Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-13 / 12. szám

4. oldal BACSMEGYEi NAPLÓ 1924 január 13. CIRKUSZ © u ® Képtelen képvásár (Igaz tői ténet) ELSŐ RÉSZ Történik Szuboticán. A szerencsés feltaláló feltalált egy képet a padláson. Pores képet. Antik képet. Egy képet tele patinával. Mielőtt eldobta volna meg­mutatta egy neves szuboticai képszak­­értőnek. Az illető úgy lett neves kép­szakértő, hogy a szobámban meglátott egy képet, azt leakasztotta és Szuboti­cán nemzetközi képkiáliitást rendezett belőle. A szakértő meglátta a képet, el­sápadt és igy szólt: — Ezt a képet maga a nagy Leonardo da Vincsi festette. Sajáíkezüieg. De leg­rosszabb esetben Tizian. Az szokott ilyen futurista dolgokat festeni — Mit csinálunk vele? — Először is el kell helyezni a Hitel­bank páncélszekrényébe, aztán felvisz­­szük Budapestre, ahol eladjuk. Én le­szek a kép impresszáriója. Előbb irok fel Pestre. • Megállapodtunk, hogy a szakértő ir fel Budapestre.... MÁSODIK RÉSZ Miután válasz nem érkezett, a felfe­dező és az impresszárió elhatározták, hogy a képet kiállítják Szuboticán. Hald tudják meg a szuboticaiak mi az a csink­­vecsen tó, mi az a reneszánsz és mi az a biedermáyer. Mert ebben a képben minden benne volt. Kiállították tehát. Két detektív Őrkö­dött éjjel-nappal a képre és még Topc­ióról is csodájára jártak az '■mberek. A felfedező dagadó kebelle' járt a kép előtt és mindenkit biztosított arról, hogy a képt maga Rafael festette, Mert közben az impresszárióval megállapodtak ab­ban, hogy Tizian nem tudott ilyen re­mekművet festeni. HARMADIK RÉSZ A kép egyre nagyobb port vert fel A nagy lap ünnepi vezércikke példáké­­pül állította oda a feltalálót a magyar­ság elé. — Ha minden magyar ember talál egy ilyen képet a padláson — irta — akkor sikerül megszereznünk a választójogot. A cikk hatása alatt másnap mituenki a padlásra ment képet keresni. NEGYEDIK RÉSZ A feltaláló és az impresszárió elhatá­rozták, hogy a képet Szuboticán is el­adják. Mért ne, ha akai vevő. Ki is ír­ták a képre. »Ara tizezer.« Szerényen nem Írták mellé, hogy dol­lár, hiszen az természetes. Egy ilyen antik micsodának szabott ára van A szuboticaiak nem vették meg. Megté­vesztette őket az, hogy nem volt kiírva a pénznem, hanem csak annyi állott, hogy »tízezer.* Azt hitték, hogy a tiz­ezer: jugo koronát jelent, azt pedig so­­kalták egy régi képért. Ennyiért újat kap az ember. ÖTÖDIK RÉSZ Elhatározzák tehát, hogy a képet fel­viszik Budapestre. Nagy rendőri fede­zettel kivitték a pályaudvarra. A felta­láló utazott fel vele, viszont a szakértő otthon maradt. A pályaudvaron ezzel búcsúzott. — S500-on alul ne add. Vigyázz, ne­hogy hamis dollárokat vágjanak hoz­zád.... A feltaláló a képen ült Szuboticatől Budapestig. A budapesti pályaudvaron nem várta a magyar kultuszminiszter. Úgy látszik más elfoglaltsága volt. Különben---- el­végre ő nem tudhatta, hogy milyen mű­kincs érkezett Jugoszláviából.... HATODIK RÉSZ A felfedező interjút adott a sorok Író­jának a világsajtó részére. Ez már Bu­dapesten történt. — És hogy osztjátok fel a pénzt? — kérdezte e sorok írója, akit az anyagiak mindig érdekeltek. i — Egyszerű. 8500 dollárért eiadjuL Abból 4000 dollár az enyém, 4000 dollár a szakértőé. — És a fennmaradó ötszáz? — Az a tied. És még ráadásul elen­gedem az adósságodat. De az egészről írjál egy szenzációs cikket a Bácsire­­gyeibe.... HETEDIK RÉSZ Reggel úgy találtuk, hogy olcsó lesz ez a kép 8500-ért. —* Kár elhamarkodni a dolgot — mon­dotta a feltaláló. Te is többet kapsz, ha drágábban adjuk el. — Magam is úgy vélem — mondtam, bár kiegyeztem volna 500 dohár kész­pénzben. I — Vigyük el valami szakértőhöz. NYOLCADIK RÉSZ A szakértő igazgatja a múzeumot. Ért a képekhez. Méltóságos ur. Karit ányíő­­tanácsos. ö adja a kormánynak a főta­nácsot minden művészeti ügyben. Előadtuk neki a kép szuboticai sike­rét. Elhitte, de látni óhajtja a képet is. Lehullott a lepel. Öméltósága nagyon savanyu arcot vágott, aztán kihirdette az ítéletet. — Régi, de nem jó. Rósz állapotban van. Nem ér semmit. A feltaláló megijedt. — Tessék? — Értéktelen. Nem lehet egy rendes szoba falára felakasztani. Alkudni próbáltunk: — Talán az előszobában? — Ha sötét az előszoba — hangzott a válasz. — És ha jól lemossuk, megtisztítjuk? — reménykedtünk. Öméltósága megránditotta a vállát: — Ha jól lemossák róla a festéket, a vászonért szép pénzt lehet kapni. KILENCEDIK RÉSZ Én mindenesetre igényt tartok az 500 dollárra és az adóságok elengedésére. Megtettem a magamét. Az egészről egy szenzációs cikket írtam a Bácsmegvci­­be.... (Stella) Ujfeó! elmarad a magyar kölcsön engedélyezése A londoni konferencia nem dönthet a jóvátétel! bizottság nélkül Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök és Ká!­­lay Tibor pénzügyminiszter Lon­donba utaztak, hogy résztvegye­­nek a Népszövetség pénzügy! bi­zottságának január 16-iiri ülésén. Az eddigi tervek szerint ezen oz ülésen dőlt volna el a magyar kölcsön sorsa, amennyiben a lon­doni konferencia engedélyezte volna végleg, hogy a békeszerző­dés érteimében a Magyarországot terhelő zálogjogokat feloldják és a magyar kormány ilyenformán kül­földi kölcsönt vehessen fe!.' A kölcsön-akciónak az utolsó percben újabb akadálya támadt. A kisantant ugyanis már régeb­ben követeite, hogy a 250 miihó aranykoronás kölcsönből Magyar* ország törlesszen a jóvététeíi kö­vetelések számlájára is. A Nép­szövetség legutóbb évi 10 millió aranykoronában állapította meg a törlesztés összegét, amit. a ma­gyar kormány sokallt, a kisantant pedig kévéséit. A döntés ebben a kérdésben a jóvátéteü bizottsá­got illeti meg, amely azonban idáig még nem hozott határoza­tot. A londoni konferencia, ame­lyen a népszövetség tagjai vesz­nek részt, nem hajlandó a jóvúté­­ieli bizottság döntése elölt erről a kérdésről határozni, úgy hogy a most összeülő londoni konferencia sem fog végleges döntést hozni es a magyar kölcsön perfektuálása újból elmarod. Bombát találtak az ébredők budapesti székházában A rendőrség szerint nincs sző a merényletről Budapestről jelentik: Az ébredők sörliáz-uccai székhazának előcsar­nokában az egyesület egyik alkal­mazottja a Pesti Hírlap egyik régi számába csomagolt kézigránátot ta­lált. Rögtön jelentést tettek az éb­redők székházában nem is olyan szokatlan leletről a rendőrségnek, olyan színben igyekezvén feltüntet­ni a tényállást, hogy »egy görbeor­­ru, duzzadtajku, gyapj'ashaju fiatal­ember« akarta felrobbantani az elő­csarnokban talált bombával az éppen ülésező vezetőséget: Eckhardt Ti­bort, Héijas Ivánt, Prónay Pált, Kis Menyhértet és dr. Dániel Sándort. A rendőrség megállapította, hogy a kézigránát nem volt olyan állapot­ban, hogy felrobbanhatott volna, azonkívül, hogy az állítólagos tettes­ről adott személyleirás egyáltalán nem megbízható, sőt valószínű, hogy az egész történet csak mese. A le­tartóztatott bombamerénylők leg­utóbb bevallották, hogy az ébredők széki*áza előtt múlt év közepén ők helyezték el az ott talált bombát; a rendőrség bizonyosra veszi, hogy ezúttal is ilyen — az ébredők köré­ben »öncsonkításának nevezett — álm erényiéiről van szó. Amundsen repülőgépen indul az északi sarkra Amundsen sarkutazó egyik munka­társának. Hammernek kijelentése szerint az Északi-sarkra való repü­lést három vagy négy aeroplán-ial í kísérlik meg, amelyeket a tervező [gyár áprilisban fog leszállítani. A próbarepülést Svájcban tartják meg, [majd a repülőgépeket Rotterdamból [hajón szállítják a spitzbergai Zöld­kikötőbe. Az expedíció kisérőhajója innen indul északnak egész az állan­dó jég határáig. Az expedíció sze­mélyzete 30 emberből áll, a repülő utón azonban csak hatan vesznek részt. Az állandó jég határától az aeroplánok több részletben repülnek a sark felé s arra számítanak, hogy útközben többször leszállhatnak. A kutató ut legfőbb munkája a sarktól Alaska felé terjedő vidék felkutatása és tanulmányozása. Ezt az útvonalat is több állomással szándékoznak megtenni s bizonyos pontokon, a ■mennyiben lehetségessé válik, raktá­rakat készítenek elő. Abban az eset­ben, ha nem sikerülne raktárakat ké­szíteni, ezt az útvonalat leszállás nélkül repülik végig. Franciaország és Belgium átnyújtotta válaszát a német jegyzékre Poincaré hajlandó tárgyalni Németországgal Parisból jelentik : Peretti della Rocca külügyminiszteri igazgató Poincaré képviseletében a francia külügyminisztériumban átnyúj­totta Hősek párisi német ügyvivő­nek n francia választ a német emlékiratra. Peretti mintegy há­romnegyed órán át tanácskozott a német ügyvivővel, aki előtt Poin­caré nevében hangsúlyozta, hogy a német emlékiratra adott tisztára alaki válasz — francia fölfogás szerint — semmiképpen sem jelenti a tárgyalások lezárását. Ellenke­zően, Franciaország hajlandó mind­azokat az újabb javaslatokat át­venni, amelyeket Németország elő akar terjeszteni, de a francia kor­mány csak olyan tárgyalásoktól vár eredményt, amelyeket széle­sebb alapon és az egyes problémák­nak magasabb szempontból való megvizsgálásával folytainak. A belga kormány nevében fás­­par külügyminiszter Brüsszelben szintén átadta a német ügyvivőnek Belgium válaszát. Lényegében a belga jegyzék megegyezik a fran­ciával, a különbség tisztán az, hogy a belga válasz jóval terje­delmesebb, mint Franciaország jegyzéke, amely röviden kezeli mindazokat a kérdéseket, amelyek­nek rendezésére Németország ja­vaslatot tett. Elsiliyedt tengeralattj áré A hajó személyzetének még négy napra van levegője Megrendítő katasztrófáról számol be egy londoni távirat. Az angol ha­diflotta a napokban a brit partok kö­zelében az Atlanti Óceánon gyakor­latozott. A 124 jelzésű tengeralatt­járó, amelyen harminc matróz és őt tiszt tartózkodott, gyakorlatozás közben — a Portland félsziget ma­gasságában — véletlenül összeütkö­zött egy hadihajóval. Az összeütkö­zés következtében a tengeralattjáró megsérült és elsülyedt anélkül, hogy a gyakorlatozó hadihajók parancs­nokai közül bárki is észrevette vol­na. A szerencsétlenség csak akkori derült ki, amikor a flotta gyakorla­tozás után bevonult az egyik parti kikötőbe a 124 jelzésű tengeralatt­járó nélkül. A tengerészeti minisztérium azon­nal parancsot adott, hogy próbálják megmenteni az elsülyedt tenger- I alattjáró legénységét és tisztjeit, a ; kiknek a tenger lenekén csak négy napra elegendő élelmikészletük és levegő-oxigénjük van. Kevési a re­im árny azonban, hogy a mentési mun­kálatoknak lesz eredményük, mert pontosan nem tudják megállapítani, hogy a tengeralattjáró hol siűyedt Íel, az óceán melyik részén. Azt se tudják pontosan, hogy a naszád mi­lyen sérülést szenvedett, mert, ha a falai betörtek — a harmincöt ember holttestét tudják csak kiemelni a tenger fenekéről. Megsemmisítették jánosy Zoltán mandátumát Uj választást Írnak ki a debreceni második választókerületben Budapestről jelentik: A nemzef­­gyülés biráló-bizottsága, ameiy mán régebben Jánosi Zoltán debreceni képviselő mandátumárak megsem­misítése mellett döntött, beterjesz­tette a parlamentnek határozatát, a melyet több felszólalás után elfo­gadtak. Jánosi Zoltánt, a Károlyi-kormány volt belügyi államtitkárit páríonki­­vüli programmal választónak meg Debrecenben, ahol régebben refor­mátus lelkész volt. A nemzetgyűlés összeülése után felvételre jelentke­zett a szocialdemokratapárt nem­zetgyűlési frakciójánál, ameiy azon­­ban visszautasította, hivatalosan az­zal az indokolással, hogy Jánosi még nem tagja öt éve a pártnak, valójában pedig azért, _ mert úgy tudták, hogy Jánosi radikálisabb el­veket vall a szocialdemokratapárt hivatalos pro grammjánál. A biráló-bizottság azon a címen kifogásolta Jánosi mandátumát, hogy a választás előtt fegyelmi ité*­­lettel elbocsátották lelkészi állásá­ból. A képviselő ezzel szemben arra hivatkozott, hogy egy másik eklé­zsia megválasztotta és ma is lelkészt ezt a védekezését azonban nem ak­ceptálta a biráló-bizottság. Jánosi Zoltán egyébként el sem járt a nemzetgyűlés üléseire, saját kijelentése szerint azért nem. mert nem akarta lelkészi állását kockáz­tatni. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom