Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-13 / 12. szám
2924 január 13. BACSMEGYEI NAPLÓ 13. oldal. Telefon 58, Sürgönyeim „Drvorad Ősijeit“ Gyárt mindennemű botosokat a legolcsőbhtőí a legdrágább kivitelig. Irodaberendezések, amerikai Íróasztalok és redőnyös szekrények, továbbá különféle eszközök asztalosok és pintérek részére. SÖRÖSHORDÓK valamint hordók raktározáshoz és szállításhoz, kádak a legprímább szlavóniai tölgyfából, továbbá különféle zsíros és olajoshordók. különféle keményfaany. sípos és fiai "Y.1Ä** «mmmmmumm mm/utmam SENĆANSKI PUT 3. SZ. Minden e szakmába vágó mnnkák raj aszerint meg-rendelhetffk mnt stilus bútorok, üzletberendezések, portálok stb. Pont»» jő mataka! Alapitatott 1860. Árajánlatokat gyorsan 6a díjtalanul vidékre is eszkoziünk. fii' SZOiÜS Az irodaimi kritika joga es kötelessége 1. öt esztendő alatt, amióta az erdélyi magyarság irodalma kénytelenségböl függetlenítette Budapesttől és — hogy úgy mondjuk — önállósította magát, azóta a Királyhágón túli részben legalább két tucat ui Ady Endre, egy garmada uj Móricz Zsigmond és három teljes ménesre v&V' uj Shakespeare Vilmos született. A Szlovenszkóban és a Vajdaságban nem váltotta, be azokat a reményeket az irodalom decentralizációja, amiket hozzá, még a háború előtti időben, a »városi irodalom«-mal elégedetlen csizmás-esztétikusok fűztek, amikor azzal a követeléssel léptek föl, hogy önálló kultur-gócpontokat kell teremteni a Dunántúlon, az Alföldon, a Felvidéken, amelyek ellensúlyozták a nemzetietlen budapesti... ne féljünk kimondani: izraelita vallásu irodalmat. Most itt van a békeszerződés jóvoltából az irodalmi decentralizáció és ha öt év múltán számot vetünk róla, hogy hát milyen értékeket is segített világra jönni ennyi idő alatt, azt találjuk, hogy a Vajdaságban semmit, de semmit, Szlovenszkóban, ha lehet, még kevesebbet, ellenben Erdélyben, igen, ott nagyszerű gyümölcsöket hozott. Az erdélyi napilapok és folyóiratok legalább is, úgyszólván minden huszonnégy órában, fölfedeznek egy zolai kaliberű regényírót Székelykocsárdon, minden tizenhat órában egy nietschei mélységű bölcselőt Retekfalván és minden órában két kávéskanállal egy goethei böségü lírikust az arad-csanádi vonal mellett fekvő második őrháznál. Az ismertetésekből, bírálatokból, méltatásokból könnyen ellenőrizhető, hogy ezek a szinte kutyafuttában fölfedezett Írók egytől-egyig {valódi tehetségek és joggal lépnek föl azzal a pretenzióval. amely messziről talán kissé ellenszenvesnek látszik és közelebbről is ellenszenves lenne, ha meg nem illetné őket annál a jó kis testhezálló zsenijüknél fogva. Az ismertetésekből, bírálatokból, méltatásokból, ismételjük, minden esetben kiderül ez. csak az a baj, hogy ha valakinek eszébe jut, hogy ne ujságközleményeken keresztül, másodkézből ismerkedjék meg az erdélyi irodalmi termékekkel, hanem maga is beiepislant egyik vagy másik alkotásba akkor... 2. Ligeti Ernő erdélyi író, a Bácsmegyei Napló kolozsvári munkatársa legutóbb szétcsapott egy cikkével az erdélyi írók és kritikusok között. Végre valahára kimondta, ami már régen esedékes volt. hogy az erdélyi irók között csúnya klikkrendszer alakult ki, hogy Erdélyben nem tesznek különbséget jó irók és nem-irók között, hogy a dilettánsok úgy ellepték az erdélyi irodalmat, mint az aranka a rozsot, hogy a rendszerré vált agyba-főbe dícséréseik következtében teljesen megszűnt a kritika és hogy őt év után végre már végét kell vetni annak a kiméleti időnek, amely alatt magyar nyelven Íródott könyvről, versről, cikkről dithirambusoknál egyebet nem szabadott mondani, lett légyen az a legemeletesebb marhaság, vagy maga a sűrített antitalentum. Ligeti Ernőnek igaza volt, amikor mindezt megállapította, de éppen ezért valóságos pergőtűz középpontjába került bele és előállót az a helyzet, hogy támadói hangosan és nyíltan követelik: az erdélyi irodalmi kritika továbbra is maradjon meg az irodalom, érdekében eddigi álláspontján, vagyis durchhalten, kitartani, Schulter an Schulter, hősiesen továbbhazudni ezután is, hogy Erdélyországban mindenki iró! 3. Érdeke az irodalomnak, hogy a kritika teljesen megbizhatatlanná váljon? Nem. Márpedig a mindenáron-dicsérés ezt jelenti. A közönség hamar rájön arra. hogy a bírálat képében jelentkező vállveregetések nem jelentenek semmit és nem ad többé a kritikára még akkor sem, ha — bizonyos okoknál fogva — természetesnek is tartja azt és belenyugszik abba. hogy a kritikai fórumok bírálat helyett simogató kommünikékkel intézzenek el dilettáns termékeket és valódi, értékes művészi alkotásokat egyformán. S mi ennek a következménye? Az. hogy az olvasópublikum, amelyet a dicsérgető álkritikák napról-napra — ne kerülgessük a szót — becsapnak, akkor sem hisz a kritikusnak, és a kritikának. ha az Móricz Zsiginond uj regényét dicséri és ajánlja. Az irók sokat törik a fejüket, hogy az utódállamok magyar közönsége, amely egyébként olyan büszke a kultúrájára, miért nem olvassa saját helyi Íróit? Hát ezért nem. 4. A kritika nemcsak Erdélyben jutott teljesen csődbe, hanem, ugyanazokból az okokból, a Vajdaságban is. Itt sem lehet — ha csak a közönség érzékenységét minden nap vérig nem akarjuk sérteni — megírni a legrosszabb műkedvelő-társaságról sem, hogy nem tudnak játszani, és a legtehetségesebb íróról sem, hogy szűnjön meg, elég volt. lelépni! Levágni nem szabad itt sem a tehetségtelenséget és eljutottunk itt is oda, hogy a közönség egyáltalán nem veszi már komolyan a szuperlativuszokat. A különbség csak az, hogy itt hálistennek hiányzanak azok az émelygős pajtáskodások, kéz - kezet - mos - ünneplések, maneked-holnaip-nekem - piedesztjálraemelések, babérkoszoru-legelések, irodalmi olimpiászok zsákfutással és szafaládíé-versennyel, amelyek az erdélyi irodalmi életet talán mulatságosabbá, de egyben nevetségessé is teszik. Nálunk az úgynevezett irók nem99 KEMAL PACHA & Co. CONSTANTINOPLE KÉPVISELŐJE VISA" EXPORT-IMPORT MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT TIMISOARA. STR. EMINESCU No. 1. III. c. 3- FELVESZ RENDELÉSEKET 8000 caloriás TCHAMLYY TÖRÖK SZÉNRE. HUZALOK ZSINÓROK, — KÁBELEK -- AZ ÖSSZES SZERELÉSI ANYAGOK — IZZÓLÁMPÁK - VILLAMOS FŰTŐTESTEK VASALÓK — CSILLÁROK — VENTILÁTOROK Kralja Aleksandra a l. 17 ffljß J?,. ffi W Kralja Aleksandr« ni. 17 N O V I S A D J K N O V / S A D ELEKTROMOSSÁGI GYÁR RÉSZVÉNY TÁRSASÁG KOMPLETT CSENGŐ- és TELEFONKÉSZÜLÉKEK ZSEBLÁMPÁK - ÁRAMMÉRŐK - MŰSZEREK - VILLAMOSTELEPEK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE - MOTOROK, DiNAMÓKSZÉNKEFÉIC - STB. csak titokban, de a nyilvánossá^ előtt sem tartják egymást Írónak! Ez mindenesetre őszintébb, de okvei» lenül gusztusosabb. (y.) Szerkesztői üzenetek H. Kálmán. Maliidjoš. Amire ön szea késztől üznetekben kér választ, az neig is olyan egyszerű dolog. Elméletileg á? I a kifejezés, hogy egy bank »ipari és kéj j re&kedelmi vállalatokat finanszíroz«, I annyit jelent, hogy hiteit nyújt ipari ég I kereskedelmi vállalatoknak. Normáiig 1 körülmények közt ez meg is történik. I Mostanában azonban a bankok, a pénzhiányra való tekintettel, ui hiteteket nem nyújtanak s igy az, hogy a bank finanszírozást vállal, gyakorlatilag nem jelent semmit. 2. A törvény által nuegengetlett legmagasabb kamatláb S/i., nem szokat* fián azonban a kölcsön után a 36—43/s-os övi bankkamat sem. A többletet a bank különböző címeken számolja el. s ma az I évi Si-S-os kamat mellett egyik.bank sem I tudná kiadásait fedezni. Frugivori. Egyik későbbi számunkban helyet szorítunk cikkének. Feminista. Vitatásokat líem szívesen közlünk. Keresztapa levele. A cikk tárgyánál fogva túlmegy a napilap keretein. A napilapnak a napi aktualitásokkal kell foglalkoznia. Fgv őru története. Nem közölhető. ±, K. A vers igen müveit, kulturázott, intelligens, csak nem elég — költői. Szívesen látjuk, ha máskor is fölkeres kéziratával. B. F., Csáktornya. Akármilyen megható ia iránya, higyje el, nem való a nyilvánosság elé. Gergely diák. írása sok tanulságról 8 emelkedett világszemléletről tesznek tanulságot, de formai készsége még aem áll arányban a tartalom értékével. A ver szépsége pedig a tartalom és forma hat móniája nélkül nem lehet zavartalai Mindenkor érdeklődéssel fogadjuk írásai N. F., Simiepnszia. Kívánságának ne,» tehetünk eleget, mert a rendőrség az atóa tokát többszöri felkérésünk ellenére se* 5 közölte velünk. i üli ura 11. §ís n
