Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-26 / 56. szám

^ ívom Postaszállítási díj készpénzben lefizetve P0§* JílötC-m Ára egy és fél dinár XXV. évfolyam Stifrotica, KEDD, 1924 február 26. 56. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után é* hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-SS, Szerkesztőség 5*10 Előfizetési ár negyedévre 13S dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandrs aüta 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Alehsacdra ulica 1 (Leíbach-palota) A panamavádak forrása Minden megújuló nappal újabb meg újabb adatok dagasztják a noviszadi közigazgatást ostromló vádak hullámait. Minden nap csok­­rétóba kötve kapjuk a vádakat, hogy ki sikkasztott, ki csalt, ki hamisított okiratot s ki élt vissza más módon hivatali hatalmával. Természetesen mi nem tehetünk igazat a hadviselő felek között, nem siethetünk sem a megtáma­dottak védelmére, sem a vádak bizonyításéra. Nekünk csak az a kötelességünk, hogy rámutassunk azokra az összefüggésekre, ame­lyek a közigazgatás mai rendszere s a közigazgatási visszaélések vagy panamavádak között szük­­segképen és elkerülhetetlenül meg­vannak. Immár az ötödik évfordulója is elmúlott annak, hogy a Vajda­ság területe és népe uj állami fennhatóság alá került s még a hatodik évben is az ideiglenes­ség, rendszertelenség, ez állandó­sult átmeneti intézkedések ural­kodnak o közigazgatás agósz te rületén. A magyar uralom alatt a legszélsőbb autonómia jelle­mezte a közigazgatás rendszerét. A Vajdaság népe hozzászokott ahhoz, hogy maga intézze közsé gének ügyeit, maga válassza meg tisztviselőit s hogy a község va­gyonát, a közvagyont maga a kö' zösség, a közösség választottjai kezeljék. Ebben a rendszerben nőtt fel a Vajdaság népe, erre a rendszerre volt ráépítve ez egész közigazgatás. Azt természetesnek kellett tartani, hogy az uj impé­­rium a berendezkedés első siet­ségében ideiglenes intézkedések­kel igyekezett áthidalni az átme­net szakadékét, olyan ideiglenes intézkedésekkel, melyek nem a közigazgatás rendszeréből folytak. De azt senki sem helyeselheti már hogy az átalakulás utáni hatodik évben még mindig ilyen ideigle­nes intézkedésekkel tartsák fenn a közigazgatás menetét. Ezek a igeiglenes intézkedések felemássá, sutává, fonákká teszik az egéss közigazgatást. Megtartják a rend szer konstrukcióját, mely korái)' ban önkormányzatot hordozott s az önkormányzat konstrukcióját kinevezési rendszerrel keverik össze. A közigazgatási apparátus nem működhetik közgyűlés nél kül, kineveznek hét közgyűlést, nem működhetnek központi vá lasztmány, közigazgatási bizottság nélkül. Kinevezéssel segítenek ezen is. Az önkormányzatnak csak a formája maradt igy meg s az államosítás rendszare ebbe az ügyes formába telepedett le Ez az állandósult átmenet azon ban nemcsak a közigazgatás ut jait torlaszolja el, nemcsak ne' házkessé és megbízhatatlanná teszi a választásba ojtott kineve­zés rendszerét, ds nem teremti meg azt a közszellemet sem, ami az önkormányzatnak volt megbe* csülhetetlen sajátja. Az önkormányzat a nyilvános ellenőrzésnek legtökéletesebb meg­valósítása. Ha választják a tör vényhatósági bizottság tagjait s választják a tisztviselőket, a vá­lasztott tisztviselők és választolt ellenőrök működése egy csapásra elhaÜgaítatja azokat a gyanakvá­sokat és mendemondákat, melyek nem konkrétumokból, de látsza­tokból táplálkoznak. A kinevezett közgyűlési tagok mindig érzik az­zal szemben függőségüket, akik­től kinevezésük függ. A válasz­tott közgyűlési tagok sokkal in­kább állanak a közérdek követe­léseinek hatása alatt, mint azok, akik a közigazgatás vezetőjének jelölése alapján gyakorolhatják a közigazgatás ellenőrzését. Állítsák viasza a községek és városok autonómiáját s jobban megvédik vele a tisztviselők becsületét s e közélet tisztaságát, mint a leg­súlyosabb bírói ítéletek garma­dáival. A közélet tisztasága nem azt követeli elsősorban, hogy a bűnösök elvegyék büntetésüket, hanem azt, hogy senki ne éljen, ne élhessen vissza azzal a hata­lommal, amit a közmegbizatás, o közérdek oltalmában bizalommal reá ruházott. A vajdasági városok khaoszba fuladó gazdálkodásának, a minden munkát, minden termelést, min­den okos ötletet eltemető községi adók elburjánzásának nem utolsó oka ez a kinevezéssel kasztrált önkormányzat. Már régen elmúlt az ideje annak, hogy a kényszerű ideiglenesség rendszabályait a végleges berendezkedés, az okos­ság és előrelátás útmutatásai sze­rint helyettesítse. A Német Párt neitt szavazza meg a költségvetést A radikálispárt tiltakozása Raics Balázs vádjai ellen Beogradból jelentik: A parla­ment hétfői ülésén folytatták az 1924—25. évi költségvetés általá­nos vitáját. Napirend előtt Lizunovics építés­ügyi miniszter válaszolt Vnjics Di­­mitrije bánsági iöldmivespárti kép­viselő kérdésére Jovaitovics becs­­kercki állatmnérnök áthelyezéséről és a Bresztovac-Pancsevó-i ut épí­téséről. A miniszter a mérnök áthe­lyezésére nézve kijelenti, hogy dön­tenie kellett arról, vájjon Jovano­­vics vagy Vámos mérnök legyen az államépitészeti hivatal főnöke. Mint­hogy az először beterjesztett ada­­‘-.Vk/u az derült ki, hogy Vámos a régebbi mérnök, Jovanovicsot áthe­lyezte. Később kiderült, hogy ez a megállapítás nem helyes s ezért visszahelyezte Jovanovicsot. Ami az útépítés ügyét illeti, az teljesen rendben, folyik. Vnjics képviselő válaszában arra hivatkozik, hogy még az útépítés ügyéibe is pártpolitikát vittek be és nártbefoiyások érvényesültek akkor, amikor a Banat cimii vállalatnak ad­ták ki a munkát. Élesen támadja Vi­­tolics radikális képviselőt és Raiics alispánt, mint akiknek ebben részük u Szerinte Raiics alispán az út­építés céljaira 650.000 dmárt felvett a pénzügyigazgatóságtól, azt né­hány .napra elhelyezte a Narodna Bankában, majd a pancsevói Szerb Bankba helyezte el, ahol Vitolics­­nak van érdekeltsége. Öt hónapon keresztül ez a bank nem fizetett az államnak kamatot ezért a pénzért. A miniszter válasza ezért nem elé­gíti ki teljesen. Vitolics (rád.) személyes kérdés­ben visszautasítja vádjait. Vita Raics Balázszsaí A költségvetéshez először Győr­­gyevjes Mita (rgd.) szólott hozzá. Beszéde legnagyobb részében Rajics Balázs (bunyevác) beszédének ér­veivel foglalkozott. Visszautasítja Raiics vádját, hogy a közoktatás­­ügyi miniszter erőszakkal terjeszti a Vajdaságban a cyril! irást. A Vaj­daság nagy részében a nép egyál­talában nem ismeri a cyril! irást, a mely az alkotmány szerint egyen rangú a latin Írással. A nemzeti kul­­turérdek követeli meg, hogy a cy­­rill írást is megismerje a nép. Rajics Balázs azon az alapon kö­vetel a Vajdaság számára autonó­miát, hogy ott a jakosság 80%-a ka tolikus. Elfelejti Rajics, hogy az egy valláson lévők nem gondolkodnak egyformán. Wilson szerint is nem vallás, hanem nyelv és nemzetiség szerint kell felosztani Európa né­peit. A Vajdaságban több nyelv és nemzetiség él, de akármilyen nyel­ven is beszéljen valaki, ha van mun­kája és van miből megélni, akkor itt érzi jól magát és hazájának te­kinti az országot Tiltakozik Rajicsnak az ellen az állítás;! ellen, hogy ő azt irta a »Zasztavá«-ban, hogy . több mint 200.000 dobrovoljác igazolványt ad talc ki. Az tény, erről meggyőző­dött, hogy 40.000-nél több igazol ványt adtak ki, de ez nagyon mesz­­sze van a 200.000-től. Szemére veti az ellenzéknek, fiogj hamis híreket terjeszt a Vajdaság­­ban az agrárreformról.' Hivatkozik a miniszter Ígéretére, hogy a parla­ment nemsokára megkezdi a bizott­ságban az agrárreform törvény tár­gyalását. Visszautasítja Rajics Ba­lázs álláspontját a fiumei kérdésben is és. rámutat arra. hogy 5 évvel ez­előtt Rajics a noviszadi nemzeti ta­nács ülésein még egészen más vé­leménnyel volt az állam berendező­éről, mint most. amikor a horvá­­íok felé orientálódik. Utána Rankovics Mihajla (rád.) szól a költségvetéshez hozzá, telje­sen ellenzéki hangnemben. Kétség­­bevonja, hogy a költségvetés egyen­súlya nemcsak papiron. hanem va­lójában is helyre van állítva. Élesen bírálja a robotmunka rendelkezéseit és az 500%-os adópótlék bevezeté­sét. Helytelennek tartja a 20 párás kávéházi adót, amely, minthogy ilyen aprópénz nincs, valójában 50 r?-" '-melyből az állam csak 20-at leap meg. Különösen a feketekávé után sokallja, mert van. aki Hajlón­ként 8—10 feketét is megiszik és igy ezért 5 dinár adót fizet. A Német Párt a kor­mányrendszer ellen Mozer (németpárti): Örömmel üdvözli Rankovics beszédét, aki annak ellenére, hogy n kormány­párti padsorokban ül, elvi kritiká­ját adta a költségvetésnek. A teher­viselés nem egyenlő az ország egyes vidékein. A volt osztrák-magyar monarchia törvényeit, ahol ezek életben vannak, a íegkülönbözö módon magyarázzák a hatóságok. Nagy igazságtalanságok vannak az adóbeszedés körül is. Az adótiszt­­viselők teljesen önkényesen jár­nak el, úgy, hogy sokszor az cdözö polgár nem tudja milyen adói fizetett be. Bírálja az illetéktörvény végrehajtási rendeletét, amely sze­rinte a khaoszt csak növeli, amit bizonyít az is, hogy a rendeletet vidékenkint másként magyarázzák. Hosszasan foglalkozik a zsombo­lyai adódzsungel rejtelmeivel és kimutatja, hogy Zsombolyán három­szor annyi adóalapot számítanak, mint pétit.'al Somborban. Úgy lát­szik — mondotta — hogy a ha­tóságok azt akarják Zsombolyán behajtani, amit Kiskomlósban — elmulasztónak. Fölemlíti az osztrák-magyar mo­narchia háború előtti adósságai­nak kérdését, amelyet még most — a háború befejezése utáni ha­todik esztendőben — sem rendez­tek. Nagyon sok ilyen értékpapír van a nép kezében. Követeli, hogy a korona bankjegyek beváltása al­kalmával levont 20 százalékos bon­­nokat váltsák már be. A legfőbb ideje, hegy a magyar hadikötvénye­­két is beváltsa az állam, különösen az árvák érdekében volna erre szükség, akiknek a vagyonát a gyámpénztárak, hadikötvényekbe fektették. Rátér a kormány köz­­gazdasági politikájára, amely sze­rinte ártalmas úgy a mezőgazda­­ságié, mint az iparra. Felemlíti, hogy a húsfeldolgozó ipar, a kor­mány helytelen gazdaságpolitikája következtében, nem tud megbir­kózni a külföldi konkurenciával. A robotmunka kérdésére is kitér­­jeszkedik és evvel kapcsolatban felhívja p ' örmény figyelmét arra, hogy a Vajdaságban most is fi­zetik az útépítési pótadót, nem tudja tehát, hogy mért van szük­ség robotm unkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom