Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-16 / 46. szám
1924. február 16, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal két és a közönséget, hanem közvetve az államkincstárt is érdekli. A közönség annyira idegenkedik eltol a speciáli.'; szentai adótól, hogy inkább inéin járnak egyetlen szórakozóhelyre sem. Üresen tátongnak most ezek a helyiségek. Nincs iojgyasztás és emiatt az államkincstár ■ elesik a fogyasztási adótól. Ilyenfajta szentai adókülönlegesség a kártyaadó is. A kártyát példáid a Vendéglősök 59 dinárért kapnák, de meg kell fizetniük a kártyán, bélyegben lerótt 50 dinárt is, ami állami illeték. A város most külön minden játékostól három dinárt szed fce, ami nagyban elriasztotta a Szórakozástól a játszókat. A kereskedők és iparosok az őket 'érdeklő adóügyekben máris együttes akciót mditoítak. Az eredmény ebben a kérdésben még teljesen kétségen:, mert a város ragaszkodik mai adópolitikájához. Csehszlovákia elismeri Szovjet-Oroszországot Benes megint Olaszországba készül Rómából jelentik : Tusar berlini cseh követ a Tribuna tudósítójának arra a kérdésére, hogy Csehszlovákia mikor fogja a moszkvai kormányt elismerni, azt válaszolta, hogy ozonnai, mert Anglia és Olaszország már elismerte. Mi kis nemzet vagyunk — folytatta Tusar nyilatkozatát — és ezért nem előzhetünk meg nagyhatalmakat. Arra a kérdésre, vájjon Csehszlovákia nem várja-e be Szovjet- Oroszorszóg elismerését Franciaország részért»5, a követ azt válaszolta : — Abban az esetben is, ha Franciaország nem ismerné cl, mi elismerjük. A követ végül kijelentette, hogy Benes külügyminiszter nyomban a cseh-francía szerződés prágai becikkelyezése után, valószínűleg még február végén, ismét Olasz• országba utazik. Pfalz nem tílrl a separatisták uralmát A francia kormány a rend foelyreá tiltásáért Frankfurtból jelentik: Bad-Birkheimban. a bajor Píalzban, a szeparatisták és a birodalomhoz hü lakosság között hasonló összeütközésre került a sor, mint amilyen Pirmasens városában történt. Miután a szeparatisíák elutasították a hazafias lakosságnak azt a követelését, hogy önként ürítsék ki a városházát és hagyják el a várost, az elkeseredett lakoság megrohanta a. városházái, Jäger szeparatista járási főnököt leütötték és « többi szeparatistát elkergették. Hamarosan a helyszínen termettek a francia csendőrök, akik a tömeget szétoszlatták. De Metz tábornok, a pirmasensi események következtében minden; v intézkedést megtett, hogy a szepara: \ f trsták és a hazafias lakosság közötti j; harcoknak elejét vegye. A nyugati j, Pfalz városit és falusi lakossága el van tökélve arra, hogy semmi körülmények között sem tűri a szeparatistáknak uralomreljutását. Koblenz! jelentés szerint a kaiserslauterni járási főnökségen elzárkózott szenaratista vezéreket, mintegy kétszáz főnyi tömeg, amelyben több rendőr is volt, megostromolta. A szeparatisíák megtagadták az épület kiürítését, mire a rendörök tüzeltek. Miután riadót fújtak, több ezer ember gyülekezett össze a téren. A fegyveres szeparatisíák támadóikat távoltartották maguktól. Végül is a kivonult csapatok szórták szét a tüntetőket. A tüntetők számos üzletet kifosztottak. Mintegy tíz halott és tíz sebesült esett áldozatul. A pfalzi zavargások következtében a rajnavideki; bizottság egy francia és egy angol tisztből álló különbizottságot küldött ki. hogy az a Píalzban a rend helyreállítására szükséges ^intézkedéseket megtegye. A legutóbbi véres események hatása következtében a szeparatisíák Zweibriickenböl és a Pfalz más helyj ságeiből. teljes csendben elvonultak. ji Az Echo de Paris értesülése szeli rint a franci;) kormány a Pfalz-kér- I elésben újabb jegyzéket küldött Lon: donba. amelyben azt javasolja, hogy i a mostam nehézségek szabályozását ; bízzák a koblenzt szövetséges főbiztosokra. akik saját mérlegelésük alapján oldanák meg a kérdést. Egy szisboiicai katonát agyonlőttek a koihitácsik Kragujevácban Ä Macdonald-kormány első válsága Az angol minisztereinek a békéért Londoni jelentés szerint az alsóházban Asquith áHástfogia! Wheatleynek. az uj közegészségügyi minisztereitek azzal-az elhatározásával szemben, hogy elődjének a poplári kerületre vonatkozó rendeletét viszszavonia. Wheatley közegészségiigyi miniszter egyik első hivatali tettével ugyanis magáévá tette a London Poplar városrész tanácsaiák politikáját. E városrészben i nunkanélküliek a tanács határozatától nagyobb segélyt kaptak, mint : nunkabérek. Asquith kijelentette, hogy ha ; vormány nem talál ínódot ennek i -endclkezésnek a megszüntetésére ükkor a legcsekélyebb k látás sina írva. Hogy az alsóház egy erre vonatkozó törvényi szankcionáljon vagy jóváhagyjon. Asquith kijelentését parlament körökben annál nagyobb érdeklő-léssel tárgyalták, mert a , poplár xérdéis ilyinódon politikai kr-z‘s oko 'ójává lett: Daily Merőid, a munkáspárt fél• ■ atalos lapja azt irja. hogy ebbei 1 kérdésben a kormány teljes egyet értésben maga mögött találja a; egész munkáspártot és a liberálisa kát. Egy másik verzió szerint, a liberális párt még nem határozott ar ró!, visszautasitja-e, vagy támogat ja-e az egészségügyi miniszter ja ■ q Hátát. Amennyiben ellene foglal na állást. Macdonald a párt maga tartását bizalmi kérdés nézőpontját bál fogná föl és lemondana. Macdonald a békéért Az angol alsóház csütörtöki iiié són folytatták a miniszterelnök pro n-ammbeszédéről folyó vitát. Chain berkén és több szónok beszédénei elhangzása után a miniszterelnöl válaszolt azokra a kérdéskre, ame '.vekkel az egyes pártok szónoka •úidig foglalkoztak. Mindenekelőtt : nemzetvédelemre vonatkozólag ki áentette a miniszterelnök, hogy s kormány máris foglalkozott ezze az üggyel és annak egész problémáját sokkal tágabb értelemben vizsgálja meg, mint ahogy ezt eddig tették. Nincs oly nemzet, amely útra r't’ffrná kezdeni a háborút. Ez '"''o minden erkölcsi és emberi érzés tiltakozik, valamint tiltakozik minden oly katonai kaland ellen is, amely végeredményben háborúra vezethetne. A nép tömegek leikében minden országban az a kívánság él, hogy a (nemzetek létesítsenek valamely megállapodást, mely a fegyverkezést, ha nem teszi is teljesen feleslegessé, mégis kellő mértékre szállítja le. Arra a kérdésre, hogy a kormány a parlamenti vereség milyen formáját fogja tekinteni a bizalom megvonásának. Macdonald miniszterelnök kijelentette, hogy elvben minden bizalmatlansági szavazatot kötelezőnek ismer el magára. Kijelenthetem a Háznak — mondotta — hogy a kormány öt percig sem fog helyén maradni, m helyt az alsóhúz megfosztja a kormányt méltóságának érzésétől. Macdonald a régi diplomáciai módszer ellen Parisból jelentik: Jules Sauerwein a Math pénteki számában beszélgetési közöl Ramsay Maedónalddal. — Sohasem kötöttem le magamat amellett, — mondotta Ramsay Macdonald — hogy Erópa gazdasági talpraállitása céljából nemzetközi konferenciát kell összehívni. Az uj fejezet nem kezdődhet k mindjárt egy nemzetközi konferencia összehívásával. a konferencia a befejező rész.- - Valószínűleg elő fog fordulni, — folytatta a miniszterelnök hogy e.gyben- másban eltérő véleményen leszek Franciaországgal és hogy emiatt a felfogásom miatt önöknél ellenem fognak fordulni. Az eddigi diplomáciai •metódusokat Ramsay Macdonald helytelen ti, azoknak ideje elmúlt, egyenes utón is eltüntesse annak, mintha hátsó gondolatok vezetnék.- őszinte szívből kívánom Európa szenvedéseid enyhíteni, még pedig Franciaországgal egyetértőidig — folytatta Ramsay Macdonald, Benső meggyőződésből idealista vagyok. Nem kerestem a hatalmat és pénzt sem akarok szerezni. Erős az a hitem, hogy hu Anglia igazán akarja, a következő nemzedék már sokkal jobb és sokkal boldogabb lesz, mht a mostani. Romániában lefoglalt Habsburg-hirtok ügye a párisi doatőbirőság elöli Nagyváradról jelentik: József főherceg kisjenői uradalmának jószágkormányzósága három évvei ezelőtt tizenhat kisjenői és környékbeli polgárnak házakat adott el. A román földművelésügyi miniszter akkor az aradi kincstári ügyészség utján keresetet adatott be az eladások ellen. A bíróság, úgy ítélkezett, hogy az ingatlanokat az állam javára íratták át és a házak vevőinek nevét törölték a telekkönyvbői. A járásbirósági ítélet az érdekeltek között: nagy meglepetést keltett, mert ők közben a házak vételárát kifizették, a házakat pedig renováltatok s átépítették. A járásbíróság Ítélete az egyik aradi pénzintézetnek is nagy kárt okozott, mert ez a bank a vevőknek 700 ezer lei kölcsönt folyósított a hazakra. A román kormány álláspontja szerint József főherceg uradalma a trianoni békeszerződés értelmében a román államkincstár tulajdonába ment át jóvátéteii célokra és mindenki, aki a főkorcégi uradalomból valamit megvásárolt, rosszhiszemű vevőnek tekintendő. Éhnek az álláspontnak a helyességét azonban az érdekeltek nem fogadták el és a járásbirósági it letet megfeíebbezték. Megfeíebbezte az keletet a párisi nemzetközi döntőbíróságnál József főherceg is. • Ez a régóta húzódó per — értesülésünk szerint — a napokba». kerül Parisban tárgyalás alá. VöjBádh Sándor báré párbajozik Pravokáitaiía Benicziky ÜdOut és PaiíavL mi Gv rótot Budapestről jelentik: Báró Voinich Sándornak a Bethien-Rakovsxky-féle lovagias ügyből kifolyólag átférje támadt Rakevszky István segédeivel. Bethlen István gróf miniszterelnök.- aki szeret minden tekintetben néhai Tisza István nyomdokába lépni, abban is követője a .geszti grófnak, hegy előszeretettel kéri iei báró Vojnich Sándort párbaisegédnek lovagias ügyei alkalmával. A miniszterelnöknek Rakovszky Istvánnal támadt aférjában is Vojnich az egyik segédje, mis Rakovszky segédei Pallayicini György őrgróf és Bcniczky Ödön volt belügyminiszter. Pallavieini és Beniczki — mint ismeretes — becsüiethirósági eljárást kértek Bethlen István gróf ellen, mert arra az álláspontra helyezkedtek, hogy addig az elégtételadásnak nincs helye, mig Bethlennek Pyónay Pállal függőben levő ügye nincs elintézve. Ebből kifolyólag becsületbiróság elé került az ügy, mely azt határozta, hogy gróf Bethlen István részéről a Prónay-ügy a lovagiasság szabályai szerint befejezést nyeri és így az elégtételadásnak nincs , akadálya. Az ügy .. tárgyalásának folyamán Bemczky Ödön és őrgróf PuMavicini György olyan magatartást tanúsítottak, melyet báró Vojnich Sándor masára nézve sértőnek talált s ezért Vojnich pénteken Álmásy László és gróf Ráday Gedeon írtján provokáltatta úgy Beniczky Ödönt, mint őrgróf Pallavicini Györgyöt. Néhány hónappal ezelőtt vonultj be katonának Sziítoolicáról Spitzer\ Gyula fiatal technikus Kragucevác-j r.a. Spitzer Gyula fivére S:nkó Er- j vinnék, az ismert nevű poétának.] Az édesapja Spitzer Izidor valamikor jómódú ember volt Apáimban, onnan jött Szuboíicára lakni. Szerencsétlen gazdasági körülmények azonban vagyoni helyzetét annyira megrendítették, hogy .a család feníaríója a fiuk: Spitzer Gyula volt,| aki szorgalmas, kötelességtudó, jó fiú volt. A szülők természetesen alig '■■‘-’•k. hogy Spitzer Gyula leszolgálja a katonai idejét. Néhány nap előtt azonban szomorú hivatalos értesítés érkezett Spitzer Izidoréihoz. Azt jelentették, hegy Sp'tzer Gyula Kragujevácon a kórházban meghalt. Később privát utón Spitzer Gyula halálának körülményeiről a következő hír érkezett Szuboticára. A fiatal katona február első napfaiban éjszakai őrségen volt. Az-őr-I helyéhez egy alak közeledett, akit ja sötétben nem ismert fel. Az isme- Irétien felé iiáromszor kiáltotta elő- I írás szerint a sztoj-t s mikor az nem I akart megállni, rálőtt. A lövés talált s az ismeretlen összerogyott. A lövés zajára'elősiető katonák a súlyosan sebesült emberben a kragujeváci gyalogezred egyik őrmesterét ismerték fel. Az őrmestert bevitték a kórházba. Spitzer Gyulát I pedig letartóztatták. A katonai ha- Hóság azonban megállapította, hogy ! Spitzer Gyulát hiba nem terheli, a I katonai előírások szerint járt el, a Jsžuboticai katonát szabadlábra is helyezték. Néhány nap előtt újból őrségen volt Spitzer Gyula s az őrségen valaki agyonlőtte. Kragujevácon úgy j tudják, hogy komltácsik lőtték agyon Spitzer Gyulát, (bosszúból, Irnert megsebesítette az őrmestert, aki élénken szimpatizált a Kragujevác környékét veszélyeztető komitácsi bandák tagjaival. __
