Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-01 / 31. szám
L. r _ . fr >.Ära e*y és fé! dinár " PestaszáHitási tíij késapénítea lefizetve Siiboüca., PÉNTEK, 1924 február 1. 31. szára Poštarina pla&ua XXV. évfoiy&r le?jel«ük minden reggel, ncstep után és líétföa «télben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Szerk saíSség 5-18 Előfizetés! ár nejiycdévre 135 dinár MamiannMeMMMiviiwiwiiwiwiwflMiniitniiiitiMiBamwnBMWíBaaawinHMiiBiw« SZERKESZTŐSÉG: Krslja Alcksandra ulíca 4. sz, alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra uliea 1 (Lelbach-paloia) Játékpolitika Érdekes megfigyelni, hogy az ország ipartestületeir.ek és kereskedelmi kamaráinak zagrehi konferenciáján hozott határozatok mennyire nem érdeklik a politikusokat. A politikának az a legnagyobb baja, hogy a politikusok kezén öncéllá vált. A politikának — a mindnyájunk dolgának kellene lenni s a politika kezd csak a po' Ütikusok szívügye lenni s a mind nyájunk dolgát már régen nem ölelik szivükre a politikusok. Ez az öncéllá válás felőrli a tömegek érdeklődését, ietompitja a nyilvánosság ellenőrzését s mély szakadékot von a szükségletek, kívánságok, érdekek s a politika között, mely pedig a szükségletek l;ialégiíesánsi;, a kívánságok telje; sitésének s az érdekek képviseletének módja szerint gyűjti hlyeit és szerzi ellenségeit. A politikának ez a két hatása csak egymást : é? Trift át/b féléitker úek el a politikusok s tömegekről,; melyeket szolgálniok keUene, annál inkább farad el « Ki mezekben a politikai érdekjöifts. I.esfSankint csal a választások ritka alkalmaira szorítkozik az államot alkotó nemzetek közélete s a politika á politikusok érvényesülésének nem is nagyon raagasrendü eszközévé silányodik. Pedig egyik nagyon kiváló politikus állítása szerint, ha mi nem foglalkozunk a politikával, a politika fogiülkoziic velünk. Ha mi nem törődünk azzal, hogy milyen adókat szavaz meg a parlament, majd a pénzügyigazgatóságok tőrödnek azzal, hogy minél nagyobb adót űzessünk mi. Ha mi nem törődünk azzal, hogy milyen az agrárreíorm, majd a munkanélküliség veszélye, a leromlott valuta s a termelés csökkenésének nyomában járó katasztrófák figyelmeztetnek az agrárreí’orm hibáira. Hu mi nem gondolunk vele, hogy legyenek iskoláink, maid az írástudatlan gyerekein.: kuituráíiansága fog figyelmeztetni mulasztásunk súlyos következményeire. De minket talán nem is kellene meggyőzni arról, hogy a \ politika mennyire a bőrünkre mégy, csak a politikusokat győzné meg valaki, hogy mennyire a mi érdekeinket horzsolják azok a csel vetések, fontolgatások, tárgyalások, kombinációk, amivel ők uralmi állásukat körülbástyázzék s a hatalom felé vezető útjukat tracirozzák. Másként megfoghatatlan lenne, hogy emikor összejönnek az ország egy foglalkozás! ágának képviselői, ázol:, akik a közterhekből a legnagyobb reszt viselik s akiknek munkája szabályozza a legközvetlenebbül a pénz értékét, a drágaság fokát, akik a középkori gazdálkodásból a modern világgazdálkodásba kap ■ cső!ják bele az ország gazdasági életét s összejönnek azért, hogy eipanaszolják bajaikat és rámutassanak annak a kormányzati politikának föltételeire, melyek nemcsak az érdekeiket, de a közérdeket is szolgálnák, akkor a politikusokat a világon minden érdekli, csak az ország kereskedőinek és iparosainak, a legtöbbet fizető adózóknak panasza nem. Mintha minden kérdést nem ahhoz kellene mérni, hogy a közérdek mennyi előnyt iát belőle, mintha minden problémának nem az lenne n zsinórmértéke, hogy a politikára bízott tömegek javát szolgálja-e. Kit érdekelne — a politikusokon kívül — a Radicspórt állásfoglalása, kit érdekelne akár ez olasz-iugoszláv szerződés is, ha nem lenne kihatással a mindennapi életre, ha nem függne «öle közvetve a legprimitívebb kív.í.iaégm. les jositesértsk A fótija és mértéke. A baj azonban az, hogy a politikusok a pártérdekek szempontjai mellett elfelejtik a mindennapi kenyér szempontjait és ha az ő hatalmuk békességben marad, elfeledkeznek gondoskodni az állam népének békéjéről. Ä politika problémáiban nem --az érdekek játszók a főszerepet, hanem a politikusok. Csak azt látiuk, halljuk, olvassuk: Korosec, Radics, Spaho s lassankint mi magunk is elfelejtjük, mennyi kormányzati problémát, a könynyebb, vagy elnehezedett életnek mennyi feltételét, e kenyérszerzésnek mennyi programját jelentik a politikusok. A politikusok úgy csatáznak, mint a középkori vezérek. A tömegek elé kiugratlak a vezérek és birkózni kezdenek egymással. Nem a tömegok követeléseinek jogosultsága s a tömegek ereje dönti e! a birkózás sorsát, hanem a birkózók ügyessége és gáncsvetése. A töve'* csak arra jó. hogy psztozkódjéu a legyőzött sorsában. Az ellenzék a robotmunka ellen izgalmas «ülés a nemzetgyűlésen — A kormány módosítani fogja a robottör vényt BoOgradból jelentik : A parlament csütörtöki ülése nz interpellációknak volt szentelve. A délelőtti ülést fél tízkor nyitotta meg JovanoviCS Ljuba elnök. Azonnal megkezdték Pécsics demokrata és Möskóvljexics íöidmivespárti interpellációinak közös tárgyalását a robotmunka végrehajtásáról kibocsátelt minis-téri rendelet ügyében. Moskovljevks föl din ü vespárti hosszú beszédben indokolta meg interpellációját. Rámutatott arra, hogy az egész robottörvényi a törvényhozásban teli esen szokatlan módon csempészte be a kormány, azáltal, hogy a költségvetési tizenketted egyik szakaszában állította helyre ezt a középkori intézményt, amit már évtizedekkel ezelőtt eltöröltek‘és most külön törvény nélkül' léptették megint életbe. Tény az, hogy az országutak rendkívül rossz állapotban vannak és a kormánynak már rég kötelessége lett volna azokat rend behozni megfelelő hite! folyósításával, de nem robottal. Ha azonban már megvan a robottörvény, legalább megfelelő végrehajtási szabályzatot dolgoztak volna ki, amely arányosan és igazságosan osztotta volna fel ej nép között a robotterheket. Maga a robottörvény se világos, a rendelet azonban: még zavarosabb. A törvényben két elv van összekeverve, az egyik az általános munkakülelezeitség elve, ugyanúgy, mint az Szovjeloroszországban vau érvényben és ahogy Stambulinski' alatt Bulgáriában volt, a másik a lakosságnak vagyoni viszonyaihoz képest való bevonása. Ellentmondás az is, hogy a szabályzat egy helyen kimondja, hogy robotmunkára köteles minden adófizető, máshol pedig úgy rendelkezik a szabályzat, hogy minden 18—50 éves állampolgár robotmunkára köte'tézhetö. A kettő nem ugyanaz, mert lehet valaki adófizető, de nem állampolgár. Részletesen rámutatott ezután a szabályzat hibáira, amelyek következtében a hatóságok kény ük-kedvük szerint magyarázzák a robottürvényt. A törvény kimondja, hogy a robotmunkát útszakaszonként kell végeztetni és ezzel szemben sok helyen mégis közös munkára rendelik ki a robotosokat. Nincs végrehajtva az arányos vagyoni részesedés sem, mert a szegényeké' /óbban sajtja a robotmunka, mim a vagyonosokat. A pénzbeli robotmegváltás nem aránylagos, sem progresszív, hanem inkább regresszivnek mondható. Kifogásolta végül azt, hogy egyes városokban, igy például Beogradban se vetik ki a robotválságot, míg a falu népe mindenütt robotol. A robotmunka ellenkezik az alkotmánnyal üyorgyevics Szvetisziáv demokrata élesen támadta a radikálisokat és politikai szempontból fejtegette a robotrnujika bevezetésének káros következményeit. A robotmunkát a török rabság maradványának tartja, ami állón a nép- mindig küzdött. Bizonyította, hogy a robotniunka teljes ellentétben áll u fennálló törvényekkel. A pénzügyi törvény szerint a robotmunka nem tarthat tovább egy évben kéiszer két napnál, ezzel szemben a gyakorlati keresziülvite,beit akár hét hónapig is munkára kényszerítik a robotosokat. Kimutatta végül, hogy a robotniunka az alkotmánnyal is ellentétben áll. Umnovics építésügyi miniszter rögtön felel az interpellációra. Megállapítja, hogy az ellenzék mór nem zárkózik el olyan mereven a robot rendszere elől, mint ahogy eddig tette. Ő is elismeri hogy a kibocsátott rendelet rossz ós nem felel meg teljesen a célnak, de a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem lehetett jobb rendeletet kidolgozni. Az volt a fontos, hogy már szeptemberben megkezdjék az utak javításéi. Ezt a célt el is érték és ennek eredményeként ma már sok azelőtt járhatatlan tnqu ! ivegesen javult» a közlekedés. Elismeri, h-ogy a robotmunka* nem felei meg >8 modern idő!^ szellemének s neki sem kedves, hogy az o nevével forrt össze a robot visszaállítása, de a kormány kénytelen volt ehhez az eszközhöz folyamodni, mert más nem állott rendelkezésre s az országban mindenfelé sürgették már az utak javítását. Ezután Vuicsics belügyminiszter válaszok az interpellációkra. Kijelentette, hogy a kormány hajlandó a szabályzatból törölni mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a gyakorlatban helytelennek bizonyultak és azokat megfelelő szakaszokkal helyettesíteni. Hivatkozott évtizedes rendőri szolgálatára, mely után gyakorlatból tudja, hogy a robotmunkát teljesen igazságosan nem lehet kivetni. Példákat hozott föl annak igazoláséra, hogy a robotmunka kivetése helyenkint változást keli, hogy szenvedjen. Bejelentette végül, hogy mihelyt az ország pénzügyi helyzete oiyan lesz, hogy az útjavításokra nagyobb összeget fordíthat, meg fogják szüntetni a robottürvényt. Lázics Voia rövid föfszólalása után az elnök az ülést berekesztette és a délutáni ülést 5 órára hívta össze. A délutáni ülés A délutáni ülés első szónoka Pecsics demokrata volt, aki hang* súlyozta, hogy a roboímunkával alkotmányellenesen terhelik meg a népet. Beszédére Umnovics miniszter válaszolt, majd ismét Pecsics, szólalt föl, aki vitatta a miniszter. állításait. Veszenyák klerikális a szlovéniai állapotokat ismertette, Vukoszavlyeytcs demokrata pedig a kormány belügyi politikájáról mondott éles bírálatot. Beszéde alatt 3 demokraták
