Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-29 / 28. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 január 29. Kormányzósértő politikusok után nyomoz a budapesti rendőrség Budapestről jelentik: Zsilinszky V--' ' a nemzetgyűlésen — mint a Bácsmegyei Napló közölte — két hete beszédet tartott, amelyben szóbahozta azt is, hogy a Központi Demokrata Kör egyik pártvacsoráján olyan szónoklatok hangzottak el, a mellek kormányzósértést tartalmaznak. Kiemelte; azt is, hogy a kormányzósértés vétsége az egyik szociáldemokrata képviselő beszédéből állapítható meg. A napisajtó is fo-'alkozott a Demokrata Kör december 29-én tartott pártvacsoráján elhangzott beszédekkel és a »Népszava« Peyer Károly képviselő beszédéről szóló tudósításban többek között azt irta, hogy Peyer fölhívta az egész ország népességét tömörülésre. még pedig úgy, hogy az egyik Gidaira álljanak a becsületes emberek, a dolgozók, a másik oldalra pedig hadd csoportosuljanak a gyilkosok. az amnesztiások és azok, akik a bűnösöket glorifikálják. Peyer Károly beszéde során továbbá megemlékezett Horthy kormányzóról is és a fajvédők szerint törvénybe ütköző kormányzóisértést követett volna el. Az ügyészség most ebben az ügyben nyomozást indít. Utasította a rendőrséget, állapítsa meg, hogy a Központi Demokrata Kör december 29-én tartott pártvacsoráján kik szónokoltak, mi volt a beszédek lényeges tartalma és valóban elhangzottak-e és kiknek részéről olyan kijelentések, amelyek alkalmasak a korjnánvzósértés vétségének megállapítására. A nyomozás lefolytatása után az iratokat haladéktalanul viszsza kell terjeszteni az ügyészségre érdemleges határozathozatal végett. Apsaynak és Vasek Ernőnek még egy második számlája, amelyen 100 millió födözetlen tartozásuk mutatkozik az intézettel szemben. Apsay egy különszámla szerint 73 millió 791.C00 koronával külön adósa a Tanítói Banknak. A passzíva 5 milliárdra rúg. és a hiány oka sikkasztások hosszú sorozata a bank alapításától kezdve egész az utolsó pillanatig. Az ügyészségen dr. Felföldy Elemér mint soros kir. ügyész a bűnügyi iratok rövid áttanulmányozása után indítványt terjesztett a büntetőtörvényszék vizsgálóbirája elé, amelynek érelmében kérte, hogy valamennyi letartóztatottnak többrendbeli sikkasztás és hűtlen kezelés cimén rendelje el a további íogvatartását. A jegoszláv-olasz szerződés szövege Á két állam jóakarata semlegességről és kölcsönös védelemről biztosítja egymást — A SHS. királyság megkapja a romai Szent Jeromos-templomot Három milliárdöt sikkasztottak Vasek volt szegedi főispán és társai A Tanítói Bank igazgatói az ügyészségen Budapestről jelentik: Dr. Vasek Ernő ügyvédet, a Friedrich-kormány szegeui kormánybiztos főispánját bűntársaival, Apsay-Vlád János bankigazgatóval — aki a proletárdiktatúrát követő időkben a Friedrich-kcrmány néplapját szerkesztette — és Vadas Mihály ipariskolai igazgatóval együtt átkisérték az ügyészségre. Még a rendőrségen hevenyészett könyvszakértői vizsgálatot folytatott az összeomlott Tanítói Bank igazgatóinak bünpörében Gyalokay Artur könyvszakértő. A rendőrség hites könyvszakértője, Pintcrits Károly, maga is gyanúsítottja ennek a bünpörnek, hiszen ő is igazgatósági tagja volt a banknak. A Tanítói Bank alapítása alkalmával minden ellenszolgáltatás nélkül ingyen részvényeket osztogattak és a szakértő véleménye szerint a bank egyik igazgatója, Győrffy István 9659, Vasek Ernőné 9650, Gerentsér István dr., Pinterics Károly és még többen 100—100, dr. Vasek Ernő és Apsay-Vlád János, fejenként 7500, Heim Pál 10,000, Vadas M. Márton 200 darab Tanítói Bank-részvényt kapott minden ellenszolgáltatás nélkül. Kiemeli a szakvélemény, hegy az alaptőke befizetéséről a könyvekben nincs semmiféle föl- Jegyzés. Hirtelenében összeállította a szakértő azt is, hogy a gyanúsítottak közül ki mennyivel tartozik a Tanítói Bank Részvénytársaságnak. Gerentsér elnökigazgatónak 2Vt millió az adóssága. Vasek Ernő dr. már 42 millió 379.000 koronával. Apsay 123 millióval Kiss Iván 35 millióval, Győrffy István 3 millióval, Vadas Márton 9 millióval tartoznak. Vasek Ernőnek és Apsaynak van közös számlája, amely azt tünteti fői, hogy ez a két igazgató még ezenkívül 150 millióval adósa az intézetnek. Van Beogradból jelentik: Bár az Olaszországgal kötött »barátsági szerződést« a két kormány csak kedden este fogja egyidejűleg Beogradban és Rómában közzétenni, a »Vreme« már közli a hétfői számában a szerződés teljes szövegét. Az okmány, melynek cime: »Barátsági és együttműködési egyezmény az S. H. S. királyság és az olasz királyság között«, a következő rendelkezéseket tartalmazza: Első szakasz. Az egyezményt aláíró két fél kölcsönösen kötelezi magát, hogy egymást támogatják és szívélyesen együttműködnek arra nézve, hogy a Trianonban. Sant-Germainban és Neuillyben megkötött békeszerződésekben megállapított rendet fentartják. valamint, hogy tiszteletben tartják és végrehajtják az ezekben a szerződésekben megállapított kötelezettségeket. Második szakasz. Arra az esetre, ha a szerződő telek egyike olyan támadásnak volna kitéve, amelyet nem ő hivott ki, egy vagy több hatalom részéről, a másik fél kötelezi magát, hogy a konfliktus egész idejére megőrzi semlegességét. Ugyancsak arra az esetre is, ha az egyik fél biztonságát és érdekeit hatékony külső támadások megsértenék, a másik fél kötelezi magát, hogy jóindulatú közreműködésével politikai és diplomáciai segítséget nyújt neki abból a célból, hogy ennek a veszedelemnek külső okait elhárítsa. Harmadik szakasz. Nemzetközi komplikációk esetére és ha a szerződő felek egyetértenek abban, hogy együttes érdekeik meg vannak, vagy meg lehetnek sértve, a felek kötelezik magukat, hogy megállapodnak azokban a rendszabályokban, amelyek védelmükre szükségesek. Negyedik szakasz. A konvenció tartama öt év és azt lejárta előtt egy esztendővel lehet felmondani vagy megújítani. Ötödik szakasz. A szerződést ratifikálni kell és a ratifikációk kicserélése Rómában megy végbe. A szerződés azonnal a ratifikálás kicserélése után hatályba lép. A római tárgyalások egyik eredménye az is, hogy az S. H. S. királyság tulajdonába megy át a római Szent Jeromos templom és a vele kapcsolatos földbirtok, amely eddig Dalmácia jogán Ausztriáé volt. Ez a megállapodás jogot ad Jugoszláviának saját szeminárium fentartására Rómában. Rómából jelentik: A barátsági szerződés megkötésével egyidejűleg aláírták a Fiúméról szóló megegyezést is. A szerződés a már ismert pontokon kívül megengedi, hogy az S. H. S. királyság a fiumei kikötőben vámhivatalt állítson fel és ott saját munkásait alkalmazhatja. A kereskedelmi ét ipari testületek kongresszusa A zagrebi kongresszus memorandumban ismerteti a kormánnyal a kereskedelem sérelmeit A zagrebi kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére vasárnap kongresszust tartottak Zagrebban az ország kereskedelmi és iparkamarái, valamiint kereskedelmi testületéinek kiküldöttei, amelyen a belföldi kereskedelemre és iparra sérelmes kormányintézkedésekkel foglalkoztak. A kongresszuson körülbelül négyszázan vettek részt, köztük 120 vidéki kiküldött. A Vajdaságból a noviszadi kereskedelmi és iparkamara részéről Miroszavljevics Koszta kamarai elnök, _ Csurcsin Vojin kamarai titkár, Köndgstättier Dusán és Grcsics Gruja, a becskerckJ kamara képviseletében Stanojloyics Miiutin kamarai titkár, a szuhotcai Lloyd képviseletében Damjanovics Milán titkár, Beslics. Antun bankigazgató és Vidákov’cs Felo jelentek meg a nagygyűlésen. Szombaton délután a kamarák kiküldöttei előzetes konferenciát tartottak, amelyen előkészítették a tanácskozások anyagát és megszövegezték a kongresszus elé terjesztendő határozati javaslatot. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a kamarák és kereskedelmi egyesületek országos kongresszusa, amelynek elnökévé dr. Vrbanics Jurajt választották meg. A tanácskozások során valamennyi országrész kereskedelmi kamaráinak és testületéinek reprezentánsai felszólaltak és ismertették sérelmeiket és kivánsáuj gaikat, amelyekben különösen az illetéktörvény és a vámrendelkezések ellen emeltek kifogást. Szóvá tették a kormány pénzügyi és hitelpolitikáját, amely a kereskedelmi és és iparvállalatokat katasztrófába sodorja. A noviszadi kereskedelmi és iparkamara képvselői közül Grcsics Gruja szólalt fel. Beszédében rámutat arra. hogy az egész országban a Vajdaságot terhelik meg a legsúlyosabb adókkal. Számszerű adatokkal igazolta, hogy valamennyi országrész közül a Vajdaság kereskedői és iparosai fizetik a legtöbb adót, ennek fejében azonban ők kapják a legkevesebb ellenszolgáltatást. Tiltakozik az ellen, hogy a kormányzat gyarmati politikát űzzön a Vajdaságban, mert ez az ország legtermékenyebb és legkulturáltabib területének pusztulására fog vezetni. Grcsics beszédén kívül még körülbelül harminc felszólalás hangzott el, amelyek során a sérelmek egész halmazát tárták fel a szónokok. Végül az elnök beterjesztette a szombati előértekezleten kidolgozott határozati javaslatot. A 23 pontból álló javaslatban a kereskedelmi és iparkamarák kongresszusa részletesen felsorolja az ország kereskedőinek és iparának sérelmeit. Tiltakoznak az uj illetéktörvény egyes intézkedései, a kereskedelemellenes adópolitika, a hibás vámrendeletek, a magas vasúti tarifa. rossz szállítási viszonyok és a drága hitelek ellen. Követelik az útlevél és vizumszerzés megkönnyítését, a munkás- és betegsiegélyző törvém- revízióját, valamint a jugoszláviai kereskedelem érdekeinek intenzivebb képviseletét a külföldi konzulátusoknál. A javaslatot a kongresszus egyhangúlag, változtatás nélkül elfogadta és elhatározták, hogy azt haladéktalanul küldöttség utján a kormány elé fogják terjeszteni. A kongresszus délután 3 órakor ért véget. Este a zagrebi kamara a kongresszus résztvevőinek tisztelej téré bankettet rendezett, amelyen ötszázan jelentek meg. Kivándorlási hiénák garázdái ;odnak a Tisza mentén Sentáról jelentik: A kivándorlási hiénák tiszamenti garázdálkodásáról, amely sajnos, nagy eredménnyel járt, a Bácsmegyei Napló már többizben irt. Az újvilági megélhetési viszonyokkal nem ismerős hiszékeny emberek könnyen beugrottak a szélhámosok csapdájába és ennek tulajdonítható, hogy ma már a tiszamenti falvak úgyszólván egy nagy árverési csarnokhoz hasonlítanak. A kivándorolni készülő családok százával hagyják itt egzisztenciájukat, kis vagyonkájukat potom áron árusítják ki és csak az az egyetlen törekvése, hogy elkótyavetyélt földjük, házuk vételára elég legyen a kivándorlás költségeire. A kivándorlási ügynökök eredményes munkáját bizonyítja, az alábbi statisztika. Eddig Horgosról 420 család, Törökkanizsáról 129, Tiszaszentmiklósról 48, sentai tanyavidékről 52, Pádéi» rój 21, Jázováról 18, adai, moholij starakanizsai. adorjáni, tornyosi tanyákról pedig 162 család .készült el a tengerentúli útra. A kivándorlók száma azonban napról-napra emelkedik. A hatóságok semmi intézkedést nem tesznek a kivándorlási ügynökök megfékezésére és talán ennek tulajdonítható majd, hogy rövidesen néptelenné válik a tiszamenti vidék. Szegedi egyetemi tanár családi drámája A feleségét szándékos emberölés kísérletével vádolja az ügyészség Budapestről jelentik: Érdekes bűnügy tárgyalását kezdte meg hétfőn a budapesti büntetőtörvényszék. A vádlott dr. Borger Antalné, akit szándékos emberölés bűntettének kísérlete cimén vádol az ü^vészség, mert férjét dr. Borger Antal szegedi egyetemi tanárt revolverrel meg akarta ölni. A főtárgyaláson az asszony előadta, hogy két évvel ezelőt Borger Antal dr. egyetemi tanárt a szegedi egyetem német filozófiai tanszékére nevezték ki. A kinevezést a tanár Családja nagy idegenkedéssel fogadta. El kellett volna hagyniok szépen berendezett budapesti lakásukat , s mert Szegeden is nagy a lakásínség, biztosra vették, hogy hosszú ideig hónapos szó-* bábán kell majd lakniok. Ezen a kérdésen azután úgy összekülönbözött a házaspár, hogy napirenden lett közöttük a civakodás. A férj időközben leutazott Szegedre és elfoglalta állását, egyben pedig megindította a válópert feleségi ellen azon az alapon, hogy az asszony nem akarja őt követni. A válóper lassan folyt. A tanár 1922 év október havában el akarta vitetni a lakásból első felesége megmaradt ruhaneműit, de Borgerné azt üzente neki, hogy ezek nincsenek már meg, mert va iaki ellopta azokat. A férj erre az ismeretlen tolvaj ellen megtette a rendőrségen a följelentést s az ügyben beidézték és kihallgatták a feleségét is.
