Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-27 / 26. szám

Pišiariiaa plaćena u gotoi'oin 17 ünnepi szám — Ara 2 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve Me? je oniti minden reggel, ünnep után és hétfőn délbon TELEFON SZÁM: Kiađ 'hivaial S-5S. Szerk;sztőség 5-S.C Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: K--l‘o Aleksandra ui:ca 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja AieksamSra nlica 1 {Lefeűch-palotn) A börtönvisellek Az uj angol kabinetről azt ol­vassuk, hogy a böfíŐnviseUek kor­mánya. Az angol börtönlakók ban­kettet tartottak a héten, amelyen tizenkilenc börtönviselt parlamenti képviselőt ünnepeitek az angol közélet börtönviselt jelesei. Ezek között voltok — mint olvassuk — Thomas Nightingale protestáns lelkész, az angol szabad egyhá­zak titkára, Bertrand Russe!, a nagyszerű filozófus, Mrs. Pethik Lawrence, a pacifista nőmozgalom egyik .vezetője, a pénzügyi állam­titkár felesége, a harctéren halálra ítélt s csak véletlenül megszaba­dult C. Barett, George Davies, a keresztény pacifizmus vezetője — és föl kellene valamennyi nevet sorolni, a pacifizmusnak, a béké­nek, a progresszív gondolatnak, az emberiességnek börtönviselt hpšejt. i fagyon álízssotí eau.áo* kiütt, Angliában is a közmorál, ttá Összejöhetnek bankettre a bor­­tőnviseltek s üdvözölhetik az an­gol munkáspártnak most mandá­tumhoz jutott tizenkilenc börtön­­viselt tagját s üdvözölhetik az uj kormányt, melynek premierje Ram­say Macdonald csak csudával ha­táros szerencsével kerülhette el — eddigi — a börtönt. Valami­kor társa ígok kinézték magukból a kiszab- It rabot. A fegyházbó! nem lehetett emelt fÖvqJ kikerülni. Kikerülték, ha találkozni kellett vele, elnéztek feje fölött, hogy ne kelljen köszöntését viszonozni. A lei elbukott, örök életére lemos­­hatatlanul és levezekeihetetlenü! hordozta égő szégyenének bélye­gét. Hol vannak már ezek az idők? Ma csak kétféle emberéi, aki volt már bezárva s akit ez­után fognak bezárni. Minden megdrágult, csak a szabadság, a becsület integritása lett nagyon olcsó. Nem csodálatos tehát, ha ezek a sürü ieíartóztaíások, a po­litikai és nemzetiségi, faji és fe­lekezeti üldözések megszüntették azt a közfelfogást, mely becsület­vesztést látott a bebörtönözésben s az elitéitett exkommunikálta ez emberi társadalom közösségéből. Uralomra jut egy osztály, vagy egy népcsoport s az uj uralom uj urainak az az első kormányzati teendőjük, hogy saját uralmuk megszilárdítása érdekeben bebör­tönözzék a régi uralom híveit. Azután mások kezébe kerül az uralom s — a recipe nem rossz — börtönbe kerülnek a bebörtö­nözök is. Ki lét gazembert abban aki elvesztette a hatalmat? Ki veszti ei a becsületét csak azért, mert kisebbségben maradt? Azok a bírói Ítéletek, melyek a háború alatt s a háború óta megtöltötték Európa börtöneit, túlságosan me­zítelenül mutattak arra rá, hogy az igazságszolgáltatás mennyire a mindenkori uralom hatalmi eszköze. Ma antiszemita kormány igazgat, két napi fogházat kap e zsidóság’ ellen legvéresebben la­zító cikk írója, ha szocialisták ülnek a kormányon, a szegény­ség és nyomor sokkal nagyobb mértékben enyhíti a büntetéseket mint mikor gróf igazságügymi­­niszter nevezi ki a bírákat. Ha munkáspárt van kormányon, más cselekményekben látnak politikai vétségeket, mintha feudális urak kormányoznak. Az igazságszolgál­tatásnak nincsenek örök szem­pontjai és sokszor a véletlenen múlik, hogy ki Ítél és ki felett ítélkeznek Anglia börtönviselt kormányá­tól most a börtönviselt Krisztus legmélyebb gondolatának meg­valósítását várja a szenvedő vi­lág: a békét. Azt várja, hogy le fogja rombolni az európai reak­ció szerződésekbe és szövetsé­gekbe rejtegetett kiröpitö fészkeit s előre fogja fordítani az idők visszafelé rohanó kerekeit. Min­den háborús jelszó szabadságot zengett s örök békét hirdetett. S a győzők és legyőzőitek semmi­ben sem tudtak megegyezni, csak a reakció céljaiban és esz­közeiben. A győzőknek most ie kell győzni a győzelmet s a le­győzőiteknek le kell rázni ma­gukról a vereség terhét. Nem győzelem kell, nem bukás, ha­nem béke és szabadság. A rab világ ezt kéri most a börtönvisel­tek kormányától. A szkupstina ratifikálta a fegyverkezési bölcsé szerződést ; • Nem bocsátják parlamenti ellenőrzés alá a kölcsön fölhasználását Beogradból jelentik: A parla­ment szombati ülésén a három­száz millió frankos fegyverkezési kölcsön ratifikálása szerepelt a napirenden. Napirend előtt Kojics kereskedelmi miniszter válaszolt Hohnyee klerikális képviselő kér­désére, hogy az Ausztriával kö­tött borkivitel! szerződés kötésé­nél miért nem küldtek ki szlovén szakértőt is ? Kojics miniszter vá­laszában azzal indokolta a szlo­vén kiküldöttek mellőzését, hogy nem tartólta célirányosnak, hogy egy volt ellenséges útiammal való tárgyalásokra olyan szakértőket is