Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-10 / 40. szám

Poštarica plaćena n gotcvom ünnepi Szánt Ara 2 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve essm; ys asEsspssra«©®»; XXV. évfolvam Suhotica, VASÁRNAP, 1924 febmir 19. szám Meg jelenik minden reggel, fii nép után és hétfőn délben TELEFON SZÄBJ; Kiađćbivatal 8-58. 5ierti*sz?6ség 5-10 SZERKESZTŐ ,ÉG: Kr !> Aleksandra niica 4. se. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aieksandra ulica 1 (Le’baek-palota) Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Történelem pongyolában A leleplezett félistenek komé­diája játszódik le abból a nyilat­kozatháborúból, ami Lloyd George Jelep'ezését követi. Lloyd George azt állította egy amerikai lapnak megtett nyilatkozatában, hogy amig ő egy napra elhagyta a ver­­sailiesi tanácskozásokat, Wilson és Clemenceau titkos megállapo­dást kötöttek, amellyel a Ruhr megszállás feltételeit állapították meg. A francia diplomácia meg­rökönyödve tiltakozik Lloyd Ge­orge leleplezései ellen s Clemen­ceau sietett kijelenteni, hogy he Lloyd George beigazolja állítását, ő a sajátjából kifizeti az egész német jóvátételt. A felháborodásigy tréfálkozásba fullad s a szenvedő világ közvé­leményét már nem is annyira az a kérdés foglalkoztatja, hogy ki­nek van igaza, mint amennyi el­képedő józansággal eszmél rá, kogy ez is megtörténhetett volna. Összeültek a világ nagyjai, akik ^!é a törtéreiem eseményei tolták a piadesztált s akik nagyságának nincs más melléke, mint felmér­hetetlen nyomora, átláboihataílan szenvedése késő generációknak, amiket botorul és tudatlanul föl­idéztek. Összeültek a világ nagy jai, hogy az igazság, humanizmus, az örök béke, a kultúra megvé­désének háborús céljai szerint rendezzék.el azokat .a felmérhe­tetlen problémákat, amik az ötéves pusztulás s a győzelem és elbu­kás nyomában sarjadtak föl és — kérdezzék meg a német anyákat s Kisázsia véletlenül életben ma­radt keresztényeit, hogy milyen képzeteik vannak arról az igaz­ságról és emberiességről, amit a háborúban küzdők győzelmükkel uralomra emelni ígértek. Ösz­­szeültek a világ nagyjai, hogy a megujhodott erkölcsi rend tiszta törvényei s a történelem felsza­badító tanulságai szerint rendez zék el a háborúnak s a háború előtti társadalomnak hagyatékát, összeültek a legnagyobb feladat megoldására, ami valaha emberi értelemtől, hatalomtól és jóságtó függött, összeültek s majdnem úgy játszottak egymással, mint külvá­rosi korcsmákban a sipisták. Az egyik kimegy a szobából, ezalatt a másik kettő gyorsan meváile­­podik a távollevő ellen. Wilson odahozta az örökbéke szent ál­mait s nemzetek felett álló hata­lom viszályokat és héhoruket le­hetetlenné tevő gondolatot és ott Clemenceau ravaszságaival és Lloyd George monumentális ötle­teivel kellett megbirkóznia. Félisteneknek kellett volna len­­niök s hazardörök voltak. O’yan is lett játékuk nyomán Európa, mint a hazárdjáték után a kártya asztal. Kézzelfogható valósággá válik erre a látványra az az érzés hogy nem történelmi erők, nem gazdasági érdekek, nem a tömeg­eiét fizikai szükségletei szabják meg a cselekvések irányát, hanem az emberi értelem, vagy a tudat­lanság, az emberi jog, vagy a gonoszság. Csudálatosán kieszter­­gályozott elméletek hirdetik a cselekvéseknek a gazdasági élet feltételeitől való függő voltát. Senki nem mondhat ellen az elméletek tanításainak, senki nem cáfolhatja meg ezeknek az össze­függéseknek törvényszerűségét. De mégis, amikor olvassuk, hogy Lloyd Georgenak egy napra haza kellett utaznia s azalatt gyorsan megállapodtak a Ruhr-megszál­­tásban s ha meggondoljuk, hogy a világtörténelem szakában semmi nem annyi katasztrófát s nem háború utáni okozott idézet! föl annyi megoldhatatlan és el fekélyesedett válságot, mint n Ruhr-megszállás — úgy érezzük, megszakad bennünk o tudomány­ban való hit s összezuzódik az az elmélet, amelyik világos és közérthető magyarázatot tudott adni a történelem minden ese­ményére. Ki akarta ezt a ka­taklizmát ? Kinek érdeke volt ez az összeomlás? Kinek fűződik előnye a nyomorúságnak ehhez a monumentális méretéhez ? Sen­kinek. Csak az emberi botorság volt végtelen s csak ez emberi gonoszság tett egyszer becstelen műszakot hiten, illúzión, boldog ságon, életen és jövendőn. Nem enyhülnek a belső ellentétek az ellenzéki blokkról tárgyaló pártok között Még1 korainak tartják a fet»r,. káp-viselők bevonulását a parlamentbe — A párt passzivitásának következményei Beogradból jelentik : A költség­­vetés parlamenti vitája iránt még mindig igen csekély érdeklődés nyilvánul meg politikai körökben. Annál élénkebb az élet a parla­menti klubokban, ahol nagyjelen tőségü eseményeket várnak. A Radics-párt kiküldötteinek Beo­­gradban való megjelenése meg lehetősen {'elzavarta a kedélyeket, bár meg lehet állapítani, hogy a horvát delegátusok még nem te­remtettek uj politikai helyzetet, csak uj fegyvert adtak az ellen­zék kezébe, amely most már ered­ményesebben tudja a kormány