Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-27 / 26. szám

Pišiariiaa plaćena u gotoi'oin

17

ünnepi szám — Ara 2 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve

Me? je oniti minden reggel, ünnep után és hétfőn délbon TELEFON SZÁM: Kiađ 'hivaial S-5S. Szerk;sztőség 5-S.C

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

SZERKESZTŐSÉG: K--l‘o Aleksandra ui:ca 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja AieksamSra nlica 1 {Lefeűch-palotn)

A börtönvisellek

Az uj angol kabinetről azt olvassuk, hogy a böfíŐnviseUek kormánya. Az angol börtönlakók bankettet tartottak a héten, amelyen tizenkilenc börtönviselt parlamenti képviselőt ünnepeitek az angol közélet börtönviselt jelesei. Ezek között voltok — mint olvassuk — Thomas Nightingale protestáns lelkész, az angol szabad egyházak titkára, Bertrand Russe!, a nagyszerű filozófus, Mrs. Pethik Lawrence, a pacifista nőmozgalom egyik .vezetője, a pénzügyi államtitkár felesége, a harctéren halálra ítélt s csak véletlenül megszabadult C. Barett, George Davies, a keresztény pacifizmus vezetője — és föl kellene valamennyi nevet sorolni, a pacifizmusnak, a békének, a progresszív gondolatnak, az emberiességnek börtönviselt hpšejt.

i fagyon álízssotí eau.áo*

kiütt, Angliában is a közmorál, ttá Összejöhetnek bankettre a bortőnviseltek s üdvözölhetik az angol munkáspártnak most mandátumhoz jutott tizenkilenc börtönviselt tagját s üdvözölhetik az uj kormányt, melynek premierje Ramsay Macdonald csak csudával határos szerencsével kerülhette el

— eddigi — a börtönt. Valamikor társa ígok kinézték magukból a kiszab- It rabot. A fegyházbó! nem lehetett emelt fÖvqJ kikerülni. Kikerülték, ha találkozni kellett vele, elnéztek feje fölött, hogy ne kelljen köszöntését viszonozni. A lei elbukott, örök életére lemoshatatlanul és levezekeihetetlenü! hordozta égő szégyenének bélyegét. Hol vannak már ezek az idők? Ma csak kétféle emberéi, aki volt már bezárva s akit ezután fognak bezárni. Minden megdrágult, csak a szabadság, a becsület integritása lett nagyon olcsó. Nem csodálatos tehát, ha ezek a sürü ieíartóztaíások, a politikai és nemzetiségi, faji és felekezeti üldözések megszüntették azt a közfelfogást, mely becsületvesztést látott a bebörtönözésben s az elitéitett exkommunikálta ez emberi társadalom közösségéből. Uralomra jut egy osztály, vagy egy népcsoport s az uj uralom uj urainak az az első kormányzati teendőjük, hogy saját uralmuk megszilárdítása érdekeben bebörtönözzék a régi uralom híveit. Azután mások kezébe kerül az uralom s — a recipe nem rossz

— börtönbe kerülnek a bebörtönözök is. Ki lét gazembert abban aki elvesztette a hatalmat? Ki veszti ei a becsületét csak azért, mert kisebbségben maradt? Azok a bírói Ítéletek, melyek a háború alatt s a háború óta megtöltötték

Európa börtöneit, túlságosan mezítelenül mutattak arra rá, hogy az igazságszolgáltatás mennyire a mindenkori uralom hatalmi eszköze. Ma antiszemita kormány igazgat, két napi fogházat kap e zsidóság’ ellen legvéresebben lazító cikk írója, ha szocialisták ülnek a kormányon, a szegénység és nyomor sokkal nagyobb mértékben enyhíti a büntetéseket mint mikor gróf igazságügyminiszter nevezi ki a bírákat. Ha munkáspárt van kormányon, más cselekményekben látnak politikai vétségeket, mintha feudális urak kormányoznak. Az igazságszolgáltatásnak nincsenek örök szempontjai és sokszor a véletlenen múlik, hogy ki Ítél és ki felett ítélkeznek Anglia börtönviselt kormányától most a börtönviselt Krisztus legmélyebb gondolatának megvalósítását várja a szenvedő világ: a békét. Azt várja, hogy le fogja rombolni az európai reakció szerződésekbe és szövetségekbe rejtegetett kiröpitö fészkeit s előre fogja fordítani az idők visszafelé rohanó kerekeit. Minden háborús jelszó szabadságot zengett s örök békét hirdetett. S a győzők és legyőzőitek semmiben sem tudtak megegyezni, csak a reakció céljaiban és eszközeiben. A győzőknek most ie kell győzni a győzelmet s a legyőzőiteknek le kell rázni magukról a vereség terhét. Nem győzelem kell, nem bukás, hanem béke és szabadság. A rab világ ezt kéri most a börtönviseltek kormányától.

A szkupstina ratifikálta a fegyverkezési

bölcsé szerződést

; •

Nem bocsátják parlamenti ellenőrzés alá a kölcsön fölhasználását

Beogradból jelentik: A parlament szombati ülésén a háromszáz millió frankos fegyverkezési kölcsön ratifikálása szerepelt a napirenden. Napirend előtt Kojics kereskedelmi miniszter válaszolt Hohnyee klerikális képviselő kérdésére, hogy az Ausztriával kötött borkivitel! szerződés kötésénél miért nem küldtek ki szlovén szakértőt is ? Kojics miniszter válaszában azzal indokolta a szlovén kiküldöttek mellőzését, hogy nem tartólta célirányosnak, hogy egy volt ellenséges útiammal való tárgyalásokra olyan szakértőket is kü eljön ki, akik az ellenséges állam polgárai voltak.

Pribicsevics, a másodrendű állampolgár

A kereskedelemügyi miniszternek ez a teóriája az ellenzéken élénk tiltakozást váltott és különösen Pribicsevics tiltakozott az étién, hogy az ország uj polgárai — mint öt magát is — másodrendű állampolgároknak tekintsék.

Ezután Vuicsics belügyminiszter válaszolt Lazics Vojának a valjevói főispán magatartáséra nézve és beszéde közben éles szóváltásra került a sor a kormánypárt és az ellenzék között. A többi napirend előtti választ a miniszterek nem mondották el, mert az interpelláló képviselők nem voltak jelen az ülésen.

Mire fordítják a francia kölcsönt?

A parlament ezután áttért a napirendre, a 300 millió frankos fepyverlcezési kö'csön tárgyalására. Elsőnek Síojadinovics pénzügyminiszter indokolta meg a kölcsön szükségességet, Szerinte a kormány kénytelen volt Francaországhoz fordulni az ország gáti isági újjáépítése céljából. A háború csaknem teljesen tönkretette a vasúti vonalakat és a közlekedési eszközöket és a német jóvátételi szállítások nem elegendőek a hiányok pótlására. A kölcsön egy részét tehát a vasuti közlekedés, valamint a postai forgalom javítására fogják felhasználni, más részét pedig a fegyverkezési szükségletek kielégítésére fordítják.

Rámutatott arra, hogy az Albánián való átvonulás alkalmával Szerbiának majdnem az egész tüzérsége és a hadianyag nagyrésze elveszett és azt máig sem pótolták. A francia kölcsönt nem lehet mint kereskedelmi üzletet tekinteni, hanem barátságos akta: nak, amit a roppant kedvező föltételek : az a! pari árfolyam, a 6 százalékos kamat és a tiz éves időtartam is bizonyítanak. Garan ciául a monopol és a vámbevé telek feleslegei szolgálnak. A kölcsönt készpénzben kapja az ország és a kormány maga fizeti Id a rendeléseket, amiket Franciaországban eszközöl, francia fölügyelet alatt. Ellenzi a kölcsön fölhasználásának parlamenti ellenőrzését, mint szükségtelent, mert az alkotmány értelmében az ilyen ellenőrzést a legfőbb állami számvevőszék végzi.

A „jő fiuu-monopólium

Ldzics Voja földművespárti élesen támadta ezután a kormányt azért, mert nem hajlandó a kölcsön fölhasználását parlamenti ellenőrzés alá vonni. A föidmüvespárt teljesen bízik Franciaországban, de mm bízik abban, hogy a kormány észszerűen fogja ezt a

kölcsönt fölhasználni. Ezért pártja a kölcsön ellen szavaz.

Marinkovics Voja a demokrata párt nevében jelentette ki, hogy a párt elvben a kölcsön melleit van mert belátja a szükségét annak, hogy a hadsereg erős és jól felszerelt legyen. Ha a kormány beleegyeznék a parlamenti ellenőrzésbe, úgy a demokrata párt részére se maradna hátra más, minthogy a Franciaország iránti legnagyobb tisztelettel megszavazza a kölcsönt. Ilyen esetekben már a háború előtt is szokásban volt a parlamenti ellenőrzés. A kormány azonban ezt elutasítja, csak azért, hogy az állam pénzével való gazdálkodásban szabad keze legyen. A kormánynak azonban más oka is van rá, hogy az ellenzék helyénvaló javaslatát elutasítsa. A kormány ugyanis azt akarja, hogy az ellenzék a kölcsön ellen nyilatkozzék, mert a szövetségesek elölt a. radikális kormány mint a barátságos politika egyetlen exponense — mint szabadalmazott jó fia — szeretné magát feltüntetni. Nem az első esett ez már, a radikélispárt parlamenti történetében, de ez mindig ártott az ország érdekeinek. Végül kijelentette, hogy a demokfatapárt kénytelen a kö'csön ellen szavazni.

Szalih B.üjics muzulmán képviselő pártja nevében kijelentette, hogy .a javaslat ellen fognak szavazni ugyanaz okból, mint a többi ellenzéki csoportok.

Pisics hadügyminiszter indokolta meg végül rövid beszédben a francia fegyverkezési kölcsön szükségességét, majd áttértek a szavazásra, amelynek során a parlament a kölcsönről szóló javaslatot 103 szavazatta 66■ ellenében általánosságban elfogadta.

A kormány újra tárgyalni

akar a föderalista blokkal

A parlament ülésétől eltekintve, a szombati nap politikai tekintetben meglehetősen csendes lefolyású volt. A miniszterelnök és a külügyminiszter tővolléte miatt a kormány is tartózkodik lényegesebb akciótól, viszont az ellenzéki blokk tárgyalásai is szünetelnek, mert Korosec és Spaho Zagrebba utaztak.

Egyes hírek szerint Pasics miniszterelnök Rómából olyan instrukciókat küldött a kormánynak, hogy :igyekezzék a föderalista blokkal tárgyalásokba bocsátkozni, hogy így ellensúlyozhassák az ellenzéki blokk megalakulására irányuló akciót. Állítólag Janjics vallásügyi miniszter megindította ebben az irányban a kísérletező akciót és ígéretet telt' a klerikálisoknak a zagrebi jegyzőkönyv határozatainak végrehajtására, azonban a klerikális párttól ajánlatára még nem kapott véiaszt.

•tgnimk mai száma 20 oldal