Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-23 / 347. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. december 2á. a devizaalap felhasználásáról kért a minisztertől felvilágosítást. Síojadinovics pénzügyminiszter kijelentette, hogy a költségvetésben előirányzott bevételek remélhetőleg befolynak. Az egyenes adókról szóló törvény már elkészült, rövidesen be fogja terjeszteni. A devizaalap 10 millió dinárt tesz ki, amely össze­get valuta-javításra irányuló propa­gandára fordítják. Bejelentett^, hogy az illetékjövedelmcket 650 millióról S00-ra emelték, a szállítási illetéke­ket 156-ról 160-ra, a dohányjövedé­­ket 1530-ról 1690-ra, Szlovénia be­vételeit pedig 42-ről 70 millióra. Ezt zel szemben a forgalmi adókat 250 millióról 200-ra, a hadinyereségadót pedig 100 millióról 50 millióra csök­kentették. Az emelkedés összesen 252 milliót tesz ki, a csökkenés 130- at, úgy hogy végeredményben a költségvetés bevételei 122 millióval emelkedtek. A miniszter expozéja után a bi­zottság 15 szavazattal 10 ellenében elfogadta a költségvetést, majd rá­tértek a pénzügyi törvény tárgyalá­sára. Síojadinovics pénzügyminisz­ter rövid,expozé ja után megkezdett .vitában a demokraták részéről Se­­tyerov és Gyorgyevics, a klerikáli­sok részéről Pusenyák, a muzulmá­noktól Alks és Kormenovics, a ra­dikálisok nevében pedig Novakovics yett részi A bizottság végül IS sza­vazattal 9 ellenében megszavazta á pénzügyi törvényt. A sentai város-politika problémái Meg-Miisuli a városi takarék terve Szentáról jelentik: Szenta' város tanácsa szombaton újra ülést tartott ä közgyűlés előkészítése céljából és főleg a költségvetési tervezet kere­tében eszközlendő módosításokat tárgyalták. A december 27-én megtartandó közgyűlés foglalkoztatja m|a az egész város polgárságát, amely kí­váncsian várja azokat az elhatáro­zásokat, amelyek a koldussá vált város sorsát lesznek hivatva eldön­teni. Szenta földjeinek elvétele nem­csak a polgárságot érdekli, hanem a tisztviselők helyzetét is nagyban befolyásolja. A városnak a várható 3 millió dinár deficittel és az ebből kifolyólag előálló 500%-os pótadó­val szemben 167 tisztviselőről kell gondoskodnia, akiknek nemcsak a tizenharmadik havi fizetést, hanem fizetésemelést is kilátásba helyez­tek. Ezek az indítványok, a megvál­tozott körülmények között csak ter­vek maradnak. Azok a városatyák, akik ezt a sú­lyos helyzetet átlátták, már hóna­pokkal ezelőtt javasoltak intézkedé­seket. amelyek elősegíthették volna a város anyagi ügyeinek legalább ideiglenesen való rendezését. Ilyen volt a városi takarék felállításának terve is, amelyet már novemberben tárgyaltak. Döntés akkor nem tör­tént. A tanács egyik-másik tagja fel­szólalt a javaslat ellen s ennek tu­lajdonítják azt, hogy a terv álékor meghiúsult. Akkor a tanácsülés nem döntött ebben az ügyben. Ehelyett az inditványt tevő főszámvevőt uta­sította, hogy indítványát a decem­beri közgyűlésen újra terjessze elő. Mint értesülünk a főszámvevő az el­lenzők miatt nem is akarja előter­jeszteni az inditványt és Így végleg meghiúsul a takarék- ügye. A városi tisztviselők redukcióját föltétlenül végre fogják hajtani még pedig elsősorban a kvalifikálatlan tisztviselők kerülnek sorra. Ez a bi­zonytalan helyzet azonban egészen kétessé teszi a város jövő helyzetét, IBS! * :> V nagyon kritikussá vált. Ha az adópénztárnok szabadságon van Nincs okmánybélyeg Szuboticán — Nem utazhatnak el a külföldiek — Nem lehet lebélyegezni a beadványokai Amióta a bélycghamisifóklat lelep­lezték, hiány állott be okmátiybélye­­gekben. Szubotieáró! napok óta nem tud­nak elutazni a külföldre az emberek, mert nem lehet, olcmánybélyeget szerezni az útlevelekre. Á tőzsdék­ben már napok óta nincs okmány­bélyeg, csak egy-két trafikban kap­ható tiz- és huszrazás, amelyet az útleveleken nem lehet felhasználni. Számos esetben visszamaradtak az utasok, mert útleveleik illetékeit bé­lyegekben nem tudták leróni és egyelőre nincs is kilátás rá, hogy bélyeget lehessen Szuboticán sze­rezni, mert a pénzügyigazgatóság pénztárnoka] szabadságra utazott. Valami összefüggés valóban van a bélyeghami-sstólc leleplezése és az okmánybélyeghiány között. A pénz­ügyminisztérium a nagyarányú ha­misítások miatt ugyanis december 25-ikétől kezdve forgalmon kívül helyezte az eddig használatban volt ezerdináros okmánybélyegeket, a melyek helyett egyelőre apróbbér­­tékü bélyegeket használnak fel nagy kvantumokban. A szuboticai bélyeghiánynak azon­ban ettől függetlenül egészen más, speciális oka van. Milics Csedomir, a szuboticai pénzügyigazgatóság pénztámoka, a ki az okmáaybélyegeket kezeli és az árusítóknak kiadja, néhány nap­­pal ezelőtt szabadságra utazott és magával vitte a pénztár kulcsait. El­utazása előtt helyettesének csak harmincezer dinár értékű okmány­bélyeget adott át. hogy ha a távol­léte alatt mégsem állna meg Szubo­ticán a világ forgása legyen bélyeg, — amíg a készlet tart. Ez a készlet azonban egy nap alatt elfogyott, miért véletlenül éppen ennyi bélyeg' re volt egyszerre szüksége egyik szuboticai banknak. Azóta nincs Szuboticán okmány­­bélyeg. A tőzsdékben kifogyott a készlet, a pénzügyigazgatóság nem tud uj bélyegeket adni. mert a pénz­­tárnok két hétre elutazott és nincs kilátás rá, hogy ez idő alatt lehes­sen bélyeget kapni, annál kevésbbé, mert a noviszadi bélyeg-engrosszis­­íák is éppen most beszüntették mű­ködésűket. Milics Csedomirnak igaza van. Távollétében érezze hiányát az egész város. Ha ő pihen, pihenjen más is és ne_jitazzék külföldre. A karácsonyi ünnepeket töltse min­denki odahaza.... licska szerint — nem viselkedtek ha­zafias magyarokhoz illően és ha ezek beteszik a lábukat Magyaror­szágra, akkor gondjába fogja őket ajánlani liéjjas Ivánnak, aki neki testi-lelki jóbarátja. A sentaiak, akik Jedlicska miatt nem mernek Buda­pestre felutazni, nagy érdeklődéssel várják a Bolgár—Jedlicska-pör ki-' menetelét. Mesterházy Ambrus KP-17; staiak rágalmazás* pőre Budapesten A Jeálicska-Bolgár ügyet januárban tárgyalják Sentáról jelentik: A budapesti já­rásbíróság a jövő év január 14-ikére tűzte, ki annak a rágalmazási pörnek tárgyalását, amelyet JedUcska Jenő 'dr. ügyvéd indított Bolgár Imre dr. sentai íöldbírtoko-s elten. A földbir­tokos ugyanis több budapesti lapban, így vl Nép május 8-iki számában nyi­latkozatot tett közzé, amelyben Jed­­licska ellen azt a vádat emelte, hogy nem politikai magatartása miatt kel­tett Sentđt elhagynia, hanem csalá­sainak és szélhámosságainak követ­kezményei elöl menekült Magyaror­szágra, továbbá, hogy a magyar fő­városba felutazó sentai ismerőseit megzsarolja és ha nem Űzetnek, ak­kor hamis vádakat emelve ellenük, feljelenti őket a magyar hatóságok­nál. A közlemény miatt Jedlicska rá­galmazás címén följelentette Bolgár Imrét és ebben az ügyben a járásbí­róság egyizben már tartott tárgya­lást, amelyet azonban akkor elnapol­tak, mert a bíróság elrendelte a bi­­ízonyitás kiegészítését. Kiket jelentett föl Jedlicska? Bolgár Imre dr. budapesti ügyvéd­je, Temur,mich Zoltán dr. utján már bejelentette a bíróságnak bizonyíté­kait és tanúit annak igazolására, hogy Jedlicska szövetkezve Mezei Géza volt sentai tanítóval, rendsze­resen zsarolja a Budapestre fölke­rült sentaiakat és hogy a legkülön­bözőbb jogcímeken feljelenti azokat, akik nem hajlandók fizetni. Bolgár Imre dr. azt állítja beadványában, jhogy Jedlicska öt is följelentette Bu­dapesten azon a címen, hogy a Ká­­roly-puccs alkalmával önként jelent­kezett katonának a jugoszláv hadse­regbe, mert be akart masírozni Ma­gyarországra. Hasonló feljelentést tett a budapesti rendőrségen Jedlics­­ka más sentai polgárok ellen is« akik azonban — Bolgár beadvány? sze­rint — Hallgatnak erről az ügyről, mert attól tartanak, hogy legköze­lebbi esetleges budapesti tartózkodá­suk alkalmával Jedlicska bosszút fog állni rajtuk. A Bolgár—Jedlicska-pörben mint tanú szerepel Jákó Sándor dr. volt sentaj vezető járásbiró, aki most Magyarországon működik, mint já­rásbiró és aki ellen a magyar ható­ságok JedUcska alaptalan feljelen­tése miatt eljárást indítottak. Tanúként jelentette be Bolgár dr. azonkívül Milassin Jenő dr. volt sentai, jelenleg kalocsai közjegyzőt is, akiket JedUcska a magyar ható­ságok előtt hazafiatlan viselkedése miatt jelented fel. A »hazafiatlan vi­selkedés« abból állt, hogy letette a hüségesküt, hogy mint sentai köz­jegyző a jugoszláv rezsim alatt ci­­riü-betüs bélyegzőt használt és hogy. többször mutatkozott nyilvános he­lyen szerbek társaságában , , # Jedllcskát csalásért körözik Bizonyítani kivánja a január 14-ikl tárgyaláson Bolgár Imre azt is, I hogy Jedlicskának csalásai miatt {kellett elhagynia Sentát. Jedlicska ugyanis — a beadvány szerint — ügyfelével, Bálint Urbán Sándor adorjáni gazdával ügyvédi megha­talmazás helyett váltót Íratott alá, amelyre egyik banknál nagyobb ösz­­szeget vett fel. Bálint Urbán Sándor csalásért feljelentette a suboticai ügyészségen Jedlicskát. aki ellen, minthogy időközben Budapestre I »menekült«, az ügyészség IV. 1292:21 iszdm alatt, körözőlevelet bocsátott ki. Hivatkozik Bolgár dr. a budapesti Ž járásbírósághoz intézett beadványé jjban Singer Félix sentai lakosra is lakit Jedlicska egész vagyonúit. ■i megfosztott. Singer ugyanis amiko ja háború alatt katonai szolgálatú I bevonult, ügyvédjére, Jedlicskár; -bírta 150.000 korona vagyonának ke -zelését. Ezt a pénzt sohasem tudj \többé visszaszerezni az ügyvédtől •akj évekig tárgyalt a pénz vissza I adásáról vele és ezek a tárgyalásol Jcsak akkor szakadtak meg, amiko I Jedlicska megszökött Sentáról. Tanúként van megnevezve a por ben Márton Péter sentai szabó is akinek Jedlicska elutazása előtt ti zenhatezer koronás bont adott tar tozásáról Holló Dénes dr. senta ügyvédhez címezve; a szabó terme szefesen nem tudta a -bont értékes! ten] és sohasem látta viszont pénzéi A fekete üst; 1 Jedlicska mielőtt elhagyta Sentái jj elhíresztelte, hogy fekete listát készi ha sentaiakról, akik — a szlovák Jed A Bácsmegyei Napló karácsonyi száma Hivalkodás nélkül lejegyezzük ide a Bácsmegyei Napló 64 oldalas kará­csonyi számának főbb közleményeit: Árva lélek, árva szó, irta:, dr, Dettre János. Feioszlóbait a vajdasági Protics* párt (riport). Szerb színház a magyar uralom alatt (riport). A radirgummi: Baedeeker-novel­lája, »/'«; Zilahy Lajos elbeszélése. Jó a kutya a háznál: Lányi Viktor elbeszélése. Jó emberek: Földi Mihály novel­lája. Miért siettek: Kádár Imre verse. A bihari remete: Kárpáti Aurél novellája. Erdély mai irodalma. Irta: Ligeti Ernő. Pósa bácsi özvegye nyomorog (riport). Beogradi magyarok, a régi beo­gradi magyar egyesület (riport). Csáth Géza irodalmi hagyatékéi (tudósítás zenemelléklettel). Tavaszok: Csáth Géza kiadatlan novellája. Jaj, ne világosítsanak föl: dió hu­moros cirkusza. A város halála. Mozaikkövek Szenteleky Kornél készülő regényé­ből. Hegyek közt: Ligeti Ernő verse. A jugoszláviai magyarsághoz: Sántha György dr. A Magyar Párt elnökének szózata. A magyarság útja: dr. Deák Leó cikke. Mariska: Kosztolányi Dezső tár­cája'. Bolyongás a régi Torontói dzsrn­­geljében, riport a régi Torontóiról. Magyar hatások a szerb irodalom­ban, amely cím alatt dr. Bertalan József értekezik arról, hogy az újabb szerb irodalomban mennyire érvé­nyesül a magyar hatás. A sas az ökörszem szárnya alá búvik. Padó Imre uj regényének el­ső fejezete. , Esy egész világ ellen. Károlyi' Mi­­naly uj könyvének ismertetése s ez­zel fű gg össze a következő cikk: El lehetett volna-e kerülni az ősz« szeomlást, amely dr. Hadzsi Koszta nyilatkozatát közli Károlyi Mihály könyvéről a szerb radikálisokkal. Hólepte orosz mezőkön . . . dmü iportban Csekey István dr.. a dor­­pati egyetem tanára mondja el, hogy milyen a helyzet ma Szent-Péter­­váron. Egyéb különcök és Egon: Dió­­szeghy Tibor novellája. Karácsonyeste. Kovács Antal Verse. A nőgyógyászat öt éve: dr. Dok­tor Sándor cikke. A hisztéria: dr. Mtink Arthur cikke A gyermekorvosi tudomány öt eves fejlődése: dr. Wolf Gyula'cikke Tanyai történet: Huberth János rajza. Coignard abbé újabb vélekedései a bretagne; pártról és a felelőtlen elemekről. Mese a. kis fésűről, meg a Ids ke­féről; Lucia novellája. .4 jugoszláviai magyarok felada­tai: Falcfone Árpád dr. cikke. Az év legjelentékenyebb esemé­nye, bumoreszk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom