Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-01 / 1. szám
ii gök'Vcm nsiepi szám -Ära 2 ciisár Postaszállítási díj készpénzben lefizetik XX¥. évfolyam Snbotica, KEDD, 1924 január 1. 1. szám Megjelenik mhidea reggel) iinisop után és hétfőn «léiben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8*58, Szerkesztősé? 5-1 đ mKMmmmrnsmamMm&ismm Előfizetési ár regyeóévre 135 dinár tZtRKEfcZTÉSÍ-G: Kralja Aiexanüra-ulica & saáa» alaf riedóbivat&I: Kralja Alsxassdra-uiica 1 (Le'jar.Ji-naloíajl «agyar kolturprogram irta; Delire János Két esztendő mesgycjén állunk. Az‘egyik: az elvégzett munka számadását, a másik az elvég' .zendő munka tervét követeli tő lünk. A magyarság ennek a követelésnek csak a felét teljesítse most. Ne búcsúzzunk a meddőség esztendejé-vA úgy, hogy elkeseredés: s tétien beletörődést hozzunk át os uj munkaévre. Ne hosonliísu össze, hogy a múlt évek választások' előtti programjából mi teljesedett be, mi valósult meg, melyik elhatározásból lett cselekedet •s melyik ígéretből tett. Ha minden el nem ért célt, be nem töltött feladatot át is hozunk erre a . esztendőre, keserű elbusulásainkaí a kétségbeesés örvénye felé rángató elkeseredésünket olyan köny,:.yen tépjük ie magunkról, mint ez utolsó lapot a kaiéi dáricmróh j r>c r. . zu . c. ..u . r .ng. ..j, i •a jövő útjait. A múlt mulasztásai, tévedései, er- fenségei s a 'szavak és írások munkáján fel nem emelkedő eredményei csak ■tanulságokká szűrődjenek ie bennünk, melyek a helyesebb harci eszközt, a célhoz vezető rövid b utat, az igazibb feladatot jelölik .meg, ne pedig keserű: éggé, amelyik a minden-mindegy bukóját veri Ötletre, gondolatra, szándékra, elhatározásra, A műit év mindent ígért és semmit sem adott. Bs az év nem Ígér semmit, tqjón adni fog. Vagy ha nem is ad, tolón ki tudunk vem'rcd' i valamit. Bgy ósónyomjna! tolón mélyebb:« tudjuk ásni a fundamentumot, amire jogaink várót s kultúránk palotáját, hé kességünk hajlékát keli fölépite nünk. Nekünk még lefelé kel: ásnunk, ha építeni akarunk. A jognak termésköveiből még így sem építkezhetünk. Az az agrárrefornr, mely az alkotmány íundamentu mát osztja szét, nekünk mégnem juttatott házhelyet. Ami még o mienk : ez a magyar nyelvünk. Senki sem olyan botor, hogy a politikai küzdelem eszközeit, célját, feladatát lekicsinyelje. De senki sem lehet olyan botor sem, hogy a politikai küzdelemben egy cini akaró nép életközdelmének teljességéi lássa. A politikai küzdelem, ha sikerre is veze.t, csak az éietküzdeiem leghatalmasabb- eszközeit adja kezünkbe. A választó: jog nem öncél, de a parlamenti képviselet sem az. A cél az, hogy az itt élő magyarság olyan helyzetbe jusson, hogy szabadon fejleszthesse tovább gazdasági és kulturális erőit. Politikai küzdelem kulturmozgaloiii néikül csak félsikereket érhet el. A választójogot talán ki tudja harcolni, de mit ér a választójog, ha nem lesznek magyarok, akik választani tudjanak ? Az elhatározott aktivitás, de ténylegesen kényszerű passzivitás idején, ami erő, energia, kezdeményező szellem, lelkesedés, tudás és áldozatkészség rendelkezésre áll, azt a magyar nép művelődésének előmozdítására, az iskolán kívüli oktatás megszervezésére, o magyar szó és a magyar írás kultuszának megteremtésére kell fordítani, — az elcsüggedi, várakozásában csalódott s tetteket váró s ülésekre szóló meghívókat olvasó magyar| népben kultureseményekkel kéül demonstrálni az életet *> táplálni | és teremtő lelkesedéssé fokozni aj vigasztaló hitet. A most következő hónap -egyen íí ; V "<m:tójogó, de a i.i-y,. , ■ a.ö esztendő legyen a —magyar ku' túráé. A magyarság azoktól várja a kezdeményezést, a munkára hivó szót, a jeladást, akiket eddig is vezetőiként tisztelt. Ne áltassuk magunkat, hogy olyan gazdagok vagyunk munkás férfiakban, hogy kitelik belőlük kél garnitúra vezetőség. Lehet kuituregyesüieteket alapítani, lehet a meglévőknek működési körét uj területekre s uj feladatokra kiterjeszteni, még sem szabad a szer vezettlenségnek, sem a tekintély-1 nek azt a hatalmát, a mit a ma I gyarság politikai szervezete repre-1 zentál, megvonni a magyar kül-jj íurmozgalomtó!. Elvégre ez ajj hatás úgyis kölcsönös. A kultúr-j mozgalom minden sikere a po!i-| tikai akció erejét, lelkességét és! hatását fogja fokozni. Ahová a politikai passzivitás j lökte a magyar tevékenységet ott kell elkezdődni az aktív Kulturprogramnak is : a helyi feladatok teijesitésénél. Mindenütt meg kei! alkotni a magyarság kuiturszervezetéí. Mindenütt meg keli szervezni a magyar analfabéták tani‘ sát. Ha a politikai küzdelem hiába harcol s hiába fog harcolni az anyanyelven való oktatás megvalósításáért, a kulturmozgalom a magyar irás és olvasás iskolán kívüli tanításának megszervezésével tegye jóvá a politikai küzdelem sikertelenségét. Ha a politikai akció hiába küzd a vajdasági magyar színházért, a kulturakció szervezze meg mindenütt, ahol magyarok laknak, a magyar műkedvelő társulatokat. De ne csak .szervezze meg, hanem pótoljál azokat a mulasztásokat is, cme-l lyeket eddig a magyar értelmiség a magyar műkedvelő társulatokkal szemben elkövetett. Nem lehet már sokáig szó nélkül hpgyni, hogy amikor a páratlanul lelkes magyar műkedvelőknek páratlanul lehess és hűséges magyar közönségük van, a Kósza Juiká-k, Bills Ember-ek és Limonádé ezredes-ek el 'adására pazarolják energiájukat, munkájukat s ezekkel az irodalommal semmi vonatkozásban nem áh5 darabokkal rontják a közízlést, kompromittálják a magyar szí . árut iroda Imát s elégítik ki az irodalomra éhes, vagy legalább is irodalmi érdeklődésre fölnevelhető közönség kuiturigényéí. Becsülete:;, jó szándékú és hozzáértő, iroda'mi vezetés alá keli helyezni a műkedvelő társulatokat, gondoskodni kell számukra darabokról, s ez előadások dologi feltételeiről. Ha nem lesz színházunk, lesznek mindenütt műkedvelőink, akik magyar előadásokkal magyar kö-j ■ Z<j , éget fognak összegyűjteni sj be nun', művészeti ć s...irodalmi [ azé apohtbói csecsemő korukban is annyi értéket rejtegetnek összeácsolt primitív színpadaikon, hogy: azokból, nemsokára, megalakulhat az első, komoly ős lisztes irodalmi j igényeket is kielégítő színtársulat, j Könyvei kell adni a falu magyar-1 ságinak. Meg kei! szervezni aj népkönyvtárakat akármilyen sze j rény keretekben is, le keli rakni! alapjait a magyar kultúra kiröpiíői fészkének. Több magyar egyesi;-j éti és közkönyvtárról tudunk, melyeket az átalakulás első lázában bezártak, vagy lefoglaltak. Ki kell ásni ezeket a könyvtárakat a por alól. Vissza kel! szerezni azokat a‘ könyvtárakat, amelyeket fi szellemi evakliáció botor felindulásában „kimenteitek“ a Vajdaságból. S ha mindannyian csak két-három könyvet adunk erre a célra, gyönyörű kis könyvtárakat tudunk adni fi magyar kultúra ellátatlanjainak kezébe. Meg kell szervezni ezt az akciói is. Miért nincs még olyan szervezet, amelyik propagandát tudna csinálni a magyar betűnek'? Miért van itt minden magyar iró arra Ítélve, hogyha magyar könyvvel a magyar közönség elé akar iépni, vállalnia kell az anyagi tönkrejutás kockázatát. Pedig — hála istennek — vannak köztünk lelkes, fáradhatatlan, önzetlen s munkára kész magyarok, akik szerető -.módjaikba vesznek minden születő magyar gondolatot. A föladat készen van, az anyag készen van csak egy szervezetbe kellene ősz, szegyüjteni ezt az elszórtan a lelkekben élő irodaiomszeretetet. És kellenek, nagyon kellenek a ja magyar kuiturünnepségek. Miniden — dicsekedhetik vele fajtánk — bőséggel és önként adódó alkalmat fö! kel! használni arra, hogy összejöhessünk magyar szót hallani, magyar gondolatot ünnepelni, magyar zenét hallgatni, a magyarság kuiturképességének elárulhatatlan jogcímét igazolni. Kellenek ezek a kulturdemonstrációk azoknak is, akik harcolnak s azoknak is, akii ért folyik a harc. Nincs különb, lelkesebb és lelkesitöbb s a szivekben s az elszántságban tovább rezoháló vigasztalás és bátorítás, mint a magyar szépségeknek tapsoló,, magyar szépségekben gyönyörködő, magyar szépségeken elfelejtkező, lelkesedő és ünneplő magyar tömeg. A. centennáriumok gazdag idejében miért nem ölti fel olykor magára kultúrájának díszruháját a vajdasági magyar? Kiméi ithetetlenek a föladatok, elszámiálhatatlánok a teendők. Mindegyik be nem töltött föladat, mindügyi.; el nem végzett teendő azoknak lelkiismeretéí rázza, azokkiak- Jelkéhez Szói, azoknak szivét tépi, akiket vezetőiként tisztel s akiket mozgalmainak élére hív a magyarság. Sok marcangoló kétségen, sok kínzó számadáson, kísérletező önelemzésen ment át itt j minden érző és gon d# odó ms[gyar. De a kétségbeesésnek csak [hullámai, a lemondásnak csak I hangulatai, a fásultságnak csak i múló pillanatai vannak. Szálló felhők suhanó árnyékai csak ezek. Csak a fajtánkhoz való hűség örök, múlhatatlan, virágokat nyitó és csudákat termő. S ezeknek a virágoknak nem akadnának kertészei, ezeknek a csudáknak nem lennének bámulói ?! Legyen ez az esztendő a magyar kultúra éve, a magyar kultúra — boldog uj éve. Anglia tengeralattjárókat épít Az első óriás-tengeralattjáró visszatért próbautjáről Londonból jelentik: Az ango^ haditengerészet első óriás tengeralattjárója vasárnap tért vissza Dower kikötőjébe, harmincnyolcórás próbautjérói. A tengeralattjáró uj csodája a technikának. A háromezerötszáz tonnás vizkiszoritó képességű óriáshajón százfőnyi legénység teljesít szolgálatét és hat darab hatodféi hüvelyjkés ágyúval van fölszerelve. A jj viz felszínén torpedóromboló gyorsaságával úszik. 1 Az első próbaút alkalmával az 6 egész angol sajtó lelkesen üd- 3 vözli a brit haditengerészet uj, a félelmes fegyverét, amely Nagy■ britannia földjét minden tengeri Lapunk mai száma 20 oldal