ellen szegezni azt a fenyegetést, hogy bármely pillanatban Beo gradba rendelheti Zagrebben lev segédcsapatait. Úgy látszik azon­ban, hogy az ellenzéki blokk ve­zérei még korainak látják a Radics­­párti képviselőknek a parlamentbe való bevonulását és gondösan ügyel­nek arra, hogy a horvátok bevo nulása ne következzék be tulko­­rón, mert a kormány idő elölt való megbuktatása az ellenzéknek több fairt, mini hasznot jelentene. Az el enzéki blokk tárgyalásai ugyanis a naponkénti tanácskozások elle­nére még mindig meglehetősen kezdetleges stádiumban vannak. A tárgyalásokról nagyon kevés hír szivárog ki, azonban azoknak !assu lefolyása arra enged követ­keztetni, hogy nehéz úíh dalni a:o­­kat az elvi ellentéteket, amelyek oz illám belső berendezésének kérdésé­ben, de elsősorban az alkotmány revíziójának nyílt követelése tekin­tetében a demokraták és a többi ‘árgyaló pártáit között fennállnak. Megnehezítik oz ellenzéki blokk megalakítását azok a jelenségek is, amelyek napról-napra mind erősebben kerülnek felszínre födernlista pártok között is. A klerikális, muzulmán- és a Radios párti sajtó szinte minden nap teli van a szövetséges pártok egymás ellen irányuló csipkedé­seivel. Különösen a klerikálisok és a horvát köztársasági paraszt pár közt vannak súrlódások Rádiós­nak a S'obodni Dómba irt néhány cikke miatt, amelyekben Radios a klerikálisoknak az olasz meg­egyezés kérdésében tanúsított magatartását nem tartja elég ha (ározottnak. Míg ez ellenzéki oldalon ilyen zavaros a helyzet, a kormánypárt kebelében is meglehetősen sok ellentét zavarja a párt egységét. Eltekintve attól a belső harctól, amely a pártban a Markovics Lázó volt igazságügyminiszter ellen emelt vádak miatt megindult, a radikális pórt szövetségesednek, különösen a Német Pártnak a magatartása okoz sok gondot a kormánynak és kellemetlen hely­zetet teremt a bizottságokban is. A Német Pártnak a fiumei kér­dés bizottsági tárgyalásánál tanú­sított passzivitását az ellenzék rősen ki akarja használni a kor­mány ellen. Abban a kisebbségi jelentésben, amelyet az ellenzék a fiumei szerződések ratifikálása ügyében a parlament elé fog tér jeszteni, különös élességgel mu­tat ró az egyesült ellenzék arra, hogy a pénteki bizottsági határozat nem érvényes, mert a radikálisok jogtalanul szavaztatták le egyik párttagjukat a távollevő német bizottsági tag helyett. Az ellenzék azt állítja a kisebb­ségi jelentésben, hogy a pártve­zérek értekezletén, ahol a később egyhangúlag megválasztott bizott­sági névsort összeállították, a Né­met Part külön l sziát terjesztett be, tehát dr. Krafftot nem a radi­kálispórt iisztóján választották meg, hanem a Német Párt tisztá­ján és igy őt távoüéte alkalmá­val csak németpáríi és nem ra­dikális képviselő helyettesíthette volna, politikai körökben most nagy érdeklődéssel várják, hogy a radikális párt hogyan fogja ezt a kérdést a parlamentben tisz­tázni. A parlament ülése Beogradból jelentik: A parlament szolimau ülésén, amelyet féi uz&uc nyitott meg Jovanovics Ljuba elnök folytatták a köitségvtés vitáját Mutes Nikola radikális beszédé­ben kitért az ellenzéki szónokok ki­fogásaira és hangsúlyozta, hogy a költségvetés valójában megfelel az ország szükségleteinek. Felsorolta azokat a törvényeket, amelyek — ifi hit például a rokkant és tisztvise­lő-törvény — szorosan összefüggés ‘nek a költségvetéssel, amelyet ezek­nek a figyelembevételével állította össze a pénzügyminiszter. Elitélte az ellenzék magatartását és kijelen­tette, hogy aki a költségvetést tá­madja, az tulajdonképpen — a rok­kantak és tisztviselők ellen támad. Az utána következő szónok Rajics Balázs szuboticai bunyevác-képvi­­selő lett volna, aki azonban nem volt jelen a parlamentben. A házeinök öt perc szünetet rendelt el, hogy azalatt Rajics Balázs esetleg megér­kezik az ülésre. Minthogy azonban a szünet leteltével sem jelentkezett szólásra, az elnök megadta a szót az utána feliratkozó Zsivanovics montenegrói föderalistának, aki fel­szólalásában élesen támadta a kor­mány centralista) politikáját, mely, szerinte nem felel meg az ország, helyzetének. A montenegrói nép sé­relmeit elpanaszolván, beszéde vé­gén kijelentette, hogy az egyesülés l csalódást hozott a montenegrói nép­nek. (Zaj a radikálisoknál.) Arcsics Trajko délszerbiai disszi­dál s demokrata beszédét több al­kalommal félbeszakította a radikáli­sok felháborodása. Különösen akkor provokált viharos jeleneteket, ami­kor a délszerbiaiak külön törekvé­seit fejtegette. Az elnök délután l órakor az ülést bezárta. Á demokrata-párt ülése A demokrata-párt parlamenti klubja szombaton délelőtt — a nem­zetgyűléssel egyidőben — ülést tar­tott, amelyen Daviclovics Ljuba be­számolt Radics küldötteivel folyta­tott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy idáig csupán informatív jellegű meg­beszélések folytak és érdemleges tárgyalásra csak később fog sor kerülni. . . ..Lapunk mai száma 16 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom