Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-08 / 7. szám

PcštarSaa plaíena c gcfovem V Ära egy éf 1 dinár Postaszállítási di] készpénzben lefizet»^ Snboiica, KEDD, 1924 január 8. 7. szám mindet: reggel, ünnep után ős hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiad »hivatal £-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZLIiEEhZTLSLG: Kralja Aiesasdra-olira 4 szám alatt. KiadéMvatal: Kralja Aiexsnára-iilica 1 (Leibaeli-palota) A kisálltáét és Franciaország szövetsége pótolni fogja a felbomló fiagyantaiitot A „Times“ cikke a frascia-cseíi szövetség következményeiről Londonból jelentik; A „Times“ legutóbbi száma „Franciaország és Csehszlovákia“ címen érdekes ve­zércikket közöl, amelyben többek közt a következőket írja: „A Franciaország és Csehszlová­kia között most tárgyalás alatt álló szövetségi szerződés — ugylátszik — semmikép sem áll összhangban a N'pszövelség eszméivel és az euró­pai szolidaritásnak ama gondolatai­val, amelyek követését Csehszlová­kia eddig nyíltan vallotta. Amikor Mv.sstnyk legutóbb Parisban volt, már akkor beszéltek hasonló szö­vetségi ajánlatról, de ezeket a híre­ket megcáfolták. Csehszlovák: > angliai bordádra csalódást jelen', hogy ezek a hírek mégsem voltak alaptalanok. A leg­­uto!só időkig Csehszlovákia külpo­litikája az antant-hatalmakkal való Szoros és pártatlan barátságon nyu­godott. B nejnek karácsonykor Pá­rában folytatott tárgyalásai azt a fölfogást mutatják, hogy az d alánt mm ár teljesen szétesett és Cseh~ ország elérkezettnek tálja az idői arra, hegy sorsát teljesen Francia országra, mint a legnagyobb euró nal hatalomra bízza. Franciaország eddig ts a kliens szerzés politikáját követte Közép- é: Keleteurópában. A Lengyelország­nak, Jugoszláviának és Romániának iS adott 800 millió frankos kölcsön jj világosan mutatja további szándé- 5 kait. Csehország szövetsége Jugo­szláviával és Romániával, amely a kisántántban ölt testet, főként Ma syarország eben irányú1. Ez azon­ban csak lokális ügy volna s az általános európai politikát csak köz­vetve érintené. Csehországnak szö­vetsége Franciaországgal mi "den­­esetre mást ident.“ hogy szerdán ismét jelentkezzék a budapesti rendőrségen, amikor ki­hallgatását folytatni fogják. Szentesen is nyomoznak A szegedi rendőrség a nyomozást kiterjesztette Szentesre is, mert tu­domást szerzett arról, hogy a cson­grádi merényletnek tizenegyedik gyanúsítottja is van, aki Szentesen tartózkodik. Ez a fiatalember gyak­ran fordult meg Csongrádon, ahol az ottani fajvédőkkel tárgyalt. A bom­bamerénylet estéjén látták Cson­­grádon, ahol az ottani fajvédőkkel I tárgyalt. A bombamerénylet estéjén látták Csongrádon és másnap hirte­len eltűnt a városból. Szentesen egyébként az utóbbi időben gyanús idegen fiatalemberek tartózkodnak, akik feltűnően viselkednek és a véd­telen polgárokat molesztálják. A gyanús idegeneket most hallgatja ki a szentesi rendőrség, hogy milyen célból és mióta tartózkodnak Szen­tesen. Döntő fordulat előtt áll az Alföldi Brigád elleni nyomozás Héjjas Iváat szerdán újból kihallgatják — Értekezlet a magyar belügyminisztériumban a bombamerényletek ügyében Budapestről jelentik: A csongrádi bombamerénylet nyomozásába a bu­dapesti rendőrség is bekapcsolódott az utolsó napokban, mert különösen az Alföldi Brigád szerepét akarják tisztázni. Ezért a belügyminisztéri­umban szombaton a csongrádi me­rénylettel kapcsolatban értekezlet Volt, amelyen résztvett Rakovszky Iván belügyminiszter is. A bizalmas értekezleten több fon­­•los momentumot beszéltek meg és egyben megállapodtak a nyomozás •további irányárnak a vezetésére vo­natkozólag. A legfontosabbnak tar­tották, hogy az Alföldi Brigád mű­ködésének és a szervezetének a leg­kisebb részletét is kiderítsék s ezért szombat este Szegedre utazott Dió­­szeghy János miniszteri tanácsos, a ki a kormány megbízásából a cson­grádi bombamerénylet nyomozását kinyitotta, A miniszteri kiküldött vasárnap délelőtt tanácskozásra hívta össze a szegedi rendőrség azon tisztviselőit, akik a nyomozásban resztvettek, va­lamint Zombory János vizsgálóbírót és ezen a megbeszélésen az összes adatok átvizsgálása alapján azt igye­keztek határozott formában megál­lapítani, hogy a csongrádi merény­iéinek van-e politikai háttere és ösz­­szefügg-e a budapesti bombamerény­ietekkel. Diószegfiy miniszteri tanácsos a megbeszélés során ezen kérdések teljes földerítésére további utasítá­sokat adott és a szegedi rendőrség _ már hétfőn tovább folytatta efeben azlre, azonban ezzel ügye irányban a nyomozást,melyben h»-ínyért elintézést, mert marosan feltűnő fordulat várható. A csongrádi merénylők letartóztatás! végzése Zombory János vizsgálóbíró va­sárnap délben egy órakor, a kihall­gatások befejezése után, az ügyészi indítványra meghozta határozatát és Sirikó László, Bölötiy Miklós. Fülöp Andor, Piroskai György, Sági Rókus, Forgó Ferenc és Kasztéi Sándor el­leti az állam rendőrség által már el­rendelt előzetes letartóztatást fön­­tartotta, Piroska Jánossal szemben pedig elrendelte. Zubck Mihálynak azonban azonnali szabadlábrahelye­­zését rendelte el. Az ügyészség a szabadlábrahelyezés ellen felfolya­modást jelentett be és annak elinté­zéséig Zubeket továbbra is fogva tartja. Héjjas Ivánt szerdán újból kihallgatják Az Alföldi Brigád működésével kapcsolatban a budapesti főkapitány" ságon szombaton kln'>11'T"ftí'k mint már jelentettük — Héjjas Ivóiul az orgoványi tömeggyuuost :u.i Sbrubián Dezső rendőrkapitány előtt y>uri becsület szavára« kijelentette, hogy nem gyilkos és soha nem vett részt gyilkosságban, liéjjast Szru­­bián után dr. Hetényi Imre íőkapi­­tányhelyettes is kihallgatta és Hé­jasnak a közei három órás kihallga­tás során tett vallomását jegyző­könyvbe foglalták. Héjjas szomba­ton délután három órakor hagyta ei a főkapitányság épületét és még szombaton hazautazott Kecskemét­még nem utasították, Nagy az Izgalom Párisiin a francia frank áresése miatt Franciaország külpolitikájának megváltoztatását sürgetik Párisból jelentik: A svájci tőzsdé­ken a francia frank értéke megint jelentősen hanyatlott. Ma már csak 26.95 svájci frankot adtak 100 fran­cia frankért, ami azt jelenti, hogy a {francia frank értéke csaknem egy­negyedére sülyedt le. Parisban ez az áresés izgalmat és Megdöbbenést kelteit. A nánsi sajtó fáz értékcsökkenést a német speku­láció manővereivel magyarázza, sőt fakadnak lapok, amelyek okmányok­ra hivatkozva állítják, hogy a frank 1 értékének lecsökkentését a német 1 bankárok frankfurti konferenciáján határozták el 1923 november 6-án. A határozat első megnyilvánulása az l az offenziva volt, amelyet az am­szterdami tőzsdén indítottak novem­ber 13-án a frank ellen. Az izgalom jakkora, hogy de Lasteyrei pénziigy- I miniszternek vissza kellett térni vá­lasztókerületéből Párisba. Ancel képviselő közölte a pénz­ügyminiszterrel. hogy a kamarában interpellálni akar a francia frankkal való üzérkedés ellen tervezett rend­szabályok ügyében. A józanabb lapok követelik, hogy Franciaország változtasson külpoli­tikáján. amj egyik leghatékonyabb eszköze annak, hogy a frank értéke tt külföldi piacokon megjavuljon. A, »Journee Industrielle«- tudni véli,' hogy a frank értékhanyatlását az' európai piacokon mutatkozó nagy árukínálat okozza. Mindenünnen, még Csehszlovákiából is nagyon sok megbízás érkezett francia frank el­adására. Fölemiitésre méltó különben, hogy a svájici frank értéke is hanyatlott.; Zürichi jelentések szerint a svájci; tőke a földbirtok felé fordul és ingat­lanokban akarja konzerválni magát, mert mindenki attól fél. hogy a sváj­ci frank áresésével minden más ér­téktárgy elértéktelenedik. Kisebbségi blokk terve Erdélyi íremet politikus cikke a nemzeti kisebbségek egy ütisiükSdéséröl A jugoszláviai német párt vezetői már több Ízben hangsúlyozták fon­tosabb kisebbségi kérdések megoldá­sával kapcsolatban azt az óhajukat, hogy a Magyar Párttal kívánnak bi­zonyos közös sérelmek, közös pana­szok ügyében szorosabb együttmű­ködést létesíteni, amire a Magyar Párt részéről mindig az volt a fele­­lei hogy nem zárkóznak e! a német párttal való közös akciótól. Kooperá­cióra azonban a két kisebbségi párt között mégsem került eddig a sor, inig most a romániai németség fel­veti a kisebbségi blokk megalakítá­sának a tervét A romániai németek között ugyan­is egyre több hivet hódított magának az a felfogás, mely nem sokat vár a Népszövetséghez fordulástól, hanem egészen uj alapokra kívánja fektet­ni ^kisebbségek politikáját. Ennek a felfogásnak a hívei az összes kisebb­ségek együttműködésének a jelsza­vát tűzték zászlójára s nagyon nyo­mós érveket tudnak alapgondolata mellett felsorakoztatni. A javasolt politikát Hollinger Péter, a bánsági sváb népközösség végrehajtóbizott­ságának tagja, volt képviselőjelölt fejti ki a Schwäbische Volkspresse­­ben. Hollinger mindenekelőtt ismerteti a svábok sérelmeit s kijelenti, hogy az egyetlen helyes ut a kisebbségek, blokkjának megalakítása. Hangsú­lyozza. hogy a tapasztalatok azt mu­tatják, nem lehet sok eredmTnyt vár­ni attól, ha a kisebbségek a Népszö­­.veíséghez fordulnak panaszaikkal,5 !majd így folytatja: I — Igazán nem marad a kisebbsé­gek számára más ut, mint az, me-! ilyet annakidején V ajda-Vojvoda, [Potit, Juriga, Korosec Magyarország • gon s a nemzetiségi vezérek a régi­­jAusztriában követtek. Nem akarjuk; elárulni hazánkat de az összes ki­sebbségek politikai organizációs ere­jére támaszkodva kell a törvényho­zásban létliarcunkat megvívnunk. ’ Közben egyáltalában nem kell a ha­tárokon túlra kacsintani, a belföldön- I is elég erősek vagyunk -- ha mind-­­í nyáján igy akarjuk — hogy biztosit-* lsük a békeszerződésekben és az al­kotmányban lefektetett kisebbségi és*: nivelláló polgári fogok betartását ? — Nem kel! félnünk, hogy irre­­*Üenti&tákBak neveznek, ha a né--

Next

/
Oldalképek
Tartalom