Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-17 / 47. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ .1924 február 17, 10. oldal. fognak, de ez nem baj. Semmi se emeli olyan hathatósan az ember te­kintélyét mint azL.ha. sokan irigylik. Spekuldné: Lehet, hogy. ez így van. De nekem fáj, hogy már megint csalódtam. Nem azért ólhajtot­tam estélyeket adni, hogy irigyeket, hanem azért, hogy barátokat sze­rezzek. Müller ur: A diadala így minden­esetre nagyobb. Barátai Utóvégre mindenkinek lehetnek. — irigyel csak annak, aki a tömegből akár szellemi akár erkölcsi erényekkel kiválik. Spekuldné: Most maga engem ki­figuráz. Én, sajnos, se szellemi se erkölcsi tekintetben nem emelkedek ■ki a környezetemből, amelyet ujáb­­bna. amint észrevettem, milliónak is hívnak. Müller ur: Miliőnek, ngos asszo­nyom. S ebből ön, ngos. asszony, er­kölcsileg igen is kimagaslik. Spekuldné: Bővebb magyarázatot kérek. Müller ur: A vagyonnál, kedves asszonyom, most nincs nagyobb er­kölcsi érték, s ez, úgy tudom, önök­nél megvan. S ez ád erkölcsi súlyt. Spekuldné: Maga igen ügyesen tudja megvigasztalni az embert. Ezentúl hát lesz egy kis erkölcsi bá­torságom . . . Mégis, azok a jó ba­rátok, akiket tegnap beszerezni óhaj­tottam. nekem örökké hiányozni fognak. Müller ur: Az estélye nagyon is szép s a buffet-je nagyon is gazdag volt ahhoz, hogy barátokat szerez­hessen velük. De hát miinek a sok barát annak, aki ilyen estélyt és ennyi jó harapnivalót adhat? Spekuldné: Remélem, hogy má­sok nem fognak-üy — hogy is mond­ják csak hamarjában? — ciónikusan nyilatkozni... Áttérve az üzleti ügyekre, teljesen igaza volt. amikor azt állította, hogy Ady Endre ur ver­seit nem fogom megérteni. A Fekete Zongora cimü költeményére például nagyon kiváncsi voltam, mert a mi zongoránk is fekete, de sehogyse. tudtam rájönni, hogy a kétségkívül j jeles költő mit akar. „vele. Müller ur: Ne aggódjon, asszo­nyom. Ezt a verset, amely különben a legszebbek közé taripzik a költe­ményei közt. Ignotus se érti. Spekuldné: Olyan nevet mondott, amely valami régi rómaira emlékez­tet. Vájjon ki ő? Müller ur: Egy németnyelvű ma­gyar iró, aki latin név alatt ír. imád­ja Adyt. s másaJbevallja, hogy nem értj e fölséges verset. Azt mondta róla a kritikájában, hogy »vigyen el az ör­dög, ha értek egy szót belőle, és vi­gyen el az ördög, ha olvastam szeb­bet életemben!« Spekuldné: így hát nem szégyen, ha én se értem? Müller ur: Egyáltalában nem az. Ellenben szégyen volna Ignotusra ha ngos asszony megértené... De. ugy-e. ettől nem kell tartani? Spekuldné: Nem. Én nem akarok senkit megszégyeníteni. Elég baj az nekem, hogy oly sokszor vagyok kénytelen restelkedni a müveletlen­­ségemért. Müller ur: Semmi oka rá, asszo­nyom. Aki beösmeri. hogy nem mü­veit, arra nézve nem szégyen a míi­­veletlensége. Éppen úgy, mint ahogy Ignotusra nem szégyen, hogy nem érti a Fekete Zongorát, mert azt be­ösmeri. Ellenben sgégyelhetik ma­gukat azok. akik nem értik, és úgy tesznek.' mint ha értenék, Spekuláné: Mégis szeretném tud­ni, mért írnak némely költők — hely­ben is vannak ilyenek —, olyan ver­seket, amelyeket az ember nem ért. Nem irhainának ezek az irodalom­történeti egyéniségek hasonló fárad­sággal olyan költeményeket, ame­lyeket és is megérthetnék? Müller ur: A költő mindig a jö­vőre gondol, ngos asszonyom, s többek közt ebben is különbözik tő­lünk. szürke emberektől, akik a je­lennek rabjai vagyunk. Neki az épp oly