meg. Középeurópai útja után most vi­lág körüli útra készül Kosztics Bo­ris. A jugoszláv sakkmester, — amint elmondotta, — még a nyáron meg­állapodott ü'z ausztráliai és ujzelandi Sakkíöderációkkal egy féléves ausz­tráliai turné tekintetében. A két sakkszövetség Koszticsot egy fél éves előadássorozatok és szimul­tán-játszmák megtartására szer-Budapestről jelentik: Gróf Beth­len István miniszterelnök a kapos­vári Turul-szálló nagytermében — ahol gróf tloyos Miksa kaposvári képviselő beszámolóját tartotta — nagy beszédet mondott a demokrá­ciára való fokozatos áttérés szüksé­gességéről. A miniszterelnök hang­súlyozta, hogy az ország intézmé­nyeit. sőt alkotmányát is‘ át kell ala­kítani ilyen értelemben, de sem a ki­rályság, sem a főrendiház intézmé­nye nem szüntethető meg véglege­sen. Kijelentette Bethlen, hogy szük­ség van a szabadságjogok fokozatos visszaállítására is. de ugyanakkor heves támadást intézett a magyar nemzetgyűlés ellen, amely szerinte csak fecseg és úgy őröl, mint egy üres malom, amikor a szabadságjo­gok teljes.helyreállítását követeli.. — Magyarország — mondotta Bethlen miniszterelnök —- csak kül­földi erők segítségével képes saját erejét visszanyerni. Természetes, hogy takarékoskodni- kell az állam­­háztartásban . . . Amikor a miniszterelnök beszéd­jének ehhez a részéhez ért. a terem sarkából a hallgatóság egyik tagja süvöltő hangon közbeszólt: — A kormányzói udvartartás! A miniszterelnök, aki pedig ruti­nos szónok és a legviharosabb par­lamenti üléseken sem szokta nyugal­ma elhagyni, meghökkenve és ide­gesen pillantott abba az irányba, ahol 'a közbeszólót hívd és a detek-A választói névjegyzékek kiigazí­tása mindenütt befejeződött. A ki­igazított névjegyzékek a törvény­székeknél vannak hiteleslités végett. A jugoszláviai magyarságra nézve elsőrangú fontosságú kérdés, hogy milyen eredményekre vezetett a aévjegyzék-kiigazitás, mert ettől higg, hogy a politikai jogaiból ed­dig kirekesztett magyar kisebbség gyakorolhatja-e politikai jogait. A Bácsmegyei Napló munkatársa ebben a magyfontosságu kérdésiben dr. Sántha Györgyhöz, a Magyar Párt országos elnökéhez fordult fel­világosításért. aki a választói név­jegyzékek kiigazításának eredmé­nyéről a következőket mondotta: — Hogy a választói névjegyzékek hivatalból való kiigazítása alkalmá­val a magyarokat milyen számban vették fel a választói névjegyzékbe, arról csak a törvényszéki hitelesítés megtörténte után fogunk tiszta ké­pet alkothatni. Annyit azonban már most meg lehet állapítani, hogy ezúttal legtöbb helyen a ma­gyar választók legnagyobb ré­szét felvették a vá’aszíói név­jegyzékbe. Elsősorban Szuboticát kell kiemel­ződtette ezer angol font fizetéssel. Az ausztráliai sakkföderáció liusz egyesületében és az ujzélan bak 78 sakk-körében fog a hat hónap alatt előadásokat tartani. A háromhónapos turné után most egy hónapi pihenő ideje lesz Ko,sz­­ticsnak, amely időt otthonában, Vr­­sacon fog eltölteni. Onnan március eleién utazik Londonba, ahol már­cius 14-ikén hajóra száll és átutazik Ausztráliába. Ausztráliai előadásai után körül­belül egy évre Amerikába megy úgy, hogy csak két év múlva fog visszatérni Jugoszláviába. nyeréből tölcsért formálva füle elé, indulatosan megkérdezte: — Tessék? Hangos botrány keletkezett, rend­őrök nyomultak be a terembe és iga­zoltatni kezdték a jelenlevőket. Ami-. kor Bethlen megismételte kérdését, í egyik budapesti detektív, miközben j a közbeszólót az ajtó felé lökdöste, j szolgálatkészen visszakiáltott: — Károlyi Miska kellene neki! I Bethlen közben visszanyerte lé-1 lek jelenlétét és folytatta beszédét: — Azt hallom, hogy valaki kor­mányzói udvartartásról beszél. 1 Nincs udvartartás, mert a kormány- * zó nem király, hanem Magyarország í kormányzója. A gyűlés közönsége erre a kije­lentésre éljenezni kezdte a királyt. — Könnyű a kormányzó tekinté­lyét, lejáratni, — folytatta Bethlen — de mondja meg a közbeszóló, hogy ha sikerülne neki. kit állítana a he-; lyébe? - \ A közbeszóló, egy magas, barna- ‘ ruhás fiata’ember, nem válaszolha- í tott erre a kérdésre, mert a rendőrök ktcipclfék a teremből és bevitték a kaposvári rendőrkapitányságra, ahol megállapítottak. hogy Papp Sándor« héthelyi molnár, tartalékos alhad­nagy a közbeszóló fiatalember. Ki­hallgatása során előadta, hogy meg­gondolatlanságból zavarta meg köz­beszólásával a gyűlést. Ezután az incidens után Bethlen zavartalanul folytathatta beszédét, amelyet rövidesen be is fejezett. nem e tekintetben, ahol a hatóság a választói