Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-09 / 39. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 9, A bécsi udvari levéltár titkai Több vezető csehszlovák politikust kompromittálnak a Prágába szállított iratok A st.-germaini békeszerződés értelmében Ausztria kiszolgáltatta a prágai kormánynak mindazokat az okmányokat, amelyek a csehszlovák köztársaságra vonatkoznak. Az iratokat a császári udvari és az állami levéltárból Prágába szállították, a külügyminisztérium levéltárába, a hol csak a legkivételesebb esetben j engedik meg a betekintést az iratokba. Az ellenzéki pártok azt állítják. hogy a szigorú ellenőrzésnek az az oka. hogy egyes akták és levelek súlyosan kompromittálnak sok cseh nemzeti politikust, akik a háború előtt és a háború alatt a csehek ellen intrikáltak és a csehszlovák nemzeti eszmék ellen konfidénsszolgálatot teljesítettek az osztrák császári udvarnál. A szigorú őrizet ellenére is sikerült a csehszlovák szociáldemokrata pártnak egv levelet megszereznie, amelynek nyilvánosságra hozásával sikerült megbuktatni Karl Prase két, a cseh agrárpárt vezető tagját, a szenátus elnökét. Kari Prasek volt osztrák miniszter és titkos tanácsos a háború után a csehszlovák politika egyik vezető tagja lett. Mint nagybirtokos és szeszgyáros élére állt a túlzó nacionalista jelszavakkal dolgozó cseh agrárpártnak, két év óta pedig elnöke a prágai szenátusnak és elnöke a szeszgyárak szindikátusának is. Az utóbbi hónapokban a szociáldemokratapárt éles támadást intézett Prasek ellen és megállapították, hogy a szeszégetők többmilliós rendeUrezési alapjával nem tud elszámolni. A botrány ügyében Prasek kihallgatást kért Massaryk elnöktől, aki azonban nem fogadta a szenátus elnökét. Ezután, a parlamentek történetében példátlan eset után Prasek továbbra is megtartotta az elnöki tisztséget és úgy látszott, hogy semilyen eszközzel sem lehet a súlyosan kompromittált politikust heiyé-Beogradbó! jelentik: A Bácsmegyei Napló-nak a vajdasági radikálispárt soraiban kitört ellentétekről írott cikke először mutatott rá a nyilvánosság előtt a »nagybirtokos« és »kisbirtokos« érdekeltségnek a párton belül való összeütközésére. A cikk nagy feltűnést keltett és élénk megbeszélés tárgya volt a radikális képviselő klubban. Olyan vajdasági képviselők, akiket pedig eddig a NylVo híveinek tartottak. munkatársunk előtt a leghatározottabban kijelentették, hogy semmi közük sincs a Nyivához és annak törekvéseivel, különösen pedig az agrárreform kérdésében elfoglalt álláspontjával semmiképpen sem értenek egyet. A képviselő szerint a Nyivának csak egy vajdasági radikális képviselő tagja van Crgin Dusán dr. személyében. Különösen elkeseredett a hangulat Nedeljkovics Milorad dr. a szubotioai radikálisra'rí elnöke eiien. a kit elsősorban okolnak a vajdasági képviselők ellen megindult akcióért. Olyan véleményeket is hallottunk, hogy Nedeljkovics ár. csak azért próbálkozik a képviselők elleni mozsara moa*Rroea*«fflrrev'fS33aKi5W5Sti ről eltávolítani. A bécsi levéltár ] azonban újabb adatokat szolgáltatott' a szociáldemokraták kez’ébe Prasek ellen. A párt lapjában, a »Pravo Lidu«-b an nyilvánosságra hozták Prasek Vencel prágai földbirtokainak, Kari Prasek bátyjának 1914 augusztus 18-án. tehát már a háború kitörése után báró Schiesslhez, a bécsi császári kabinetiroda főnökéhez intézett levelét, amelyben ez a következőket írja: öcsém, Kari Prasek titkos tanácsos, szolgálatonkivüli cs. kir. miniszter többször beszélt nekem Méltóságod kiváló tulajdonságairól, ami felbátorít arra, hogy a csatolt közlést Méltóságodhoz tisztelettel felterjesszem. Ha alkalomadtán különösen fontos dolgokról szereznék tudomást, nem fogom elmulasztani, hogy arról Méltóságodat azonnal értesítsem. Az ilyen közléseket »W. Böhm« álnév alatt fogom Írni. A denunciálásra ajánlkozó levél mellé Prasek Vencel hosszú bizalmas jelentést is csatolt. A közlésekért. — amelyek a háború alatt sok cseh politikust juttattak börtönbe. — Prasek nagyösszegü pénzjutalmakat is kapott. A szociáldemokrata lap szerint Prasek Vencel közléseit minden esetben Kari Prasek. a mostani szenátusi elnök inspirálta és több jelentést ő maga készített el. A Pravo Lidu leleplezése eredménnyel járt. mert Kari Prasek a cilkk megjelenése után azonnal lemondott a szenátusi elnöki tisztségről és a szeszszindikátus elnökségéről. A vajdasági radikális képviselők nem azonosítják magukat a Nyiva agrárpolitikájával A klubnak csak egy tagja tartozik a nagybi, tokosok egyesületéhez gaimával, hogy néhány ma vezetőszerepet játszó személy diszkreditáiása utján saját népszerűségét növelje és maga jusson .mandátumhoz. Hogy ebből mennyi az igazság, azt annál nehezebb megállapítani, minthogy Nedeljkovics professzor már útra kelt Amerikába, ahol a kormány megbízásából, mint pénzügyi szakértő résztvesz a S. H. S. királyság amerikai tartozásai ügyében folyó tárgyalásokon. A radikáfopárti képviselők nem becsülik le az agrárreform kérdésben ellenük kialakulandóban lévő hangulat jelentőségét és máris elhatározták, hogy népgyüléseken fogják választóikkal megismerteiül a kérdés valódi adását és az ö szelepükét az agrártörvény előkészítésében. Az- első ilyen népgyülést már e hó 10-én tartják meg Srbobranban, a Bácska egyik legnagyobb szerb községében. Erre a nép *■ íi lésre a kerület képviselőjén. Sijasics Jankó dr.-on kívül .l-mtazu. k Gyorg.vevics Mita, dr. Mdadinovics és Bojovics Drágán képviselők is. sőt valószínűleg részi vesz a népgviilésen Sztankovics Szvetozar ji«i ■MWjiWinfMWBarmssk mcxmmw 'HMnawas képviselő, agrárreformügyn államtitkár is. A népgyülésen, mint értesülünk, hivataolsan fogják a képviselők kijelenteni, hogy a Nyiva uagybirtokmentő akciójával semmi közösségük sincs és hogy az agrárreform kérdésében szigorúan ragaszkodnak a radikál‘spárt programjában. valamint kongresszusi határozatában megállapított elvekhez. I A lakásrendelet érvényességét I epry évvo! meg1hosszabbik ák :j Beogradból jelentik: Az ország í lakásügyi szervezeteinek beogradi * konferenciáján szóba került az a í kérdés, hogy az 1924. év végével milyen helyzet fog bekövetkezni, amikor a most érvényben levő lakásügyi rendeletek hatályukat vesz-Itik és a háztulajdonosok és lakók közötti viszonyt semmiféle intézkedés nem fogja korlátozni, A konfeí rencián az a vélemény alakult ki, \ hogy a korlátozás átmenet nélkül i való megszüntetése veszedelmes I helyzetet fog teremteni és a !akál soknak nagymértékű megdrágulását > idézi elő. Ä jelenlegi viszonyok mel■ lett — amelyeknek megjavulása egy I év múlva sem várható, a mostani la- I kők nagy része, különösen azonban í a hivatalnokok és munkások, lakás , nélkül maradnának. j A tanácskozások eredményeképj pen dr. Feles Dusán szociálpolitikai s miniszter kijelentette, hogy a bérfők í ioga’nak védelméről szóló, most ér? vényben levő lakásrendelet hatályát egy esztendővel, az 1925-ik év vé; géig meg fogják hosszabbítani. \ A szociálpolitika1! miniszter kije- 5 lentése a lakók szervezetei körében ; nagy megnyugvást keltett, mig a' háztulajdonosok abban jogaik újabb csorbítását látják és tiltakozásra készülnek a meghosszabbítás ellen. Hír szerint a szociálpolitikai minisztérium azt az egyéves meghosszabbítást átmeneti intézkedések megtételére akarja felhasználni, ami a lakók számára is megkönnyítené a szabad forgalomra való áttérést. MManmimui!'..................... Öttől nyolcig írta : Vándor I'-lván _ — Kedves anvám, — szólott Gál Erzsébet, miután szépen felöltözött — nem megyek én sehová. Megíájult a fejem. Inkább leülök és olvasgatok egy kicsit. A tiszteletes asszony megállóit a lánya előtt, jól a szemébe nézett és széles kék kötényét dolgos két kezével végigstmitva. sóhajtott egyet. — Ha a fejed fáj, mit olvasgatsz. Ettől a sok szamár könyvtől még jobban megfájül.-— Hát nem olvasok, kedves anyám, csak ide ülök az ablakba... — Azt lesed, jön-e az az akasztófáravaló Gyurka, ugy-e? Erzsiké egy pillanatig habozott, aztán ránézett az anyjára. '— Azt lesem — válaszolta egyszerűen. kurtán és meglepő határozottsággal. — Azt ugyan lesheted, megmondta kedves apád, hogy sohase ad neki. Nem bukott diáknak nevelte a lányát. — Most csak a második négyesem akarja — válaszolt a kislány és leült az ablak mellé. — Nem szentirás. amit mond — vélte a täszteletes asszony. — Ahányat lát. annyit szeret. Ki tudja, hány lánytól kérte a második négyest. Erzsiké összevonta szemöldökét, nem válaszolt. Lopva az órára pillantott. Kitekintett az estébe. Ott laktak a kollégium mellett a Péterfia-uccában. Akácfák bólogattak az ablak előtt és ott csengetett a kisvasút. A honvédlaktanyából ott jártak el a Ihadnagyocskák és a nagytemplom Rakőczi-ha rangja édes, mély szavával egyre búgott. — Ha másképp nem lehet, meg fogok vele szökni. Pont fájhat volt. miikor Gál Erzsébet erre az elhatározásra jutott és szivében olyan tomboló örömet érzett. mintha a jó isten ebben a gondolatban legszebb ajándékát küldte volna neki. — Máskor mindig pontos — mondta magában, úgy látszik, valami dolga akadt. És ebben a percben összeráhdult a két finom szemöldök: —T Mi lehet ..Hálámnál fontosabb dolog neki? A nagytemplom órája előbb négyet kongatott aztán rögtön, más hangon, hatot ütött. — Meg fogok szökni vele — mondta magának Gál Erzsébet, de most valami bizonytalan bánat szállt szivére. — Miért nincs itt mellettem? Soha ilyen szivszorongva nem vártam. Soha igy magam mellé nem kívántam, Kinél időzik? Kivel mulat? Most már aggódott érte. — Nem jó természete van, az egyszer bizonyos. Ha marasztalják, marad, ha hívják, megy. Nincs elég komolyság benne. Az ilyen ember könnyen költ. nehezen keres. — Miért kell nekem éppen ezt szeretnem. Még nem vagyok senkije és máris agyongvötör. Hol tölti az időt? Miért várakoztat? Gál Erzsébet újra kinyitotta meg betette az ablakot és mintha mérget szívott volna be a jó friss levegővel, a keserűség elárasztotta szép fiatal testét. . — Utálatos, — suttogja — bukott diák. Felőlem ott maradhat, ahol van.. Bánom is én! A fene szökjön meg vele, nem én. Hét óra elmúlt és Gál Erzsébet összetörve, busán, szégyenkezve ült a kályha mellett. Erzsébetet ebben a percben a bosszú gondolata foglalkoztatta. Gyűlölte a fiút.- kit két órával ezelőtt imádott, kivel meg akart szökni és ki, mént titkos jegyesét megcsókolni szándékozott. — Szeretném, ha ő is szenvedne. Ha próbálná, mi az. az ablakon kilesni az éjszakába és hiába várni... Oh, istenem, küldj valakit ki ideüljön mellém, ki egysz'erü és jó, kinek sírni lehet és nem nevet ki, ha panaszkodom. Ebben a percben a csengő mint egy kis harang megrázkódott és éles hangja betöltötte a házat. Erzsébet felugrott és vad örömmel a tükörhöz futott, két tenyerével ügyesen lesimitotta fényes barna br:'f és, apró barna, kacagó szemével azt leste, ki lép be az ajtón. Erzsébet szemében kialszik a kacagás. — Tessék helyet foglalni, tiszteletes ur. — Hideg van odakint. A nagytemplomnál majd elviszi az embert a szél. — Ott mindig szél van. Nyáron a port hordja. — Télen a havat. — Rosszkedvű Erzsiké kisaszszony? — Sőt ellenkezőleg. Jó kedvem van. Az Úristen szeret. — Ne mondja. — De mondom. Tudja, miért szeret? Mert ezen az ajtón maga lépett be. Maga és nem — más. — Azért szereti az Isten? Hogy mondta? Hogy jó kedve van, mert én beléptem . . . — így mondtam. Mást ne kérdezzen. , 77 Hát maga örül annak, ha én ide belepek? Elhallgattak. — Mondja, tiszteletes ur, nem látta Orosz Gyurkát? — Nem láttam. — Nem baj. Jó, hogy nem látta. Az nem olyan ember, akit jő látni. — Megvallom, nekem sem szimpatikus. Rosszul tanul és jól táncol. És úgy hallom, hazárdjátékot játszik. — Igen. Mindennel játszik. Kedves apám sem szereti. A cr :■■■•• gő odakint megrázta fejét. Gál Erzsébet összekulcsolta kezét és csöndesen könyörgött magában: — Úristen, csak ő ne legyen. Ha mégis eljött, elvesztem. Ha akarja, el kell szöknöm vele. ö volt, frissen, jókedvűen, havasán lépett be és megszorította a kisasszony kezét. — Erzsébetke, bocsásson meg. El kellett késnem. Csak egy percre szaladtam fel, nem felejtette el: a második négyes az enyém . . . És Gál Erzsébet lehunyta szemét és kétségbeesve, reszkető szájjal felelte: — Megígértem. A tiszteletes ur a felét csóválta.
