Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-26 / 56. szám
^ ívom Postaszállítási díj készpénzben lefizetve P0§* JílötC-m Ára egy és fél dinár XXV. évfolyam Stifrotica, KEDD, 1924 február 26. 56. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után é* hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-SS, Szerkesztőség 5*10 Előfizetési ár negyedévre 13S dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandrs aüta 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Alehsacdra ulica 1 (Leíbach-palota) A panamavádak forrása Minden megújuló nappal újabb meg újabb adatok dagasztják a noviszadi közigazgatást ostromló vádak hullámait. Minden nap csokrétóba kötve kapjuk a vádakat, hogy ki sikkasztott, ki csalt, ki hamisított okiratot s ki élt vissza más módon hivatali hatalmával. Természetesen mi nem tehetünk igazat a hadviselő felek között, nem siethetünk sem a megtámadottak védelmére, sem a vádak bizonyításéra. Nekünk csak az a kötelességünk, hogy rámutassunk azokra az összefüggésekre, amelyek a közigazgatás mai rendszere s a közigazgatási visszaélések vagy panamavádak között szüksegképen és elkerülhetetlenül megvannak. Immár az ötödik évfordulója is elmúlott annak, hogy a Vajdaság területe és népe uj állami fennhatóság alá került s még a hatodik évben is az ideiglenesség, rendszertelenség, ez állandósult átmeneti intézkedések uralkodnak o közigazgatás agósz te rületén. A magyar uralom alatt a legszélsőbb autonómia jellemezte a közigazgatás rendszerét. A Vajdaság népe hozzászokott ahhoz, hogy maga intézze közsé gének ügyeit, maga válassza meg tisztviselőit s hogy a község vagyonát, a közvagyont maga a kö' zösség, a közösség választottjai kezeljék. Ebben a rendszerben nőtt fel a Vajdaság népe, erre a rendszerre volt ráépítve ez egész közigazgatás. Azt természetesnek kellett tartani, hogy az uj impérium a berendezkedés első sietségében ideiglenes intézkedésekkel igyekezett áthidalni az átmenet szakadékét, olyan ideiglenes intézkedésekkel, melyek nem a közigazgatás rendszeréből folytak. De azt senki sem helyeselheti már hogy az átalakulás utáni hatodik évben még mindig ilyen ideiglenes intézkedésekkel tartsák fenn a közigazgatás menetét. Ezek a igeiglenes intézkedések felemássá, sutává, fonákká teszik az egéss közigazgatást. Megtartják a rend szer konstrukcióját, mely korái)' ban önkormányzatot hordozott s az önkormányzat konstrukcióját kinevezési rendszerrel keverik össze. A közigazgatási apparátus nem működhetik közgyűlés nél kül, kineveznek hét közgyűlést, nem működhetnek központi vá lasztmány, közigazgatási bizottság nélkül. Kinevezéssel segítenek ezen is. Az önkormányzatnak csak a formája maradt igy meg s az államosítás rendszare ebbe az ügyes formába telepedett le Ez az állandósult átmenet azon ban nemcsak a közigazgatás ut jait torlaszolja el, nemcsak ne' házkessé és megbízhatatlanná teszi a választásba ojtott kinevezés rendszerét, ds nem teremti meg azt a közszellemet sem, ami az önkormányzatnak volt megbe* csülhetetlen sajátja. Az önkormányzat a nyilvános ellenőrzésnek legtökéletesebb megvalósítása. Ha választják a tör vényhatósági bizottság tagjait s választják a tisztviselőket, a választott tisztviselők és választolt ellenőrök működése egy csapásra elhaÜgaítatja azokat a gyanakvásokat és mendemondákat, melyek nem konkrétumokból, de látszatokból táplálkoznak. A kinevezett közgyűlési tagok mindig érzik azzal szemben függőségüket, akiktől kinevezésük függ. A választott közgyűlési tagok sokkal inkább állanak a közérdek követeléseinek hatása alatt, mint azok, akik a közigazgatás vezetőjének jelölése alapján gyakorolhatják a közigazgatás ellenőrzését. Állítsák viasza a községek és városok autonómiáját s jobban megvédik vele a tisztviselők becsületét s e közélet tisztaságát, mint a legsúlyosabb bírói ítéletek garmadáival. A közélet tisztasága nem azt követeli elsősorban, hogy a bűnösök elvegyék büntetésüket, hanem azt, hogy senki ne éljen, ne élhessen vissza azzal a hatalommal, amit a közmegbizatás, o közérdek oltalmában bizalommal reá ruházott. A vajdasági városok khaoszba fuladó gazdálkodásának, a minden munkát, minden termelést, minden okos ötletet eltemető községi adók elburjánzásának nem utolsó oka ez a kinevezéssel kasztrált önkormányzat. Már régen elmúlt az ideje annak, hogy a kényszerű ideiglenesség rendszabályait a végleges berendezkedés, az okosság és előrelátás útmutatásai szerint helyettesítse. A Német Párt neitt szavazza meg a költségvetést A radikálispárt tiltakozása Raics Balázs vádjai ellen Beogradból jelentik: A parlament hétfői ülésén folytatták az 1924—25. évi költségvetés általános vitáját. Napirend előtt Lizunovics építésügyi miniszter válaszolt Vnjics Dimitrije bánsági iöldmivespárti képviselő kérdésére Jovaitovics becskercki állatmnérnök áthelyezéséről és a Bresztovac-Pancsevó-i ut építéséről. A miniszter a mérnök áthelyezésére nézve kijelenti, hogy döntenie kellett arról, vájjon Jovanovics vagy Vámos mérnök legyen az államépitészeti hivatal főnöke. Minthogy az először beterjesztett ada‘-.Vk/u az derült ki, hogy Vámos a régebbi mérnök, Jovanovicsot áthelyezte. Később kiderült, hogy ez a megállapítás nem helyes s ezért visszahelyezte Jovanovicsot. Ami az útépítés ügyét illeti, az teljesen rendben, folyik. Vnjics képviselő válaszában arra hivatkozik, hogy még az útépítés ügyéibe is pártpolitikát vittek be és nártbefoiyások érvényesültek akkor, amikor a Banat cimii vállalatnak adták ki a munkát. Élesen támadja Vitolics radikális képviselőt és Raiics alispánt, mint akiknek ebben részük u Szerinte Raiics alispán az útépítés céljaira 650.000 dmárt felvett a pénzügyigazgatóságtól, azt néhány .napra elhelyezte a Narodna Bankában, majd a pancsevói Szerb Bankba helyezte el, ahol Vitolicsnak van érdekeltsége. Öt hónapon keresztül ez a bank nem fizetett az államnak kamatot ezért a pénzért. A miniszter válasza ezért nem elégíti ki teljesen. Vitolics (rád.) személyes kérdésben visszautasítja vádjait. Vita Raics Balázszsaí A költségvetéshez először Győrgyevjes Mita (rgd.) szólott hozzá. Beszéde legnagyobb részében Rajics Balázs (bunyevác) beszédének érveivel foglalkozott. Visszautasítja Raiics vádját, hogy a közoktatásügyi miniszter erőszakkal terjeszti a Vajdaságban a cyril! irást. A Vajdaság nagy részében a nép egyáltalában nem ismeri a cyril! irást, a mely az alkotmány szerint egyen rangú a latin Írással. A nemzeti kulturérdek követeli meg, hogy a cyrill írást is megismerje a nép. Rajics Balázs azon az alapon követel a Vajdaság számára autonómiát, hogy ott a jakosság 80%-a ka tolikus. Elfelejti Rajics, hogy az egy valláson lévők nem gondolkodnak egyformán. Wilson szerint is nem vallás, hanem nyelv és nemzetiség szerint kell felosztani Európa népeit. A Vajdaságban több nyelv és nemzetiség él, de akármilyen nyelven is beszéljen valaki, ha van munkája és van miből megélni, akkor itt érzi jól magát és hazájának tekinti az országot Tiltakozik Rajicsnak az ellen az állítás;! ellen, hogy ő azt irta a »Zasztavá«-ban, hogy . több mint 200.000 dobrovoljác igazolványt ad talc ki. Az tény, erről meggyőződött, hogy 40.000-nél több igazol ványt adtak ki, de ez nagyon meszsze van a 200.000-től. Szemére veti az ellenzéknek, fiogj hamis híreket terjeszt a Vajdaságban az agrárreformról.' Hivatkozik a miniszter Ígéretére, hogy a parlament nemsokára megkezdi a bizottságban az agrárreform törvény tárgyalását. Visszautasítja Rajics Balázs álláspontját a fiumei kérdésben is és. rámutat arra. hogy 5 évvel ezelőtt Rajics a noviszadi nemzeti tanács ülésein még egészen más véleménnyel volt az állam berendezőéről, mint most. amikor a horváíok felé orientálódik. Utána Rankovics Mihajla (rád.) szól a költségvetéshez hozzá, teljesen ellenzéki hangnemben. Kétségbevonja, hogy a költségvetés egyensúlya nemcsak papiron. hanem valójában is helyre van állítva. Élesen bírálja a robotmunka rendelkezéseit és az 500%-os adópótlék bevezetését. Helytelennek tartja a 20 párás kávéházi adót, amely, minthogy ilyen aprópénz nincs, valójában 50 r?-" '-melyből az állam csak 20-at leap meg. Különösen a feketekávé után sokallja, mert van. aki Hajlónként 8—10 feketét is megiszik és igy ezért 5 dinár adót fizet. A Német Párt a kormányrendszer ellen Mozer (németpárti): Örömmel üdvözli Rankovics beszédét, aki annak ellenére, hogy n kormánypárti padsorokban ül, elvi kritikáját adta a költségvetésnek. A teherviselés nem egyenlő az ország egyes vidékein. A volt osztrák-magyar monarchia törvényeit, ahol ezek életben vannak, a íegkülönbözö módon magyarázzák a hatóságok. Nagy igazságtalanságok vannak az adóbeszedés körül is. Az adótisztviselők teljesen önkényesen járnak el, úgy, hogy sokszor az cdözö polgár nem tudja milyen adói fizetett be. Bírálja az illetéktörvény végrehajtási rendeletét, amely szerinte a khaoszt csak növeli, amit bizonyít az is, hogy a rendeletet vidékenkint másként magyarázzák. Hosszasan foglalkozik a zsombolyai adódzsungel rejtelmeivel és kimutatja, hogy Zsombolyán háromszor annyi adóalapot számítanak, mint pétit.'al Somborban. Úgy látszik — mondotta — hogy a hatóságok azt akarják Zsombolyán behajtani, amit Kiskomlósban — elmulasztónak. Fölemlíti az osztrák-magyar monarchia háború előtti adósságainak kérdését, amelyet még most — a háború befejezése utáni hatodik esztendőben — sem rendeztek. Nagyon sok ilyen értékpapír van a nép kezében. Követeli, hogy a korona bankjegyek beváltása alkalmával levont 20 százalékos bonnokat váltsák már be. A legfőbb ideje, hegy a magyar hadikötvényekét is beváltsa az állam, különösen az árvák érdekében volna erre szükség, akiknek a vagyonát a gyámpénztárak, hadikötvényekbe fektették. Rátér a kormány közgazdasági politikájára, amely szerinte ártalmas úgy a mezőgazdaságié, mint az iparra. Felemlíti, hogy a húsfeldolgozó ipar, a kormány helytelen gazdaságpolitikája következtében, nem tud megbirkózni a külföldi konkurenciával. A robotmunka kérdésére is kitérjeszkedik és evvel kapcsolatban felhívja p ' örmény figyelmét arra, hogy a Vajdaságban most is fizetik az útépítési pótadót, nem tudja tehát, hogy mért van szükség robotm unkára.