névjegyzékeket a tör­vény előírásának szemmelfartásá­­val igazította ki. Ennek ellenére azonban Szuboticán se vettek fel mmden bejelentett és választói jo­gosultsággal bíró magyar szavazót a névjegyzékbe és itt is elég nagy­számra mg a különféle okokból ki­hagyott magyar választók száma. — Sokkal súlyosabb azonban a helyzet vidéken, ahol egyes ható­ságok ismét kihagyták a ni gyár választók tömegeit a névjegyzékből így például Topolán összesen ki­­lencszáz és egynéhány választót vettek fel a névjegyzékbe és mint­egy ezer magyar választót ismét ki­hagytak a választási listából. Még rosszabb a helyzet Staramoravicán, ahol a községi jegyző egyáltalán nem akart szóba állni a jelentkező magyar választókkal. Általában te­hát meg lehet állapítani, hogy a magyar tömegek még nincse­nek teljes számban a választói névjegyzékben, de a helyzet mindenesetre lényege­in javuk és legalább annyit elér­tünk, hogy a magyarság egy tekin­télyes része végre politikai jogainak Ibirtokába jut — ha csak időközben «nem történik még valami törvény­telenség, amit azonban nincs okunk feltételezni Arra a kérdésünkre, hogy a vá­lasztói névjegyzékek hivatalból vaió kiigazításának eredményei után a Magyar Párt továbbra is passzivi­tásban szándékozik-e maradni, vagy pedig részt fog venni a legközeleb­bi választásokon, Sántha György dr. a következőket mondotta mun­katársunknak: — A passzivitás nem lehet cél, csak olyan kényszerhelyzet, amely elé a múlt választások előtt a név-, jegyzékek összeállítása alkalmával elkövetett törvénytelenségek állítot­tak bennünket. Bár még most is sok sérelmünk van a lajstromok hivatal­ból való kiigazításával kapcsolatba;», mégis szó sem lehet arról, hogv a Magyar Párt továbbra is pasz szivitásban maradjon. Hogy a. Magyar Párt ma már mi­lyen tekintélyes tömegekre támasz, kodhatik, annak legjobb bizonyiié­­kát most láttuk, amikor a magya­rok ezrével jelentkeztek a párt iro­dáiban összeírás céljából. — De nem becsülik le a részoen már választójogához jutott magyar­ság politikai erejét a szláv partok sem. Erre vall, hogy úgy a radiká­lis, mint a bunyevác-sokacpárt az utóbbi időben mind erősebb agád­dá t kezd kifejteni a magyarság kö­zött a magyarlakta községekben, bi­zonyos azonban, hogy minden ered­mény'- nélkül. A szélesebbkörii. agi­­tációt legközelebb már megkezdőik mi is és ha a tartományi és községi választásoknál esetleg kooperálni is fogunk más párttal, a legközelebbi országos válasz­tásokon a Magyar Párt már minden esetre önálló listával vesz részt. Ha ugyanis a magyar választók még mindig jelentékeny részének a laj­stromból való kihagyása miatt eset­leg nem ás szerezhetünk a magyar­ság számarányának megfelelő szá­mú mandátumot, a célunk mégis az hogy. a magyarságot park,menti képviselethez juttassuk, meri csak igy vehetjük fel eredménymsen. a harcot. Sántha György dr. nyilatkozata bizonyára élénk visszhangot fog kelteni politikai körökben, mert a Magyar Párt elnöke most jei-mti be először, hogy a párt a passzivitás­ból való kilépéssel uj irányt szab politikájának. Nagy tűz pusztított a novisadi Reisz-gyárfean A gyár aszíalosmühelye porrá égett Noviiszadról jelentik: Az önkéntes tűzoltók vasárnap bált rendeztek a Sioboda nagytermében. A derék önkéntes tűzoltók javában ropták a táncot, amikor úgy éjfél után valaki elkiáltotta magát a teremben: — Tűz van. Ég a Reisz-gyár! Az önkéntes tűzoltók először azt hitték, hogy rossz tréfa az egész, később azonban, amikor a hirthozó á legkomolyabban áhította, hogy valóban ég a gyár, otthagyták a bált és nagy siietve kivonultak fecs­kendőkkel és egyéb felszereléssel, a helyszínre. A gyár akkor már ha­talmas lánggal égett, az egész tetőt befutotta a tűz, amely a közelben levő lakóházakat is veszéllyel fe­nyegette. A tűzoltók kemény mun­ka után hajnali háromra lokalizál­ták a tüzet. A gyár asztalosmühe­­lye, ahol, mint megállapították a tűz keletkezett porrá égett. A többi épü­letrészeknél azonban csak a tető­zetben esett kár. A tűz több mint fél millió dinár kárt okozott a vállalatnak, melynek nagyrésze biztosítás révén megté­rül. Megzavarták Bethlen minisztereinek kaposvári beszédét Kcrmányzósériés miatt letartóztatták az egyik közbeszólót tivek nyomban közrefogták, majd te­. Á Magyar Párt kilép a passzivitásból A legközelebb" választásokon a párt önálló íisztával vesz részt — Sántka György dr. nyilatkozata a választói név­jegyzékek kiigazításának eredményéről és a szláv pártok­nak a magyarság közötti agitáciéjáró!

Next

/
Oldalképek
Tartalom