Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-03 / 33. szám

A. oídal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 3. Elhunyt szerb író ÁllamkoÜségen temetik el Saulié Alexát Mostariból jelentik: Szombaton reggel hat órakor meghalt Santič Alexa, az ismert szerb költő és pub­­lioiista, Bosznia egyik legtekintélye­sebb írója, aki az egész délszláv vi­lágban általános tiszteletnek és nagyrabecsülésnek örvendett. Saniič halála nagy megrendülést kelteti a beogradi irodalmi körök­ben is. annál inkább, mert — mint a toll harcosainál nem egészen szo­­v-iHot _ a tehetséges szerb költő a legnagyobb nyomorban halt meg és családja nélkülözéseknek van ki­téve. Az elhunyt költő hívei között mozgalom indult mor' arra, hogy Sanličot a nemzet halottjának te­kintsék és hír szerint a kormány hajlandó í-s elvállalni a temetésről való gondoskodást. TINTA @ Hj ÍÍ5* Oregnénike és a macska ( öregnénikével már többször íog-j lalkeztam. Közöltem, hogy felié;-1 varrónő, túl van a hetvenen és na-! gyón szegény. Szegénysége pedig! nem függ össze a mostani baisse-1 szel. j Inkább azzal hozható némi össze­függésbe, hogy egész életében dol­gozott. Varrt mindent, amit egyál­talán varrni lehet. Inget és törülkö­zőt, pólyát és zsebkendőt, paplant és szemíödőt. Ha nála vagyok, udvarranéző, földes szobácskájábán, jelképes ezüstfénnycl tündököl fel a homály­ban egyetlen kincse, melyet liosz­­szu életében szerzett: a tii. Most gyakran látom őt a kora­reggelek havában, a piacon. Fél kesztyűt hord, mely kezefejét mele­gen tartja, viszont ujjait szabadon barma, hogy kedvükre fázhassa­nak. Odamenteni hozzá, mert minden alkalmat megragadok, hogy beszél­gethessek vele. A bódék körül ácsorgott. Itt vaskampókról nyulak lógnak, megnyuzva, téíibundáj ük­ből kivetkőzte tv e s véres-lila húsúk didereg a fagyott levegőben. Együtt bámészkodtunk. Én arra gondoltam, milyen meghatóak ezek a meztelen testek, a leggyávább ál­latok, melyek azért mindig termé­szetellenes módon múlnak ki és hősi halált halnak, mig az oroszlánok, a legbátrabb állatok 'többnyire állat­kerti magányukban pusztulnak el, orvosi felügyelet alatt végelgyengü­lésben — Nyúl a t vesz? — kérdeztem 1 tőle. I — Dehogy — mondja gyorsan és? szégyenkezve, s meghökken attól aj gondolattól, hagy ő talán mulat isj vehet. Csak a fejet akarom haza-! vinni. Mog a belet. — Magának.? — Nem, a macskának. öregnénikének van egy kender jj magos cicája, mely nagyon hason- £ lit hozzá. Az,^ igénytelen, sovány,! mint ő. Sohase jut eszébe például, 8 hogy egy milliárdos macskája is le-1 hetne s türelmesen viseli sorsát. | Néha kitátja vérszegény száját, dcj hang nem jön ki belőle. Nem nyá­vog. Csak a gazdagok macskái nyá­vognak. Jőc • kanunk mindent. Két " tét. sok nyulbelet. Ma kttere­­gf'O’ék az iirvtfva legalább kilenc­­méter hosszú lenne. Ballagunk a zsákmánto'-il a budai viskó felé. ; — Az a baj kérem, — sopánkodik j az oregnénike — hogy nincs egér. j ősszel összefogdosía mind. Most I nem talál semmit. Rábólintok és elismerem, hogy a helyzet nehéz. Kellemetlen, hogyha] egerek vannak, de az is kellemet­len, hogy ha nincsenek egeres. Sem-1 mi sincs rendben a földön. Đe haj nem akad egér, akkor minek aj macska. ;— Az nagyon jó — szól az öreg­­nénike. Különösen télen nagyon jó. Hálás, emlékező mosoly tetszik fel pergament arcán, amint beszél: — Tetszik tudni, este odabujik a paplanom alá és melegíti a lábam. Olyan jól melegíti. így alszunk el mindig. Én, meg a macska, A macska tehát az oregnénike kályhája, mely kellő fűtőanyagot kí­ván, hogy a kalóriákat átadhassa fázó lábainak, az egyetlen meleget, amelyet még kap ezen a világon. Emberek, vigyázzatok, hogy ki ne aludjék a szegények kályhája. Kosztolányi Dezső Kiujul a harc a bunyevác-sokác pártban A megbékélt mtellekiueilek újabb támadásra Lés: ü’aek A suboticai bunyevác-sokácpárt­­han fennálló súlyos ellentétek élén­ken foglalkoztatták az utóbbi hetek Íren a helyi politikai pártokat. Prcsics Jócó dr.-nak a radikálispárttal foly­tatott tárgyalásai élénk izgalmat kel­tettek a bunyevác-sokácpártban, atal tisztában vannak azzal, hogy milyen súlyos következményekkel járna a pártra a radikálisokkal való megegyezés. A radikálisok és Prcsics Jócó dr. közötti tárgyalások első hírére, nyomban megindult a mentési akció a bunyevác-sokácpártban, amelynek az volt a célja, hogy a párttól eltávo­lodott intajjektüellekkel létrehozzák a teljes megegyezést. Ennek érdeké­ben napokig folytak a tárgyalások, amelyek folyamán a pártvezetőség Ígéretet tett arra nézve, hogv az in­­tellektücllekböl álló csoport kívánsá­gait teljesíteni fogja és nekik is meg­jelelő számú helyet fog biztQsitani a pártvezetőségben. Ezt az egyezsé­get akkpr el is fpgadták. A tárgyalások eredményre is ve­­’ zettek és a megbékélés ünnepélyes ; formák közt ment végbe. Ez a nyu­galom csak nagyon rövid ideig tar­tott. mert Prcsics dr., aki a szemé­lyével kapcsolatos kombinációkról eddig egyáltalán nem nyilatkozott, a megegyezés létrejötte után a subo­ticai szláv sajtóban nyilatkozott azokról a tárgyalásokról, amelyeket a radikálisokkal folytatott. Bár ez a nyilatkozat teljesen loya­­lis a bunyevác-sokácpárttal szemben, mégis burkolt támadást foglal magá­ban a pártvezetőség ellen. A nyilat­kozatból a pártvezetőség úgy látja, hogy Prcsics Jócó dr. és hívei sza­bad kezet akarnak maguknak fent ár­tani további elhatározásaikra és cse­lekedeteikre nézve. Az újabb harc még nem tört ugyan ki. azonban a pártban az egység uj­­jbó] nagyon labilis és nem tartják ki- I zártnak, hogy a csak nemrég hely- I reáilt béke hamarosan ismét nyílt ä harccá fog fejlődni. Gyilkosság a péterváraéi reqdorlaktanyán Egy reríáor agyonlőtte Volkoaszki orosz herceget Vérbosszú kihallgatás közben Noviszadról jelentik: Pénteken éj-| jel a péterváradi rendőriakíanyában! egy rendőr lelőtte Volkonszki Niko-j la menekült orosz herceget, aki se-1 besülésébe nyomban belehalt. A lovagias herceg j Pénteken este kilenc óra tájban \ egy tizenhárom éves novisadi úri- f leány igyekezett haza Péterváradon I lakó rokonaitól, ahol vendégségben) volt. A kisleány a\Gradska Casinó ,1 előtt haladt el, amikor útját állta a | szolgálatban levő 15. számú rendör ? és igazoltatni akarta. A kisunynak! nem volt igazolványa, mire a rendőr \ tíz őrszobára akarta kísérni. A gyér-1 mekleány sírva bizonyítgatta, hogy j szülei Novisadon laknak és hogy pé-1 térvárad! rokonainál volt látogató- \ ban. A rendőr azonban erélyesen j követelte a kislánytól, hogy kövesse j őt a rendőrségre. A leány zokogva | ment a rendőrrel, amikor szembeta-1 iálkoztak Volkonski herceggel, aki \ épp közeli lakása felé tartott Meg- É állította a rendőrt és megkérdezte jj tőle, hogy miért sir a kisleány. A j rendőr előadta a történteket, mire a í herceg azt mondta, hogv engedje el f a leányt, majd o haza kíséri a szü- J lei lakására. A rendőr ebbe nem 3 egyezett bele. mire mindhárman el-1 indultak a rendőrlaktanya felé. Hajsza a gyermek után! A rendőrlaktanyán a herceg is- f met előadta kérését, hogy engediék I el a leányt, mert ő haza kiséri, atni- ’ be az ügyeletes rendőrtisztviselő jj bele is egyezett. Este tíz óra tájban a leányka szü-; leinek feltűnt, hogy gyermekük 1 olyan sokáig elmarad és eléje küld­ték a leány nővérét, aki Vujkov Ol­ga nevű barátnőjével átment péter­­várad? rokonukhoz, hogy a kislányt haza vigyék. Ott azonban már nem : találták és minthogy a rokonok ki- i I jelentették, hogy a kislány már ki- jj ; lene óra előtt eltávozott tőlük, a ; 1 rendőrségre siettek. A rendőrségen elmondták, hogy a kisleányt Volkonski herceg haza­­kisérte. Feltűnt azonban, hogy nem találkoztak velük útközben es mint­hogy a herceget nagy nőhóditónak ismerték, egy rendőrt nyomban el­küldték a herceg közelben levő ^la­kására. Amikor a ház elé ért a rend­őr. épp akkor lépett ki a kapun a herceg a kisleánnyal. A rendőr erre, kapott utasítása értelmében, letartóztatta Volkonskit és felszólította mindkettőjüket, hogy kövessék őt a laktanyára. A rendőr bosszúja Amikor megérkeztek a rendőrlak­tanyára, az ügyeletes rendőrtisztvi­selő azonnal hozáfogott a herceg kihallgatásához. A leány Kát a kere­sésére indult testvérével hazaenged­te azzal, hogy másnap hallgatják ki. A herceg tiltakozott a gyanúsítás ellen és vitatkozni kezdett a kihall­gatást foganatosító tisztviselővel. Szóváltás közben egyszerre csak megnyílt a másik szobába nyíló ajtó és a küszöbön megje­lent Horváth András közrendör, kezében revolvert tartva. Mi­előtt megakadályozhatták vol­­. na, szó nélkül rálőtt Volkonszki­­ra, aki nyomban összeesett. Orvost hívtak, aki már csak a be­állott halált állapíthatta meg:. A go­lyó a szívbe hatolt és azonnali ha­lált okozott. A gyilkos rendőrt letartóztatták és megindították a nyomozást. Ki­hallgatása alkalmával azt állította, hogy régebben Összeveszett Vol­­konskival. akivel egyidőben súlyos afférje támadt és ekkor megfogadta, hogy a hercegen bosszút áll. A gyil­kosságot bosszúból követte el. A herceg holttestét a hullaházba szállították, ahol felboncolják. Hor­­váthot átkisérték a novisadi ügyész­ség fogházába. j Legyen világosság! t Befejezték a szabó lkai gázgyár átalakítási munkálatait jj Azoknak, akik Suboticán pénteken I az éjféli órákban igyekeztek haza- I felé, kellemes meglepetésben volt jj részük. A meglepetést a suboticai I gázgyár szolgáltatta azáltal, hogy a Is bosszú évek sötét éjszakáit, minden előzetes bejelentés nélkül szolid gáz­fényei derítette fel. Az éjszakai gázvilágitás egyéb- I ként ezentúl mindennapos látvány i lesz. A suboticai gázgyár átalakítási f munkálatait befejezték és az ttj gé- 3 pék már üzemben vannak. A városi tanács eredeti terve szerint összesen hétszáz gázlámpát szeréinek fel a , városban, amelyek közül több mint 1 négyszáz egész éjszakán keresztül égni fog. A gázlámpák egy részét még nem ■ tudták felszerelni, de a szükséges anyag már rendelkezésére áll a gáz­gyárnak s igy rövidesen az is meg­­. történik. } --- ——--tnmmmmHmHnBBBEUKKKammrn — I ff í Álarcos bálák 3 Tutankhamen jelmez, amely még j nem jutott el Smbolicáig j Ebben a hónapban kezdődnek meg * Szuboticán az álarcos bálák. A toboí j világvárosikban már hetek óta tart az \ álarcos-szezon, de Szubotica mindeddig i várt, — nyilván azért, hogy helyi ötre-. \ tok hijján követhesse a külföldi jelmez­­• divatot. Ez talán helyes is vöiitv jnert 3 Pária, London, Becs, sőt a rossz rnár-Ikáju Berlin .is kreált ez évben uj jelme­zeket Jelmez-kreáció dolgában eddig Páris vezet az idei szezonban, fiái az ! alkotáshoz a nem egészen uj Tutankha­! men-divat adta meg az ötletet. Páris arisztokráciája az elmúlt héten tartotta • meg hagyományos jelmezbálját Tutan-. íkftumch-estély név alatt. A mulatságon ícsak egyiptomi jelmezben volt szabad s megjelenni. A francia lapok 'hasábokon . keresztül foglalkoznak az idei báli sze­zon eme szenzációjával és részletesen ij elmondják a nagy estély lefolyását j A bál tornpaiiényii teremben folyt le, jjahol a villanyégőket egyiptomi stílusú I mécsek 'helyettesítették. A vendégek Imumiaszerü köpenybe burkolva a terem I szélén mozdulatlanul várták a bál kez­­fdetét. A tánc kezdetét fantasztikus, halk Izeire jelezte, amelynek ütemére az ad- I dig merev múmiák lassú tánclépésbeu la terem közepéig mentek, ahol egyip- I törni rabszolgának öltözött pincérek és lakájok leseg.itették a múmia-köpenyt és fa vendégek Tutankhamen faraó jehne­­fZéüsp folytatták ,a táncot. I A másik nagy jelmezestélye Páris­­inak, — amely nem újság ugyan, a fran­­jda fővárosban, mert minden évben ál- Stalános érdekődés mellett niegismétlő­­í dik, — a Szépség bálja, ahol a vendé­­fgek —■ jelmeztelenül jelennek meg. A I mulatságot évenként egyszer a francia hnüvészvilág rendezi a szépség kultusza léimén és azon a résztvevő nők Teljesen a ruha nélkül jelennek meg. fgy az esté­­ilyen való megjelenést csak teljesen kí­­[ fcgástalan, széptermetü nőknek, nagy­irészt a festőmütermek modelljeinek eu- I gedik meg, a férfiak közül pedig kizá­­|rólag csak a művészvilág tagjai vehet- Inek részt, A bál exkluzivitására való {tekintettel az egyébként szigorú párisi "rendőrség a Szépség-bálák alkalmával, egy évben egyszer szemet huny a mo­rál törvényének megsértése előtt. Ter­mészetes, hogy a bú! iránt minden év­ben a legnagyobb érdeklődés nyilvánul í meg és a párisi előkelő világ minden befolyását latba veti, hogy belépőjegyet szerezhessen a Szépség-báljára, f Becs báli szezonja az idén a Pijema­­j ezt cl y volt, melyen a vendégek szántá­sra a píjar.tában való megjelenés volt < i te-lezö. Az ötlet újdonságának hatása ! alatt oly sokan jelentek meg a bálon, ílngy a lapok jelentése szerint kétezer I télikafcátoí nem tudtak a ruhatárban el­­j helyezni és a tolongásban több tettle­­' ges incidens is támadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom