Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-28 / 58. szám

4, oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1924. február 28. fos volt, nem adóit étetjelt masá­ról. Mindenfelől jöttek hirek, hogy itt, vagy ott tűnt fel a sikkasztó. Nyomoztak utána a budapesti rend­őrség emberei Olaszországban, sőt Amerikában is. azonban minden eredmény nélkül. _ > Sokan annak a feltevésnek adtak Iliiéit, hogy matrózok kirabolták és a tenderbe dobták. Más adatok sze­rint a Maureíaniával tovább szökött Dél-Amerikába. Közvetlenül a hábo­rú kitörése előtt hire járt, hogy Kecskeméthy Győző Los-Angelos­­ban egy kocsmai verekedés alkat- \ mával meghalt. Ezek csak kósza hi-! írek voltak, Kecskeméthy, mint le- { jgendás alak élt tovább, csak a há-1 ború nagy szörnyűségei, a háború \ utáni még nagyobb büntetések ho- j mályositották el Kecskeméthy kri-■ minális nagyságát. Mint Budapestről jelentik, - most 1 huszonhárom év múlva újra feltűnik \ Kecskeméthy neve a feledés honid-) lyából. Úgy látszik ezúttal a nyo-í mozó hatóság, amely már rég irat-; tárba tette az ügyet, megkapta vég- , re a helyes nyomot. Magyarorszá-! gon tudvalevőleg még érvényben j van a levélcenzura és néhány nap-i Dal ezelőtt a cenzúrahivatalban egy' Buenos-Ayresből. Argentina főváro­sából érkező levelet bontottak fel. A levél Kecskeméthy Győző egyik rokonához szólott. Maga a nagy sik­kasztó irta. Tudatja, hogy Ruenos- Ayresben él. dúsgazdag ember lett belőle és vágyódik haza. A cenzúra a levelet áttette az ügyészséghez. A levél alapján újra 'előveszik az egész aktatömeget és ■annak alapján Argentína kormányá­tól a nagy sikkasztó kiadatását fog­­fák kérni. Mielőtt a külügyminiszté­­rium utján a kiadatását kérnék, ab­­|>ól a szempontból is megvizsgálják az ügyet, hogy Kecskeméthy bün­tette nem évült-e el. A sikkasztót azért is kézre akar­ják keríteni, mert ha tényleg olyan gazdag ember, akkor Budapest fő­város kára is megtérülhet. A béké­ben elsikkasztott ötszáznegyvenezer korona átszámítva paoirkoronákrá Budapest költségvetésében sem je­lentéktelen summa, mert hiszen ma közel tizmilUdrd koronát jelent. a magyar színház ügye Vegyes társulat szervezését kivár"'" Eeogrrílban A jugoszláviai magyar színház megteremtésére vonatkozó újabb kí­sérletről a »Bácsmegyei Napló« szá­molt be először. Megírtuk, hogy Hel­­tai Hugó magyar szinigazgató tár-’ sült egy tekintélyes szubotical jugo­szláv állampolgárral, aki garantálta, hogy rövid időn belül megszerzi a magyar színház megnyitásához szükséges engedélyt. Az ügy azóta alig haladt valamit előre és a ma­gyar színház megnyitása még min­dig nem jutott közelebb a megvaló­suláshoz. A szláv igazgatójelölt már meg­kezdte Beogradban a magyar szín­ház engedélyezése érdekében az ak­ciót. azonban az eddigi tapasztala­tok nem nagy remélyekre jogosíta­nak. A közoktatásügyi kormányzat ugyanis mindig újabb nehézségeket támaszt. Legutóbb még csak az volt a ki­fogása a közoktatásügyi miniszter­nek. hogy ne magyar, hanem szerb, szinigazgató kérjen koncessziót a magyar színházra, most azonban az illetékes tényezők már olyan kíván­ságokat is támasztanak, hogy szerb­magyar vegyes társulatot alakítson az engedélyért folyamodó szinigaz­gató. Ez súlyos nehézséget jelent, amit aligha fog egy színigazgató is vállalni, nem azért, mintha egy ve­gyes társulat működése elképzelhe­tetlen volna, hanem anyagi okokból, mert egy vegyes társulat szervezd­se és fentaitdsa kétszeres költséget jelent. Az uj szláv vállalkozó, aki a : magyarszinház társigazgatója lenne, hir szerint nem is hajlandó vegyes! társulatot szervezni. Ezt a tervet ugyan a város, illetve a városi takarékpénztár magáévá tette már. azonban — eltekintve at­tói, hogy a városi üzemben levő szín-! ház a legritkább esetben bizonyult | eddig jónak — ez a terv olyan kez­detleges még, hogy megvalósulásá­ról belátható időn belül nem lehet szó. i Így a magyar szinház ügye to- * ' vább vajúdik. jj Kétszázan -” egy ellen A bukaresti kamara többsége rátámadt az egyetlen magyar képviselőre A politikai türelmetlenség és nem­zed elvakultság Romániában is ele­ven életet él a politikai pártokban. Az erdélyi magyar kisebbségnek, amely napról-napra kétségbeesett védelmi harcot folytat a békeszerző­désben és az alkotmányban biztosí­tott jogaiért, a román kamarában egyetlen képviselője van. Az egy szái magyar képviselő, akinek még máig sem tudják megbocsátani azt, hogy a magyarság szavazataival ju­tott mandátumhoz, nap-nap után hiá­ba kísérletezik a kamarában, hogy szóvátegye a magyarság sérelmeit és panaszait. Minden felszólalását botrányba fulasztják a sovinizmus­ban egymást túllicitáló román kép­viselők, akik sohasem mulaszthatják el, hogy a magyarságot meg ne vá­dolják irredentizmussal és államelle­­nes cselekedettel. A kamara legutób­bi ülésén Sándor Józsefet például az egyik román képviselő: Lascu De­meter azzal vádolta meg, hogy ille­­denta és hogy a magyar uralom alatt kétszáz román földművest ki­végeztetett. Sándor József felszólalásában eré­lyesen visszautasította a vádat és ki­jelentette, hogy Lascu Demeter tel­jesen alaptalanul rágalmazta meg. Lascu viszonválasza után személyes kérdésben újból Sándor kért szót, de a kamara többsége hangos kiabá­lással lehurrogta: — Üljön le! Menjen Budapestre — kiáltották feléje a román képviselők. A szorongatott magyar képviselő­nek Lupa dr., a parasztpárt vezére kelt egyedül védelmére, aki kérte a kamarát, hogv te terrorizálja a ma­gyar kisebbség képviselőjét, mert ez nem méltó a román parlamenthez. A többség azonban nem engedte be­szélni Sándor Józsefet, aki a botrá­nyos jelenet után tüntetőleg elhagyta az üléstermet „Isten vele? László!“ Fegyelmi eljárást indítottak i yörffy őrnagy-hadbíró ellen Budapestről jelentik: Gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter a par­lament folyosóján kijelentette az el-; lenzéki képviselők előtt, hogy, Győrffy László őrnagy-hadbiró is­meretes kijelentését (— az őrnag?­­' .adbiró tudvalévőén »Isten vele, Mihály!« szavakkal búcsúzott a T assy-pörben tanúnak beidézett Francia Kiss Mibálytól —) elitéli és ellene a fegyelmi eljárást megindít­ja. A fegyelmi bíróság döntéséig •*­­mondotta a hadügyminiszter — Győrffy őrnagy-hadbirót elmozdí­totta 0 jelenlegi beosztásából és át­helyezte egy másik hadbírósághoz, ahol nem fog vezető állást betölteni. Győrffy László őrnagy-hadbiró egyébként Csepreghy László ezre­des-hadbíró és Biró Dezső őrnagy­­hadbiró utján lovagias elégtételt kért Feleky Géza dr.-tól, a Világ felelős szerkesztőjétől ellene irt cik­kei miatt. Feleky Géza megnevezte segédeit Kánitz Géza és Horváth Zoltán személyében. Dr. Rácz Vilmos, az ismert pár­baj-szakértő és krakéler — egyéb­ként Prónav Pál testi-lelki jóbarátja — kijelentette egyik estilap tudósí­tója előtt, hogy Pikier Emil szocia­lista képviselőnek Győrffyről tett nyilatkozatát magáévá teszi és Pik­ier helyett — aki világnézeti okok­ból nem párbajozhat — 6 hajlandó megverekedni Györiiyvel. Hitler tizenkét fegyveressel kísérelte meg a müncheni pnecsot Nyolc nappal előbb értesítette tervéről a külföldi nacionalistákat A tegnap kezdődött Hitler-főtár-? gyalás délelőttje formaságokkal telt, ; el. A délutáni tárgyalást mindvégig Hitler Adolf kihallgatása töltötte ki. Az elnöknek csak kevés kérdése ; volt hozzá, igy az, hogy a puccs tér-: ' vezői értesitették-e a külföldi náció- i nalistákat. mire Hitler azt válaszol-, ta. hogy ez nyolc nappal az állam-] csíny előtt megtörtént. Beismerte azt is. hogy ő adott utasítást a mH raszterek letartóztatására, hogy ez- 5 v zel megkönnyítse Kahr állami főbiz- \ tos helyzetét. Dr. Stengiein főügyész ' , itt megjegyezte, hogy a vádlott tel- ' jes beismerésben van, az előzetes ■ vizsgálat során azonban mindent tar 1 gadott. Igaz, megígérte, hogy egy emlékiratban összefüggően fogja előadni az eseményeket, ezt az Írást mindazonáltal eddig nem kapta meg l az ügyészség. í Az elnök további kérdésére el- 5 mondta Hitler, hogy 1 690 fegyveres ember? volt, de csak 12 fegyveressel nyomult be az emlékezetes éjszakán, a Bőr­­gr ’’rüükeller! Nem gondolta, hogy több fegyv resre van szüksége, mert úgy érte­sítették, hogy a birodalmi védőrség csapatai már felvonulóban vannak mellette. Ezután az ügyész kezdte kérdezni és Hitler nagy önérzettel hangsúlyozta, hogy el akarja söpörni a képviselöház nemzetietlen többségét, a kor­mánnyal együtt és meg akarta szabadítani a haza­fias bajor népet a zsidó sajtó, a munkásszakszervezetek és a gazda­sági organizációk befolyásától, hogy visszanyerje cselekvési szabadságát. Erre a nagyhangú frázisra azt jegyezte meg az ügyész, hogy értel­mét nem tudja kihámozni,, magva­­rázza meg szavait s általában felel­jen arra. hogy bajor nemzeti kor­mányzást akart-e vagy nemzetközi uralmat, hiszen idegén nacionalista szervezetekkel keresett kapcsolatot. Hitler önérzetesen felelt: — Egy nép sorsát nem a szava­zás dönti el. hanem a morál. Ezer nacionalistának joga van arra, hogy a. nem hazafias érzésű többség fö­lött uralmai gyakoroljon. Az én csa­pataim nem olyanok, mint a rekru­­ták a hadseregben, hanem a maguk fejével gondolkoznak. Nem lehet őket. mint a nyájat ide-oda terel­getni. A tárgyalás első napja est? hét órakor végződött és szerdán reggel félkilenckor folytatták. A szerdai tárgyaláson Webert, az Oberland szervezet elnökét hallgat­ták ki. Elmondotta, hogy Kahr. Kos­­sow és Weisser teljesen egyetértet­tek Ludendorffal és Hitlerrel. No­vember 7-én Hitler tálcásán a pucs­­csisták megbeszélést tartottak, ame­lyen Weisser is résztvett. aki nem tiltakozott a puccs ellen. Különben is Weisser kijelentette, hogy Luden­­dorffnak rendelkezésére áll és min­den parancsának engedelmeskedik. Saját szerepére nézve csak annyit hajlandó vallani, hogy ő a puccs alatt köteles lett volna a kaszárnyá­kat és pályaudvarokat megszállni és megakadályozni a zsidók elmene­küléséi. A menekülőktől el keljeit volna venni pénzüket, értékeiket és devizáikat és le kellett volna tartóz­tatni őket. Elmondta végül, hogy Rossow egyizben a következőket jelentette ki neki: — Magam is Berlinbe akarok be­vonulni. Kirabolták Rippi-íl n d József műtermét i Elvitték a festőművész legértékesebb pasztelljcit Budapestről jelentik: Rippi-Rónai Jó­zsefnek, a világhírű magyar festőművész­nek budapesti, Kelenhegyi-ut 12—14. szám alatt levő műtermét néhány nap­pal ezelőtt — valószínűleg vasárnap este — ismeretlen tettesek feltörték és kirabolták. A festőművész és felesége legutóbb vidéki ismerőseikhez utaztak és csak hétfőn érkeztek vissza Budapestre. A la­kás ajtaját őrző amerikai zárt nyitva találta, az ajtó alsó részén elhelyezett , másik zár azonban — és ez a legrejté* j iyesebb — érintetlen volt. A betörő a lakásban mindent felfor-I gatott, a fiókokat kikutatta, mindent I alaposan átvizsgált és szinte müértő «szemmel kutatott. I Miután a tolvaj a hálószobában dú­lj san megrakodott, tovább nyomult és bejutott az ateliébe, itt őrizte a mester ■ hatalmas szekrényben a legutóbbi idő­ben készült festményeit, közöttük több olyan pasztellí, amelyek annyira jellem­zik Ripp! Rónai József művészetét. A jj betörő feltörte ezt a szekrényt és nagy müértelemmel kiválogatta a legszebb pasztelleket. Alig hagyó!’: néhányat a szekrényben, mert ezek a képek még nem voltak bekeretezve, úgy, hogy el­szállításuk sem volt túlságosan nehéz. A tettes nagyszerű zsákmányával visz­­szament a hálószobába, ahol összecso­magolta a rablott tárgyakat. A nyomozás már megállapította, hogy a betörést minden valószínűség szerint vasárnap, az esti órákban követték el. Érdekes, hogy Ripp! Rónai kaposvári villájának betörőjét a legu'óbbi időkben elfogták. Egy másik bűntettel kapcso­latban elfogtak egy emberi, aki beval­lotta, hegy ő rabolta ki a Róna-hegyen álló villát. Az elrablóit tárgyakból azonban mindezidáig egyetlenegy dara­bot sem sikerült megtalálni. j F E H É R, FOLTMENTES, —ék és fekete árnyalat nélkül, csak az a TÜKÖR MARAD amelyet „VS TRUM“ Kov'saiđ, Futoski put 84. készít garanciával. Moravetz zeneműk ereskedés Timisoara (Temesvár, Románia) Világvárosi nivoju szaküzlet. Bármilyen zene­műre van szüksége, kérje egy lapon, gyorsan pontos-n és a legolcsóbban kapja tőlünk. Jegyzékek ingyen. 989

Next

/
Oldalképek
Tartalom