Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-01 / 1. szám

1924 január T.

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

9. oldal

[épek az aj Ma'c^clomából Irta: Farkas Frigyes

Pergamenre rótt históriák és rotációsokból ömlő újságok illusztrációi elevenednek meg az acélszürke és bronzba vöröslő macedónhegyek között. Elszaladt, muitbaveszetí események után romok regéinek letűnt időkről, az uj korról és a pusztuló kőtömbök, téglarakások hasadókai közt sarjadó délszaki füvek, parányi vadvirágok tarka szilibe borítják m szürke, mészkövei, rozsdálló téglát, tarka niesekeí ionnak a közelmúlt véresen romantikus, de nekünk, a kortársaknak, a-benne élőknek, mégis szürke eseményei köré.

A Vardar völgyében, a folyóval kanyargósán dübörög a modern expressz-vasparipa. amelynek kedvéért megfúrták a sziklákat és vashidakat emeltek a sebesen rohanó hegyipatakok és kiszáradt, kövekkel telisodort folyammedrek fölé. A betonozott vasúti .töltés lábánál, a vasúid alatt azonban még mindig gázlókat taposnak a gyalogszerrel vagy szamárhátőn közlekedő macedón utasok és faekével szántják, fa-kapákkal vagdossák a kövek alól kiásott tenyérnyi fekete földeket.

Múlt és jelen találkozik egy pillanatra, amikor a száguldó expressZiWmaí viiianyventillátoros; étkezőJkccsija elsuhan a szamárháton baktató bocskoros ibensziilöttek mellett. Háromtagú karaván rója az utat, a vashid alatt, a Vardar medrében. Az asszony arcát fekete kendő, felső testét fekete kámzsa, lábszárait vörös nadrágszoknya fedi. Az egyik férfi leszáll a szürkéről, leveti bocskorát, nadrágját térden .felül tűri, kezeibe veszi a három kantárszárat és vezeti a gázlón át társait a túlsó partra. A folyó két oldalának lakói csak száraz nyáridőben vannak közel egymáshoz. Ősszel és tavasszal, amikor a Vardar medre megárad és a hegyekről lerohanó áradat az egymástól meszszelevő falmiakat is elsodorja, a .szomszéd falvak közt megszakad minden érintkezés.

itt még a múltban élnek az emberek.

Tíz éve, hogy felszabadult a Vardar völgye a török uralom alól, de itt a változás ötszáz évvel való előugrásit jeleni időben, korban, technikában és kultúrában. Ezt a tíz esztendőt háborúk töltötték be és a régi világból az újba való átmenetet gránáttölcsérek, rozsdás szegesdróí-sövények. dróttekercsek, lövészárkok illusztrálják. Összelőtt házak, összelőtt falvak, török hübérurak rezidenciáinak romjai, amelyek sohasem fognak újból felépülni.

Pusztulásán a macedóniai törökvilág, pusztítóban a régi romantika; ami még megmaradt, néhány rom, néhány elszegényedett bég, akik a hegyek közé vonultak és onnan jönnek le rablókalandra, onnan támadnak a falvak lakóira, régi hűbéreseikre. A parancsoló kényurakból rablók lettek, a háborús ellenfél bő! lesipuskások. Nyolcéves szakadatlan ágyudörgés után, mint reflexszert! utórezgés, puskalövések dörrennek a hegyek között, amelyek azonban. ritkulnak, lassanként elhallgatnak az államhatalom rendcsináló munkájának *

A romok közt kisért a múlt.

Sziklahegyek masszív köveivel bekerített, négy frontra épült várkastélyok tíz év óta, két háború gránátesős zivatarában omlottak romba. Véres harcok bombái törtek rést a kőkerítésen, a zárt kastélyok falain, amelyekkel együtt rombadőlíek a balkáni török -feudalizmus utolsó védőbástyái is.

A leigázoít szláv, szerb, bolgár, macedón jobbágyok vágták a köveket a környező, égbenyuló mészkő- és gránithegyek testéből a bégek, agák, pasák kastélyainak köveit, ők emelték izzadságos verejtékkel a védőfalakat és ők rombolták le azokat a nemzeti és szociális felszabadulás véres küzdelmeiben.

Évszázados hübéruralómnak vetett véget iiz 1912—13-ik évi balkáifi háború, amelynek eredményeit a világháború sorsa szilárdította meg és teljesen véget vetett a régi török feudális berendezkedésnek.

Tíz év előtt . . .

Mondhatnék azt is, hogy ötszáz esztendővel ezelőtti kor képét nyújtják a macedóniai emlékek, mert a szlávság felszabadító háborúja óta a középkorból robogott előre a Balkán a szociális haladás tekintetében az uj korszak mesgyéjére.

Kis falvak feküsznek a macedóniai hegyek tövében, nagy völgyek szélein. Apró, cseréptetős házak bújnak meg a karcsutornyu mosé körül, a falu végén pedig, domb tetején, mint vezérürü a nyáj közül, emelkedik ki a bég, a íöldesur palotája. A falu, a völgv és a környező hegyek kiskirálya innen dominálta birodalmát, amelyen belül ő volt a parancsoló, a bíró és az Ítéletet végrehajtó hatalom, élet és halál korlátlan ura.

Nagy, négyszögletes, egyemeletes, kőből épült házakban laktak a bégek, amelyek keleti sarkán őrtorony szökkent a magasba. A többi, összebuvó jobbágykunyhók mellett valóságos paloták, melyek nagy négyszögletben uralják a terepet «é? ablakaik négyoldalra nyílnak.

Tíz évvel ezelőtt még nagy urak, középkori önkényurak voltak a bégek. Jobbágyaik, a szerbek, bolgárok és macedónok dolgoztak, faekével túrták a földet, kapálták a dohányt, termelték az ópiumot és felhajtották az úri vadászatra a hegyek vadjait. A völgyek szikladarabokkal telehintett humuszát lépésről-Iépésre tisztították meg a kövektől és visszafoglalták a természettől a termőföldet — a íöldesur, ■a bég számára. Nagy tavaszi esőzések uj sziklákat sodortak a verejtékesen meghódított földre és amikor elvonult az árvíz, újból élőire! kezdődött a takarítás és a kövekből védőgátat, kerítést emeltek a tenyérnyi, házhelynagyságu termőföld köré.

Mindezt a földesurért, a bégért, mert a termés a török űré volt. a roboíos szerb, bolgár, macedón jobbágynak pedig csak koldusrész jutott belőle. A bég parancsolt, a bég uralkodott és a jobbágy dolgozott.

A török feudálisok nem ismerték a munkát.

A nyomora jcjbbágykunyhók közül dacos büszkén kiemelkedő tornyos kőkastélyaikba, mint középkoribeli várurak halmozták össze kincseiket, roboíos íélrabszolgáik verejtékének gyümölcsét és vadásztrofeumaikaí. A macedón dohány, ópium, gyapot aranyért kelt el a török Szalcnikiben és Konstantinápolyban. Gyűlt az arany a kincses térhódításával, fpincékben. A kastélyok termeibe buja életet varázsolt a keleti szőnyegek, selymek, párnák és ottománok puha tömege. Az Ezeregyéjszaka meséi elevenedtek meg sok bég kastélyában, akik a macedóniai évszázados török hódítás alatt összegyűjtött kincseket örökölték elődeiktől. A kultúrától távoleső macedón hegyek urai voltak a legkonzervativabbak a török nemesség közül, akik még 1910-ben is makacs féltékenységgel őrizték az uj idők szellemétől vallásukat, régi

törvényeiket, amelyek az 5 uralmukat, vagyonukat biztosították.

A kastély emeletén, rácsos ablakok mögött, süppedő szmirnai és perzsíai szőnyegek, kisázsfai selymek között rejtőztek a bégek fálltéit. idegennemlátta virágai; a há- Iremek kincsei. Feleségek, odaliszjkok nyújtották a hegyek közé rej-I főzött élet melegét, csemegéjét, szórakozását. Rab-asszonyok, akik | csak letakart 'arccal sétálhattak a? ä kastély öles kőkerítése mögött, a

I kastély udvarának kertjében, ahova keleti virágokat ültettek a messzirölhozott kertészek. Ha pedig megen- I gedte a bég asszonyainak, hogy a ■»faluban eunuchjaik kíséretében sé-j tát tegyenek, a férfilakosságnak szi-l goruan tilos volt az utcákon mutat-j kozni. *

Hárem . . . eunuch . . . Nekünk; ma különös, egzotikus,, idejétmúlt,! mesékben élő fogalom. Ugyanennek j az országnak macedóniai részein! még elevenen élnek, alig tizeszten-. j dős emlékekben, mindennek szinte I kézzelfogható jelei. Egzotikus,' akárcsak a nargilé, amelyből a most omladozó falak közt a bégek még ti§ zenkét évvel ezelőtt is, kényelmes Eűri gondtalansággal szívták a mese-j álmokat szövő ópiumot.

Forróajku asszonyok táncát buja, mélabus zenével kísérték török zenészek, akik épugy hozzátartoztak l egy-egy bég udvartartásához, mint az eunuchok és a szolgák. És idetartozott az imám, a mohamedán lelkész is, aki a legkisebb faluban is, j ahol alig néhány igazhivő lakott,; hirdette Mohamed igéit, és a dervis, aki az apró minaretek tornyának párkányán körbe keringve hirdette az idő múlását.

Ma a bég megunta otthoni kényelmét, nagy vadászatra ' indult a hegye’; közé. Macedónia sziklái bővétkednek vadakban és madarak?' J can. A hegyek ormán sasok fészkei, ja kőszáli sas csapatostul kering az \:,zzó sziklák fölött. Falkástól jár a í vadkan, a barlangokban medve, ró|ka, farkas, nyesi rejtőzik, amit a jobbágyok hajtottak terítékre a bég I puskáé elé. A török urak csak fegy-Ívertáruk kiegészítésében baladtpk a korral. A régi kováspuskát csak mint őseik emlékéi őrizték, ők, maguk a legmodernebb angol ismétiő!fegyverekkel* rohbanógolyókkalmen- I íek vadkant vadászni. A hegyek köpött eltöltött egyhetes vadászkiránjdulások után rogyó szekerek száüi- I tották a kastélyba a drága thrfení mókát, amelyeket délről jött kereskedők vásároltak össze drága pénšzen, csengő aranyon.

s .ate.

1

I Azért mégsem volt teljesen zajvartalan a bégek élete.

I A hegyek közt a duvadakon ki|vül nemesebb vadak is rejtőztek: a

I1 jobbágysorböll, elnyomatásból feltörni akaró nyakas és lelkes legények, a szlávságnak és az uj kornak szabadsághősei.

Évszázadok óta folyt az elnyomott szerb, bolgár, macedón földturó parasztság küzdelme a török impérium, a bégek feudalizmusa ellen.

ÍA hegyek közt bandákat alakítottak és úgy csaptak le a falvakra, úgy nyugtalanították a törököt. A kérgek irtóharcot folytattak ellenük, I rablóknak kiáltották ki őket és szabad prédának tekintették, akiket kihallgatás nélkül, Ítélet nélkül el lehet pusztítani, ha puskavégre kerülnek. Ellenük is. rendeztek hajtóvadászatot és főképen miattuk szaporították évről-évre fegyvertárukat a török uráli a legújabb modellekkel.

I Az állandó emb e rv a đ á s z a ínak ,v a I török uralom nyugtalanságának' tujjajdonitható, hogy oly kopárak a Imacedónjai hegyoldalak. A törpkök j nem tűrtek erdőt, mert , azokban i könnyen megbújhat az ellenség. A jj hegyekről kiirtottak minden j fát, nijat nem volt szabad ültetni, úgy

hogy a bégek kastélyaiból szabad

kilátás iwiü a meddő kősziklákra. Csak patakmedrek, vízmosások, szakadékok, itt-otí előbuvó cserjék teszik némiképpen változatossá a hegyek egyhangú, kopár, szürke és rozsdavörös köveit.

*

Az utolsó évtizedek háborúi véget vetettek a macedóniai középkornak. A szerb uralom felszabadította a jobbágysorban élő parasztságot és a bégek birtokait azoknak adta. akik művelik a földeket. A török kényurak hatalmát, a jobbágyságot eltörölték a balkánia háború győzelmei, a háború pedig rombadöntötte a kastélyok, falvak nagy részét is. Ami 1913-ban még épen maradt, azt a világháború pusztította el.

Macedóniában sok falu teljesen lakatlan maradt, a romokat nem építi fel senki. A volt jobbágyok uj falvakba tömörülnek, a török urak pedig, kastélyuk romjait elhagyva, Törökországba költöztek vagy a hegyek közé vonultak.

*

Nagyon kevés bég maradt régi lakhelyén. Akik azonban visszamaradtak, szívós makacssággal próbálnak ellenállni az uj uralomnak és még mindig a fegyvert tartják döntő bírónak vélt sérelmeik eldönté-sénél.

Bolgár és macedón bandák nyugtalanítják a hegyek közül lecsapásaikkal a macedóniai falvakat. Ezért az’ egész vidéken nincs egyedülálló tanya vagy ház; a • lakosság csak nagyobb falvakban érzi magát biztonságban a sziklák közt rejtőző komitácsikkal szemben.

I A bolgár és macedón komitácsiknak titkos fegyvertársaik az elsze- I gényedett »bégek is. A lakosság azt j tartja, hogy a volt török urak ara\ nyaikat a negyek közé, a barlangokba vitték és időnként hoznak el

Í belőle annyit, amennyi megélhetésükhöz szükséges. Az bizonyos, hogy Macedónia régi kényurai ma sem dolgoznak, mindamellett elég jólétben élnek és ha fegyvereiket elkobozzák, hamarosan újat szerezlek helyette, amit rejtekutakon kelresztül csempésznek be Bulgáriából ás Görögországból. Itt pedig csak I aranyért kaphatnak drágamüvü I fegyvereket.

I A török nők széles, idomtalan. fe- Ikete kámzsája és arcleple alatt I gyakran férfi rejtőzik, aki alkalmas

I pillanatban gránátot ránt elő á I csendőrök ellen széles szoknya- I nadrágjából. A házkutatások alkáliméval-a török asszonyok vallási fa! natizmussal őrzött szobáiból is tbomjbák. fegyverek kerülnek elő. A ha- I lóságok emiatt megengedték a I csendőröknek, hogy a korán tilalma, ja törökök vallási sérelmei ellenére 1 is, feltakarhassák a török asszonyok larcfátyöláí és' házkutatást tarthassalak a nők lakószobáiban' is. Ez az j intézkedés még jobban bántja a töjrököket, mint földjeik, vagyonuk elvesztése és emiatt az utolsó évben elvándorolnak azok is, akik továbbra is régi lakhelyükön akartak maradni,

A fokozatos elvándorlással pusztul a török világ Macedóniában. A világháborúból visszamaradt anyagokból uj falvakat építenek az uj földbirtokosok, házaikat a lövészárkok szögesdrótjaival kerítik be. A régi falvak, régi jobbágylakok teljesen lakatlanná válnak, a minaretek lebombázott tornyai nem épülnek újra, az imám is elköltözött, j mert nincs már kinek hirdetni a |nap forgását. A várkastélyok kövei I közt dudva nő, a tornyokat gránát I hordta le. az emeleti ablakokon még % iít-ott láthatók a farács töredékei, I amely mögül azelőtt a háremek ró- I zsái tekintettek a világba, a szennákban pedig, ahol alig egy évíize,-de odaliszkok lejtették a keleti kigyötáncot, most trópusi gyikok és ünérges .viperák surrannak tova...