kü eljön ki, akik az ellenséges állam polgárai voltak. Pribicsevics, a másod­rendű állampolgár A kereskedelemügyi miniszter­nek ez a teóriája az ellenzéken élénk tiltakozást váltott és külö­nösen Pribicsevics tiltakozott az ét­ién, hogy az ország uj polgárai — mint öt magát is — másodrendű állampolgároknak tekintsék. Ezután Vuicsics belügyminiszter válaszolt Lazics Vojának a valje­­vói főispán magatartáséra nézve és beszéde közben éles szóvál­tásra került a sor a kormánypárt és az ellenzék között. A többi na­pirend előtti választ a miniszterek nem mondották el, mert az inter­pelláló képviselők nem voltak je­len az ülésen. Mire fordítják a francia kölcsönt? A parlament ezután áttért a na­pirendre, a 300 millió frankos fepy­­verlcezési kö'csön tárgyalására. El­sőnek Síojadinovics pénzügymi­niszter indokolta meg a kölcsön szükségességet, Szerinte a kor­mány kénytelen volt Francaország­­hoz fordulni az ország gáti isági újjáépítése céljából. A háború csak­nem teljesen tönkretette a vasúti vonalakat és a közlekedési esz­közöket és a német jóvátételi szállítások nem elegendőek a hiá­nyok pótlására. A kölcsön egy ré­szét tehát a vasuti közlekedés, vala­mint a postai forgalom javítására fogják felhasználni, más részét pe­dig a fegyverkezési szükségletek ki­elégítésére fordítják. Rámutatott arra, hogy az Al­bánián való átvonulás alkalmá­val Szerbiának majdnem az egész tüzérsége és a hadianyag nagy­része elveszett és azt máig sem pótolták. A francia kölcsönt nem lehet mint kereskedelmi üzletet tekinteni, hanem barátságos akta: nak, amit a roppant kedvező föl­tételek : az a! pari árfolyam, a 6 százalékos kamat és a tiz éves időtartam is bizonyítanak. Garan ciául a monopol és a vámbevé telek feleslegei szolgálnak. A köl­csönt készpénzben kapja az ország és a kormány maga fizeti Id a rendeléseket, amiket Franciaor­szágban eszközöl, francia fölügye­let alatt. Ellenzi a kölcsön fölhasz­nálásának parlamenti ellenőrzését, mint szükségtelent, mert az alkot­mány értelmében az ilyen ellen­őrzést a legfőbb állami szám­vevőszék végzi. A „jő fiuu-monopólium Ldzics Voja földművespárti éle­sen támadta ezután a kormányt azért, mert nem hajlandó a köl­csön fölhasználását parlamenti ellenőrzés alá vonni. A föidmü­­vespárt teljesen bízik Franciaor­szágban, de mm bízik abban, hogy a kormány észszerűen fogja ezt a kölcsönt fölhasználni. Ezért pártja a kölcsön ellen szavaz. Marinkovics Voja a demokrata párt nevében jelentette ki, hogy a párt elvben a kölcsön melleit van mert belátja a szükségét annak, hogy a hadsereg erős és jól fel­szerelt legyen. Ha a kormány beleegyeznék a parlamenti ellen­őrzésbe, úgy a demokrata párt részére se maradna hátra más, minthogy a Franciaország iránti legnagyobb tisztelettel megsza­vazza a kölcsönt. Ilyen esetekben már a háború előtt is szokásban volt a parlamenti ellenőrzés. A kormány azonban ezt elutasítja, csak azért, hogy az állam pénzé­vel való gazdálkodásban szabad keze legyen. A kormánynak azon­ban más oka is van rá, hogy az ellenzék helyénvaló javaslatát el­utasítsa. A kormány ugyanis azt akarja, hogy az ellenzék a kölcsön ellen nyilatkozzék, mert a szövetsé­gesek elölt a. radikális kormány mint a barátságos politika egyetlen exponense — mint szabadalmazott jó fia — szeretné magát feltüntetni. Nem az első esett ez már, a ra­­dikélispárt parlamenti történeté­ben, de ez mindig ártott az or­szág érdekeinek. Végül kijelen­tette, hogy a demokfatapárt kény­telen a kö'csön ellen szavazni. Szalih B.üjics muzulmán képvi­selő pártja nevében kijelentette, hogy .a javaslat ellen fognak sza­vazni ugyanaz okból, mint a többi ellenzéki csoportok. Pisics hadügyminiszter indo­kolta meg végül rövid beszédben a francia fegyverkezési kölcsön szükségességét, majd áttértek a szavazásra, amelynek során a par­lament a kölcsönről szóló javaslatot 103 szavazatta 66■ ellenében általá­nosságban elfogadta. A kormány újra tárgyalni akar a föderalista blokkal A parlament ülésétől eltekintve, a szombati nap politikai tekin­tetben meglehetősen csendes le­folyású volt. A miniszterelnök és a külügyminiszter tővolléte miatt a kormány is tartózkodik lénye­gesebb akciótól, viszont az ellen­zéki blokk tárgyalásai is szüne­telnek, mert Korosec és Spaho Zagrebba utaztak. Egyes hírek szerint Pasics mi­niszterelnök Rómából olyan instruk­ciókat küldött a kormánynak, hogy :igyekezzék a föderalista blokkal tárgyalásokba bocsátkozni, hogy így ellensúlyozhassák az ellen­zéki blokk megalakulására irá­nyuló akciót. Állítólag Janjics val­lásügyi miniszter megindította eb­ben az irányban a kísérletező akciót és ígéretet telt' a klerikálisoknak a zagrebi jegyzőkönyv határozatainak végrehajtására, azonban a kleriká­lis párttól ajánlatára még nem kapott véiaszt. •tgnimk mai száma 20 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom