Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-21 / 51. szám

XXV. évfolyam Siibotica, CSÜTÖRTÖK, 1924 február 21. Postaszállítási díj készpénzben lefízelve Bejelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben . . , ,„ , SZERKESZTŐSÉG] Kr l’a Aleksandrs uliea 4. sz. alatt TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-10 o ize esi ar negye evre a nar Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra uliea 1 (Lelbach-palota) Színház Holnap végetér a szuboticai szerb színi szezon s tegnap kije­lentette a közoktatásügyi minisz­ter, hogy a magyar színház ügyét még nem tartja aktuálisnak. Holnap végetér a szuboticai szerb színi szezon. Sok kísérlete­zés, próbálgatás, alkudozás után valósult meg ez a rövid szezon, mely volteképen ízelítőt is alig adott a színházi kultúráról s mely hozzá sem kezdett ahhoz, hogy a színházi kultúra körüli mulasztá­sainknak akár csak egy töredékét segítsen pótolni. Sokféle mérleget lehet felállítani a lejátszott elő­adásokról, de az kétségtelen, hogy a magyar sajtónak megértése s a magyar közönségnek támogatása értékes vagyoni tételként szere­pelhet csak a mérlegben. A szín­ház terme zsúfolásig megtelt min­dig, a közönség lelkesen tapsolt s az előadásokról szóló beszámo­lókban a magyar sajtó munkásai gondosan ügyeltek arra, hogy ne a fogyatkozásokat emeljék ki, ne a hiányokat tárják föl, ne a kez­detlegességeket hangsúlyozzák, hanem olyan módon foglalkozza­nak az előadásokkal, hogy az bá­torítás legyen a színészeknek, a közönségnek s a kezdeményezés­nek egyaránt. Az első előadásról beszámolván a Bicsmegyei Napló, megírta, hogy a magyar közön­ségnek kötelessége támogatni az államalkotó szerbek színházi kul­túráját, mert ellenkező esetben nem is várhatják azt, hogy az uralom birtokosai teljesíteni fog­ják a kisebbségek színház utáni vágyát. A szuboticai magyarság akár ösztönösen, akár belátásból, akár minden megfontolás nélkül, egyszerűen csak színházi előadá­sokra szomjasan teljesítette ezt a kötelességét. De úgy gondoljuk, ez a kötelességteljesités nem vég­ződik akkor, amikor az utolsó gzerb előadás után becsukódnak a színház kapui. Ha a magyarság teljesítette most is kötelességét, nem lehet semmi akadálya annak, hogy a magyarság színház utáni nagy vágyakozása végre testet öltsön. Ki láthat veszedelmet abban, ha a szuboticai színházi terem játékszinpadán Cavaradossi áriái nem orosz nyelven, hanem ma­gyarul hangzanak fel, ha a Ta tárjárást nem szerb fordításban, hanem eredetiben játszák el ? A Verdi operáknak olyan mindegy, hogy tizedsorban fontos szöve­güket milyen nyelven éneklik. Pí magyar szerzőknek a nemzet­közi piac számára készített ope­rettjei sem olyan természetűek, hogy magyar szövegkönyvükben akármilyen veszedelmet lehetne fölfedezni. Ha itt magyar társulat volna, egészen biztos, hogy nagy­jában ugyanez lenne a jnüsora, ami a most végetérő szqrb sze­zon repertoárja volt. Mi tebben a féleiemgerjesztő? Mi ebben az alkalomszerükén ? Mi ama meg az aktuálitását annak, hogy ma­gyar szöveggel is lehessen éne kelni a Puccini és a Verdi-ope­rákat ? A kultuszminisztérium vezetője, sajnos, nem indokolta meg azt a fölfogását, amivel a magyar szín­társulat működési engedélyét még nem tartja megndhatónak. Meg­mondjuk nyíltan: mi abban nem látunk nemzeti sérelmet, hogy egy a kultuszminiszter előtt isme­retlen ur, esetleg vidéki magyar hatodrangú színházigazgató az első szóra nem kap játékenge­délyt. Mi azt tartjuk sérelemnek, hogy nincs magyar színház. Ami­kor a vajdasági szlávság legér­telmesebb vezetői s a vajdasági szláv sajtó legtekintélyesebb or gánumai a magyar szinháa párt­jára állnak, mi ezt tartjuk komoly sérelemnek, hogy a kultuszügyek vezetője még mindig nem tártja aktuálisnak a magyar színház ügyét. A magyarság türelmetle­nül kívánja már színházát. A magyarság azt kéri, hogy necsak az agrárreform „áldásaidban le­gyen része, ne csak a robottörvény előtt teremtsék meg a crnagorac­­r»ak és a vejdasági nagyiparosnak jogegyenlőségét, hanem teremtsék meg ezt az egyenlőséget a szín­házi kultúra terén is. A közokta­tásügyi miniszter Ur vegyen ma­gának fáradságot és közölje, hogy a véleménye szerint mikor válik aktuálissá a magyar színház s mik az engedély megadásának feltételei ? Ha a magyarság tudni fogja az engedélyezés feltételeit, gondoskodni is tud majd arról, hogy a feltételeket teljesítse. De addig is ne teremtsenek ilyen hi­vatalos félmondatokból olyan helyzetet, hogy az országban élő egyik nép a saját kultúráját féltse attól, ha az egyetemes emberi kultúra szeretettben nem tagadja meg a másik nép kultúrájának támogatását. S ha már a magyar­ságnak nem adják meg, ami a mi a magyarságé, adják meg a kultúrának, ami a kultúráé. Miletics S avko dr. egészségügyi miniszter rövid felszólalása után a parlament egyhangúan elfo­gadta a javaslatot. A harmadik pont a Csehszlová­kiával kötött konvenció volt a köl­csönös bírói jogsegély ügyében. Ili­­sevics előadó ismertette a javas­latot, majd Su-nyik klerikális pártja nevében nyilatkozatot olvasott fel, amely hivatkozik arra, hogy a horvát és szlovén nép a csehek­kel régen összeköttetésben áll és Csehszlovákiát nagyrabecsüli, ezért megszavazzák a javaslatot Egyben kijelentette, hogy ugyan ezen oknál fogva megszavazzák a napirend következő pontján szereplő lengyel egészségügyi kon­venciót is. A parlament mindkét javaslatot egyhangúan elfogadta és ezután az elnök bezárta az ülést A legközelebbi ülés csütörtö­kön lesz, amelynek napirendjén a Markovics Lázár volt igazság­­ügyminiszíer ellen benyújtott vád­­indítvány szerepel Viharosnak ígérkezik a parlament csütörtöki ülése Az állami jelzálogbank nagyobb hiteleket fog folyósítani A kereskedelmi miniszter nyilatkozata a parlamentben Beogradból jelentik: A parla­ment keddi meleg napja után szerdára újból visszatért a szkup­­stina nyugodt, mindennapi han gulata. A délelőtti ülésen napirend előtt Kojics kereskedelmi és köz­lekedésügyi miniszter válaszolt a délszerbiai közlekedési állapotok­ról hozzá intézett kérdésekre. A napirend tárgyalásánál a költség­­vetési vitához Oraovac Torna mon­tenegrói radikális képviselő, a szkupstina doyenje szólalt fel. A nyolcvanhárom éves képviselő ér­dekes beszédét az egész parla­ment nagy figyelemmel hallgatta végig. Oraovac főképpen a bel­politikai helyzettel foglalkozott, történelmi szempontból. Beszédé­ben kitért a szerb nép történetére. Hosszasan foglalkozott Skutari történetével és azt bizonyította, hogy a szerbek mindig küzdöttek ezért a szerb városért. Szégyen­nek tartja, hogy az állam most, hatalmának teljességében megen­gedte, hogy ez az ősi szerb vá­ros idegen uralom alá kerüljön. Élesen támadta a boszniai mu­zulmánokat, akik kétségbe vonják Bosznia szerb voltát. Végül kije lentette, hogy a költségvetést el­fogadja. A két óra hosszat tartó beszéd után az elnök az ülést bezárta és a költségvetési vita folytatását a pénteki ülésre halasztotta. Az el nők ezután javaslatot tett délutáni ülés tartására, amelynek napirend­jén négy kisebb jelentőségű tör­vényjavaslat szerepelt. A délutáni ülésen először az állami jelzálogbankról szóló törvény kiegészítéséről és mó­dosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Grgin Dusán előadó beterjesztette a bizottság jelenté­sét, majd Kojics miniszter röviden ismertette a módosító javaslato­kat. Eszerint az állami jelzálog­­banknak lehetővé fogják tenni, hegy nagyobb hiteleket bocsásson a kö­zönségnek rendelkezésére. A javaslatot a parlament vita nélkül 132 szavazattal 25 ellené­ben általánosságban elfogadta. A részletes vita során Sztojadmovics pénzügyminiszter indokolt meg néhány módosító szakaszt, majd Petrovics Nasztáz (radiká'is) fog­lalkozott a módosításokkal, me lyeket helyeseknek tart. Különö­sebb vita nem fejlődött ki és a javaslatot a parlament harmadik olvasásban részleteiben is 140 szavazattal 25 ellenében elfogadta. Ezután áttértek a kérelem és panaszbizottság javaslatának tár­gyalására. A bizottság azt java solja, hogy azoknak a fiatal szerb orvosoknak, akik a háború alatt szolgálatot teljesítettek, számítsák be ezeket az éveket a kötelező kórházi gyakorlatba és mentsék fel őket a gyakorlati vizsga alól. A pártok nagy érdeklődéssel néznek a Markovics Lázár volt igazságügy miniszter ellen benyújtott ellenzéki vádinditvány csütörtökre kitűzött tárgyalása elé. A radi­kálispárt azt reméli, hogy a par­lament elveti a vádinditványt, tekin­tettel arra, hogy a radikálispárt minden tagja — az egy Ranko­­vics kivételével — a javaslat fö­lött való napirendre térés mellett fog szavazni, sőt azt hiszik, hogy az ellenzék közül is sokan a vád­­indítvány ellen szavaznak. Az ellenzék viszont azt hiszi, hogy a radikálispárt néhány elégedet­len tagja is meg fogja szavazni a vádinditványt. Trifkovics miniszter a sajtó kép­viselői előtt szerdán este kifeje­zést adott annak a reményének, hogy a parlament elveti a vádin­­d tvdnyt és rámutatott arra, hogy semmi gyakorlati értelme nincsen annak, ha az ellenzék terjeszt be egy volt miniszter vád alá helye­zésére vonatkozó indítványt. En­nek csak akkor van értelme, ha egy kormányra került többségi párt terjeszti be az indítványt az előző kormány tagjai ellen. így történt 1904-ben, amikor a szerb kormány a lemondott liberális <ormény tagjainak vád alá he­lyezését kérte és Milán király csak a szkupstina feloszlatásával tudta a volt minisztereket meg­menteni. Befejezés előtt a költségvetési vita A költségvetési vita ellanyhulása az ellenzéki szónokok kimerülését mutatja, hogy a vita még e hét fo­lyamán befejezést nyer. Újabban

Next

/
Oldalképek
Tartalom