Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-06 / 36. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 6. Csendes, komoly vita folyik. Arrói van szó, hogy újból felállít-1 sák-e a bolgár Nemzeti Bankot \ Vagy sem? A szónok. Cankov. csak névroko- } na a miniszterelnöknek, egyébként j szocialista képviselő. Nagy fígye-j letnme! kisérik beszédét, de némán! és hangtalanul. Nincs egy közbeszó-í lás sem, senki nem zavarja. A szocialista képviselő a Nemzeti ' Bank felállításának szükségességét; hangoztatja s beszéde végén meg-, tapsolják. Meghajolva köszöni az - ovációt, aztán a helyére megy. mint a jó tanuló, akt kitünően mondta fel a j leckét. Vasov professzor, einök, iejbólintással adja tudtára megelégedését. Theodorov pénzügyminiszter két mondatban megköszöni a beszédet. A következő szónok dr. Karaázoy Sztambulijszky-párti kisgazda. Ö volt a régi Nemzeti Bank kormányzója. Beszéde elején kimentem a teremből. hogy megnézzem a parlament berendezését. A folyosóról, ahol a kabátok lógnak, négy ajtó nyilik az ülésteremmel ellenkező oldalon, légy ; irodai, egy a nemzetgyűlés elnökéé, egy a miniszterelnöké. A negyedik a kilenc többi miniszter közös tanácskozó szobájába vezet. A folyosó jobbra kanyarodik s az ülésterein mögött oszlopos csarnokká bővül. Ez a biiffé s egyszersmint dohányzó, könyvtár, olvasó és fogadóterem. A falon kép-galéria, a mindenkori elnökök képmásai. Vannak közöttük szép. szakállas pátriárkák. pápaszemes tanárurak és nemzeti viseletben levő polgárok. A nemzetgyűlés elnöke, dr. Todor Koulev egyetemi tanár a következőkben informál a bolgár parlamentről: — Az ellenzék nagyon kevés nehézségeket okoz a kormányzópártnak. összesen aláz van negyven sza- j vazatuk kétszáz ellen. Reméljük, j hogy Cankov-nak sikerül a mostani, nyugalmat állandósítani. — A kormányzópárt neve: Demo-\ kratikus egység pártja. Tulajdonkén; ’ pen három régi és egy uj pártból alakult. A három régi a demokrata- j párt, a radikálispárt és a néppárt. A negyedik, uj: a nemzeti egység pártja. Szoros koalícióban vagyunk a szocialistákkal, akikkel a legteljesebb egyetértésben dolgozunk. — Alig pár hete vagyunk együtt s már több nevezetes és fontos törvényjavaslat került a szobranje elé. Elsősorban tető alá hoztuk a rendtörvényt. az állami rend védelmére szóló javaslatot. Ugyanakkor azonban a legszélesebb keretű amnesztia-törvényt szavaztuk meg, úgy a SztambuUjszky, mint a kommunista *orrer’/!Íom ' ör: őseinek-Eddig tartott a nyilatkozat, mely után újra visszamentem az ülésterembe. Még mindig dr. Karadzw beszélt. a szélsőséges ellenzéki. Sztanbulijszky-párti képviselő. Természe tesen a kormány javaslata ellen. Igaz. bogy nem sokáig beszélt. Az elnöklő Vasov egyszerre csak összeráncolta sürü szemöldökét és rászólt, hogy elég volt! Erélyesen, ellenkezést nem tűrő hangon. Hiába is volt minden. Hasztalanul ágáltak a Sztambulijszky-pártiak. indulatosan felkiabáltak az elnöknek és verték a padot. Vasov nem tágított. Doktor Karadzov végül is vállat vont. lekicsinylőén legyintett a kezével. mérgesen összepakolta az Írásait és megindult a padok felé. Nem tudta jól a leckét. A szigorú tanár ur visszaküldte a helyére. L. S. Mindennemű férfi- és nöikalap átalakítás és vasalás a Irgujabb divat, szerint készül SILD KALAPIPAR Subotica, Csirke-piac. 9284 A barátsági szerződés és az olaszországi szláv kisebbségek A Bácsmegyei Napló számára irta dr. Beseánjak Engelbert II. Az olaszországi szláv kisebbségeknek a cikk első részében vázolt helyzete elképzelhetetlen nehézségeket okoz a kisebbségek felelős politikai vezetőinek. A barátsági szerződés által teremtett helyzetből az olaszországi szláv lakosság számára alig van kivezető ut. Hogyan lehet ilyen körülmények között a kisebbségek érdekeit eredménnyel megvédeni? Milyen alapra helyez kedhetik most a nemzeti kisebbségek helyes és reális politikája? Vajion nem lesz-e a lába alatt a talaj teljesen bizonytalan és ingádé V? Egy nagy tanulságot hozott a kisebbségeknek az olasz-jugoszláv egyezmény és pedig azt, hogy a szlovén és horvát lakosság nemzeti kultúrájának megtartáséiért iolyó harcban kizárólag csak a saját erejére támaszkodhatik. A kisebbségek vezetői ezt már régóta látják, ezután a csalódás után azonban a tömegek is ráeszmélnek erre. Minthogy a horvátok és szlovének Olaszországban csakis saját erejükre vannak utalva, politikájuk egyetlen lehetséges alapja csak az lehet, hogy az olasz állam keretén belül teremtsék meg fejlődésük feltételeit. Ez az a logikus következtetés, amelyet a politikusán gondolkozó emberre az utolsó napok eseményei szinte természetszerűen rákényszeritenek. Mi más politika volna még lehetséges, amikor a szláv kisebbségek jóléte, amint látjuk, kizárólag a római kormány akaratától iiigg? A hideg és számitó ész a nemzeti kisebbségeket erre az útra kényszeríti,, ha politikailag érettek. Minden érzést és szentirnentálizmust el kell vetni és a reális viszonyok alapjára kell helyezkedni. Politikai öngyilkosság volna, ha tanácstalanul átengednék magukat a hangulatok befolyásának. Ehelyett inkább arra az örökérvényű politikai alaptételre kell gondolniuk, hogy a nyert tapasztalatokból le kel! vonni a helyes tanulságot és a politikai életet ezekre a tanulságokra kell alapítani. máson találták meg s ott el is verték. A trónörökös keresztelésekor Popovics es Csóvtcs tieid es Ruszki Uav.ran-nak azt a parancsot adták, hogy verjék meg Csakra Csedondr bácska-grackstei községi jegyzőt, aki meg akarta akadályozni a nacionalisták felvonulását. Mikor vonakodtak ezt teljesíteni. Csovics azt mondta: —- Mi vagyunk itt az urak, itt mi parancsolunk, a mi felelősségünkre meg keil tenni, amit elrendelünk. Erre hazament .fejszét vett magához, Ruszki pedig bottal induit a jegyző keresésére. Mikor a vendéglőiből hazatérő jegyzőt meglátták, ő fejszével tejbe vagta. Ruszki Qavran vádlott ugyanilyen értelemben vall. Kijelenti, hogy bűnösnek érzi mágiát, de neki az ifjabb Cseremov többször mondta, hogy aki a Szrnao-val ellentíezik, azt el kell verni. »Gyávák vagytok!« Popovics Milán gradistei mészáros kijelenti, hogy nem bujtatott lel senkit arra, hogy valakit megverjen, soc Popovics Györgynek megmondta, hogy a jegyzőt nem szabad bántani, mert ő haragban van vele, s ha megverik, őt fogják okolni. I A szembesítésnél, amelynél úgy Ruszki, mint Popovics megmaradí nak vallomásuk mellett, izgalmas je; lenetek játszódtak le. Popovics azt ■ mondja, hogy a vádlottak osszebeszéiteiv. azmt vallanak ebene. Ruszki szeme be mondja Csóvicsnak és Po-Szrnaés verekedők a noviszadi törvényszék előtt Azzal védekeznek, hogy a vezetőség* 1 * * * parancsát teljesítették Huszonöt bot az engedetlen tagoknak Novisadról jelentik: A novisadi törvényszéken kedden tárgyalták a bácsgradistei (Bácsföldvár) Szrnao I tizenegy tagjának bűnügyét, akik I múlt év október 21-én Bácska Gra- I distén, Csakra Csedomlr községi : jegyzőt este, amikor lakására hazament, megtámadták és súlyosan j bántalmazták. I A tárgyaláson igen érdekes valló mások hangzottak el arról a módszerről, ahogyan az Orjunával rivális egyesület helyi vezetőségei a tagokat atrocitások elkövetésére kény; szeritették. A felelőtlen elem fogalmáról valóságos szemléltető okta; tást nyújtottak a vádlottak, amikor I kijelentették, hogy ők nem felelősek ; cselekedeteikért, hanem azok, akik ■ nekik a parancsokat különbeni testi j fenyíték terhe alatt kiadták. 5 A főtárgyalást Medakovié Dusán tanácselnök vezette, a büntető tanács tagjai Farkas Ferenc és Petro• vies _ Ljubó törvényszéki birák.A köz vádat Lemaics Jován dr. államügyész képviselte. A főtárgyalás , iránt nagy érdeklődés nyilvánult és a tárgyalási terem zsúfolva volt hallgatósággal. A vádlottak közül Petrovics Gyura és Ruszki Gavra mint közvetlen tettesek ellen az a vád, hogy Csákra Csedomir községi jegyzőt az uccán megtámadták, amikor hazafelé ment. Popovics Milánt és Csevics Jócót azzal vádolja az ügyészség, hogy a két vádlottat felbujtották arra, hogy a jegyzőt támadják meg. továbbá azzal, hogy Dók cs Lukát és Vukaáics Vládát felbujtották, hogy Bernhard Ferenc tanítót oktobér 14-én verjék meg. Az ötöd és hatodrendii vádlottak azzal vannak vádolva, hogy a felhajtás folytán Bernhard tanitót megtámadták és fején több súlyos sérülést okoztak. Mint vádlottak szerepelnek még I Jovics Jóca, Tornovics írnyak, To! movies Nyebosa, Vászics Brankó és ! Petrovics Jása. akik a vádirat sze 5 rint Petrovics Gyura elsőrendű váü- I IottaJ együtt múlt év augusztus 20-án <£ Bács-Gradistén Maximovics Borivói : csurogi kereskedőt — azért, mert az 1 ; Orjuna tagja volt — véresre verték. A tizenegy vádlott védői: Szekuücs Milán dr., Cseremov Dragomir dr., Uadzsi Koszta dr., Lázics Iván t dr. és Tabakovics György dr. ügy- \ védek. Medakovics elnök délelőtt 9 óra-5 kor nyitotta meg a tárgyalást. A j formaságok elintézése után Petro-; vies Gyura elsőrendű vádlott kihall-1 gatására került a sor. Eskü a botbüntetés I elviselésére Elnök: Bűnösnek érzi magát? § Vádlott: Igen. de csak annyiban, hogy amit tettem, a Szrnaó vezetőségének utasitására követtem el és mindenért arra hárítom a felelősséget. Elmondja ezután a vádlott, hogy a Szrnaó alakuló gyűlésén, 1923. év június havában Cseremov György dr. azt mondotta, hogy Nagy-Szer- i biáért fognak harcolni s aki nem szegődik a Szrnaó zászlaja alá, azt j ki fogják kergetni, aki pedig ellen i kezik, azt el fogják verni. A Szrnaó ■ tagjai azt a parancsot kapták a vezetőségtől, hogy minden utasítást vakon kell követniük, mert ellenkező esetben 25 botütést kapnak. A megalakulás után egy vasárnap reggel a Szrnaósok piros ingben, menetbe sorakozva felvonultak a görög keleti templomba és a lelkész jelenlétében esküt tettek, hogy mindenkor híven szolgálják a Szrnaó eszméit és ha megszegik a szabályokat, akkor elviselik a 25 botütést, mint megérdemelt büntetést. Ifjabb Cseremov parancsai Elmondja, hogy ő a szükebbkörü »akció bizottságinak volt tagja, ahol a tagoknak az volt a kötelességük: minden parancsot végrehajtani s hallgatni. Egy Ízben azt a parancsot kapták. hogy egy bácsföldvári lakos Budapestről hazaérkezett, fiát verjék meg. Ezt a parancsot nem teljesítették. Később őrjáratba küldték őket azzal a meghagyással, hogy az orjunások jelvényeit le kell tépni s aki közülük ellenkezik, azt meg kell verni. Ezt a parancsot hiven teljesítették. Augusztus 23 ikán azt a parancsot kapta, hogy a Tapaviczavsndéglőben időző Maximovics csurogi kereskedőt, a csurogi Oriuna elnökét verjék meg. Maximovics azonban elbújt s csak reggel az állopovicsnak: — Gyávák vagytok, most mindent letagadtok. Rokics Lukács vádlott azt vallja, hogy Popovics Milán ielbujtására verték meg Bernhardt tanitót. 0 vonakodott a parancsot teljesültem, erre Popovics Milán azt mondta: — Ti az odbor felelősségére dolgoztok. Nem lehet semmi bajotok. Popovics tagadja, hogy ő ezt mondta volna, Rókics a szembesítésnél íentartja vallomását. Kijelenti, hogy töuo ízben hangsúlyozta az egyesületben is, hogy senkit sem szabad bántani. Dok‘cs közbeszól: Csak akit az Odbor kijelölt! »Nem szerb, hanem orjunás« Ezután Vukodin Vládó vádlottat hallgatja ki a bíróság. Bűnösnek érzi magát.. Jovics Jóca vádlott szintén bűnösnek érzi magát és azt vallja, hogy őket Popovics biztatta fel Maximovics megveréisére. — Azonkívül — vallotta Jovics — dr. Cseremov is mondta, hogy akik a vörösingesekkel ellenkeznek, azokat meg kell verni. Elnök: Miért verte meg Maximovicsot? Vádlott: Mert nem szeirb, hanem orjunista. Tornovics Ignác vádlott nem érzi magát bűnösnek. Vallomásában előadta, hogy ö akkor nem is volt az állomáson, csak azután ment oda, a mikor' Maxunovicsot megverték. Tornovics Nebcjsza bűnösnek érzi magát és elmondja a verekedés körülményeit. Rankó Vásza vádlott azzal védekezik, hogy akit megvertek, az oríjunista volt. A tanuk i A vádlottak kihallgatása után, a bíróság megkezdi a tanuk kihallgatását. Elsősorban Csakra Csedomir jegyzőt hallgatta ki. Csakra elmondotta megverésének történetét és kijelentette, hogy Petrovicsot felismerte támadói között. Utána Maximovicsot hallgatták ki, aki szintén elmondta, hogyan verték meg. úgyszintén Bernhardt Ferenc tanító is, aki előadta, hogy sérülései húsz napig gyógyultak be. Végül több jelentéktelen tanúvallomás után az elnök a tárgyalást berekesztette és folytatását szerdán délelőttre tűzte ki.
