Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-08 / 38. szám

1924 február 8, BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Tomovics Ignácot a bíróság a vád alól felmentette. Ezenkívül a bíróság kötelezte Pet­­rovics Gyúrót, Ruszkit, Jovicsot, Petrovics Jását és Tomovics Neboj­­szát, hogy 15 napon belül egyetem­legesen fizessenek Maximovicsnak 3850 dinárt, Petrovics Gyúrót. Rusz­­kit és Ponovicsot kötelezte, hogy Csokra Csedomirnak egyetemlege. sen fizessenek meg 21.550 dinárt. Bernhardt tanítónak a bíróság Ö20 dinár kártérítést ítélt meg Jóvics és Vukodinov terhére. Az elítélt vádlottak felebbezést je­lentettek be. CIRKUSZ Látogatás azenélő tőzsdebizományosnál (Budapesten egy ismert ze­neszerző tőzsdebizományos­­nak csapott fel és másfél mil- Iiárddal károsította meg az ügyfeleit.) A budapesti tőzsde Markó-uccai fiók­jában látogatták meg a tőzsdés-zene­­szerzőt. Itt ült szép csendesen. — Szintén zenész? — kérdezte mun­­katái sunk. Finoman elmosolyodott. — Ja kérem, ez a finálé! Utolér mind­nyájunkat, pedig én nagyon vigyáztam. — Hogyan jutott az eszébe, hogy tőzsdés legyen? — kérdeztük. Kikezdte élete történetét mesélni: — Egyszer felmentem a tőzsdére, a hol magával- ragadott az az isteni ka­kofónia. Elhatároztam, hogy szerzek egy nagy tőzsdei operát. Hogy jobban tanulmányozhassam a tőzsdei hangza­vart, magam is tőzsdés lettem. Nem szereztem meg az operát, de szereztem komitenseket. Nekem hiába zenél a Zerkovitz, mégis csak a tőzsdéből lehet jól megélni. Egyébiránt ott is lehet lop­ni Itt van a breite, nem igaz? Saját tudósítónk helyeslőén bólintott, mire a tőzsdés komponista folytatta el­beszélését. — Felvettem a komitemsek pénzét és komponálni kezdtem. Saját szerzemé­nyű tőzsderománcomat énekeltem a tőzsdei forgalomban.« Veszek! Veszek« — ez volt a refrén, mert természetesen á Iá hausse játszottam. A komitensek­­nek aztán elhúztam a nótájukat. Egy darabig zaklattak pénzért, de aztán mindegyik kapott egy körlevelet a kő­vetkező tartalommal: »Tisztelettel érte­sítem, hogy az ön pénzét elhegedülte Szent Dávid.« — És hogy történt az összeomlás? — Nagyon magasan vettem Ganz Da­nubiust, amely mindjárt az első napon egy oktávval mélyebbre esett Ezután még több kérdést intéztünk hozzá. — Ml a véleménye Kállay pénzügyi politikájáról? — Látni rajta, hogy nem muzsikus. A Hegedűs mégis másképpen csinálta, ö komponált a pénzügyminisztersége alatt nehány invenciözus szimfóniát---­— És mi a véleménye a mai tőzs­déről? — A nyitány jó volt, de később gyen­gült a nagy mü. A finálé már egészen elromlott__ — Színházba^ szeret járni? Operába? — Ó, nagyon! Magam is énekelek. Kellemes hangom van. Közel a mély­ponthoz. — Baritonista vagy baszista? — Inkább besszista. Egyébként leg­szívesebben operettbe járok. — Melyik a kedvenc operettje? — Gróf Rinaldó. — És a prózai darabokat kedveli? — Hogyne különösen a tőzsdésekről szóló darabokat. Kedvenc darabjaim Schillertől a »Haramiák«, aztán »A vén gazember«, »A zsivány« és újabban Bourdet darabja »A leláncolt ember«. Van egy kedves mesejáték, amit sok­szor megnézek. A cime: »Ali baba és a negyven kontreminőr....» Bucsuzóra nyújtotta a kezét. — Még egy kérdést szabad? — Tessék — válaszolta. — Mikor nyitja meg újra a tőzsde­irodát? — Ja, az a jövő zenéje — válaszolta. És a »Rácsos kapu, rácsos ablak« kez­detű nótát dúdolva szemhunyoritássai jelezte, hogy az interjú véget ért. Stella házpolitikai kérdés szabályozásával foglalkozott, mindezek mellett azon­ban a legnagyobb érdeklődést, egy a konferencia napirendjén hivatalo­san nem szereplő kérdés a bibornoki állás betöltése Az egyházi birtokok megváltása a magyar nemzetgyűlésen Burkolt szekularizációtól tart a keresztény ellenzék Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén foly­tatták a földreformnovella részletes vitáját. Petrovdcz Gyula szólal fel első­nek és hosszasabban fejtegeti, hogy közérdekellenes cselekedetnek tart­ja, ha az egyházi birtokok is meg­váltás alá kerülhetnek. Nem téte­lezheti fel, hogy keresztény kor­mányzat alatt burkolt szekularizá­cióval állanának szemben, amint nem ismernek kíméletet a háborúban szerzett vagyonok megváltásánál, épugy nem állja meg ez a helyét a szerzetes rendek birtokainál sem. Indítványozza, hogy a szakasz har­madik pontját, amely a szerzetes rendek birtokainak védelméről szól töröljék. Wolff Károly felsorolja, hogy a szerzetesrendek milyen csekély ál­lamisegélyt kapnak. Szili Bálint: Ennyi vagyon mellett az is nagyon sok nekik. (Zaj a kö­zépen.) Griger Miklós: Hogy mer így be­szélni? Ezt nem tűrjük, majd beszé­lünk mi is. Vannak sérelmeink. Wolff Károly kijelenti, hogy a közoktatást valláserkölcsi alapra kell _ helyezni. Pikier Emil: Evangéliumi alapra, nem kurzusalapokra. Várnai Dániel: Wolff Károlylyal polemizál és kérdi, hogy ha a meg­váltás utján rendelkezésre álló föl­dekből kell kielégíteni a többi egy­házak földbirtokszerzési törekvéseit is, akkor mi marad a kitűzött célra. Griger Miklós: Herceg Eszterhá­­zynak még mindig négyszázezer holdja van. Várnai Dániel azt fejtegeti ez­után, hogy a hitfelekezeti oktatás 90 százalékát az állam fizeti, majd azt hangoztatja, hogy itt van az ideje az oktatás teljes államosításának. A katholikus püspökök zágrebi konferenciája Nagyfontosságji egyházpolitikai kérdéseket tárgyaltak le Ki lesz az első jugoszláv bíboros? Most fejeződött be a zagrebi püs­pöki konferencia, amelyet dr. Bauer Antal zagrebi érsek hivott össze és amelyen Budanovics Lajos szuboti­­cai apostoli adminisztrátor is részt­­vett, aki csütörtökön érkezett visz­­sza Szuboticára. A katolikus püspö­kök konferenciáján, amely már ja­nuár 29-én kezdődött és szerdáig tartott nagyfontosságu egyházi kér­dések szerepeltek. A püspöki kon­ferencián résztvett az ország vala­mennyi, katolikus püspöke, névszeu rint, dr. Sarics sarajevói, dr. Jeg­­lics ljubljanai. Garics banjalukai, Aksamovics djakovói, dr. Milet a sebenikói püspökök és Budanovics Lajos szuboticai > apostoli adminisz­trátor. A konferencián dr. Bauer zag­­rebi érsek elnökölt és szóba ke­rült valamennyi aktuális egyházi kérdés, amelyek egyrészét dr. Jan­­jics vallásügyi miniszter, aki Lano­­vics államtitkár kíséretében a kon­ferencia egyik tanácskozásán maga is résztvett azonnal felvilágosítást adott. A konferencia először is a fiumei Szent Jeromos-intézet átadásáról tárgyalt és megelégedéssel vette tu­domásul dr. Smodlaka vatikáni kö­vetnek a konferenciához érkezett értesítést, amely szerint a kérdés a S. H. S. királyság javára dőlt el, amennyiben Olaszország átadta Jugoszláviának a délszláv katoliku­sokat közelről érdeklő katolikus in­tézetet. Ezután rövid vita keletkezett, majd szóba került a csonka püspökség kérdése, tekintettel arra, hogy az országban még mindig van néhány olyan egyházmegye, amelynek régi központja idegen területre esik. Bauer dr. ziagrebi érsek közölte a püspökökkel, hogy javaslatára a Szentszék úgy intézkedett, hogy azon püspökségek fölött, amelyek területének egyrésze Jugoszláviához tartozik, központja azonban az or­szág határain kívül esik, a legköze­lebbi szomszédos püspökség gyako­rolja a iurisdikciót. A konkordátum kérdésében Aksamovics dj/akovói püspök tett jelentést A konkordá­tum tervezetét egy újabb szükebb bizottság dolgozta át, miután az el­ső tervezet nem alkalmazkodik sem a régi osztrák, sem pedig a szerb konkordátumhoz. A konkordátum uj tervezetét beterj esztették már a vallásügyi minisztériumnak és ezzel a megszövegezése céljából kikül­dött bizottság befejezte működését. A tárgyalások következő pontján az ószláv miseszövegek átdolgozása szerepelt. Bauer érsek közölte a konferenciával, hogy a mise szövegek ószláv nyelvre való átdolgozása szépen halad előre és a munkát vezető dr. Weiss prágai egyetemi tanár értesítése szerint hamar be ás fejeződik. Az uj mise­­szövegeket maga a Vatikán fogja kinyomatni, miután a Szentszék jó­váhagyja azokat. Nagyobb vitát keltett a konferen­cián az uj illetéktörvény több az egyházra nézve sérelmes rendelkezése. A püspöki konferen­cián az a vélemény alakult ki, hogy ezeknél a rendelkezéseknél fogva az illetéktörvény sok tekintetben alkal­mas arra. hogy az egyház és az ál­lam között nézeteltérések támadja­nak. Ezért a konferencia ebben az ügyben a sérelmek orvoslását sür­gető beadványt intézett a vallás­ügyi miniszterhez. Elhatározta még a konferencia, hogy az egyházi házasság­­kötések és válások ügyében is memorandumot intéz a vallásügyi minisztériumhoz, amely­ben kéri, hogy az ország területén egységes eljárást léptessen érvény­be az egyházi házasságkötésre és a házastársak elválasztására nézve, a katolikus egyház szabályainak fi­gyelembevételével. Ezeken a fontosabb kérdéseken kívül a konferencia még sok egy­keltette. Ugyanis komolyan szóba került az első jugoszláviai kardiná­lis kinevezésének a kérdése és a bU homoki fövegért élénk harc folyik az érdekeltek részéről, ami a kon­ferencián résztvevő püspököket is foglalkoztatta. Az eddigi kilátások szerint a bíboros dr. Bauer Antal zogrebi érsek lesz. HÍREK 9ie KALAND A kisasszony a járda közepén sétáit, a kiskutya a járda szélén baktatott. A kis-i asszony büvölően elegáns volt, a kisku-t tya gyalázatosán slendrián, elhanyagolt, piszkos. Egy züllött, rosszaira tévedt kiskutya volt, sovány pofával a titkos, szerelmi bánat súlyos nyomaival. A kis-, asszony, amikor észrevette, meggyorsí­totta lépteit, roppant közömbösen nézett maga elé, szégyelte ezt a disszonáns nexust a mezítlábas csavargó kiskutyá­val és a szemei mindenkire ezt szikra­­távirózták: semmi közöm ehhez a bü­dös kutyához, bizony isten fogalmam sincs, hogy ki lehet — és sárga cipőjével titkon gyűlölködve hátrarugott. Többen ráröhögtek, mások megjegyzéseket tet­tek, egészen boldogtalan lett szegény ki­csi nő, de a kutya jóhiszemű naiv lélek lehetett, nem vette észre, milyen disznó-: ságit csinált; néha rákacsintott a nőre bizalmaskodom és loholt kitartóan, lógó nyelvvel, mint egy vén aszfaltbetyár. Semmi kétség, itt régi. viszonyról volt szó, a kiskutya neveletlenségét azonban én is elítéltem. A szerencsétlen hölgy végül is beugrott egy kapualjba, de a ravasz kiskutyát nem lehetett becsapni, odaült a kapu elé és várt türelmesen, mint egy randevún. Egyszóval gyaláza­tosán viselkedett. A nő mindenféle sértő fenyegetéseket kiabált ki rá, leszidta a sárga földig, de kiskutya csak csóválta rendületlenül kurta farkát és szemtele­nül mosolygott. Flörtölt. Kétségbeejtő volt. Talán ott strázsált volna reggelig, ha a túlsó sarkon nem tűnik fel egy hó ditó. csuda gyönyörű, gusztusos foxi. Kiskutya a ioxira kacsintott aztán a kai pu alá nézett, aztán vissza, nagyon feU indult, látszott rajta, hogy mennyire viaskodik a lelkiösmeretével, spekulált pár pillanatig, tűnődött nem volt egy csalfa jellem, ezt el kell ösmerni, aztán Ebura a fakó — egy óriási ugrással to­vairamodott a csábító fo-i felé. Még csak hátra se nézett. (T.)’ — Megkezdődnek az orosz-román tárgyalások. Bukarestből jelentik: Az orosz-román tárgyalások a leg­közelebb osztrák területen megkez­dődnek. A tárgyaláson, amelyen a két ország között fennálló összes függő kérdéseket megbeszélik, Ro­mániát Bratianu miniszterelnök és Dúca külügyminiszter képviselik. — Az 1903. évfolyambeli hadköte­lesek bevonulása. Becskerekről jelen­tik : A becskereki hadosztályparancs­nokság rendeletet közölt, amely szerint az 1903. évfolyambeli hadkötelesek, a kiket a gyalogsághoz osztottak be, nem csoportokban, hanem valamennyien egy­szerre, március 2-án tartoznak bevonulni — Wilson temetésén munkaszü­net volt Newyorkban. Newyorkbój jelentik: Wilson temetése alkalmá­val. amely az özvegy kívánságának megfelelően minden pompa nélkül történt. Newyork összes üzleteit bezárták. Az összes hivatalokban, bíróságokon és iskolákban szünet volt. Nagy megütközést keltett, hogy míg az összes követségek félárbocra1 eresztették lobogójukat a gyász je­léül. a német követség lobogóját fenn hagyták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom