Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-27 / 26. szám

1924. január 27.

BACSMEGYE1 NAPLÓ

5. oldal.

TINTA

• SS

Ki ez?

Siheder írók békeidőn furcsa társas játékot játszottak, mely aféie emberismereti elm'etorna volt.

Abból állott, hogy a kávéház tükörablaka mellé települve találgatták, kik azok az ismeretlenek, kik elhaladtak előttük a járdán.

Úgy kell elképzelni, hogy minden egyes ember egy-egy kártyalapot jelentett, melyet a játszók kiemeltek az összevissza kavargó élet óriási kártyajátszmájából. Egymásután vettek lapokat, amint a mit sem sejtő járókelők elébük értek.

Határozott szerencséje volt például annak, ki egy délceg egyenruhás tűzoltót pillantott meg, mert róla minden vita nélkül mondhatta ki :

— Tűzoltó.

Ez természetesen azonnal nyert. Még nagyobb szerencsével dicsekedett az, akinek tekintete egy titkosrendőrre esett. Mert az egyenruhás tűzoltót még össze lehetett téveszteni valakivel, de a titkosrendőrt, ki nem viselt egyenruhát, senkivel sem lehetett összetéveszteni.

Akadtak vitás esetek is. ilyenkor az ösztön sugallatával kellett dolgozni, ruhából, kalapból, nyakkendőből következtetni s főkép az arcból, melyre a hivatás rányomta a maga jegyét. Ritkán tévedtek.

Egymásután hangzottak el a követ kező megáhapitások :

— Ügyvéd, munkás, orvos, bölcsész, vidéki földbirtokos, gőzfürdői körömápoló, bíró, eny vesbát-kisaszszonv, koldus, szininövendék.

Az ügyvéd barnabőr aktatáskát szorongatott hóna alatt, vidoran, tettreké zen lépkedett, a munkást kék zub bonya és érdes keze árulta el, a? orvos egyfogatun hajtatott betegeihez a bölcsész ellentétben az angolosan öltözködő, amerikai cipős jogásszal s a sötét ruhában járó orvosnövendékkel, szürke nadrágot és kék mellényt hordott s rengeteg könyvet, a vidéki földbirtokos a holdjaihoz mérten vadászkalapot és bőrkabátot, a gőzfürdői körömápoló művésziesen libegett, a biró fenkölt homlokán §§ alakúra görbültek a ráncok, az enyveshát kisasszony mozitündérként suhant el, a koldus rongyaiba burkolódzott, a szi ninövendék pedig rántotta-sárgára, bronzvörösre, vagy orgonalilára festette haját. Az élet nyitott könyv volt számukra.

Akadtak olyanok, e játék mesterei és lángelméi, kik egy egy titokzatos ur láttán habozás nélkül kiáltottak fel :

— Ez parafadugógyáros, ez föltétlenül rongynagykereskedő, ez csak puttonykészitő, vagy oltárépitő lehet.

Hosszú idő múltán ismét összejött ez a társaság a régi kávéház zugában s próbálta folytatni azt, amit több mint tiz éve elh nyagolt.

Elsőnek egy ötven év körüli asz szony vánszorgott eiőitük, ki viaszkosvászon táskájában kelkáposztát, halat cepelt.

Valaki ezt mondta :

— Cseléd.

Nyomban parázs vita keletkezett. A társaság zöme azt a fölfogást vallotta, hogy semmiesetre sem bázt-rtási alkalmazott. Ma a cselédek csinosabban öltözködnek. Nyilván valami nyugdíjas nő, ki maga viszi haza kis ebédjét. Egyikük erősködött, hogy az illető hölgy egy előkelő hivatalnok özvegye, úgy tudja, hogy kegyelmes asszony. Ebben tehát nem tudtak megállapodni.

De a másik járókelőre már biztosan állították többen:

— Boltiszolga,

Már-már elfogadták, mikor utána tekintettek és kiderült, hogy az illető egy hírneves tudósunk. Hasonló véleménykülönbségek mutatkoztak majd nem mindenkire vonatkozóan s itt csak a nevezetesebbeket emeljük ki. Egy asszonyt, egyszerre parkettáncosnőnek és példás családanyának jeleztek s egy gépkocsin robogó tekintélyes urat egyszerű vidéki gyárosnak, budapesti milliárdosnak és külföldi szél hámosnak.

Ennélfogva csüggedten abbahagy ták a játékot, jobb időkre halasztva, de előbb még jegyzőkönyvet vettek f 1, melyben megrögzitették a tanul ságot. Hangsúlyozták, hngy manapság nem tudhatjuk, hogy kik járnak kő röttünk, legfölebb húsz év múlva, de akkor már nem lesz az egésznek semmi értelme. A ruhákból nem lehet következtetni. Minden ruha színpadi jelmeze egy nagy komédiának. Még kevésbé olvashatunk az arcokból, melyek most áthatolhatatlanok, befelé fordulnak s akár öröm, akár szomorúság van rajtuk, álarc takarja őket.

Mielőtt a jegyzőkönyvet lezárták volna, egyik játszó a következő épkézláb indítványt tette, mely határo zottan megkönnyítené az Írói mesterség gyakorlatát:

— Kérjük a közönséget, hogy arcát az uccán lehetőleg láthatóan szi veskedjék viselni,

Kosztolányi Dezső.

Az elázott gránátok

Miért tárt ák zár alatt a sentai legényegyletet ?

Sentáról jelentik: Nemsokára három esztendeje lesz. hogy rendőri paranccsal beszüntették a sentai katolikus legényegyesület működését S az egyesület minden ingatlan és ingó vagyonát zár alá vették. Zárgondnokul dr. Teleki István főgimnáziumi tanárt, _ sentai tűzoltóparancsnokot nevezték ki. Most három év utdn objektiven meg lehet 'állapítani az egyesület beszüntetésének okát. 1921 tavaszán feljelentés érkezett, hogy a sentai legényegyesület udvaréin srapnell, gránát és egyéb öldöklőszerek vannak elásva. A följelentés után házkutatást tartottak és tényleg találtak is egy pár grdnátot elázott és robbanásra egyáltalán nem alkalmas állapotban. A legényegyesület vezetősége bebizonyította, hogy ezek az ölésre nem alkalmas öldöklő szerszámok abban az időben kerülhettek az egyesület udvarára, amikor háború a'ut* ínémet birodalmi csapatok vo'lak a legényegylet helyiségébe beszéli ásóivá. Egyúttal bizonyították azt is, hogy a följelentők tudták, hogy van robbanó anyag, tudták, hogy honnan származott, bár az egyesület vezetőségéinek erről sejtelme sem volt, az egész feljelentés bosszú müve.

A minden irányban megtörtént intervenciók eredményteldnek maradtak. Két hónappal ezelőtt a legényegyesület ujl alapszabály-tervezetet dolgozott ki, amit jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz adtak be. Ez az alapszabály ma is valame'yik alsóbb hatóságnál várja továbbküldését. amiből arra következtetnek, hogy újra megkezdődött ennek a társadalmi egyesületnek az üldözése.

Sentán hirek keringenek arról, hogy az egyesület tekintélyes ingó vagyonából igen sok szőrén-száláin eltűnt. Erről persze senki sem tud bizonyosat, de ezeknek a híreknek a legélénkebb cáfolata az volna, ha feloldanák a zár alól az egyesületet, a melynek zár alatt tartására ma már semmi ok sincs.

Végrehajtják Suhoticán is a robot-törvényt

Február 1-ig kell a robot-megváltási

bejelenteni

Subotica város hatósága a belügyminisztérium utasítása alapján meg tett minden előkészületet a robottörvdny végrehajtására. Hirdetmény utján közölte már a lakossággal a törvény rendelkezéseit. A törvény szerint minden adóköteles polgár robotmunkára köteles és évenkdnt tizenkét napig az -állam számára tartozik dolgozni. A munkateljesítményt az adóalap arányában követelik meg és igy «nagyobb adó után nagyobb munkateljesítménnyel tartozik az államnak. A robotmunkát meg lehet váltani, szintén az adóalap arányában.

A Bdcsmegyei Napló munkatársa a városi adóhivatalban érdeklődött a robottörvény alkalmazása iránt. Az adóhivatalban — mint közölték — már elkészítették az adókönyvek alapján, hogy melyik adózó merinyi rnunkatebesitményre köteles, vagy munkateljesítményét milyen összeggel válthatja meg. A táblázat a kö vetkező:

I ■■■■.Ul.j , , JC . text jaaa—

nnr ■ ■■■■ I ■,

tett az érdekelt közönség körében. Az elbocsátott tanító felebbezett és hir szerint a közeli napokban küldöttség megy Beogradba az érdemes tanerő visszahelyezése céljából.

— Megalakult a szóm bori lakás- I bíróság. A szomborí lakásbiirósag a i napokban alakult meg. A lakásbiróság elnöke Doroslovacskí Diinitrije helyettes - polgármester, alelnókök: üajics Miodrag, Cesarec Dragutin és dr. Erei bírák. Tagok a háztulajdonosak részéről: Dostanics Cséda, Vlajics Velimir, Sijdauski Szreten, Dédics Minden, Őarcsanszki Stevan, Brkics Ljubisa, Musics Dusán, Idjuski Jócó, Bosnyák Sztipán, Pleíikoszics Sztipán és Kuntics Sándor. A bérlők részéről: Temerinác Dusán, Legetics Nikola, Jagerovics Brankő, Josics Jása, Kolarics Milán, Gergurov Szvstiszláv, Probojcsevics Iván, BIesics Béla, Patarica Iván. Csóvics , Péter, Miladjev Száva és Beretics Antal.

I — Aszfaltozzák a város uccáit.

fSubotica város tanácsa szombati ülésén I foglalkozott a városi mérnöki hivatal

I előterjesztésével, amely szerint több uccát aszfaltoznának a városban. A tanács a javaslatot elfogadta és most ár- I lejtést hirdet az aszfaltozási munka el-1—100 dinár egyenesadó után 240 dinar a megváltási összeg. 100—300 dinár után 480 dinár, 300—500 dinár után 720 dinár, 500—1000 dinár után 960 dinár. 1000—10.000 dinár után 2400 dinár. 10.000—50.000 dináron felüli egyenesadó utáh 7200 dinár a megváltási összeg.

Ha az adózótól kocsit rendelnek ki, naponként ötven dinár a megváltási összeg, autó után 100 dinár és kézimunkaerő után 20 dinár.

Azok az adózók, akik a rájuk rótt robotmunkát nem akarják megváltani, február elsejéig tartoznak jelentkezni a városi adóhivatalnál, ahol a ■ jelentkezőket rendelkezési állomúnyjj ba helyezik.

; A robottörvény alkalmazásával jj egyidejűleg. 1924. évre eltörölték az útadót, amit egyik adózó sem köte; les fizetni, feltéve, ha múlt évi hátra\ léka van.

Érdeklődésünkre az adóhivatalban kijelentették, hogy eddig tnagyon ke; vesen jelentkeztek a robotmunka elvégzésére.

® c ©

j — A harmadosztályú kereseti adó I kivetése. A szuboticali városi adóhivatal elkészült az 1920—1921. és 1922. évi harmadosztályú kereseti iadó kivetésével. Az adólajstromok ( január 28-ától február 5-éig megte- i költhetők a városi adóhivatalban.

j — A dunai államok kikötője Fiúiméban. A megkötött oJasz-iugoszHv szerződés a többi dunai államoknak is biztosit kijáratot a tengerhez. Csehszlovákia és Románia a molo lungo egy részén kap szabadkikötőt, mig Magyarország ugyanazon molo I még ki nem épitett hajlását kapja ' meg.

f.

j — Franciaország elismeri a Venizelosz kormányát. Athénből jelentik: Venizelosz értesítést kapott, hogy kormányát Franciaország röí vid időn belül el fogja ismerni. Hir i szerint Anglia is hajlandó elismerni

Íaz uj görög kormányt.

— A szentai tanfelügyelő ismét elbocsátott egy magyar tanítót. Szentáról jelentik: Milanovics Csedomir tanfelügyelő, aki egyszersmind ipariskolai igazgató, elbocsátotta állásából Döme László ipariskolai tanítót. Döme László hét évig működött kifogástalanul és kiváló szakképzettséggel a sentai ipariskolánál és elbocsátása, ami a létszámredukció ci- 5 mén történt, nagy viszatetszést kel' végzésére.

— Eljegyzés. Szűcs Andor, Star!IBečej (a Szűcs és Bunyevacski cég beltagja) eljegyezte Müller Janka urhölgyet ;Stari-Becejről> (Minden külön értesítés * helyett.)

i — A Petőfi Társaság koszoruzoti- 1 iái. Budapestről jelentik: A Petőfi I Társaság a legkitűnőbb magyar liri- Ikus részére kitűzött nagydijat Ju-I

'-hüsz Gyulának Ítéli oda, a regényíróit Bársony István, a költőit Csengery Gusztáv, a kritikusi nagydijat pedig Ambrus Zoltán kapja.

5 — A szentai alsóváros! templom,

Iuj orgonát kap. Szén tár ól jelentik: Az alsóvárosi templom orgona sípjait még a háború alatt elvitték hadicélok- S.ra. A napokban egy zongoraépito I ajánlatot nyújtott be a hitközséghez,

I’ hogy 10.000 dinárért ismét felszereli a zongorát. Az ajánlatot elfogadták és a szükséges összeget a hívek közötti gyűjtés utján fogják előteremteni. ,

— Magasállásu egyének neve szerepei a Seccki tábornok eilen tervezett merényletben. Berliniből jelentik: 'A Seeckt tábornok ellen tervezett merénylet ügyében folytatott i nyomozás mind szenzációsabb ada! tokát vet felszínre. A vizsgálóbíró pénteken Knapp igazságügyi tanácsost hallgatta ki, mivel a letartóztatott Grandel azt vallotta, hogy Knapp a merénylet értelmi szerzője. A baloldali sajtó Knapp letartóztatását követeli.

— A szentai kereskedők és iparosok egvseiiletének közgyűlése. Sántáról jelentik: A sentai kereskedőik és iparosok egyesülete február 10-én I délután két órakor tartja rendes évi I közgyűlését.

I — Ahol nincs numerus ciauzus. Az

I olasz kormány — mint ismeretes — nagy kedvezményeket adott az Olaszországban tanulni óhajtó külföldi diákoknak. Általános tandíjmentességet kapnak, előző iskolai bizonyítványaikat akceptálják, s kedvezményes ellátásukról is gondoskodnak A trieszti kereskedelmi főiskola igazgatósága, mint az ország többi főis- I kólái, február végéig vesz fel hallga- 1 tókat — idegeneket korlátlan számt ban. A külföldiek között nagyon sok I magyar van.

? — Újból meghiúsult a francia-román kölcsöntárgyalás. Londonból jelentik: A Daily Telegraph úgy tudja 'Ogy Franciaország nem fogadta el Romániának azt a javaslatát, amely '-Tízmillió frank ellenében garanciául a kormáy petroleum-jövedelelmei ’’ajánlotta föl. E szerint a román-francia tárgyalások ismét meghiúsultak.