közömbös, hogy mi megértjük-e, műit az. hogy a .verebek vagy. a cse­rebogarak megértik-e. Neki az a fontos, hogy a jövendő nemzedékek tudják, mit akar mondani. Spekuldné: ügy látszik, hogyi ez az úgynevezett halhatatlanság. . Müller UCL Igen. A költő azoknak a dalnoka, akik jönni fognak. Spekuldné: így hát én még se va­gyok egészen fölösleges teremtés, mert azzal, hogy nem értek meg egy költőt, hozzájárulok a halhatatlansá­gához. Müller ur: Igen eredeti felfogás... Mindenesetre nyugodt lélekkel mond­hatja el. hogy nem élt hiába. Spekuldné: Óh, azután is élni akarok és tovább is dolgozni a köz­művelődésért ... De igaz! Mindkét' estélyemről igen kedvezően írtak az újságok. Kell ezért nekik valamit fi­zetni? Müller ur: Hová gondol? Spekuldné: Az urajtl tegnap nagy­ban politizált néhány úrral, és hal­lottam emlegetni a megvásárolható sajtót. Hát gondoltam — Müller ur; Ne gondoljon semmit. Az újságoknak nem jár egy fillér se. Ezek az estélyek olyan kulturese­­mények voltak, amelyekről a nyil­vánosságnak tudomást kellett venni, s így a lapok nem az önök, hanem a közönség érdekében írtak róluk. Spekuldné: E szerint hát okos do­log volt az újságírókat meghívni. Ha ezt nem tesszük, akkor a szoarékról mint közügyről nem is értesült vol­na a közönség. Müller ur: Hiszen épp az által lettek közüggyé, mert hivatalosak vcltak oda a zsurnaliszták. Spekuldné: Ezt megint nem értem. Müller ur: Vigasztalódjon. Ignotus se érti a Fekete Zongorát. Tóth Áipád: Rozskenyér Nézem a homorú völgyet, A tárt ölü lapályt: Nagy. ősi fenyőia-teknő. Mit vén idők halk keze vájt, A jámbor tót falucskák Mint békés rozskenyerek Töppednek a barna tekriőn S mind oly szelíd s kerek. Falusi, kerek kis sorsok Jóizét érezem, A sok apró. messzi tornyot Simogatni nyúlna kezem; Ó faívacskák, kiket a béke Hüs kovásza dagaszt, Békételen szivemnek Izenjetek vigaszt! Már esti homályban ültök. Csak itt fenn sajog a táj, Fátylasodó szememben... Hunyó nap bus tüze fáj. Hunyó, rossz nap parazsa Szivembe ette magát, Kis falvak, pöttömnyi békék, Adjatok jóéjszakát... Álmodjam rólatok ma! Mig csöndetek takar, Pelyhes csönd, szívig és áltíg, Tán zsongni az árva zavar, Rámsimitja az álom Sugárzó szép tenyerét S Informálja szivemből A béke rozskenyerét. Tamás István: Holnapi ggészbeszéd Hol éltem betyárul, éccakásan. még sóhajt utánam ez a város, bókoknak majd a vén falak, hol lelkem vigyázója mindig masam voltam, még lesz itt mindenki kenyerespajtás, alázat. jóság, szerelem, mit elraboltak vad dajkaévek temérdek bánatom aranykoporsóba rakják, kik naponta százszor nein láttak közelről, a sok sanda szöglet nyúl felém még cirógatón és sosemvolt öleléssel hivalkodnak majd kevély, vastag asszonyderékok. Nem tudom csodálatomat és hó­dolatomat elfőj tamil Benedek Marcell fordítása előtt. Ilyen szép átültetés­ben még nem jelent meg Rolland­­könyv magyarul. »Anette és Szű­ri« azonban csak előjátéka egy többkötetes műnek. A gyönyörre várás türelmetlenségével várjuk a további köteteket. Szeníeíeky Kornél. 4 MU L A BAK M Ü K E Z E K EGYENF.STARTÖK. || schön Brunn subotica AŠIĆEVA BLICA 5. SZÁM. - TELEFON 2—75. Sloravetz zenemükereskedés Timisoara (Temesvár, Románia) Világvárosi nívójú szaküzlet. Bármilyen zene­műre van szüksége, kérje egy lapon, gyorsan pontosan és a legolcsóbban kapja tólünk. Jegyzékek ingyen. 989 KÖNYVEK E© a Romain Rolland: Anette és Szilvia Két nővel ismerkedtem meg eb­ben a könyvben s az a döbbenet, \ amelyet a megismerés kiváltott, ‘ még most is visszazug, visszazeng |a gyönyör és csodálat áhitatával. Keresgélek emlékek között, de nem találok ehhez a megismeréshez ha­sonlót. Sem életben, sem Írásokban nem ismertem még meg ennyire két női lelket, ilyen közel, ilyen egysze­rűen, ilyen mélyen nem jutottam még a női lélek háremjébe. Anette keményebb, csontosabb, nehézke­sebb, eszmények, erkölcsök, köte­lességek rabja s éppen ezért benne izgalmas, megrázó küzdelmet viv az ösztön,a vér és a vágy a tiszta, kegyelet illatú elvekkel és előítéle­tekkel. Szilvia könnyelműbb és ke­gyetlenebb. Macska természet. Hí­zelgő, önző, de mégsem szívtelen. A savoir vivre kedves, kacér mű­vésznője finom, párisi értelemben. S ez a két különböző múltú, különböző nevelésű, külöböző s sokszor ellen­ségesen ellentétes lány összeforr a tiszta, testvéri szeretetben, mint két összebugó, összecsendülő hang, mint tiszta és békés tere. Újra érezzük, hogy a szeretet talán Romain Rol­land legvarázsosabb anyaga. A leg­­csodása-bb lelkeket gyúrja a szere­tedről és a legtávoliabbakat, a leg­hidegebbeket kovácsolja össze a szeretet tiizében. Gondoljunk csak Jean Ciústophra, amelyben a szere­tet mozgat, fennáll, békit, harcol és győzedelmeskedik. A szeretet, mél­ni in den lélekben ott pihen, mint duz­­iZadó csira a földben, mely csak napfényre vár, hogy kicsirázzon. Ez Romain Rolland hite. ez az igazsá­ga is. »Akár igaza van Cristophe­­nak, Colasnak. Anettnek, akár nincs: Cristonhe. Colas, Anette — van. Az élet is elég súlyos érv.« Ezt írja az előszóban s csakugyan a legmeg­döbbentőbb a valóság érzése s talán egv Rolland-könyvben sem annyira, mint épp ebben. Pedig az iró célja nem a valóság mentői sikeresebb és találóbb visszatükröztetése volt, Ira­nern a hit, a szeretet hitének vallása és hirdetése. Romain Rollandra rá­ülik az, amit Jean Cristophról irt: »Le succés n’était pas sou but, son but était la foi.« A hit Romain Rol­land célja legújabb könyvében is, de az olvasó nem veszi észre a célt, hanem öntudatlan, kábult hívője lesz a hitnek. Lelket rázó és békítő könyv ez, melynek komorságait és konfliktusait a szeretet oldja fel a legtisztább és leghatalmasabb har­móniában S a lélek harmóniája — iria Romain Rolland — a mi igaz­ságunk. - 1/ w ~ -■__________ín huj vtaffiyu UMS vásárol, finom aromája és kiadóssága miatt,tehát nem költségesebb az olcsóbb fajtáknál ÖEöSKMMÄ VCRJSGYÜ cssfeb erdfcíi ttqmagcíásbau Ccáskanns Védjegyű felírással ráíóái.Haphaíó minőm ßsierkeresheiisbeti. FOLTÉI SNTES, xék és lelete árnyalat nélkül, csak az a TÜKÖR MARAD amelyet „V17RU ur* Novisad, Futosftl put 84. készít garanciával. Fájdalmak? Arcában? Végtagjaiban? Kísérelje meg a valódi Felíer-fé e E sa­jkáddal I Kitiinö hatású bedörzsölőszer és egyúttal kitűnő kozmetikai szer a bőr-, fog- és szájápolásra! Sokkal hatéko­nyabb, mint a sósborszesz és már 25 éve kedve ik. Csomagolással és portó­val együtt 3 duplaüveg vagy egy kü­­lönleg s üveg 24 dinár; 36 dupla üveg vagy 12 különleges üveg 214 dinár és 10°/0 Jelár, szétküldi Feller V. Jenő gyógyszerész Stubica donjaközpOrit 1S5 9127 (Horvátország) HÖLGYEK! 1120 Külföldi szalmakalap újdonságok megérkeztek és megtekinthetők. Saját érdekében tegyen próbát! Mindenféle szalmakalap átvarráso­­kat és festéseket elvállal. Szalma­­kalapok már 55 dinárért kaphatók SILD KALAP IPAR subotica . — ... Csirkepiac.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom